FELFEDEZŐ
A Rovatból

Halálos nyilak, trófeafejek és majomevés: ilyen a világ több száz elszigeteltségben élő törzsének belső világa

A természetvédő békésen közeledett a perui őslakosokhoz, akik dallal fogadták az ajándékot. Másnap aztán egy nyílvessző fúrta át a testét.


A világ távoli zugaiban, nehezen megközelíthető területeken ma is több száz olyan elszigetelt, úgynevezett „érintetlen” törzs él, amelyek soha nem találkoztak a modern világgal – és nem is kérnek belőle.

A Lex Fridman Podcast legutóbbi adásában Paul Rosolie természetvédő – a frissen megjelent Junglekeeper: What it Takes to Change the World című könyv szerzője – eddig soha nem látott felvételeket mutatott be az amazóniai Mashco Piro törzsről. A képeken meztelen férfiak állnak egy folyóparton a perui esőerdő mélyén, máshol csónakban ülnek, banánnal és kötelekkel megrakodva.

Az első találkozás még békésnek tűnt.

Énekeltek és kíváncsian méregették a dzsungel mélyéről előbukkanó törzs tagjai Paul Rosolie természetvédőt és csapatát. Aztán majdnem megölték az egyik társukat az Amazonas perui vidékén:

„Meztelenek voltak, a péniszüket felkötötték. Rendkívül kíváncsiak voltak. Feltartottam a kezem, ők is feltartották a kezüket, majd énekelni kezdtek. Az egyik barátom, a Junglekeepers egyik munkatársa banánt adott nekik”

– mesélte a természetvédő. A békés találkozó azonban másnap rémálommá vált. A banánt osztogató férfit egy nyílvessző terítette le. „A nyíl a lapockájánál hatolt be, a köldökénél jött ki, és majdnem megölte” – mondta Rosolie. A Junglekeepers csapata – akik hangsúlyozzák, hogy nem ők keresték a kapcsolatot, hanem a törzs közelítette meg őket – közben fontos részleteket tudott meg a Mashco Pirókról.

Nomádok. Nincsenek állandó településeik. Elsősorban majmokat és teknősöket esznek. Nem rituálisan. Nem kivételes alkalmakkor. Hanem azért, mert ez az elérhető fehérjeforrás.

Nincsenek főzőedényeik, ezért nem forralják fel a vizet. Elképzelhető, hogy nem is tudják, hogy a víz forrhat vagy megfagyhat, hiszen trópusi környezetben élnek. Valószínűleg azt sem tudják, hogy a világ egyes részei nem dzsungelnek néznek ki.

Bármennyire brutális is egy lapockán áthatoló nyílvessző, Rosolie szerint akár rosszabbul is végződhetett volna a történet. Az eset, amelyről a New York Post is beszámolt, ráirányítja a figyelmet a világ eldugott zugaiban élő több száz, a modern civilizációval soha nem érintkező törzsre.

„Teljesen önellátóan élnek a területeiken, és egyértelművé tették, hogy nem akarnak kapcsolatot”

– magyarázta Fiona Watson, a Survival International kutatási és érdekvédelmi igazgatója. „Ezt többféleképpen jelzik. Keresztbe tett nyilakat hagyhatnak a vadászösvényeiken, vagy rálőnek a felettük elszálló helikopterekre és repülőgépekre.”

Az előzőnél is tragikusabban végződött John Chau amerikai misszionárius próbálkozása 2018-ban. A férfi a vallását akarta elterjeszteni az Északi-Szentinel-szigeten élő szentinelézek között, akik azonban megölték.

Chau a figyelmeztető jelek ellenére is visszatért a szigetre, miután egy nappal korábban egy nyílvessző a Bibliájában állt meg.

Soha többé nem hallottak róla. „Úgy véljük, ők a legelszigeteltebb nép a bolygón” – mondta Watson, aki szerint a törzs tagjai a fotók alapján rendkívül egészségesnek tűnnek, halon és erdei állatokon élnek.

Brazíliában a Kawahiva törzsről valamivel többet tudni. A nagyjából 50 fős csoport folyamatosan vándorol, ideiglenes táborokat ver, és liánokból készít függőágyakat. „Hihetetlenül önellátóak. Amíg az erdő védett és áll, addig mindent megtermelnek maguknak” – állítja Watson. Egy másik brazil törzs, a Moxihatetema életmódjára pedig egy aranybányászati művelethez kapcsolódó légi fotózás derített fényt: egyetlen hatalmas, közös házban él a körülbelül 100 fős közösség.

