Most erőteljesebben érinti a gyerekeket a koronavírus, mint az előző két hullámban, csecsemőket is kezelnek kórházban a fertőzés miatt - mondta a növekedés.hu-nak adott interjúban Fekete Ferenc, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet orvosigazgatója.
Elmondása szerint tavaly tavasszal, az első hullám idején még alig volt néhány olyan gyerek, aki koronavírussal került a kórházba, inkább az volt jellemző, hogy kimutattuk a fertőzést olyanoknál, akik egyébként baleset vagy betegség miatt szorultak kórházi ellátásra. A gyerekek döntő többsége pedig tünetmentes maradt vagy csak enyhe tüneteket produkáltak.
A második hullámban már egyre több gyerek került hozzájuk a fertőzés miatt, náluk pedig nem a tüdőgyulladás vagy a nehéz légzés volt jellemző, hanem a sokszervi gyulladás.
Ez jellemzően 2-4 héttel az enyhén vagy észrevétlenül lezajlott betegség után jelentkezik a láthatatlanul lezajló citokin vihar miatt, és ilyenkor a gyerekek már súlyos állapotba kerülnek. Általában magas lázzal küzdenek, sokan hasi fájdalomtól, hasmenéstől szenvednek, gyakoriak a bőrtünetek, rosszabb esetben pedig a betegség akár sokkos állapothoz is vezethet. Az orvosigazgató elmondása szerint vannak olyanok, akiket az intenzív osztályon kell kezelni súlyos állapotuk miatt, de csak kevés gyerek szorul gépi lélegeztetésre.
Most, a harmadik hullámban a gyerekek is erőteljesebben érinti a vírus.
"A kórházba kerültek között vannak csecsemők, 2 hetes, hathetes, 3 hónapos, de leginkább talán kiskamasz kortól jellemzőbbek a komolyabb tünetek"
- mondta Fekete Ferenc.
Egyelőre még nem lehet megmondani, hogy a sokszervi gyulladás milyen következményekkel jár a gyerekek esetében, de a szakemberek úgy látják, hogy talán nem nagyon okoz maradandó károsodást. Az viszont biztos, hogy akik ezzel küzdöttek, azok egy ideig nem sportolhatnak, még testnevelésórán sem vehetnek részt, mert nem szabad komolyabb terhelésnek kitenni.
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben 208 ágy áll a koronavírus-fertőzöttek ellátására, ezen belül 36 intenzív kezelésre, de
az orvosigazgató szerint nem volt még olyan nap, amikor tele lett volna a kórház betegekkel.
Azt javasolja, hogy akinek bármilyen, Covid-19-fertőzésre utaló tünete van, érdemes csináltatni egy 15 perc alatt eredményt hozó antigén-tesztet, ha pedig negatív lesz az eredmény, akkor egy PCR-vizsgálatot is csináltatni. Mint mondta, ameddig csak lehet, a gyerekeknek is otthon érdemes gyógyulniuk, és ilyenkor a szülők sem mehetnek dolgozni a karanténszabályok értelmében. Akinek a tünetei erősödnek, akár magasra szökik a láza, nem tud inni, enni, nehézlégzése, szapora szívverése van, ahhoz orvost vagy mentőt kell hívni, esetleg elvinni a közeli gyermeksürgősségi ellátóhelyre. Ha egy újszülöttnél, csecsemőnél 38 fokos testhőmérsékletet mérnek a végbélben, azonnal kórházba kell vinni, és mindenképpen kivizsgáltatni, de a 3 hónapnál fiatalabb lázas betegeket is jó, ha látja orvos.
Most erőteljesebben érinti a gyerekeket a koronavírus, mint az előző két hullámban, csecsemőket is kezelnek kórházban a fertőzés miatt - mondta a növekedés.hu-nak adott interjúban Fekete Ferenc, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet orvosigazgatója.
Elmondása szerint tavaly tavasszal, az első hullám idején még alig volt néhány olyan gyerek, aki koronavírussal került a kórházba, inkább az volt jellemző, hogy kimutattuk a fertőzést olyanoknál, akik egyébként baleset vagy betegség miatt szorultak kórházi ellátásra. A gyerekek döntő többsége pedig tünetmentes maradt vagy csak enyhe tüneteket produkáltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Minden módon próbálták megakadályozni, hogy a gödi gyár botrányáról kérdezzék Orbán Viktort Szentendrén
A miniszterelnököt már az érkezésekor faggatni próbálták az újságírók, de ő nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, a beszéde után pedig cselesen távozott egy másik kijáraton. A független média munkatársait a szervezők és a biztonságiak is próbálták távol tartani a kampányeseménytől.
Kedden egy szentendrei kampányeseményen vett részt Orbán Viktor Lázár Jánossal, erről azonban a független sajtót nem értesítették. A Telex egy olvasójától értesült a rendezvényről, amelyre el is ment egy riporterük, de őt többféle módon is igyekeztek távol tartani, miközben a kormánypárti média munkatársait simán beengedték.
A szervezők először arra hivatkoztak, hogy előzetesen regisztrálniuk kellett volna, utána pedig a biztonsági őrök akadályozták meg a bejutást. Végül azután, hogy Orbán Viktor és a kormánypárti sajtó dolgozói is bementek, a Telex riporterét is behívták.
A miniszterelnök a megérkezésekor nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, hiába próbálták faggatni az újságírók a gödi Samsung-gyár botrányáról – amely kapcsán a hétfői Telex cikk megjelenése óta nem szólalt meg nyilvánosan–, vagy például arról, milyen károkat okozott a Fidesznek Lázár János a vécépucolós mondatával.
„Egy aktivista ülésre jöttem éppen. Most az aktivistákkal fogok foglalkozni, semmi mással nem akarok foglalkozni”
– jelentette ki Orbán.
Már bent, a szentendrei tornacsarnokban is sorozták a kérdésekkel a sajtó munkatársai. A 444.hu riportere ismét arra próbált választ kapni, hogy okozott-e politikai kárt Lázár a romákat sértő kijelentésével, mire a miniszterelnök csak annyit mondott az őt körülrajongó tömegre mutatva: „Látja!”.
A Telex munkatársa is újra megpróbálkozott megtudni, hogy a kormány tárgyalta-e a gödi akkumulátorgyár okozta szennyezés ügyét, de Orbán figyelemre se méltatta.
A kormányfő beszéde után az újságírókat, köztük a kormánypártiakat is az egyik kijárathoz terelték, amiből mindenki azt gondolta, hogy a miniszterelnök ott fog válaszolni a sajtó kérdéseire, ám a Telex riportere szerint közben egy másik kijáraton távozott.
Kedden egy szentendrei kampányeseményen vett részt Orbán Viktor Lázár Jánossal, erről azonban a független sajtót nem értesítették. A Telex egy olvasójától értesült a rendezvényről, amelyre el is ment egy riporterük, de őt többféle módon is igyekeztek távol tartani, miközben a kormánypárti média munkatársait simán beengedték.
A szervezők először arra hivatkoztak, hogy előzetesen regisztrálniuk kellett volna, utána pedig a biztonsági őrök akadályozták meg a bejutást. Végül azután, hogy Orbán Viktor és a kormánypárti sajtó dolgozói is bementek, a Telex riporterét is behívták.
A miniszterelnök a megérkezésekor nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, hiába próbálták faggatni az újságírók a gödi Samsung-gyár botrányáról – amely kapcsán a hétfői Telex cikk megjelenése óta nem szólalt meg nyilvánosan–, vagy például arról, milyen károkat okozott a Fidesznek Lázár János a vécépucolós mondatával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta” – egy szakértő szerint így sodorta veszélybe a Samsung a gödi dolgozókat
Nagy Marcell igazságügyi szakértő szerint a Samsung és a hatóságok is figyelmen kívül hagyták a munkavédelmi szabályokat. A dokumentáltan rákkeltő fémporok így évekig, védelem nélkül veszélyeztették a dolgozókat.
„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta” – állítja egy igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a gödi Samsung-gyárról, ahol belső jegyzőkönyvek szerint a rákkeltő nikkel–kobalt–mangán por koncentrációja a gyár egyes pontjain akár 510-szeresen is túllépte a megengedett határértéket.
A Telex hétfői cikkében arról számolt be, hogy
a hivatalos mérések is több mint 200-szoros túllépést mutattak ki az elmúlt években, ami súlyos egészségügyi veszélyt jelent a dolgozóknak.
A gyárban használt, körülbelül 0,3 mikrométeres szemcseméretű por bőven a belélegezhető kategóriába esik, ezért képes eljutni a tüdő mélyebb régióiba is. „Ott a tudományos konszenzus, ami jogszabályban le van írva. Ez nem véleményes dolog” – tette hozzá Nagy Marcell igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a Telexnek nyilatkozva.
Pedig az iparági gyakorlat szerint az ilyen veszélyes porokat a gyár többi részétől teljesen leválasztott, steril terekben kellene kezelni, ahol a levegőt folyamatosan elszívják és gépekkel tisztítják, a dolgozók pedig csak védőruhában léphetnek be.
Ehhez képest a Telex által részletezett belső dokumentumok szerint a Samsungnál a rákkeltő porok elszívását nem tudták megfelelően megoldani, és nem minden dolgozónak adtak megfelelő védőfelszerelést.
„Az lenne a munkaegészségügynek az alapvető felelőssége, hogy ilyenek ne jussanak be a levegőbe, vagy ha bejutnak – mert valamennyire elkerülhetetlen azért –, akkor ott megfelelő védőfelszerelést használják az emberek” – mondta Nagy Marcell.
A porkoktél, amit a munkások feltehetőleg rendszeresen belélegeztek, több veszélyes anyagot tartalmaz.
A nikkel bizonyítottan rákkeltő hatású, emellett allergiát, tüdőfibrózist, szív- és érrendszeri, illetve veseproblémákat is okozhat. A kobalt por formájában szintén rákkeltő, és neurológiai, kardiovaszkuláris, valamint hormonrendszeri zavarokat válthat ki, terhes nőknél pedig magzatkárosító hatásokkal is járhat. A mangán hosszú távú belélegzése az idegrendszert károsítja.
Nagy Marcell szerint a szóban forgó fémek esetében általában 2-4 évnyi, határértéket meghaladó kitettség után jelentkezhet komolyabb egészségkárosodás. „Ha egy emberben bizonyítottan rákkeltő anyagról beszélünk, annak van egy bizonyos valószínűségi faktora. Sokkal kisebb mennyiség is képes lehet daganatkeltésre az arra fogékony szervezetben” – magyarázta a szakértő.
A gyár működésének külső, aggasztó jelei is voltak: légi felvételek tanúsága szerint 2020 és 2023 között a keverő (mixing) szekció feletti egyik szellőző mellett teljesen elfeketedett a gyár teteje. A Samsung akkor azt állította, hogy csak grafit került a tetőre, és tagadta a nikkel, mangán és kobalt kiszóródását. A Greenpeace a gyárhoz közeli erdős részen végzett méréseket, ahol a környezeti határértéket meghaladó nikkelkoncentrációt találtak a talajban.
„Nikkel egyébként is van a talajban, annak a természetes része, de akár az is lehet, hogy a tetőről fújta oda a szél a szennyeződést. De ezt nem tudjuk beazonosítani, és nem is végeztünk átfogó méréseket, csak a környező erdőben” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a Telexnek.
A gyár környékén nemcsak a fémporral volt probléma: 2024-ben súlyosan egészségkárosító NMP-oldószer jelenlétét mutatták ki a gyár melletti szennyvízben, korábban pedig a talajvízben és a levegőben is azonosították a vegyületet.
„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta. Mind a munkavédelem, mind a cég foglalkozás-egészségügyi szolgálata, mind a politikai döntéshozók, akik ezt a több éven áthagyták ebben a formájában zajlani”
– fogalmazott Nagy Marcell.
Kiemelte, hogy a magyar munkavédelmi jogrendszer egyértelműen szabályozza az ilyen helyzeteket. „Vannak környezetvédelmi szabályok, előírják, hogyan kell kockázatokat értékelni és kezelni, megvan ennek a szakmai sorrendje. Ha van bármilyen kockázat, akkor először azt kell megvizsgálni, hogy van-e olyan technológia, ami kevésbé veszélyes, és kiválthatja. Ha nincs, akkor a következő lépés a kollektív védelem. Ha van egy borzasztóan veszélyes vegyi anyagom, de az egy teljesen zárt rendszerben kering, és baleseti helyzeten kívül nem kerülhet ki a környezetbe, akkor a munkavállalók védve vannak. Aztán jönnek az egyéni védelmi eszközök. Mindezek mellett pedig a munkaegészségügyi szolgálat folyamatosan monitorozza a munkahigiénés értékeket.”
A gödi üzem körüli problémák régóta ismertek. A Fővárosi Törvényszék 2025 végén megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét és új eljárást írt elő, ami után a cég csökkentett kapacitással működhetett tovább. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ is vizsgálódott, és 2023-ra súlyos munkavédelmi hiányosságokat tártak fel, ami után felmerült a gyár részleges leállítása is. A kormányzat eközben kiemelt beruházásként kezeli a gyárat: 2020-ban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a területet, elvonva Göd városától az iparűzési adót, 2025-ben pedig 133 milliárd forint állami támogatást ítélt meg a bővítéshez.
„Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta” – állítja egy igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő a gödi Samsung-gyárról, ahol belső jegyzőkönyvek szerint a rákkeltő nikkel–kobalt–mangán por koncentrációja a gyár egyes pontjain akár 510-szeresen is túllépte a megengedett határértéket.
A Telex hétfői cikkében arról számolt be, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Figyelmeztet a norvég vezérkari főnök: Oroszország megszállhatja Norvégia egy részét
Eirik Kristoffersen szerint Moszkva a Kola-félszigeten lévő nukleáris fegyverei védelmében léphet. A tábornok egy interjúban vázolta a hidegrázós forgatókönyvet, amire már most készülnek.
Norvégia nem zárja ki, hogy Oroszország katonai akcióval próbálja megvédeni a Kola-félszigeten összpontosuló nukleáris arzenálját. Eirik Kristoffersen vezérezredes, Norvégia védelmi főparancsnoka a The Guardiannek adott interjúban beszélt erről.
Bár szerinte Oroszországnak nincsenek Norvégiára vonatkozó hódítási céljai, egy NATO-val való konfliktus esetén Moszkva csapásmérő képességének védelme felülírhat mindent.
„Ezt nem vesszük le a napirendről, mert Oroszország számára továbbra is lehetőség, hogy lépéseket tegyen nukleáris képességei, a második csapásmérő képességének védelmében. Ez az a forgatókönyv az északi régióban, amelyre készülünk”
– mondta a vezérezredes.
A 2020 óta hivatalban lévő parancsnok szerint Oroszország ukrajnai inváziója óta Norvégia, valamint a NATO-hoz frissen csatlakozott Svédország és Finnország is megerősítette határ menti területeit. A jelenlegi orosz taktika a hagyományos inváziós fenyegetés mellett a hibrid hadviselésre és a szabotázsakciókra is kiterjed. „Ha a legrosszabbra készülsz, semmi sem akadályoz meg abban, hogy a szabotázst és a különféle hibrid fenyegetéseket is vissza tudd verni” – tette hozzá.
A katonai feszültség ellenére a két ország között továbbra is működnek kommunikációs csatornák: közösen koordinálják a Barents-tengeri kutató-mentő missziókat, és a határ mentén rendszeresen találkoznak a két hadsereg képviselői.
Kristoffersen egy katonai forródrót létrehozását is javasolta a félreértések elkerülésére. Elmondása szerint az eddigi légsértések többsége félreértésből adódott, amit az orosz GPS-zavarás és a pilóták tapasztalansága okozhatott. „Amikor beszélünk az oroszokkal, valójában nagyon professzionális és kiszámítható módon válaszolnak.”
A demilitarizált Svalbard szigetcsoport esetében Oroszország tiszteletben tartja az 1920-as szerződést
– mondta Kristoffersen, aki az erről szóló, lopakodó norvég militarizációról szóló orosz vádakat propagandának nevezte.
Kristoffersen „nagyon furcsának” nevezte Trump amerikai elnök azon állítását is, hogy Kínának és Oroszországnak katonai tervei lennének Grönlanddal. A parancsnok szerint a norvég hírszerzés nem lát erre utaló jeleket;
az orosz aktivitás célja szerinte nem Grönland, hanem az Atlanti-óceán elérése.
Végül a parancsnok az ukrajnai háború tanulságaira hívta fel a figyelmet. „Ha Oroszország tanult valamit az ukrajnai háborúból, az az, hogy egy ország megszállása soha nem jó ötlet. Ha az emberek nem akarják, rengeteg pénzbe és erőfeszítésbe kerül, és a végén valójában veszíteni fogsz.” Kiemelte: „Magát a megszállást végrehajtani az elején gyakran nagyon könnyű, de fenntartani a megszállást nagyon-nagyon nehéz. És ezt minden expanzionista hatalom megtapasztalta.”
Norvégia nem zárja ki, hogy Oroszország katonai akcióval próbálja megvédeni a Kola-félszigeten összpontosuló nukleáris arzenálját. Eirik Kristoffersen vezérezredes, Norvégia védelmi főparancsnoka a The Guardiannek adott interjúban beszélt erről.
Bár szerinte Oroszországnak nincsenek Norvégiára vonatkozó hódítási céljai, egy NATO-val való konfliktus esetén Moszkva csapásmérő képességének védelme felülírhat mindent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Itt állunk a győzelem kapujában” – Magyar Péter a kormányzásra készül két évvel azután, hogy belépett a politikába
A TISZA Párt elnöke felidézte, mit érzett az emlékezetes Partizán-interjúja előtt két évvel ezelőtt. Szerinte akkor még elképzelhetetlen volt a siker, mára viszont minden adott.
Magyar Péter egy Facebook-posztban emlékezett meg politikai színrelépésének kétéves évfordulójáról. Ugyanis 2024-ben ezen a napon adott interjút a Partizánnak, ezzel „indult minden”, ahogy ő is fogalmaz.
A TISZA Párt elnöke felidézte azt a pillanatot, amikor a Partizán stúdiója előtt állt. „Hideg volt, szemerkélt az eső. Percekig álltam a lerobbant épület bejáratánál. Vissza akartam fordulni” – írta, hozzátéve, hogy sejtette, mi vár rá, ha bemegy és beszél.
Azt állítja, végül a gyerekei fényképe adott neki erőt, mert úgy volt vele, „bármit is tesznek velem, nem fogom hagyni, hogy a fiaim egy elrabolt országban egy családi maffia uralma alatt éljenek.”
Magyar szerint azóta minden megváltozott, az ő és szerettei élete, valamint a „hazánk sorsa is”. Úgy fogalmazott, sokszor nehéz volt, és a vállalkozás lehetetlennek tűnt, de valami mindig átsegítette őket a nehézségeken.
Két évvel ezelőtt szerinte elképzelhetetlen volt, „most pedig itt állunk a győzelem kapujában”.
Hatvan nap van hátra a sorsdöntő választásig, és úgy véli, erősek, felkészültek és elszántak. Mint írta, 50 ezer önkéntesük van, szakértők támogatják a rendszerváltást és a programjuk is ismert.
„Készen állunk a kormányzás felelősségének átvételére és a szeretett közös hazánk építésére”
– jelentette ki.
A posztját azzal zárta, hogy hívei és a hazája is számíthatnak rá, és ott lesz, ahol a legnagyobb a szükség.
„Szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom.”
Magyar Péter 2024. február 11-án adta az ominózus Partizán-interjúját, nem sokkal a kegyelmi botrány kirobbanása után, amely Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter, Magyar volt feleségének lemondását eredményezte. A következő hónapokban Magyar a Tisztelet és Szabadság (TISZA) Párttal elindult a 2024. június 9-i európai parlamenti választáson, ahol 29,6%-os eredménnyel 7 mandátumot szereztek, ezzel a legnagyobb ellenzéki erővé vált a párt, és csatlakozott az Európai Néppárt frakciójához. Egy évvel az első interjú után, 2025. február 11-én Magyar ismét a Gulyás Márton vezette Partizán vendége volt, ez a második interjú több médiumban is vitát váltott ki.
Magyar Péter egy Facebook-posztban emlékezett meg politikai színrelépésének kétéves évfordulójáról. Ugyanis 2024-ben ezen a napon adott interjút a Partizánnak, ezzel „indult minden”, ahogy ő is fogalmaz.
A TISZA Párt elnöke felidézte azt a pillanatot, amikor a Partizán stúdiója előtt állt. „Hideg volt, szemerkélt az eső. Percekig álltam a lerobbant épület bejáratánál. Vissza akartam fordulni” – írta, hozzátéve, hogy sejtette, mi vár rá, ha bemegy és beszél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
