Várják a jelentkezéseket a helyi választási irodák az április 3-i országgyűlési választás és az azzal egy időben rendezett országos népszavazás szavazatszámláló bizottságaiba.

A választás során kiemelkedő szerepük van a szavazatszámláló bizottságoknak: feladatuk a szavazás lebonyolítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és - ha szükséges - a választás törvényes rendjének helyreállítása. A szavazatszámláló bizottság állapítja meg a választás szavazóköri eredményét is. Az áprilisi választáson és népszavazáson mintegy 11 ezer szavazatszámláló bizottság működik majd.

A szavazatszámláló bizottságok legalább öttagúak, a testületek három tagját a képviselő-testület választja meg a helyi választási iroda javaslatára, legkésőbb március 14-én 16 óráig.

A szavazatszámláló bizottságok választott tagjai oktatáson, felkészítésen vesznek részt, a szavazás napján pedig hajnaltól a szavazatok összeszámlálásáig a szavazókörökben végzik a választás lebonyolítását. Munkájukért díjazást kapnak, ez egy januárban kiadott miniszteri rendelet értelmében bruttó 35 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedett, ami nettó 33 250 forintot jelent a bizottsági tagoknak. Emellett mentesülnek a szavazás napját követő munkanapon a munkavégzés alól.

A szavazatszámláló bizottságnak a választott tagok mellett tagjai lehetnek a választókerületben jelöltként indulók megbízottai is (jelölőszervezetenként két-két ember), az ő díjazásukról a megbízójuk gondoskodik. A szavazatszámláló bizottság működőképességéhez legalább öt tag kell, így ha a pártok delegáltjaival együtt sincs meg az öt tag, akkor a képviselő-testület által megválasztott tagok közül hívnak be további tagokat a testületbe.

A helyi választási irodák vezetői (a jegyzők) várják a településen élő választópolgárok jelentkezését a szavazatszámláló bizottságokba. Fontos előírás, hogy csak az adott településen lakcímmel és választójogosultsággal rendelkező lakosok lehetnek a választási bizottság választott tagjai.

Nem lehet a bizottság tagja képviselőjelölt, képviselő, alpolgármester, jegyző, másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja és az, aki a honvédséggel szolgálati jogviszonyban áll. Párt tagja, a választókerületben jelöltet állító szervezet tagja, a választókerületben induló jelölt hozzátartozója, valamint egyes államigazgatási szervek munkatársai sem lehetnek a bizottság választott tagjai.

Arról, hogy hol várnak még jelentkezőket szavazatszámláló bizottsági tagnak, a települések polgármesteri hivatalában lehet tájékozódni.

Épphogy elvonult csütörtökön a hidegfront, máris újabb frontra készülhetünk. Az Időkép előrejelzése szerint ugyanis szombaton egy melegfront éri el hazánkat. Az ebből származó csapadék kora délután éri el a nyugati tájakat. Estig a Dunántúlon, a főváros térségében és északon várható eső, havas eső, a hegyekben és a magasabban fekvő területeken pedig havazás.

A Tiszántúlon éjjel is folytatódik majd a havazás, így vasárnap reggelig itt 2-5 centi friss hó is összegyűlhet. Sőt: az ország északkeleti csücskében 5 centit meghaladó hómennyiség is leeshet. De nemcsak csapadékra számíthatunk, a fronttal erős délnyugati szél is érkezik, ami a havas tájakon hófúvást eredményezhet.

 

Mi is megírtuk, hogy egy új rendelet jelent meg az szja-visszatérítésről. Akkor még azt lehetett róla tudni, hogy a kormány így kiiktatta az szja-visszatérítésre vonatkozó esetleges követelésérvényesítést, ehhez a plusz pénzhez a hitelezők, követeléskezelők nem juthatnak hozzá.

Valójában ez csak részben igaz, megkaptuk a pontosítást:

Az Utcajogász Egyesület szerint a kormányrendelet nem ellentétes azzal, hogy a végrehajtó lefoglalhatja a bankszámlára érkező adóvisszatérítést (más ott fellelhető összegekkel azonos módon), hanem egész egyszerűen nem azt tartalmazza, amit a tegnapi napon a legtöbb sajtótermék úgy tálalt, hogy mentesítették a foglalás alól az adóvisszatérítést, sőt, hogy a végrehajtó nem teheti rá a kezét erre az összegre. Olyat is lehetett olvasni, hogy emiatt egy tekintet alá esik a végrehajtás alól mentesített összegekkel, amilyen például a családi pótlék és hasonló ellátások.

Mindez a jogszabály szövegéből egyértelműen kiderül, hiszen csak a követelések lefoglalását tiltotta meg. Ebből következik, hogy a bankszámlára megérkező összegek esetében semmi akadálya, hogy arra a szokásos módon inkasszót nyújtson be a végrehajtó.

Az érintettek három fő csoportra oszthatók.

Ha valakinek a Kincstár számlára utalja a családi pótlékot, akkor erre a bankszámlára fog a NAV is utalni. Nem tudjuk, hogy mennyi az átfutási ideje, de elméletben van lehetőség a Kincstárnál a családi pótlék folyósításával kapcsolatban változást bejelenteni, és áttérni a postai útra. Ennek a linkjét betettük a csatolt közleményünkbe. Ez viszont azzal járna, hogy ezentúl a családi pótlék is postán érkezne. Bizonytalan, hogy a NAV milyen időállapotra kérdezi le az adatokat, lehetséges, hogy most már ez késő lenne.

A második körbe azok tartoznak, akiknek jár a visszatérítés, de nem nekik folyósítják a családi pótlékot. Nekik tavaly december 31-ig kellett benyújtani kérelmet, amit ott megjelöltek, oda érkezik a visszatérítés, valószínű, hogy ezen már nem lehet módosítani.

A harmadik eset az, ha valaki majd csak a májusban esedékes szja bevallásban fogja visszakérni az adóvisszatérítést. Az adóbevallás főlapján a visszajáró pénzre nyilatkozni kell, hogy hová kérjük, itt még megadható postacím is bankszámla helyett.

Kerestük a témával kapcsolatban a Végrehajtói Kart is, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.

A NATO keményen dolgozik a legjobb, a békés politikai megoldás elérésére Oroszországgal, de felkészült arra is, ha Moszkva ismét erőszakot alkalmazna szomszédjával, Ukrajnával szemben - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az Atlanti Tanács nevű washingtoni székhelyű amerikai elemzőközpont által szervezett online beszélgetésen pénteken.

Jens Stoltenberg közölte:

Kijelentette, hogy az orosz csapatok összevonása Ukrajna határainál és Fehéroroszországban szerinte "nagy erejű invázióhoz" vezethet, de - mint fogalmazott - az agressziónak vannak más formái is. Ezek között a NATO-főtitkár a különféle számítógépes támadásokat, puccskísérlet, valamint szabotázsakció megszervezését sorolta.

"Keményen dolgozunk a legjobb, a békés politikai megoldásért, de felkészültünk a legrosszabbra is. Noha nincs bizonyosságunk az orosz terveket illetően, Moszkva talán még nem hozott végleges döntést a következő lépésekről. A NATO részéről továbbra is készen állunk a politikai párbeszédre, ahogyan készek vagyunk reagálni is, ha Oroszország a fegyveres összecsapás mellett dönt" - fogalmazott.

- közölte. Elismerte ugyanakkor, hogy a szövetség országai között "akad nézeteltérés" az Ukrajnának nyújtható támogatást illetően abban az esetben, ha Oroszország ismét megtámadná a volt szovjet köztársaságot. Hangsúlyozta azt is, hogy a NATO fenntartja Ukrajnának nyújtott támogatását az ország katonai kapacitásépítéséhez, a kibervédelem területén, a biztonsági intézmények modernizálásához, illetve segíti az információ-megosztást is.

