News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Már várják a jelentkezőket a szavazatszámláló bizottságokba

Az áprilisi választáson és népszavazáson mintegy 11 ezer szavazatszámláló bizottság működik majd.

Link másolása

hirdetés

Várják a jelentkezéseket a helyi választási irodák az április 3-i országgyűlési választás és az azzal egy időben rendezett országos népszavazás szavazatszámláló bizottságaiba.

A választás során kiemelkedő szerepük van a szavazatszámláló bizottságoknak: feladatuk a szavazás lebonyolítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és - ha szükséges - a választás törvényes rendjének helyreállítása. A szavazatszámláló bizottság állapítja meg a választás szavazóköri eredményét is. Az áprilisi választáson és népszavazáson mintegy 11 ezer szavazatszámláló bizottság működik majd.

A szavazatszámláló bizottságok legalább öttagúak, a testületek három tagját a képviselő-testület választja meg a helyi választási iroda javaslatára, legkésőbb március 14-én 16 óráig.

A szavazatszámláló bizottságok választott tagjai oktatáson, felkészítésen vesznek részt, a szavazás napján pedig hajnaltól a szavazatok összeszámlálásáig a szavazókörökben végzik a választás lebonyolítását. Munkájukért díjazást kapnak, ez egy januárban kiadott miniszteri rendelet értelmében bruttó 35 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedett, ami nettó 33 250 forintot jelent a bizottsági tagoknak. Emellett mentesülnek a szavazás napját követő munkanapon a munkavégzés alól.

A szavazatszámláló bizottságnak a választott tagok mellett tagjai lehetnek a választókerületben jelöltként indulók megbízottai is (jelölőszervezetenként két-két ember), az ő díjazásukról a megbízójuk gondoskodik. A szavazatszámláló bizottság működőképességéhez legalább öt tag kell, így ha a pártok delegáltjaival együtt sincs meg az öt tag, akkor a képviselő-testület által megválasztott tagok közül hívnak be további tagokat a testületbe.

hirdetés

A helyi választási irodák vezetői (a jegyzők) várják a településen élő választópolgárok jelentkezését a szavazatszámláló bizottságokba. Fontos előírás, hogy csak az adott településen lakcímmel és választójogosultsággal rendelkező lakosok lehetnek a választási bizottság választott tagjai.

Nem lehet a bizottság tagja képviselőjelölt, képviselő, alpolgármester, jegyző, másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja és az, aki a honvédséggel szolgálati jogviszonyban áll. Párt tagja, a választókerületben jelöltet állító szervezet tagja, a választókerületben induló jelölt hozzátartozója, valamint egyes államigazgatási szervek munkatársai sem lehetnek a bizottság választott tagjai.

Arról, hogy hol várnak még jelentkezőket szavazatszámláló bizottsági tagnak, a települések polgármesteri hivatalában lehet tájékozódni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Orbán Viktor bejelentése: Rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoznak létre a nagy cégek extraprofitjából
Kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Link másolása

hirdetés

A miniszterelnök a közösségi oldalán videó-üzenetben közölte:

Szerdán is ülésezett a kormány, és áttekintették a gazdaság helyzetét. Közölte, hogy a háború elúzódik, a brüsszeli szankciós politika nem javul. Ezek együtt drasztikus áremelkedésekhez vezettek.

Orbán közölte, hogy a rezsicsökkentés védi a családokat, de az energia ára tovább emelkedik, és ezért egyre nehezebb és költségesebb megvédeni a családokat.

Ráadásul a honvédséget is haladéktalanul meg kell erősíteni - közölte.

Az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és a multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert.

hirdetés
A kormány ezért úgy határozott, hogy létrehoz egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot. Ebből fizetik majd e két terület költségeit.

"Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét részét ebbe az alapba fizessék be"

- mondta el Orbán. Az intézkedések két évre vonatkoznak, 2022-re és 2023-ra.

Emlékeztetett rá, hogy azt vállalták, megvédik a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is.

A végén azt ígérte, hogy a részleteket a csütörtöki kormányinfón mondanak majd.

VIDEÓ: Orbán Viktor bejelentése


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Fotók: Hatalmas jég verte el Szentgotthárdot
Diónyi jegek hulltak az égből, az utcai csatorák megteltek az özönvíztől.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, sárga, sőt, egyes helyekre akár vörös figyelmeztetést adtak ki szerda délutánra, estére a várható durva vihar, zivatar, erős, viharos szél és nagyobb méretű jég, vagy özönvíz szerű esőzés miatt.

Az ország nyugati határát már elérte a front. A helyiek beszámolója szerint egyre nagyobb jegek estek, volt, amelyik diónyi nagyságú volt. Gyorsan kifehéredtek a kertek, udvarok, utcák. A rövid idő alatt lezúduló eső pedig elárasztotta az utak menti csatornákat.

Olvasónk fotója Szentgotthárdról:

Az Időkép is megosztott több olvasói fotót, többek között ekkora jegeket fotóztak a városban. Fotók: kiscsibe23, Márió Anderkó, Korpics Róbert.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Nagyot esett a forint Orbán Viktor bejelentése után
A kormányfő különadókról szóló közlése után közel 395 forintig süllyedt az euró jegyzése.

Link másolása

hirdetés

Mint azt megírtuk, Orbán Viktor videón jelentette be a kormány ülésén hozott döntésüket. Úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot. Ebből fizetik majd e két terület költségeit. "Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét részét ebbe az alapba fizessék be" - mondta el Orbán.

A bejelentésre a forint is reagált, pár perc alatt nagyot esett az árfolyama - írja a Portfolio.

Este 19 óra után 394,8-ig esett tovább a forint, ez már több mint 3%-os zuhanást jelent kedd estéhez képest

- írja a portál.

A szerdai jelentős leértékelődésnek több oka is volt - írja az RTL.hu.

hirdetés

• Virág Barnabás jegybanki alelnök kedden jelezte, 50 bázispontos lépésekkel haladhat tovább az MNB a kamatemelések útján.

• A kormány kedd éjjel kihirdette az újabb veszélyhelyzetet a háború miatt.

• A hazai költségvetési helyzet kezelésével kapcsolatban aggódnak a piacok.

• Orbán Viktor bejelentette: bizonyos szektorok extraprofitját a kormány elvonja.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Arra kérik Novák Katalint a pedagógus-szakszervezetek, hogy ne írja alá a sztrájkot korlátozó törvényt
Azt szeretnék, ha az államfő először elküldené az Alkotmánybíróságnak a törvényt normakontrollra.

Link másolása

hirdetés

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt kéri, hogy az államfő ne írja alá az Országgyűlés által kedden elfogadott, a Nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását, hanem azt küldje meg az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll eljárásra.

A két érdekvédelmi szervezet szerint már a köznevelési intézményeket érintő, egyes szabályokról szóló februári kormányrendelet is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát a járványügyi veszélyhelyzet végéig. Erről Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa - a sztrájkbizottság közleménye szerint - úgy vélekedett, a rendelet azért nem ellentétes az alaptörvénnyel,

"mert az arányosság garanciája az intézkedés időbeliségében valósul meg a veszélyhelyzet idejére".

A két szakszervezet szerint azonban a korlátozás járványügyi veszélyhelyzet utáni fenntartása, törvényi szintre emelése indokolatlan, és felveti a kérdést: alkotmányos-e a sztrájkjog állandósuló korlátozása? - írták.

A pedagógusok sztrájkbizottsága szerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésénél. "A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintjük" - áll a két pedagógus szakszervezet közleményében.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: