Március 20-tól újra a teljes vonalon jár a 3-as metró hétköznap

Riz Gábor húsz év után jelentette be, hogy lemond az ózdi központú borsodi választókerület elnöki tisztségéről – szúrta ki az ATV. A hírt a Facebook-oldalán tette közzé, ahol azzal kezdte bejegyzését: „Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön.”

A politikus arról írt, hogy húsz évvel ezelőtt Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől vette át a választókerület vezetésére szóló megbízólevelet, amely azóta már 71 települést foglal magába Nyugat-Borsodban.

– közölte, hozzátéve, hogy utódjának, Dr. Csuzda Gábornak sok sikert kíván a feladathoz.

Riz Gábor köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt dolgozott az elmúlt években: a helyi szervezeti tagoknak, polgármestereknek és aktivistáknak. Mint írta, velük együtt építették a keresztény-konzervatív értékközösséget, és közös munkájuknak köszönhetően kiváló eredményeket értek el az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

A bejegyzésben utódjának is üzent:

A képviselő arról is beszámolt, hogy parlamenti munkáját a 2026-os választásokig tovább folytatja. Kiemelte, hogy választói támogatása nélkül nem sikerült volna közel 60 százalékos eredményt elérnie a legutóbbi választáson.

Riz Gábor jelezte, hogy amikor kijelölik utódját az országgyűlési munkára is, minden segítséget megad majd neki. Bejegyzését azzal zárta:

A Szabad Európa közben arról számolt be, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy korábbi fórumon jelezte: várhatóan a képviselőjelöltek harmadát lecserélik 2026-ra. A lap szerint több ismert politikus, köztük Németh Zsolt, Lázár János, Simicskó István és Fürjes Balázs sem indul újra egyéniben. Budapesten pedig Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnök személye megváltozott.

Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.

A német Alkotmányvédelmi Hivatal mostantól hivatalosan is alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért pártot, vagyis az AfD-t – számolt be róla a Spiegel.

Korábban csak három tartományi szervezetet – a türingiai, a szászországi és a szász-anhalti szervezetet – minősítették alkotmányellenesnek. Az országos pártot eddig csak „gyanúsan” szélsőségesként kezelték. A hivatal most „bizonyítottan szélsőséges” minősítést adott a pártnak.

A döntést egy több mint ezer oldalas jelentéssel támasztották alá, amelyet a hivatal a szövetségi belügyminisztériumnak nyújtott be.

A Spiegel cikke szerint a jelentés kiemeli, hogy a párt „etnikai alapon” értelmezi a nép fogalmát, és nem tekinti németnek azokat az állampolgárokat, akik muszlim többségű országokból származnak. A jelentés szerint ez „nem összeegyeztethető a szabad demokratikus renddel”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg már tavaly év végén le akarta adni a jelentést, ám a kormánykoalíció felbomlása és az előrehozott választások miatt ezt elhalasztotta.

A 2025-ös szövetségi választáson az AfD 20 százalékos eredménnyel a CDU–CSU mögött a második helyen végzett, ami a párt történetének eddigi legjobb eredménye. A kampány során Elon Musk is kiállt a párt mellett, és interjút készített a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel.

(via Telex)

Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel – számolt be róla az MTI. A Szent Péter térről és környékéről jól lehetett látni, ahogy több munkás mozgott a Szent Péter-bazilika és az apostoli paloták között található kápolna cserepes tetején. A munkások elhelyezték azt a csövet, amely meghosszabbítja a Sixtus-kápolna kéményét, és amelyet kizárólag a pápaválasztások alatt szoktak használni.

Az egyszerű öntöttvas kályhát első alkalommal az 1939-es konklávén használták. 2005 óta a kéményhez egy másik kályhát is kapcsoltak, amely vegyi adalékanyaggal színezi a füstöt, hogy a választás eredménye jól látható legyen.

A nyolcvan évnél fiatalabb, pápaválasztó bíborosok május 7-én délután vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ahol megtartják az első szavazási kört, így

Május nyolcadikán a bíborosok délelőtt és délután is szavaznak: mindkét forduló után felszáll a füst, várhatóan a déli órákban és este hét óra körül, de az időpontot nem lehet előre megjósolni. Az azt követő napokban is ugyanezt az ütemezést követik.

I. János Pál pápát 1978 augusztusában egy délelőtti és egy délutáni szavazási fordulóval választották meg, a fehér füst 18 óra 24 perckor szállt fel. II. János Pál pápa megválasztásakor, 1978 októberében a konklávé majdnem három napig tartott, és a fehér füst este 18 óra 18 perckor szállt fel. XVI. Benedek megválasztásához elég volt egy délelőtti és egy délutáni szavazási kör 2005 áprilisában, a fehér füst 17 óra 50 perckor szállt fel. Ferenc pápa esetében, 2013 márciusában két nap kellett, és a fehér füst 19 óra 6 perckor szállt fel.

A fehér füst után az úgynevezett protodiakónus bíboros jelenti be a Szent Péter-bazilika lodzsájáról az örömhírt, hogy az egyháznak új pápája van („Habemus papam!”). A füst és a bejelentés között akár egy óra is eltelhet, de ez alkalmanként változik.