Emlékeztett arra, hogy miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO "felkészült" katonai jelenlétének növelésére. A tagországok védelme érdekében a szövetség hétfőn úgy döntött: hajókkal és repülőgépekkel erősíti a szövetség keleti szárnyát.

- figyelmeztetett. De hangsúlyozta, hogy a NATO nem tervezi harcképes csapatok telepítését Ukrajnába.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem feszültebb a helyzet Ukrajna oroszországi határainál most, mint 2021 elején volt, amikor nagyszabású orosz hadgyakorlatok zajlottak.

Ezt az államfő pénteken Kijevben jelentette ki külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy 2019-ben, államfővé választása után, ellátogatott az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A városban lövések dörejei voltak hallhatóak, pedig akkor Mariupol már nem tartozott a kelet-ukrajnai konfliktus övezetébe - jegyezte meg.

- fogalmazott Zelenszkij. Kifejtette, hogy az elmúlt években mindig megvolt a valószínűsége az Ukrajna elleni orosz támadásnak. "Ennek valószínűsége 2021-ben akkora volt, mint most, 2020-ban kisebb és 2019-ben, a normandiai találkozó után még kisebb" - tette hozzá.

Zelenszkij közölte, hogy 12,5 milliárd dollárt vontak ki az ukrán gazdaságból az Ukrajna elleni esetleges orosz invázióról szóló információk miatt.

Az ukrán elnök cinizmusnak minősítette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meghívását, hogy látogasson el Oroszországba. Rámutatott arra, hogy Lavrov előre bocsátotta: az orosz fél csak a kétoldalú kapcsolatok javításáról hajlandó vele tárgyalni, de a Donyec-medencei válság rendezéséről nem. "Már hogy tehetném meg Ukrajna elnökeként, hogy nem beszélek a Donyec-medencéről, hiszen az egész világ arról beszél?" - tette fel a kérdést Zelenszkij. Ugyanakkor jelezte, hogy nem fél Oroszország képviselőivel találkozni, bármilyen formában történjék is. Jelezte továbbá, hogy kész lenne a fogolycsere kérdéséről tárgyalni Moszkvával.

Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy létrejön egy ukrán-amerikai-orosz tárgyalási platform a béke elérése érdekében. "Vissza akarjuk kapni a területeinket, meg akarjuk állítani a háborút. Mit tehet Joe Biden amerikai elnök? Nem tudom, megteheti-e, de szeretném hinni, hogy meg tudja csinálni azt, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna együtt üljön tárgyalóasztalhoz" - fogalmazott. Megjegyezte, hogy minden alkalommal, amikor beszél Bidennel, felveti ezt a kérdést. Hozzátette, hogy egyelőre az ezzel kapcsolatos elképzelések még kezdetlegesek, ezért nem kíván részletekbe bocsátkozni.

Orbán Viktor péntek reggel jelentette be az állami rádióban, hogy jövő kedden újra tárgyal Putyin elnökkel a 15 éves gázmegállapodásról, amelyet alig néhány hónapja írtak alá. Akkor azt mondták, hogy tíz év után a szerződéses mennyiség újratárgyalható. Most négy hónap után akarnak tárgyalni.

Orbán reggel azt mondta, hogy

Palkovics László miniszter az ellátásbiztonságra hivatkozott az RTL Híradónak. Szerinte ha van rá lehetőség, hogy a tározókban nagyobb mennyiséget tároljanak, akkor azt mindenképpen meg kell tenni. Szerinte a többi európai országban arról beszélnek, hogy komoly gázhiányra kell számítani.

Márki-Zay Péter azt mondta, hogy érthetetlen, miért kellene több orosz gáz az országnak. Szerinte valószínűleg orosz érdek lehet emögött.

A miniszterelnök arról is beszélt a rádióban, hogy kitartanak a rezsicsökkentés mellett. Úgy vélte, hogy egy család ma évi 380 ezer forintot spórol a hatósági árral. A Portfolio úgy számol, a rezsicsökkentés idén már több százmilliárd forintjába kerülhet az adófizetőknek.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója