Az alsós tanítók már nyolcadik osztályig beoszthatók, óvónőként pedig középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni egy idén januártól hatályos kormányrendelet szerint - vette észre a Népszava. Minderre az új pedagógus életpályatörvény, ismertebb nevén státusztörvény január 2-ától hatályos végrehajtási rendelete ad lehetőséget.
A lap megkerésésére a Belügyminisztérium azt írta, hogy a tanítók eddig is jogszerűen taníthattak az 5. és a 6. évfolyamokon, az új szabályozás csak kibővítette ezt a lehetőséget. A Népszava cikkében azonban rámutat:
a korábbi rendeletben az is szerepelt, hogy felsőbb évfolyamokon egy adott tantárgyat csak „a tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett” tanító taníthat. Az új szabályozásban ilyen kitétel már nincs.
Változtak az óvodapedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi követelmények is: ebben a munkakörben már nemcsak felsőfokú óvodapedagógus diplomával, hanem a középfokú óvodai nevelő szakképzettség megszerzésével is lehet dolgozni. Ennek kapcsán azonban tavaly nyáron a szakképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium még azt közölte, hogy az óvodai nevelőket nem óvodapedagógusként, hanem szakképzett nevelést segítőként lehet majd foglalkoztatni. A rendelet szerint mégsem így lett.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője a lapnak azt mondta, hogy egyértelműen a pedagógushiány az oka a foglalkoztatási szabályok változásának. Szerinte az, hogy a rendelet már nem írja elő a felső tagozatokon tanítók számára a tantárgyakhoz tartozó műveltségi területen szerzett képzettséget, azt jelenti, hogy lényegében bármilyen tantárgy oktatására beoszthatják az általános iskolák felső tagozatain az alsós tanítókat is.
Hasonlóan látja a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is.
„Jó lenne, ha a kormány megértené, hogy a tanári pálya nemcsak egy hivatás, hanem egy szakma. A tanítókat a felsőoktatási képzésük során a 6-10 éves korosztály nevelésére készítik fel, teljesen más módszertanokra van szükség, mint a 10-14 éves diákok esetében”
- mondta Gosztonyi Gábor.
Az alsós tanítók már nyolcadik osztályig beoszthatók, óvónőként pedig középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni egy idén januártól hatályos kormányrendelet szerint - vette észre a Népszava. Minderre az új pedagógus életpályatörvény, ismertebb nevén státusztörvény január 2-ától hatályos végrehajtási rendelete ad lehetőséget.
A lap megkerésésére a Belügyminisztérium azt írta, hogy a tanítók eddig is jogszerűen taníthattak az 5. és a 6. évfolyamokon, az új szabályozás csak kibővítette ezt a lehetőséget. A Népszava cikkében azonban rámutat:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Perintfalvi Rita teológus, író egy vasárnapi Facebook-posztban közölte, hogy állítása szerint Orbán Viktor egyik vezető minisztere büntető feljelentést tett ellene. Hétfő reggel meg Facebook-oldalán meg is nevezte ezt a minisztert: állítása szerint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter rágalmazásért feljelentette, az ügyészség pedig rögtön vádat is emelt ellene.
Perintfalvi azt állítja, a vádirat a személyes meghallgatása vagy bármiféle nyomozati cselekmény nélkül íródott meg, és abban kinyilvánították, hogy amit korábban Gulyás Gergelyről leírt, az „valótlan”.
Azt is közölte, hogy a január 23-ra kitűzött személyes meghallgatást a választások utánra, április 20-ra halasztották. Állítása szerint Gulyás Gergely már jelezte, hogy nem vesz részt a tárgyaláson.
Az író szerint sorozatos támadás alá vette őt a hatalom, így akarják büntetni a rendszerkritikus megnyilvánulásai miatt.
„Azt hiszem, hogy most az én ügyemben ki fog derülni, mennyire érett be Orbán Viktor március 15-i vetése, a bírák és az ügyészség nyílt megfenyegetése. Kíváncsi vagyok, van-e még bármi esély arra, hogy győzzön az igazság Pusztaputyinisztánban…” – írja Perintfalvi Rita.
Perintfalvi Rita teológus, író egy vasárnapi Facebook-posztban közölte, hogy állítása szerint Orbán Viktor egyik vezető minisztere büntető feljelentést tett ellene. Hétfő reggel meg Facebook-oldalán meg is nevezte ezt a minisztert: állítása szerint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter rágalmazásért feljelentette, az ügyészség pedig rögtön vádat is emelt ellene.