A kapcsolatfelvétel veszélyeit a paraguayi és bolíviai Gran Chaco régióban élő Ayoreo törzs sorsa mutatja. A '60-as és '80-as években hittérítők hurcoltak be betegségeket, amelyekkel szemben a törzs tagjainak nem volt védettsége, és a járványok több halálos áldozatot követeltek.

Ma a túlélők a fővárosba járnak, hogy fellépjenek elszigetelten maradt rokonaik jogaiért, miközben földjeiket marhalegelők miatt tarolják le.

Hasonló veszély fenyegeti az indonéziai Hongana Manyawa törzset is, akiknek erdejét a föld alatt rejlő nikkel miatt bányásszák, egyre beljebb szorítva őket a területükről.

A pápuai térségben a Korowai törzs tagjai a fák fölé épített házaikban élnek, és bár korlátozottan érintkeznek a külvilággal, volt már példa békés kapcsolatfelvételre a kormányzat részéről egy egészségügyi program kapcsán. Megőrizték hagyományaikat, köztük sajátos gyógyítási módszereiket, valamint azt a rendszert, amelyben a férfiak és a nők elkülönülten élnek. Volt ugyan némi békés együttműködés, de ez inkább kivétel.

Nem ez a helyzet a szintén Pápua Új-Guineában élő Yaifo törzzsel. Benedict Allen brit felfedező mintegy 40 évvel ezelőtt az első nyugati emberként találkozhatott velük, és arról számolt be, hogy a törzs valószínűleg a fejvadászatot is gyakorolta.

Beszámolója szerint a Yaifóknál előfordult, hogy ellenségeiket megölték, a levágott fejeket pedig trófeaként megtartották. Allen maga is átesett egy beavatási szertartáson, amit úgy írt le, mint „a bolygó egyik legkegyetlenebb ceremóniáját”.

Watson hangsúlyozza, hogy ezek a törzsek, a Yaifótól a Mashco Piróig, mindennel rendelkeznek, amire szükségük van az általuk választott elszigeteltségben. „Amíg az erdő védett és áll, ezek az emberek képesek önállóan és függetlenül, teljes mértékben a földből megélni.” Watson hangsúlyozza: a Yaifók – csakúgy, mint a többi érintetlen törzs – mindazzal rendelkeznek, amire szükségük van. Pontosan ott, ahol élnek. És pontosan úgy, ahogy élni szeretnének: elszigetelten.

Via NewYorkPost


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Valaki tudja hogy ez milyen fajta hal?” – Sokan megdöbbentek egy Balatonon készült videón, beindult a komment-szekció
Meglepő látványt videóztak Balatonszéplak alsónál. A tóban egy őz igyekszik, hatalmas ugrásokkal szelve a habokat. A különös eset megihlette a vicces kedvű kommentelőket is.


Meglepő felvétel került ki a netre, melyen egy állat ugrál a Balatonban. A felvételt Balatonszéplak alsónál készítették, és az látszik rajta, ahogy a parttól elég messze egy őz halad hatalmas ugrásokkal a parttal párhuzamosan.

VIDEÓ: Őz a Balatonban

A kommentelőket is megihlette a nem mindennapi látvány:

"Már a ponty sem a régi"

"Valaki tudja hogy ez milyen fajta hal?"

"Balatonátfutás"

"Meglátta mennyibe kerül a lángos"

"Olyan kicsi a víz vagy így úszik??"

"Ívási időszak van?"

"Patás delfin"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
49 év után derült ki a pár perc különbséggel született ikrekről, hogy nem ugyanaz az apjuk
A brit Michelle és Lavinia Osbourne egy otthoni genetikai vizsgálat után szembesült az igazsággal. A heteropaternális szuperfekundáció jelensége annyira ritka, hogy az övék az első dokumentált eset az Egyesült Királyságban.


Néhány perc különbséggel születtek, mégis féltestvérek: a brit Michelle és Lavinia Osbourne története az első dokumentált brit esete annak a szinte hihetetlen jelenségnek, amikor ikreknek különböző apjuk van. A ma 49 éves kétpetéjű ikrek egy otthoni DNS-teszt elvégzése után szembesültek a ténnyel, amely egy rendkívül ritka biológiai folyamat, a heteropaternális szuperfekundáció eredménye – írta a BBC. Világszerte eddig mindössze húsz hasonló esetet azonosítottak.

Michelle és Lavinia 1976-ban születtek Nottinghamben. Édesanyjuk egy bántalmazó kapcsolatból menekült, és mindössze 19 évesen, kiszolgáltatott helyzetben hozta őket a világra. A lányok nehéz gyerekkort éltek meg, otthonok és gondozók között hányódtak, az egyetlen stabil pontot egymásnak jelentették. Apjuk kilétéről az anyjuk mindig azt mondta, egy James nevű férfi az, aki azonban nem volt része az életüknek.

A lavinát Michelle indította el, aki 2021 végére már biztos volt benne, hogy a család által ismert James nem lehet az apja. DNS-tesztet rendelt, az eredmény pedig 2022. február 14-én érkezett meg, ugyanazon a napon, amikor az időközben demenciával küzdő édesanyjuk meghalt. A teszt igazolta a gyanúját. Hetekig tartó kutatás után kiderítette, hogy a biológiai apja egy Alex nevű férfi, akiről a rokonok azt mondták, évek óta alkohol- és drogproblémákkal küzd, és az utcán él.

Amikor Lavinia találkozott Michelle újonnan felfedezett rokonaival, nem érzett velük semmilyen kapcsolatot, ezért ő is elvégzett egy tesztet. 2022 szeptemberében jött a megdöbbentő eredmény: nemcsak az derült ki, hogy az ikertestvére valójában a féltestvére, hanem az is, hogy James neki sem az apja. Lavinia a felfedezést lesújtónak élte meg, és kezdetben dühös volt a testvérére.

„Haragudtam Michelle-re, amiért ezzel szembesített, mert én ezt a valóságot nem akartam.”

Michelle azonban Lavinia DNS-eredményei alapján felkutatta testvére apját, egy Arthur nevű férfit. A találkozásuk érzelmesre sikerült, Lavinia azonnal megkedvelte az apját, akivel azóta is szoros kapcsolatot ápol. „Egyszerűen késztetést éreztem rá, muszáj volt” – mondta arról a pillanatról, amikor először puszit adott Arthur arcára.

Michelle a saját apjával, Alexszel is találkozott, de a találkozó után úgy döntött, nem tartja vele a kapcsolatot.

„Ő az enyém, én az övé, de nem éreztem úgy, hogy valaki, akit a jövőmbe magammal kell vinnem. Csak tudni akartam.”

Michelle és Lavinia Osbourne története is azt mutatja, hogy a genetikai igazság új alapokra helyezheti, de nem feltétlenül töri meg a legszorosabb emberi kötelékeket. Bár a felfedezés eleinte megrázta őket, ma már mindketten csodaként tekintenek a létezésükre. Ahogy Lavinia fogalmazott: „Mi csodák vagyunk. Mindig lesz köztünk egy törhetetlen közelség.”

„Ő az ikertestvérem. Ebből semmi nem vesz el.”

Ezt Michelle erősítette meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Hárman meghaltak egy óceánjárón, hantavírus-járvány törhetett ki a hajón
A hantavírus jellemzően fertőzött rágcsálók ürülékével vagy vizeletével terjed, és súlyos, akár halálos kimenetelű betegséget okozhat.


Három ember halt meg egy Atlanti-óceánon közlekedő óceánjárón kitört feltételezhetően hantavírus-járvány miatt – közölte a WHO a BBC-vel. Egy hantavírus-esetet megerősítettek, további öt gyanús esetet vizsgálnak – közölte az Egészségügyi Világszervezet. Egy 69 éves brit állampolgár intenzív osztályon van Johannesburgban, Dél-Afrikában.

A tragédia egy 70 éves utas megbetegedésével kezdődött, aki még a hajón életét vesztette. Feleségét, egy 69 éves nőt evakuáltak a fedélzetről, de később egy johannesburgi kórházban ő is elhunyt. A The Guardian szerint a harmadik halálos áldozat vasárnap este még a hajón volt.

A brit külügyminisztérium a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy szorosan figyelemmel kíséri a jelentéseket, és készen áll a brit állampolgárok támogatására.

A járványt az MV Hondius óceánjárón jelentették, amely Argentínából Zöld-foki Köztársaságba tartott.

A hantavírus jellemzően fertőzött rágcsálók ürülékével vagy vizeletével terjed, és súlyos, akár halálos kimenetelű betegséget okozhat. Bár ritka, a WHO szerint a hantavírus emberről emberre is terjedhet, ezért a betegek megfigyelése és a közegészségügyi válaszlépések fontosak.

Az MV Hondiust az Oceanwide Expeditions utazási iroda üzemelteti.

A holland Oceanwide Expeditions által üzemeltetett hajó március 20-án indult az argentin Ushuaiából, és az eredeti tervek szerint május 4-én ért volna a Zöld-foki-szigetekre. A hajó vasárnap este már a főváros, Praia kikötőjénél tartózkodott. A Hondius nagyjából 170 utast és egy mintegy 70 fős fedélzeti csapatot képes befogadni, amely 57 fős legénységből, 13 idegenvezetőből és egy orvosból áll.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Hőkamerás felvétel leplezi le a benzines autók legnagyobb pazarlását
A termikus képalkotás megmutatja, hogy a belső égésű motorok mennyi hőt termelnek az elektromos járművekhez képest.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 30.



Éjszaka a hőkamera felvétele mindent elárul.

A benzines autó eleje és alváza szinte izzik a hőtől, míg egy elektromos jármű szinte beleolvad a környezet hőmintázatába.

A különbség nemcsak látványos, hanem pontosan megmutatja a két technológia közötti alapvető hatékonyságbeli eltéréseket. Erről árulkodik a Teledyne FLIR egyik szakmai anyaga.

A belső égésű motorok és a kipufogórendszerek jelentős hőenergiát termelnek, ami az első hűtőrácson és az alvázon ragyogó foltokként jelenik meg a termikus képen. Ez az erős infravörös lenyomat a kémiai égés és a mechanikai súrlódás közvetlen mellékterméke, egyfajta látható energiapazarlás, amely teljes sötétségben is messziről észlelhető.

Ez a jellegzetes „hő-ujjlenyomat” lehetővé teszi, hogy a szakemberek azonnal azonosítsák a jármű hajtásláncát, és rávilágít az elektromos motorok jobb hőhatásfokára.

Ezzel szemben az elektromos járművek feltűnően hűvösnek és egyenletesnek látszanak, mivel nincs üzemanyagot égető központi motorjuk. Az elsődleges hőforrások a motorháztetőről a kerekekhez és az akkumulátorhűtő komponensekhez tolódnak, de még ezek hőmérséklete is lényegesen alacsonyabb egy hagyományos kipufogócsőénél. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium adatai szerint egy tipikus elektromos autó 87-91 százalékos hatásfokú, míg egy hagyományos benzines csupán 30 százalék körül teljesít.

A felvételek azért is beszédesek, mert rámutatnak arra, hogy mi minden járul hozzá a globális felmelegedéshez.

A technológiát persze nemcsak az utakon, hanem a fejlesztőlaborokban is használják: a fék- és gumikopás vizsgálatától az akkumulátorok hőmenedzsmentjének optimalizálásáig. James Cannon, a FLIR Systems akkori elnök-vezérigazgatója (2017–2021) egy korábbi közleményben azt mondta, a cég érzékelői már több mint egy évtizede játszanak kritikus szerepet a járművezetők biztonságának növelésében.

A technológia különösen az önvezető rendszerek fejlesztésénél kap kulcsszerepet, mivel a hőkamerák kiegészítik a hagyományos kamerákat, a radart és a lidart, főként éjszaka, ködben vagy vakító fényben. A fejlesztések iránya egyértelmű, ahogy azt Florida példája is mutatja, ahol egy 2019-es törvény értelmében már sofőr nélkül is közútra engedik az önvezető autókat.

A termikus képalkotás fejlesztése itthon is zajlik: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem laboratóriumaiban és a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpályán is folynak ilyen irányú kutatások, amelyek hozzájárulhatnak a jövő biztonságosabb járműveinek megalkotásához.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk