Matolcsy: „A magyar gazdaság válságközeli helyzetben van”
Szokatlan őszinteséggel bírálta a kormány gazdaságpolitikáját a jegybank elnöke - írta az Rtl.hu.
Délelőtt 10 órakor kezdődött meg a Gazdasági Bizottság aktuális ülése a parlamentben. Az első napirendi pont Magyar Nemzeti Bank 2021. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója. Az előadó Matolcsy György, a jegybank elnöke volt, aki bírálta a kormány gazdaságpolitikáját.
"Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van"
– mondta az MNB elnöke.
Később Tordai Bence is posztolt egyet arról, Matolcsy beszédéből idézve:
"Matolcsy György megsemmisítő kritikáját adta az Orbán-kormánynak! Csak néhány idézet a jegybankelnöktől:" - írja a Párbeszéd képviselője.
„Magyarország válságközeli helyzetben van”, „a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa”, az EU-ban „hátulról a 4. termelékenységi szint”, „a második legmagasabb az ikerdeficit Románia után; jövőre a legmagasabb lesz – ez az a szint, amit ellenzékben elítéltünk”, „jövőre 15-18% lesz az infláció”.
Ennek okai az energiaár-robbanás és az élelmiszer-infláció, utóbbi főként azért, mert „az Unióban Magyarországon a második legalacsonyabb a mezőgazdaság termelékenysége Bulgária után”. Az infláció pedig Matolcsy szerint nem „szankciós” vagy „háborús”, mert 2021 nyarától szökött fel az energiaárak miatt.
„Bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink miatt vagyunk bajban”
Az MNB elnöke szerint „megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja – ez sokba kerül.” Matolcsy azt mondta, „helytelen a kormány válságkezelési stratégiája”, „az ársapkák 3-4%-os inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket”, „Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt”.
„2010 után nem hoztuk meg a jó döntéseket, 2021 után rossz döntéseket hozott a kormány”, mondta Matolcsy, előbbiek közé értve az energiahatékonysági beruházások elmaradását és a mezőgazdaság klímaválságra való felkészítésének hiányát.
Úgy számolnak a jegybankban, hogy a teljes energiahatékonysági fordulatra 20 ezer milliárd forintot kellene költeni: „Az energiahatékonyság a kiút legfontosabb eleme.”