Perintfalvi azt állítja, a vádirat a személyes meghallgatása vagy bármiféle nyomozati cselekmény nélkül íródott meg, és abban kinyilvánították, hogy amit korábban Gulyás Gergelyről leírt, az „valótlan”.
Azt is közölte, hogy a január 23-ra kitűzött személyes meghallgatást a választások utánra, április 20-ra halasztották. Állítása szerint Gulyás Gergely már jelezte, hogy nem vesz részt a tárgyaláson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába szavazott nemmel Magyaroszág, döntött az unió: 2027-től teljesen betiltják az orosz gázimportot
A tilalom lépcsőzetesen lép életbe, hogy elkerüljék a piaci sokkot. Vészhelyzet esetén azonban az Európai Bizottság legfeljebb négy hétre felfüggesztheti a szankciót. Magyarország nem támogatta a rendeletet, a kormány már korábban jelezte, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul az ügyben.
Hétfőn az Európai Unió 27 tagállama hivatalosan elfogadta azt a rendeletet, amely hat hét múlva elindítja az orosz vezetékes gáz és a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalának fokozatos betiltását – közölte az Európai Tanács.
A szavazáson a 27 országból 24-en voksoltak igennel, Magyarország és Szlovákia nemmel, Bulgária pedig tartózkodott.
Bár az ilyen horderejű uniós határozatokhoz általában egyhangú döntésre van szükség, ezt a tilalmat úgy alakították ki, hogy elfogadásához elegendő legyen a minősített többség. Ehhez olyan kereskedelmi és energetikai jogszabályi kereteket alkalmaztak, amelyek kizárják a nemzeti vétó lehetőségét. Ez tette lehetővé a javaslat elfogadását Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára is. Hazánk és szomszédos országunk nemmel szavazása nem volt meglepetés, hiszen nagymértékben függünk az orosz energiaimporttól. Magyarország már korábban jelezte, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul az ügyben.
Az új szabályok az energiaellátás hatékony ellenőrzésére és diverzifikálására is kiterjednek.
„Mától az uniós energiapiac erősebb, ellenállóbb és diverzifikáltabb lesz. Leszámolunk az orosz gáz káros függőségével, és a szolidaritás és együttműködés szellemében nagy lépést teszünk egy önálló energiaunió felé”
– mondta Michael Damianos, Ciprus energiaügyi, kereskedelmi és ipari minisztere.
A rendelet a hivatalos lapban való közzétételt követő napon lép hatályba, a tilalom pedig hat héttel ezután kezdődik.
A teljes tilalom az LNG-importra 2027 elejétől, a vezetékes gáz behozatalára pedig 2027 őszétől lesz érvényes.
A tagállamoknak a gáz uniós beléptetése előtt ellenőrizniük kell annak származási országát. A szabályszegőket komoly bírságok sújthatják: magánszemélyeket legalább 2,5 millió euróra, a cégeket pedig legalább 40 millió euróra, a teljes világméretű éves árbevételük legalább 3,5 százalékára, vagy a becsült ügyletforgalom 300 százalékára büntethetik.
A meglévő szerződésekre átmeneti időszak vonatkozik, hogy mérsékeljék az árakra és a piacokra gyakorolt hatást.
Eközben a tagállamoknak március 1-jéig nemzeti terveket kell készíteniük a gázellátásuk diverzifikálására és az orosz gáz kiváltásának lehetséges kihívásaira.
A vállalatoknak értesíteniük kell a hatóságokat és a Bizottságot a még meglévő orosz gázszerződéseikről. Azoknak az uniós országoknak is diverzifikációs terveket kell benyújtaniuk, amelyek még mindig importálnak orosz olajat.
Kihirdetett vészhelyzet esetén, ha az ellátásbiztonság súlyosan veszélybe kerül, a Bizottság legfeljebb négy hétre felfüggesztheti az importtilalmat. A Bizottság emellett azt is tervezi, hogy javaslatot tesz az orosz olajimport 2027 végéig történő kivezetésére.
Az uniós vezetők a 2022. márciusi versailles-i nyilatkozatban állapodtak meg abban, hogy a lehető leghamarabb megszüntetik az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőséget. Ennek következtében az elmúlt években jelentősen csökkent az Oroszországból az EU-ba irányuló gáz- és olajimport. Míg az olajimport a jelenlegi szankciók miatt 2025-re 3 százalék alá esett, az orosz gáz 2025-ben még mindig az uniós import becslések szerint 13 százalékát teszi ki, ami évente több mint 15 milliárd eurót jelent.
Hétfőn az Európai Unió 27 tagállama hivatalosan elfogadta azt a rendeletet, amely hat hét múlva elindítja az orosz vezetékes gáz és a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalának fokozatos betiltását – közölte az Európai Tanács.
A szavazáson a 27 országból 24-en voksoltak igennel, Magyarország és Szlovákia nemmel, Bulgária pedig tartózkodott.
Bár az ilyen horderejű uniós határozatokhoz általában egyhangú döntésre van szükség, ezt a tilalmat úgy alakították ki, hogy elfogadásához elegendő legyen a minősített többség. Ehhez olyan kereskedelmi és energetikai jogszabályi kereteket alkalmaztak, amelyek kizárják a nemzeti vétó lehetőségét. Ez tette lehetővé a javaslat elfogadását Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára is. Hazánk és szomszédos országunk nemmel szavazása nem volt meglepetés, hiszen nagymértékben függünk az orosz energiaimporttól. Magyarország már korábban jelezte, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul az ügyben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Anita visszavágott Szijjártónak: „Miért támogatott volna a kormány egy NATO-tisztségre olyan jelöltet, akit Ön most kifogásol?”
Alig mutatta be Magyar Péter új külügyi arcát, a kormány máris támadást indított. Orbán Anita szerint a tények önmagukért beszélnek, és a kormány saját magát cáfolja meg.
Orbán AnitaFacebook-posztban reagált Szijjártó Péter szombati kijelentésére. A TISZA Párt hétvégén bejelentett külügyi vezetőjének bejegyzése szerint a külügyminiszter azt állította, „nagy nyugati energiacégek érdekében lobbizva” próbálta rávenni a kormányt arra, hogy Magyarország ne vásároljon több olcsó orosz gázt.
A tények tisztázásaként Orbán Anita közölte: 2015 és 2020 között dolgozott energiacégeknek, és bár a miniszter „nyugati” cégekről beszél, nem teszi hozzá, hogy amerikai vállalatokról volt szó.
„Ha valóban történt volna bármilyen lobbitevékenység az Ön irányába, annak 2015 és 2020 között kellett volna megtörténnie. Ehhez képest a magyar kormány 2020 májusában támogatta a NATO főtitkárhelyettesi jelölésemet, a folyamat pedig 2020 augusztusában zárult le.
Miért támogatott volna a magyar kormány egy NATO-tisztségre olyan jelöltet, akinek tevékenységét Ön most kifogásolja?”
– teszi fel a kérdést a posztban.
Az események időrendjét firtatva azzal folytatja, hogy a NATO-folyamat lezárását követően, 2020 októberében szerződést írt alá a Vodafone-nal, és ezzel maga mögött hagyta az energetikai szektorhoz kötődő szakmai pályafutását, amely szerint 2010 és 2015 között a magyar kormány energiabiztonsági utazó nagykövete volt, 2015 és 2020 között pedig amerikai LNG-cégeknél, többek között a Cheniere-nél és a Telluriannál dolgozott.
„Ez a valós időrend, ami önmagáért beszél” – húzta alá.
Magyar Péter szombaton mutatta be Orbán Anitát a párt új külügyi és energiapolitikai arcaként. Erre reagálva állította a külgazdasági és külügyminiszter, hogy Orbán korábban lobbitevékenységet folytatott az orosz gázvásárlások ellen, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig addig ment, hogy „ügynöknek” nevezte.
A vita során előkerült egy 2020-as külügyi levelezés is, amely szerint Szijjártó „támogatja Orbán Anita jelölését” egy NATO-főtitkárhelyettesi pozícióra. Az RTL és a Telex által is ismertetett levelekre a Külügyminisztérium azt válaszolta, azért támogatták akkor, mert egyetértett a kormány politikájával.
Orbán AnitaFacebook-posztban reagált Szijjártó Péter szombati kijelentésére. A TISZA Párt hétvégén bejelentett külügyi vezetőjének bejegyzése szerint a külügyminiszter azt állította, „nagy nyugati energiacégek érdekében lobbizva” próbálta rávenni a kormányt arra, hogy Magyarország ne vásároljon több olcsó orosz gázt.
A tények tisztázásaként Orbán Anita közölte: 2015 és 2020 között dolgozott energiacégeknek, és bár a miniszter „nyugati” cégekről beszél, nem teszi hozzá, hogy amerikai vállalatokról volt szó.
