Március óta a legalacsonyabb a napi új fertőzések száma Svédországban
Bár tavasszal szerte a világon döbbenetet váltott ki, hogy Svédországban nem vezettek be karantént a koronavírus-járvány ellen, most úgy tűnik, eredményre vezetett a kevésbé szigorú, a lakosság józan belátására és felelősségérzetére alapozott védekezés. A skandináv országban ugyanis az elmúlt egy hétben a napi átlagos új fertőzések száma alig 108, és a svéd országos egészségügyi szolgálat adatai szerint 120 ezer tesztből csupán 1,2% volt pozitív. Jelenleg 13 embert kezelnek intenzív osztályon, már 7 napja nem halt meg senki – írja a Guardian
Mindez azért is szembetűnő, mert jelenleg az európai országok a második hullámmal szemben többé-kevésbé a „svéd modellt” követik, a fertőzések száma emelkedik. Az egyébként svédországi székhelyű Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) az elmúlt 14 napra vonatkozó adatai szerint míg Svédországban 22,2 eset jutott 100 ezer lakosra, addig Spanyolországban 279, Franciaországban 158, 5, a Cseh Köztársaságban 118.
„Nem tapasztaljuk a betegségnek olyan feltámadását, mint sok más országban. Most majd kiderül, hogy mi a különbség egy fenntarthatóbb stratégia, amelyet hosszabb ideig érvényesíteni lehet, és az olyan között, amelyben újra és újra egymást követik a bezárások és a kinyitások”
- mondta el Anders Tegnell, Svédország fő epidemiológusa, a karantén nélküli védekezés kidolgozója a France-24 rádiónak adott interjúban.
Tavasszal az észak-európai ország bezárta a 16 éven felüliek iskoláit, de az alacsonyabb osztályokat nem, sőt kötelező volt iskolába járni. Jelenleg már folyik a tanítás minden szinten, egészen az egyetemekig. Tilosak voltak az 50 főnél nagyobb összejövetelek, de nyitva maradtak az éttermek, kávézók, edzőtermek. Azt tanácsolták a 70 éven felülieknek, és más veszélyeztetett csoporthoz tartozónak, hogy izolálják magukat. Ugyancsak kérték a 10 milliós lakosságot a fizikai távolságtartásra, és a lehetőség szerinti otthoni munkára. Mindezek nem voltak kötelező jellegű rendelkezések, ennek ellenére a többség betartotta őket.
Tegnell hangsúlyozta: nem az volt a cél, hogy gyorsan elérjék a nyájimmunitást, hanem hogy annyira lassítsák a koronavírus-fertőzés terjedését, hogy ne terheljék túl az ország egészségügyi szolgálatát.
E megközelítés nagy vitát váltott ki nemcsak külföldön, hanem otthon is. Az egymillió lakosra jutó 574 áldozat ugyan ötször magasabb, mint Dániában és a tízszerese a norvégiai és finnországi adatnak, de alacsonyabb, mint több olyan országban, mint például Nagy-Britannia, Spanyolország vagy Olaszország, amelyek hónapokig tartó karantént vezettek be. Tegnell az interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy a magas halálozási ráta nem a stratégia általános következménye volt, hanem sokkal inkább azé, hogy nem tudták megelőzni a vírus terjedését az idősotthonokban. Az 5846 svéd halott többsége ezen intézmények lakója volt.
A svéd kormány kedden jelentette be, hogy októbertől feloldják az idősotthonokban máig érvényben lévő látogatási tilalmat, de az érintettektől továbbra is felelős magatartást várnak.
Johan Carlson, a svéd közegészségügyi szolgálat vezetője a múlt héten kijelentette: a stratégia sikeressége azt jelenti, hogy a lakosságnak küldött üzenetek világosak és következetesek voltak, az egyéni felelősségre helyezték a hangsúlyt.
Jonas Ludwigsson, a stockholmi Karolinska intézet epidemiológia professzora szerint e stratégiával várhatóan kisebb lesz a kockázata a vírusterjedésnek Svédországban, mint más országokban.
