HÍREK
A Rovatból

Már több mint 100-an meghaltak a pusztító áradásokban Németországban

Az áldozatok száma várhatóan tovább emelkedik, ahogy egyre több helyre jutnak be a mentőalakulatok.


Száz fölé emelkedett a németországi áradások halálos áldozatainak száma a hatóságok pénteki adatai szerint.

A természeti katasztrófa az ország nyugati részén fekvő Rajna-vidék-Pfalz tartomány és Észak-Rajna Vesztfália tartomány egy részét sújtotta.

Észak-Rajna-Vesztfáliában 23 városban és járásban küzdenek áradással. A legdrámaibb helyzet pénteken a Köln melletti Erfstadt Blessem nevű negyedében alakult ki. Ott

az alámosások miatt összeomlott több lakóház és egy középkori eredetű épületegyüttes, a blessemi vár egy része.

A helyzet "nagyon kritikus" és áttekinthetetlen, halottak biztosan vannak, de még nem tudni, hogy mennyien vesztek oda - nyilatkozott Herbert Reul tartományi belügyminiszter, akinek szülővárosában, az ugyancsak Köln melletti Langenfeldben is számos épület víz alá került.

Armin Laschet tartományi miniszterelnök a belügyminiszterrel Düsseldorfban tartott tájékoztatóján elmondta, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliában legalább 43-an haltak meg az utóbbi napokban az áradások miatt.

A kár nagyságát még felbecsülni sem lehet, mert nagy területek még víz alatt vannak. A rászorulók gyors segítségre számíthatnak, főleg azok, akik elveszítették otthonukat - mondta a kereszténydemokrata (CDU) politikus.

Kiemelte: jó hír, hogy a katasztrófa sújtotta dombos vidéken végigkanyargó patakok és kisebb folyók duzzasztására épült völgyzáró gátak jó állapotban vannak és bírják a nyomást. Egyedül a Bonn térségében fekvő Euskirchen melletti Steinbach patak völgygátjánál fenyeget szakadás, ott már ki is ürítették az elöntéssel fenyegetett településeket. Több ezer embernek kell elhagynia az otthonát.

Malu Dreyer, Rajna-vidék-Pfalz miniszterelnöke Mainzban elmondta, hogy a tartományban péntek kora délutánig 63 halálesetet regisztráltak.

Az áldozatok száma várhatóan tovább emelkedik, ahogy egyre több helyre jutnak be a mentőalakulatok.

A természeti csapás "nemzeti katasztrófa" - mondta a szociáldemokrata (SPD) politikus, kiemelve, hogy a pénteki az eddigi legrosszabb nap, folyton egyre újabb áldozatokról és károkról érkeznek jelentések. Sok embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván, a mentőcsapatok folyamatosan dolgoznak, egyedül a helikopteres egységek több mint 320 embert szállítottak biztonságos helyre.

A kormányfő elmondta, hogy az emberek életének védelme mellett a károk felmérésére és az újjáépítés előkészítésére összpontosítanak. A helyreállítás igen hosszú folyamat lesz, sokáig foglalkoztatja majd Rajna-vidék-Pfalz lakosságát - mondta.

Mindkét tartományi miniszterelnök és számos vezető szövetségi politikus is a klímaváltozással hozta kapcsolatba a természeti csapást pénteki nyilatkozataikban. Svenja Schulze szövetségi környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta: törvénybe kell foglalni, hogy az alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz a szövetségi kormány és a tartományi kormányok közös feladata. Mint mondta, ebből az is következik, hogy az alkalomszerű akciók helyett állandó, szilárd pénzügyi alapra kell helyezni a klímaváltozás következményeitől, például áradásoktól, árvizektől sújtott települések költségvetési támogatását.

Az áradásokat a Bernd nevű ciklon okozta, amely meleg és nedves levegőt szállítva a hét eleje óta Németország felett kering, és sok helyütt napokig tartó esőzést okozott.

Ez a heves esőzéssel járó stabil időjárási helyzet meglehetősen ritka, az utóbbi 15 évben nem fordult elő, és több szakértő szerint valószínűleg a globális éghajlatváltozásnak tulajdonítható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. október 14.



Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.

A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.

Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.

Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.

A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.

„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.

(via New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.


Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.

A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.

„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”

– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.

A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.

A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.

A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.


Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:

„Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát.”

Hozzátette, ha minden úgy volt, ahogy azt a Direkt36 írta, akkor a magyar hírszerzők munkájáért kitüntetés járna.

A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.

Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.

A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:

„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”

A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kreml: Oroszország folytatja a háborút, pedig kész lenne a békére
Dmitrij Peszkov szerint Moszkva a diplomácia híve, de nem lát más megoldást. Szerinte a nyugati támogatás miatt nem születik megállapodás.


Oroszország jelenleg is folytatja a különleges katonai műveletét Ukrajnában, mivel nem lát más megoldást – erről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője beszélt egy sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ország továbbra is nyitott a békés rendezésre.

„Oroszország kész a békés rendezésre. Oroszország jelenleg azért folytatja a különleges katonai műveletet, mert nincs más alternatíva”

– fogalmazott Peszkov a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint, miután Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy katonailag makacs, és azt is hozzátette: Oroszország „megfizeti az árát”, ha nem „tér vissza a tárgyalóasztalhoz”.

A Kreml szóvivője szerint ez nem változtat azon, hogy Oroszország elkötelezett saját céljai mellett.

„Akár így, akár úgy, Oroszország meg fogja védeni az érdekeit, és eléri a céljait”

– mondta.

Moszkva szerint a céljuk az, hogy Európa minden országának biztonsága egyenlő és oszthatatlan legyen. Peszkov azonban úgy látja, a kijevi vezetés – a Nyugat támogatásával – az, amelyik rendszeresen újabb kifogásokat keres, és elutasítja a tisztességes megállapodás lehetőségét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk