Már többen haltak meg Magyarországon koronavírusban, mint Kínában
Idehaza a pozitív tesztek aránya még sosem volt ilyen magas: több mint hatvankét százalék, ami a víruskutató szerint azt mutatja, hogy még mindig kevés tesztet végeznek.
Már többen haltak meg Magyarországon koronavírusban, mint Kínában. Ez látszik a hivatalos adatokból. Vasárnap 151-en hunytak el a betegségben itthon. Az új fertőzöttek száma több mint ezerrel kevesebb, mint szombaton.
Az elhunytak száma a járvány kezdete óta Kínában 4743, míg nálunk 4823 beteg.
Magyarországon a pozitív tesztek aránya még sosem volt ilyen magas: több mint hatvankét százalék.
Ugyanakkor nő a gyógyultak aránya és 50 napja most csökkent először az aktív esetek száma.
A tisztifőorvos abban bízik, hamarosan kiegyensúlyozottabb lesz a járványgörbe. Müller Cecília szerint az embereken múlik, hogyan alakul tovább a járvány.
A víruskutató szerint annyi a pozitív hír, hogy a gyorsulás üteme lassul. Nagyon magas a pozitivitási arány, ami azt mutatja, hogy még mindig túl kevés tesztet csinálnak nálunk - mondja Rusvai Miklós. Úgy véli, hogy a héten lehet a tetőzés, és utána tényleg csökken a járványgörbe.
VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója
Már többen haltak meg Magyarországon koronavírusban, mint Kínában. Ez látszik a hivatalos adatokból. Vasárnap 151-en hunytak el a betegségben itthon. Az új fertőzöttek száma több mint ezerrel kevesebb, mint szombaton.
Az elhunytak száma a járvány kezdete óta Kínában 4743, míg nálunk 4823 beteg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyszerre temetik el a volt szombathelyi alpolgármestert és feleségét, akit férje meglátogatása után gázoltak halálra a kórház előtt
Feiszt György két héttel felesége tragikus balesete után hunyt el a kórházban. A várost lesújtotta a házaspár halála, akiket díszsírhelyen helyeznek végső nyugalomra.
Együtt temetik el Szombathely egykori alpolgármesterét, Feiszt Györgyöt és a feleségét, akit két héttel ezelőtt gázoltak halálra, miután meglátogatta a kómában fekvő férjét a kórházban.
Mint megírtuk, január 22-én a sötét utcán egy fiatal férfi által vezetett fekete Audi ütötte el a balról érkező asszonyt a Markusovszky kórház előtt. Hiába küzdöttek sokáig a mentősök az életéért, a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A Szombathelyi Rendőrkapitányság halálos közlekedési baleset okozása miatt indított eljárást.
A tragédia azután történt, hogy az asszony meglátogatta a férjét, Feiszt Györgyöt a kórházban. A 75 éves férfinek tüdőgyulladása volt, kómában feküdt az intenzív osztályon, végül február 4-én hunyt el.
Az elismert történész-levéltáros kétszer volt a város alpolgármestere, nyugdíjazása után pedig a közösségi élet aktív alakítója maradt: részt vett a Savaria Karnevál és a Bloomsday kortárs művészeti fesztivál szervezésében is.
Pénteken egyszerre temetik el Feiszt Györgyöt és feleségét, a szertartás költségeit az önkormányzat állja. A házaspár halála az egész várost lesújtotta a polgármester szerint.
„Iszonyatos tragédia ez a városnak is, a családról nem is beszélve” – mondta Nemény András, Szombathely polgármestere a Blikknek.
„Természetesen a város saját halottjának tekinti egykori alpolgármesterét és a feleségét is, a részvétünk mellett azzal tudjuk enyhíteni a szeretteik fájdalmát, hogy a házaspár a város temetőjének díszsírhelyei között lelhet végső nyugalomra, a szertartás költségeit pedig magunkra vállaljuk.”
A baleset után a város közgyűlése napirendre vette az ügyet. A folyamatban lévő rendőrségi vizsgálat mellett a városvezetés saját forrásból új gyalogátkelőhely létesítését készíti elő az érintett szakaszon. A polgármester azt is elmondta, hogy a következő napokban megemlékezést tartanak Feiszt György emlékére.
Együtt temetik el Szombathely egykori alpolgármesterét, Feiszt Györgyöt és a feleségét, akit két héttel ezelőtt gázoltak halálra, miután meglátogatta a kómában fekvő férjét a kórházban.
Mint megírtuk, január 22-én a sötét utcán egy fiatal férfi által vezetett fekete Audi ütötte el a balról érkező asszonyt a Markusovszky kórház előtt. Hiába küzdöttek sokáig a mentősök az életéért, a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A Szombathelyi Rendőrkapitányság halálos közlekedési baleset okozása miatt indított eljárást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nokiásdobozzal próbálták igazolni az eltűnt milliárdokat Győrben, Pintér Bence szerint a pénz mégsincs meg
Drámai fordulat a győri közgyűlésen, ahol 1,7 milliárd forint sorsáról vitáztak. Pintér szerint a kérdés nem az, most mennyi pénz van a számlán, hanem hogy hol volt korábban, és mire költötték.
Pintér Bence győri polgármester a Facebook-on számolt be egy szerinte szürreális, 12 órás közgyűlési vitáról, amelynek középpontjában a Győr-Szol Zrt. „lakáskasszájából” hiányzó 1,7 milliárd forint állt. A polgármester szerint a fideszes többségű közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, annak ellenére, hogy állítása szerint a pénz eltűnt.
„1,7 milliárd forint eltűnt a város lakáskasszájából, és erre minden bizonyíték rendelkezésre áll: 2025. szeptember 30-ai dátumú Sárkány Péter elnök-vezérigazgató és Antal Imre fideszes felügyelőbizottsági elnök által aláírt gazdasági beszámoló alátámasztja, hogy 2 milliárd helyett 304 millió forint volt a Győr-Szol bankszámláján”
– írja a polgármester, aki Hozzáteszi, hogy szerinte teljesen mindegy, hogy ezt követően mennyi pénzt „pakolnak oda egy röpke pillanatra”, mert a pénznek minden nap meg kellene lennie a számlán.
A bejegyzés szerint a közgyűlésen Sárkány Péter elnök-vezérigazgató egy nokiásdobozból vett elő egy banki igazolást.
„Tegnap besétált az érintett elnök-vezérigazgató egy nokiás dobozzal a győri közgyűlésre. Tényleg ezt csinálta, igen. Behozott egy nokiás dobozt, és abból kivett egy banki igazolást, ami szerint több mint 2 milliárd forint volt 2026. február 3-án a Győr-Szol bankszámláján. Megkérdeztük, hogyan áll a Győr-Szol Zrt. hitelkerete, mennyit használtak fel a 2,5 milliárdos keretösszegből. Konkrétan megkérdeztük azt is, hogy a bankszámla összegét ugye nem hitelből pótolták-e ki. A vezérigazgató kérdéseinkre nem volt hajlandó egyenes választ adni, azonban utalt arra, hogy szerinte rendben van, ha hitelből pótolják ki. Szünetet rendeltem el, de a vezérigazgató 15 perc múlva sem mondta meg a hitelkeret állását.”
Pintér Bence tájékoztatása szerint a Győr-Szol Zrt. hitelkeretének jelzáloggal terhelt fedezete a Richter-terem épülete. A polgármester felháborítónak nevezte a „nokiás dobozos viccet”, mivel álláspontja szerint a győriek pénzéről van szó. Mivel nem kapott választ arra, hogy a bemutatott összeget hitelből pótolták-e, továbbra is úgy látja, nem tudni, hová tűnt a pénz.
Azt is hangsúlyozta, hogy a kérdés nem az, most mennyi pénz van a számlán, hanem hogy hol volt korábban, és mire költötték. Úgy véli, az ügy az április 12-i országgyűlési választásokhoz köthető, és szerinte ezzel Fekete Dávid és Szeles Szabolcs kampányát kellett kimenteni.
A polgármester leírta, hogy a közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, mert a Fidesz és segítőik név szerinti szavazáson ezt megakadályozták. Pintér szerint azért, mert „félnek a választóktól”. A poszt végén újra feltette a kérdést Sárkány Péternek, hogy hol volt a pénz 2025. szeptember 30-án, és mennyi hitelt hívott le a banki igazolás bemutatásához.
„A 2026.02.03-i kivonat nem a lakáskassza meglétét bizonyítja, hanem valószínűleg inkább azt, hogy a cég kénytelen volt hitelt felvenni a korábban elvont források pótlására, ezzel kamatterhet és plusz költséget okozva a tulajdonosnak. Ha ugyanis nem így van, miért nem mondták egyből, hogy az ott lobogtatott pénz nem hitelből van?”
– zárta bejegyzését a polgármester, megismételve, hogy 1,7 milliárd forint tűnt el.
Ahogy arról a Szeretlek Magyarország beszámolt, a csütörtöki közgyűlésen a testület nem szavazta meg saját feloszlatását, ehelyett fegyelmi eljárást indítottak Pintér Bence polgármester ellen. A 22 fős győri közgyűlésben 14 kormánypárti képviselő ül, a polgármester oldalán öten, míg hárman függetlenek.
Pintér két nappal korábban jelentette be, hogy feljelentést tesz és kezdeményezi a közgyűlés feloszlatását az általa vélt hiány miatt, amely szerinte 2025 januárja és szeptembere között keletkezett. A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság az ügyben büntetőeljárást indított.
Győr-Szol Zrt. közleményben vitatta a vádakat, szerintük minden pénz megvan, a lakáskassza összege 2,1 milliárd forint. Álláspontjuk szerint a 2018-as szerződés nem ír elő elkülönített bankszámlát, csak elkülönített nyilvántartást.
A „nokiásdoboz” a 2010 körüli BKV-botrány idején vált a magyar közéletben a korrupció szinonimájává. Az akkori ügyben Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgatója azt vallotta, hogy egy ilyen dobozban adott át 15 millió forintot Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek, bár ezt a vallomását később visszavonta.
Pintér Bence győri polgármester a Facebook-on számolt be egy szerinte szürreális, 12 órás közgyűlési vitáról, amelynek középpontjában a Győr-Szol Zrt. „lakáskasszájából” hiányzó 1,7 milliárd forint állt. A polgármester szerint a fideszes többségű közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, annak ellenére, hogy állítása szerint a pénz eltűnt.
„1,7 milliárd forint eltűnt a város lakáskasszájából, és erre minden bizonyíték rendelkezésre áll: 2025. szeptember 30-ai dátumú Sárkány Péter elnök-vezérigazgató és Antal Imre fideszes felügyelőbizottsági elnök által aláírt gazdasági beszámoló alátámasztja, hogy 2 milliárd helyett 304 millió forint volt a Győr-Szol bankszámláján”
– írja a polgármester, aki Hozzáteszi, hogy szerinte teljesen mindegy, hogy ezt követően mennyi pénzt „pakolnak oda egy röpke pillanatra”, mert a pénznek minden nap meg kellene lennie a számlán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Látványos fordulat a magyarok fejében – már nem diktatúrának, hanem inkább maffiaállamnak látják az országot
A Republikon Intézet friss felmérése szerint a magyarok 27 százaléka már maffiaállamként tekint az országra. Ezzel párhuzamosan a „diktatúra” megnevezés népszerűsége 15 százalékról 8-ra zuhant 2023 óta.
A Republikon Intézet felmérése szerint, a megkérdezettek közül a legtöbben, 27 százaléknyian a „maffiaállam” elnevezést tartják a legtalálóbbnak a magyarországi rendszer leírására. A Medián 2023-as méréséhez képest, ez 7 százalékpontos növekedést jelent a társadalomkutatók szerint - írja a HVG.
Szintén erősödött a „nemzeti együttműködés rendszere” és az „illiberális demokrácia” megnevezés is, mindkettőt 16-16 százalék választotta, ami 5, illetve 6 százalékpontos emelkedés.
Ezzel szemben a „polgári demokrácia” népszerűsége 3 százalékponttal 14 százalékra csökkent, és ezzel lecsúszott a dobogóról, holott 2023-ban még a második leggyakoribb válasz volt.
Az elemzés szerint a változások arra vezethetők vissza, hogy a rendszerkritikus hangok már nem a jogállami, hanem a korrupciós aggályokat helyezik a középpontba. Veszített népszerűségéből az „önkényuralom” megnevezés is, amelyet a 2023-as 16 százalék után most 10 százalék választott.
A legnagyobbat a „diktatúra” elnevezés zuhant, 15 százalékról 8-ra. A „fasisztoid rendszer” definíció mindkét felmérés alkalmával az utolsó helyen végzett.
A „maffiaállam” definíció elterjedtsét, míg a „diktatúra” visszaszorulását a Republikon Intézet így magyarázza: „Egyfelől 2023-mal ellentétben a rendszerkritikus hangok nem a jogállami, hanem a korrupciós aggályokat helyezik a középpontba az elmúlt időszakban, és számos korrupciós ügy került napvilágra az elmúlt három évben, valamint egyre több ismert ügyről derültek ki új részletek. Másfelől míg korábbi ellenzéki kihívók az Orbán-rendszert előszeretettel nevezték diktatúrának, vagy a miniszterelnököt diktátornak, a jelenlegi legerősebb ellenzéki párt kampánya újra a korrupcióra helyezi a hangsúlyt, és diktátorok helyett bűnözőkről beszél”.
Egy másik 2023-as mérésben viszont a Medián azt mérte, hogy a magyarok többsége maffiaállamként, és nem önkényuralomként gondol a rendszerre. A Republikon nem linkelte, hogy melyik Medián-kutatáshoz képest emelkedett a maffiaállam definíció népszerűsége.
Amennyiben az általunk linkelt kutatást vesszük alapul, akkor nem növekedett, hanem hét százalékkal csökkent a megnevezés elterjedése.
Ettől függetlenül továbbra is ezt a szót tartják a legtalálóbbnak a magyarok, ha le akarják írni az Orbán-rendszer jellegét.
A Republikon Intézet felmérése szerint, a megkérdezettek közül a legtöbben, 27 százaléknyian a „maffiaállam” elnevezést tartják a legtalálóbbnak a magyarországi rendszer leírására. A Medián 2023-as méréséhez képest, ez 7 százalékpontos növekedést jelent a társadalomkutatók szerint - írja a HVG.
Szintén erősödött a „nemzeti együttműködés rendszere” és az „illiberális demokrácia” megnevezés is, mindkettőt 16-16 százalék választotta, ami 5, illetve 6 százalékpontos emelkedés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Alkotmányellenes jogszabályt nem alkalmazhatnak” – ezzel az érvvel mentették meg Szigetszentmiklós perét a kormánytól
A Budapest Környéki Törvényszék elhalasztotta a Magyar Államkincstár ellen indított pert, figyelmen kívül hagyva a háborús helyzetre hivatkozó rendeletet. A bíróság ezzel nyitva hagyta a lehetőséget a jogvita folytatására a közel 2 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás ügyében.
Nem szüntette meg Szigetszentmiklós szolidaritási adó ügyében indított perét a Budapest Környéki Törvényszék, noha egy friss kormányrendelet erre kötelezte volna – tudta meg a Magyar Hang.
Tergalecz Eszter bíró a per lezárása helyett a tárgyalás elhalasztásáról döntött, és új időpontként május 19-ét tűzte ki.
A Szeretlek Magyarország is beszámolt arról, hogy a kormány kedden, az ukrajnai háborúra hivatkozva rendeletben írta elő, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket meg kell szüntetni. Az Orbán Viktor által jegyzett jogszabály a 2023 és 2025 között esedékes hozzájárulások miatt indult, már folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik, vagyis a bíróságokat a perek megszüntetésére utasította.
Litresits András, a várost képviselő ügyvéd a tárgyaláson azzal érvelt, hogy a rendelet több ponton alaptörvény-ellenes, mert a várost a tisztességes eljáráshoz való jogától, a bíróságot pedig a független döntés jogától fosztja meg.
„Emlékeztettem a bíróságot, hogy ők csakis a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. Arra is kértem a testületet, hogy hagyják figyelmen kívül a rendeletet, hiszen alkotmányellenes jogszabályt nem alkalmazhatnak”
– mondta Litresits a lapnak.
Az alperes Magyar Államkincstár ügyvédje ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a bíróság nem hagyhat figyelmen kívül egy kormányrendeletet. Szerinte ha a testület alaptörvény-ellenesnek is tartja a jogszabályt, akkor alkotmányossági normakontrollt kell kérnie, de a pert mindenképpen meg kell szüntetnie. Az Államkincstár képviselője másodlagos opcióként – ha a per mégis folytatódna – a kereset elutasítását is kérte. Az ügyben alkotmányossági normakontrollt kérő beadvány készül.
Litresits András a döntés után úgy fogalmazott: örül a bíróság döntésének, és úgy érzi, a testület helyt állt ebben a helyzetben, hiszen jogalkalmazóként meg is szüntethették volna a pert.
Szigetszentmiklós azért perel, mert a településtől 2024-ben közel kétmilliárd forint szolidaritási adót vontak el.
Álláspontjuk szerint sérült a tisztességes hatósági eljáráshoz való joguk, mivel a Magyar Államkincstár automatikusan, csupán egy sablonos tájékoztatás után emelte le az összeget a számlájukról.
A kormányzati sarc legnagyobb mértékben Budapestet sújtja, a fővárostól idén már csaknem 100 milliárd forintot akar elvonni a kormány, ami jóval több, mint amennyit a kötelező feladatok ellátására ad. A bíróságokon több esetben a fővárosnak kedvező részítéletek születtek, például az ideiglenes jogvédelem kérdésében, a kormányzati lépést ez is indokolhatta. Az elvonás ugyanakkor nem kizárólag Budapestet érinti, hanem egy sor más települést is.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a kormány lépése miatt azonnali óvintézkedéseket jelentett be, erről bővebben itt olvashattok:
Nem szüntette meg Szigetszentmiklós szolidaritási adó ügyében indított perét a Budapest Környéki Törvényszék, noha egy friss kormányrendelet erre kötelezte volna – tudta meg a Magyar Hang.
Tergalecz Eszter bíró a per lezárása helyett a tárgyalás elhalasztásáról döntött, és új időpontként május 19-ét tűzte ki.
A Szeretlek Magyarország is beszámolt arról, hogy a kormány kedden, az ukrajnai háborúra hivatkozva rendeletben írta elő, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket meg kell szüntetni. Az Orbán Viktor által jegyzett jogszabály a 2023 és 2025 között esedékes hozzájárulások miatt indult, már folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik, vagyis a bíróságokat a perek megszüntetésére utasította.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
