HÍREK

Már várják a jelentkezőket a szavazatszámláló bizottságokba

Az áprilisi választáson és népszavazáson mintegy 11 ezer szavazatszámláló bizottság működik majd.


Várják a jelentkezéseket a helyi választási irodák az április 3-i országgyűlési választás és az azzal egy időben rendezett országos népszavazás szavazatszámláló bizottságaiba.

A választás során kiemelkedő szerepük van a szavazatszámláló bizottságoknak: feladatuk a szavazás lebonyolítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és - ha szükséges - a választás törvényes rendjének helyreállítása. A szavazatszámláló bizottság állapítja meg a választás szavazóköri eredményét is. Az áprilisi választáson és népszavazáson mintegy 11 ezer szavazatszámláló bizottság működik majd.

A szavazatszámláló bizottságok legalább öttagúak, a testületek három tagját a képviselő-testület választja meg a helyi választási iroda javaslatára, legkésőbb március 14-én 16 óráig.

A szavazatszámláló bizottságok választott tagjai oktatáson, felkészítésen vesznek részt, a szavazás napján pedig hajnaltól a szavazatok összeszámlálásáig a szavazókörökben végzik a választás lebonyolítását. Munkájukért díjazást kapnak, ez egy januárban kiadott miniszteri rendelet értelmében bruttó 35 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedett, ami nettó 33 250 forintot jelent a bizottsági tagoknak. Emellett mentesülnek a szavazás napját követő munkanapon a munkavégzés alól.

A szavazatszámláló bizottságnak a választott tagok mellett tagjai lehetnek a választókerületben jelöltként indulók megbízottai is (jelölőszervezetenként két-két ember), az ő díjazásukról a megbízójuk gondoskodik. A szavazatszámláló bizottság működőképességéhez legalább öt tag kell, így ha a pártok delegáltjaival együtt sincs meg az öt tag, akkor a képviselő-testület által megválasztott tagok közül hívnak be további tagokat a testületbe.

A helyi választási irodák vezetői (a jegyzők) várják a településen élő választópolgárok jelentkezését a szavazatszámláló bizottságokba. Fontos előírás, hogy csak az adott településen lakcímmel és választójogosultsággal rendelkező lakosok lehetnek a választási bizottság választott tagjai.

Nem lehet a bizottság tagja képviselőjelölt, képviselő, alpolgármester, jegyző, másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja és az, aki a honvédséggel szolgálati jogviszonyban áll. Párt tagja, a választókerületben jelöltet állító szervezet tagja, a választókerületben induló jelölt hozzátartozója, valamint egyes államigazgatási szervek munkatársai sem lehetnek a bizottság választott tagjai.

Arról, hogy hol várnak még jelentkezőket szavazatszámláló bizottsági tagnak, a települések polgármesteri hivatalában lehet tájékozódni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Most nekünk jöhet, de mi már nagyon-nagyon sokan vagyunk” – tiszások Orbán Viktor poloskázásáról
Videónkban Magyar Pétert is kérdeztük az ünnepi beszédében elhangzottakról.


Az Andrássy útra hirdette meg március 15-i rendezvényét a Tisza Párt. Az eseményre rengetegen látogattak ki, a tömeg a Bajcsy-Zsilinszky úttól egészen az Oktogonig állt. A rendezvényen beszédet mondott Nagy Ervin, Ruszin-Szendi Romulusz, Bódis Kriszta és a párt elnöke, Magyar Péter is.

A Szeretlek Magyarország riportere többek között arról kérdezte a Tisza Párt szimpatizánsait, tartanak-e attól, hogy Orbán Viktor bejelentései (áfavisszatérítés, anyák szja-mentessége, árrésstop) miatt megtörik a Tisza lendülete, de reagáltak a miniszterelnök poloskázására is, és a Ruszin-Szendi Romolusz ról szóló hírekre is.

Videónkban Magyar Péter is megszólalt. A Tisza Párt elnöke elárulta, mit értett beszédében azalatt, hogy a Magyarországnak szüksége van a külhoni magyarok segítségére, és reagált arra is, hogy egy elemző szerint hiba volt belerakni a népszavazásukba az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló kérdést.

