Már várják a jelentkezőket a szavazatszámláló bizottságokba

A Mandiner is leközölte a Magyar Péter és Varga Judit 2020. decemberi veszekedéséről szóló jelentést. Ez az a jelentés, ami megegyezik a HVG újságírójához, Dezső Andráshoz eljutott jelentéssel.

A jelentés valóban azon a napon készült, ami a dokumentumban is szerepel, ahogy azt is ellenőrizte, hogy Varga Judit valóban személyi védelem alatt állt azon a napon.

A jelentésre hétfő délután kommentben reagált Magyar.

Azt írta, hogy:

És hogy ki az a Szalai Zoli? Itt minden bizonnyal az MCC igazgatójára, egyben a jelentést most közlő Mandiner lapigazgatójára utalt Magyar Péter.

A HVG újságírója a jelentés birtokában korábban megkereste Magyart, hogy reagáltassa annak tartalmára, és mielőtt bármilyen cikk született volna a témában.

Magyar viszont egy Facebook-posztban írt arról, hogy a lap munkatársa azzal kereste meg, hogy „a hatalom által készített és betárazott titkos rendőri jelentést kapott meg a rendőrségtől”.

A jelentés egyébként nem volt titkosítva, annak tartalmát pedig Dezső András a felek meghallgatásával próbálta ellenőrizni. Majd miután a HVG egy cikkben foglalta össze a jelentés tartalmát, Magyar azt írta, a rendőrségi jelentés hamis állításokat tartalmaz, szerinte bűncselekmény, hogy egyáltalán kiszivárgott.

(via Telex)

A nyíregyházi kórház kirúgta azt a szülész főorvost, aki trágár kommenteket írt Cseh Katalin egyik Facebook-posztjához.

A csoportvezető főorvos a következőket írta a poszthoz, amiben a Momentum EP-képviselője bejelentette, hogy az UEFA-hoz fordulnak, hogy megakadályozzák a Gazprom Fradi-szponzorációját:

Egy másik kommentben pedig ezt írta:

A Telex megkereste a kórházat, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház vezetése ezt a választ küldte a lapnak:

„Tájékoztatjuk, hogy a mai napon a munkáltató soron kívüli vizsgálatot folytatott le az említett üggyel összefüggésben és azonnali hatállyal megszüntette az érintett orvos egészségügyi szolgálati jogviszonyát”

Cseh Katalin szomorúnak nevezte a történteket.

Az EP-képviselő szerint az orvosi szakmának elvileg az emberség és a jó szándék lenne az alappillére.

– tette hozzá Cseh Katalin.

Korábban írtunk róla, hogy rendkívül szigorú biztonsági intézkedések vannak az iváncsai akkumulátorgyárban.

Az RTL Házon kívül című műsorának vasárnap esti adásából az derült ki, hogy bizarr állapotok uralkodnak Iváncsán az akkumulátorgyárban, ahol a legszigorúbb előírások párosulnak a legfurcsábbakkal.

A gyárat üzemeltető cég, a SkOn Hungary reagált a műsorban elhangzottakra, ezeket változtatás nélkül közöljük.

1. A telefon kötelező leragasztása

A még csak tesztüzemben működő gyárban különösen szigorúak a biztonsági előírások. A telefonok kameráját például le kell ragasztani, amit a biztonságiak minden alkalommal ellenőriznek is.

A cég válasza:

A biztonsági ellenőrzéseink célja nem a vállalaton belüli és kívüli kommunikáció megakadályozása, hanem a belső információs és technológiai eszközök védelme. A nagy értékű elektromos járműakkumulátor-gyártási technológia nemzeti (koreai) érték, és a vállalatunknak kötelessége megvédeni az ipari technológiát.

2. Földre ültetés

A kulturális különbségek miatt sokszor az utasításokat sem értik a magyar dolgozók. Az egyik nyilatkozó szerint pár hete jött egy olyan intézkedés, hogy műszak kezdete előtt gyülekeznünk kellett volna a folyosón, és az összes operátornak le kellett volna ülnie a földre, vagy aki nem akar leülni, az le is térdelhetett volna a földre, és úgy kellett volna végighallgatni a műszakvezetőnek a beszédét.

A cég válasza:

A koreai kultúrában a hallgatóság iránti tisztelet kifejezése az a megjegyzés, amely arra kéri a munkavállalókat, hogy üljenek le, amikor a műszak megkezdése előtt utasításokat kapnak. A hely a folyosón szűk volt, ezért nem voltak székek. Ahogy a műsorban is elhangzik, a dolgozók bejelentése után azonnal korrekciós intézkedéseket tettünk.

A térdelésre vonatkozó utasítás azonban nem része a koreai kultúrának, és feltételezhető, hogy a koreai és a magyar nyelv közötti tolmács hibája miatt értelmezték félre. Vállalatunk többek között ezen eset miatt is döntött úgy, hogy a kulturális különbségek okozta félreértések csökkentése érdekében több kulturális oktatást tartunk, valamint további tolmácsokat alkalmazunk.

3. Belső kommunikáció

A dolgozók a kulturális és nyelvi különbségek miatt nem mindig értik meg egymást vagy a vezetőséget.

A cég válasza:

Sajnáljuk, ha felesleges aggodalmat okoztunk azzal, hogy nem adtuk meg kellő időben a megfelelő információt a dolgozóinknak.

Emellett felismertük, hogy a taglétszám fokozatos növekedésével a belső kommunikációs csatornákat az eddigieknél jobban meg kell erősíteni (eddig intranetet és Facebook csoportot használtunk). Megfontoljuk és előkészítjük azokat a kommunikációs csatornákat és módszereket, amelyek hatékonyabbak és elérhetőbbek a dolgozóink számára.

- áll az SkOn Hungary válaszában.

15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek, hogy a kormány kiszervezte a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét – írja a Szabad Európa, miután megszerezték az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit. Hozzáteszik:

A 2021-ben kiírt pályázaton a kormány 35 évre adta koncesszióba az autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét egy magáncégek alkotta konzorciumnak. A Themis Magántőkealap vezette konzorcium által alapított koncessziós társaság, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF).

A lap azt írja, több mint egy évig pereskedtek a Nemzeti Koncessziós Irodával, mire a nyilvános szerződés mellékleteit is elolvashatták. Azt már korábban kiderült, hogy a nyertes konzorcium összesen hét magántőkealapból áll. Ami most kiderült, hogy ezek közül Szíjj László a tulajdonosa a Themis, a Via, a Vesta és a Cronus magántőkealapnak, Mészáros Lőrincé pedig a Konzum PE, az Opus New Way és az Opus Bridge magántőkealap.

Az eredeti szerződés szerint az állam 1666 kilométernyi útszakaszt ad kezelésbe, és további 381 kilométernyi autópályát adhat opcióként még oda az MKIF-nek. Ezekkel a szakaszokkal is számolva a kormányzati háttérszámítás 13,7 ezer milliárdos költséget becsült. A Szabad Európa birtokába került mellékletek szerint:

Az összegek azonban még tovább emelkedhetnek: a mellékletekben a következő 35 évben a Magyar Nemzeti Bank háromszázalékos inflációs célszámával számoltak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint azonban az infláció a legutóbbi két évben is ötször-hatszor magasabb volt a célszámnál.