„Ezekkel a megjegyzésekkel nem foglalkozom” – A NATO-főtitkár reagált az őt bíráló Szijjártó Péternek, és közölte, hogy az oroszok legújabb rakétái 5-10 perc alatt elérhetik Európa fővárosait
„Azért vagyok ma itt, hogy elmondjam önöknek, hol áll a NATO, és mit kell tennünk a háború megállítása érdekében, mielőtt még elkezdődne. Ehhez kristálytisztán kell látnunk a fenyegetést: mi vagyunk Oroszország következő célpontja, és már most veszélyben vagyunk” – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár december 11-én, Berlinben. A beszédre Szijjártó Péter külügyminiszter másnap hevesen reagált: „Felszólítjuk Mark Ruttét, hogy fejezze be a háborús feszültség szítását!!!” A miniszter szerint Rutte „gyakorlatilag hátba szúrta a béketárgyalásokat”.
A NATO-főtitkár a bírálatra és a magyar kormány „háborúpárti” vádjaira egy december 17-i, brüsszeli videóinterjúban válaszolt. Az interjút az Arte készítette, a kérdezők között a Telex újságírója is ott volt.
Szerinte az oroszok legújabb rakétái 5-10 perc alatt elérhetik Európa fővárosait, ezért tévedés azt gondolni, hogy London vagy Valencia nincs a frontvonalon, hiszen „mind a keleti szárnyon vagyunk”.
A főtitkár szerint az európai polgároknak csak akkor kell háborúra készülniük, „ha nem hajtjuk végre a Hágában hozott döntéseket”. Ezzel a júniusi NATO-csúcsra utalt, ahol a tagállamok vállalták, hogy 2035-re a GDP-jük 5 százalékát költik védelemre. Rutte szerint a megemelt büdzsét úgy kell elkölteni, hogy a hazai hadiiparok is jól járjanak. „Ha valaki aggódik, hogy növekedni fog a védelmi ipara, akkor ne lepődjön meg, ha öt-tíz év múlva talán oroszul kell majd beszélnie” – tette hozzá.
Szijjártó Péter bírálatára Rutte diplomatikusan reagált.
– mondta a főtitkár, hozzátéve, hogy Orbán Viktorral megfelelő a munkakapcsolata.
Az Ukrajna jövőjét firtató kérdésre elmondta, bár a NATO korábbi döntései szerint „Ukrajna útja a NATO-ba visszafordíthatatlan”, több ország, köztük az Egyesült Államok és Magyarország is világossá tette, „hogy jelenleg nincs esély a konszenzusra” a csatlakozásról. Ezért alternatív megoldásként egy biztonsági garanciarendszeren dolgoznak. Ennek első védelmi vonalát az erős ukrán hadsereg jelentené, a másodikat pedig egy európai vezetésű „tettre készek koalíciója”. A részletek kidolgozása még folyamatban van. „Amint kész a terv, mindent nyilvánosságra hozunk” – ígérte. Arra a kérdésre, hogy lehet-e még idén békeszerződés, úgy felelt: „ezt nehéz megjósolni, mert ehhez az oroszokra is szükség van”.
A főtitkár optimistán látja a transzatlanti kapcsolatokat, úgy gondolja, „az amerikaiak komolyan veszik az európaiakat”, miután Európa a hágai csúcs óta „magasabb fokozatba kapcsolt” a védelmi kiadások terén.
A NATO keleti szárnyának megerősítéséről szólva elmondta, a szövetség további erőforrásokat biztosított a tagállamoknak. Ennek része a drónberepülésekre reagáló Keleti Őrszem művelet, és már telepítik a drónelhárító rendszereket is. Rutte reális forgatókönyvnek tartja, hogy ha Kína megtámadná Tajvant, Hszi Csin-ping kínai elnök arra kérné Vlagyimir Putyint, hogy „kösse le itt az erőinket”.