„Ha valóban történt volna bármilyen lobbitevékenység az Ön irányába, annak 2015 és 2020 között kellett volna megtörténnie. Ehhez képest a magyar kormány 2020 májusában támogatta a NATO főtitkárhelyettesi jelölésemet, a folyamat pedig 2020 augusztusában zárult le.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Azzal vádolják Kína leghatalmasabb tábornokát, hogy atomtitkokat adott át az Egyesült Államoknak
Csang Ju-hsziát nemcsak hazaárulással, de vesztegetéssel is vádolják a Wall Street Journal szerint. A korrupcióellenes tisztogatás elérte a hadsereg legfelsőbb vezetését is Kínában.
A kínai hadsereg vezetésében hónapok óta tartó tisztogatás eddigi legdrámaibb fordulata, hogy vizsgálat indult Hszi Csin-ping elnök legközelebbi katonai szövetségese, Csang Ju-hszia tábornok ellen.
A kínai védelmi minisztérium január 24-én, szombaton erősítette meg, hogy az ország legmagasabb rangú katonai vezetője és Liu Csenli vezérkari főnök ellen a fegyelem és a törvények súlyos megsértésének gyanúja miatt indult eljárás.
Az 1966 és 1976 közötti Kulturális Forradalom óta ez a második eset, hogy hivatalban lévő tábornokot menesztenek a Központi Katonai Bizottságból.
Csang Ju-hszia a Központi Katonai Bizottság alelnökeként Hszi Csin‑ping második embere volt a hadseregben, és egyben az uralkodó Kommunista Párt elit Politikai Bizottságának is tagja. A tábornokot utoljára tavaly november 20-án látták nyilvánosan, amikor Moszkvában tárgyalt az orosz védelmi miniszterrel. A Wall Street Journal értesülései szerint
Csangot azzal vádolják, hogy információkat szivárogtatott ki Kína nukleárisfegyver-programjáról az Egyesült Államoknak, és kenőpénzt fogadott el, többek között egy tiszt védelmi miniszterré való kinevezéséért.
A hadsereg Hszi Csin-ping 2012-ben elrendelt, széles körű korrupcióellenes kampányának egyik fő célpontja volt. A tisztogatás 2023-ban érte el a Népi Felszabadító Hadsereg legfelsőbb köreit, amikor az elit Rakétaerőt vették célba. Az utóbbi hónapokban ez a második eset, hogy a bizottság egy alelnöke kiesik a kegyekből: a korábbi alelnököt, He Weidongot tavaly októberben korrupció miatt zárták ki a pártból és a hadseregből. Vele együtt további hét tábornokot zártak ki 2025 októberében vesztegetési vádakkal, az elmúlt években pedig két korábbi védelmi minisztert is eltávolítottak. A fellépés lassítja a fejlett fegyverek beszerzését, és visszaveti néhány nagy kínai védelmi cég bevételét.
A pekingi születésű Csang 1968-ban lépett be a hadseregbe, és azon kevés vezető tisztek egyike, akinek harci tapasztalata is van. Harcolt Vietnammal az 1979-es határháborúban, majd egy 1984-es határösszecsapásban is. „A csata során, akár támadott, akár védekezett, Csang Ju-hszia kiválóan teljesített” – írta róla a hivatalos China Youth Daily egy 2017-es cikkében. Kína-szakértők szerint a konfliktus hatására a katonai taktika, a fegyverzet és a kiképzés elkötelezett modernizátorává vált.
James Char, egy szingapúri Kína-biztonsági szakértő szerint a hadsereg napi működése a tisztogatások ellenére is folytatódhat.
„Hszi másodvonalbeli tisztekkel tölti be azokat a pozíciókat, amelyeket elődeik hagytak üresen – a legtöbb esetben átmeneti jelleggel”
– mondta a kutató. Hozzátette, hogy a modernizációs célok nem változnak: „Kína katonai modernizálásának hívei továbbra is a Hszi által a hadseregnek kitűzött két cél felé fognak törekedni – nevezetesen, hogy 2035-re alapvetően befejezzék a modernizációt, és 2049-re világszínvonalú fegyveres erővé váljanak.”
A kínai hadsereg vezetésében hónapok óta tartó tisztogatás eddigi legdrámaibb fordulata, hogy vizsgálat indult Hszi Csin-ping elnök legközelebbi katonai szövetségese, Csang Ju-hszia tábornok ellen.
A kínai védelmi minisztérium január 24-én, szombaton erősítette meg, hogy az ország legmagasabb rangú katonai vezetője és Liu Csenli vezérkari főnök ellen a fegyelem és a törvények súlyos megsértésének gyanúja miatt indult eljárás.
Az 1966 és 1976 közötti Kulturális Forradalom óta ez a második eset, hogy hivatalban lévő tábornokot menesztenek a Központi Katonai Bizottságból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