A Szeretlek Magyarország riportja:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump döntött: leállítja a Szabad Európa finanszírozását
Ezzel lényegében halálra ítéli az 1949-ben alapított rádiót, ami pont az első elnöksége alatt indult újra Magyarországon.


A Trump-kormányzat leállítja a finanszírozását, és ezzel gyakorlatilag halálra ítéli az 1949-ben alapított Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádiót, ahogy az Amerika Hangját és a Szabad Ázsia Rádiót is. Az erről szóló levelet Tara Palmeri, amerikai oknyomozó újságíró posztolta X-en, a bejegyzését Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársa szúrta ki.

Trump helyi idő szerint pénteken írta alá azt az elnöki rendeletet, amely megszüntet hét szövetségi ügynökséget, köztük azt, amely az Amerika Hangja és a Szabad Európa működtetéséért felel. Szombat reggel az Amerika Hangja számos újságíróját és más alkalmazottját értesítették arról, hogy ideiglenesen szabadságra küldik őket.

Az újságírók szerint a leépítések olyan széles körűek, hogy ezzel gyakorlatilag leállítják a nemzetközi műsorszolgáltatót.

A Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adása 1993-ban szűnt meg, azonban éppen Trump első elnöksége idején, 2020 szeptemberében, 27 év után újraindult online multimédiás szolgáltatásként. A kongresszus által finanszírozott médium akkor 23 olyan országban működött, ahol a kormányzat akadályozta az információ szabad áramlását, vagy nem volt elég fejlett a sajtószabadság.

via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„A királynak is hatalmas birtoka van” – fideszesek az Orbán-család meggazdagodásáról
A Fidesz szimpatizánsaival is beszélgettünk a Múzeumkertnél, ahol Orbán Viktor is beszédet mondott március 15-én.


A Múzeumkertben tartották a március 15-i állami ünnepséget, amelynek részeként Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. Az esemény helyszínén sok szimpatizáns gyűlt össze, kokárdákkal, nemzeti színű szalagokkal és zászlókkal érkeztek az egyébként esős, borongós időben.

A helyszínen megjelent Puzsér Róbert, illetve több ellentüntető is. A Szeretlek Magyarország riporterének a publicista elmondta, miért tartotta fontosnak, hogy ott legyen az eseményen, és mire szeretné felhívni a figyelmet.

Emellett a Fidesz szimpatizánsaival is beszélgettünk, többek között arról, mit gondolnak az Orbán-család meggazdagodásáról.

A Szeretlek Magyarország riportja:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár János szerint vissza kell szerezni azokat a jogokat, amelyeket az EU-csatlakozáskor elvesztettünk
A közlekedési és építési miniszter március 15-e alkalmából arról beszélt, hogy „Magyarországnak függetlenítenie kell magát”.


„Magyarországnak függetlenítenie kell magát” - ezt hangsúlyozta március 15-e alkalmából Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter szombat délelőtt arról írt a Facebook-oldalán, hogy ennek három feltétele van: „most és a jövőben is ki kell maradnunk minden háborúból”,

„vissza kell állítanunk Magyarország önrendelkezési jogát, azokat is, amelyeket 2004-ben, az Uniós csatlakozáskor elveszített – semmit rólunk nélkülünk!”,

illetve, hogy „a régióban legyenek gazdasági értelemben a magyarok a legerősebbek”.

A miniszter később egy videót is kiposztolt, amiben a makói március 15-i megemlékezésen elmondott beszédéből emelt ki egy részletet. Ebben szintén a fenti három pontról beszélt, és úgy fogalmazott:

„Nem kevesebbet hirdetek és mondok, mint hogy a 2004-ben átadott és 2004-ben feladott önrendelkezési jogainkat vissza kell szerezni”.

Mint azt a Telex is megjegyzi: nem teljesen egyértelmű, mire utal ezekkel a mondatokkal Lázár, szavai ugyanakkor részben egybecsengenek az Orbán Viktor által meghirdetett 12 ponttal.

A miniszterelnök 12 pontjának első négy eleme ugyanis így hangzott:

„• Kívánjuk a nemzetek Európáját.

• Kívánjuk a törvény előtti egyenlőséget minden tagállamnak.

• Adják vissza a nemzetek törvénytelenül elvont hatásköreit.

• Nemzeti szuverenitást, erős vétót a nemzeti kormányoknak.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: