HÍREK
A Rovatból

Már el is fogadta az orvosi béremelést is tartalmazó törvényt a Parlament

Az orvosok jelentős mértékű, jövőre induló, többlépcsős béremelését kapnak.


A parlament egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a jogszabályt, amely az orvosok jelentős mértékű, jövőre induló, többlépcsős béremelését tartalmazza. A törvény büntethetővé tette a hálapénzt - írja az MTI.

Hétfőn esti ülésén - a kormány javaslatára - a Magyar Orvosi Kamara összes, törvényi szinten kezelendő módosító javaslatát elfogadta a parlament törvényalkotási bizottsága. Így a törvényalkotási bizottság végül egyhangúlag támogatta a kormány által hétfő reggel benyújtott, az orvosi bérek emelését is tartalmazó egészségügyi törvényjavaslatot, mely kedden került a Parlament elé.

A törvény alapján az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi ellátóhelyeken dolgozó orvosok munkabére 2023-ra - a szakmában töltött évek számától függően - bruttó 687 ezer és 2,38 millió forint közötti összegre emelkedik, ettől csak felfelé lehet majd eltérni.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament.

A jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. A jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni.

Rögzítették a béremelés, az illetményszámítás és minősítés kereteit, továbbá a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, a munkaidőre, a nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a kormány rendeletben határozza meg.

Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is.

Kivételt képez ezen szabály alól a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. De ezen tevékenységekhez is szükséges a kormányzati szerv előzetes engedélye, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével.

A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetőségével magyarázzák azt a szabályt, hogy sürgős eset kivételével az orvos nem láthat el olyan beteget, akinek - más jogviszonya keretében - már kezelte ugyanazt a betegségét. Ezen korlátozás alól is felmentés adható azonban egyes kormányrendeletben meghatározott esetekben, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen.

A törvény szerint a jövőben az orvos az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A gyakorlati időt figyelembe vevő, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatán alapuló béremelés 2021. január 1-jén kezdődik és 2023-ig tart, érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.

Egy kezdő orvos jövőre bruttó 481 ezer forintot kap, egy 16-20 éve a pályán lévő társa már több mint egymillió forinttal számolhat, míg egy több mint 41 éve a pályán lévő kollégájuk fizetése 1,6 millió forint lesz.

2022-től egy kezdő orvos fizetése 619 ezer forint lesz, egy 16-20 éves gyakorlati idővel rendelkező orvos 1,3 millió forintot kaphat, míg több mint 41 év orvoslás után 2,1 millió forint lehet a fizetés.

2023 januárjától 687 ezer forintra emelkedik a kezdő orvosok - jelenleg 255 ezer forintos - bére, 16-20 év orvosi pálya után közel másfél millió forint lesz a fizetés, míg több mint 41 év gyakorlati idő esetén 2,3 millió forint az illetmény.

A MOK tiltakozott miatta, majd az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága javaslatára törölték az előterjesztésből azt a rendelkezést, hogy például minősítés alapján 20 százalékkal csökkenthető az orvosok fizetése.

A törvény büntethetővé tette a hálapénzt oly módon, hogy a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása büntető törvénykönyvbeli tényállását kiegészítették a jogtalan előny adásával és elfogadásával. A módosítás szerint aki jogtalan előnyt ad vagy ígér, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Arról, mi számít jogtalan előnynek, az egészségügyről szóló törvény rendelkezik. Ez alapján az egészségügyi dolgozó, az orvos semmilyen pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatást nem kérhet, illetve nem fogadhat el.

A kezelés után az egészégügyi dolgozó elfogadhat egy alkalommal olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát (jelenleg a nyolcezer forintot).

Lehetővé tették a határozott időre, legfeljebb egy évre történő kirendelést. Ez egy évvel meghosszabbítható. A kirendelésről legalább tíz munkanappal korábban, írásban kell tájékoztatni az érintettet, annak várható időtartamával együtt.

A törvény november 18-án lép hatályba, legtöbb rendelkezését január elsejétől kell alkalmazni, így az érintettek jogviszonya is ekkorra alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.

Az engedélykötelessé váló tevékenységek további folytatása érdekében március 1-jéig kell kérvényt benyújtani.

Az egészségügyi szolgáltató vezetője dönthet arról, hogy az általa vezetett intézményben nem január elsején, hanem később kezdik el alkalmazni a törvényt, de április 1-jénél ez nem lehet későbbi időpont. Ebben az esetben az orvosok korábbi illetménye és az új illetménye közötti különbözetet a 2020. márciusi fizetéssel egyidejűleg, legkésőbb 2021. április 5-én kell kifizetni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Németh Balázs annyira aggódott egy tiszás aktivista kiszivárgott adataiért, hogy azok alapján a háza elé ment el videózni
Az érintett aktivista, Lőrincz Nyék a Redditen borította ki a bilit az esetről. A politikus szerint ő csak az adatlopás áldozatain akart segíteni.


[sz]Malinovszki András / Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán[sh]

Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője kedden egy videót tett közzé, amin az újpalotai lakótelepen sétálgat. A videóban egy konkrét ház előtt állva arról beszél, hogy a Tisza Párt adatkezelési botrányának egyik áldozatánál jár, akinek a személyes adatai egy interneten keringő, feltételezhetően ellopott listáról származnak – szúrta ki a 444.hu.

A felvételen Németh látszólag együttérzően aggódik, amiért az aktivista adatai egy háborús országba, Ukrajnába kerülhettek. Azt mondja: „Az interneten keringő lista szerint ebben a házban is lakik itt a XV. kerületben egy olyan tiszás aktivista, aki gyanútlanul megadta az adatait a Tisza Párt telefonos alkalmazásában. (…) Botrány! A rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb adatkezelési botránya.”

A történetnek azonban van egy másik oldala is. Az érintett aktivista, Lőrincz Nyék a Redditen reagált az esetre, ahol azt állította, Németh valójában burkoltan megfenyegette őt. Lőrincz szerint a politikus „az oroszokkal közreműködve megszerzett illegális adatokból” kereste ki a címét. A posztjában úgy fogalmazott:

„Elképesztő felháborító, hogy olyan országban élünk ahol a FIDESZ emberei, illegális adatokkal visszaélve, odamennek aktivisták lakásaihoz és burkoltan próbálják megfenyegetni azokat akik szebb jövőt akarnak a hazájuknak.”

A két férfi között nem ez az első konfliktus. Németh Balázs korábban már több gúnyos-agresszív hangvételű videót is publikált Lőrinczről, aki a helyi Tisza Párt egyik aktivistájaként gyárt tartalmakat, elmondása szerint komoly organikus eléréssel. Lőrincz a fenyegetés ellenére a nevét is vállalta, amit azzal indokolt: „hátha motivál valakit hogy ne féljenek!”.

Németh Balázs a Fidesz képviselőjelöltjeként indul a 2026-os választáson a IV. és XV. kerület egy részét magába foglaló választókerületben. Kampányában korábban is riogatott Ukrajnával, egy reklámújságban arról írt: „Itt a XV. kerületben azt se felejtsük el, hogy keleti irányból, azaz Ukrajna felől ez a legkönnyebben megközelíthető része a fővárosnak, így kiemelten fontos, hogy megakadályozzuk Ukrajna uniós csatlakozását, és akár a vendégmunkások, akár az ukrán alvilági alakok betelepülését”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Alföldi Róbert perel, miután a kormánymédia listázni kezdte, kik töltötték le a Tisza Párt applikációját
A Mandiner által közölt lista miatt forrnak az indulatok. A színész-rendező állítja, köze sincs az apphoz, miközben 200 ezer ember adatai kerülhettek illetéktelen kezekbe.


Alföldi Róbert bejelentette, hogy pert indít azokkal a lapokkal szemben, amelyek a nevét szerepeltették a Tisza Párt mobilalkalmazásához köthető kiszivárgott adatlistán. A színész a Facebook-oldalán reagált a hírre, és határozottan cáfolta, hogy letöltötte volna az applikációt.

„Nem töltöttem le semmiféle, a Tisza Párthoz köthető mobilapplikációt, így az adataim onnan ki sem szivároghattak” – jelentette ki.

A művész hozzátette, hogy a személyes adatokkal való visszaélés büntetőjogi kategória, ezért „az adataimat jogosulatlanul kezelő sajtóorgánum(ok) ellen a szükséges jogi lépéseket megtesszük”. Alföldi szerint az, hogy a média ezt „kvázi szenzációként tálalja, illetve negatív színben tünteti fel”, ellentétes „minden jogállami normával az Európai Unióban”.

A botrány azután robbant ki, hogy a kormányközeli Mandiner egy cikkben kezdte el listázni azoknak a közszereplőknek a nevét, akik a lap szerint regisztráltak a Tisza Világ alkalmazásba. A lap „levitézlett ellenzéki politikusokról, óellenzéki értelmiségiekről és független-objektív újságírókról” írt, akiket azzal gyanúsítottak meg, hogy azért regisztráltak, hogy „mielőbb megkapják az itinert Magyar Pétertől”.

A Mandiner által „leleplezett” érintettek közül többen is reagáltak. Ruff Bálint elemző például Facebookon jelezte, hogy soha nem titkolta a véleményét. „Amióta a politikában dolgozom, soha egy szóval sem mondtam, hogy pártatlan lennék” – szögezte le.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábor: Ez lesz az én hattyúdalom, mert öreg ember vagyok már
Hivatalos személy elleni erőszak miatt áll bíróság elé a lelkész hét társával, akár 10 évet is kaphat. Szerinte felvételek bizonyítják, hogy nem történt atrocitás a Dankó utcában.


Ahogy arról már beszámoltunk, vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Iványi Gábor lelkész és hat másik ember, köztük Donáth Anna, Gurmai Zita, Herényi Károly és Szél Bernadett ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt. Az ügyészség szerint egy 2022. februári NAV-razzia során erőszakosan léptek fel a pénzügyőrökkel szemben. Ha bűnösnek találják őket, Iványi Gábor akár 10 év, míg a politikusok 2-től 8 évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.

Az ügy előzménye, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2022. február 21-én különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt tartott előre be nem jelentett razziát az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai épületében. A helyszínen tömegjelenet és lökdösődés alakult ki, miután Iványi Gábor a támogatói, újságírók és politikusok gyűrűjében próbált bejutni az épületbe, amit a NAV emberei akadályoztak. A lelkész a helyszínen papírokat kért a nyomozóktól. „Papír van? Valami papír, ami alapján itt tetszik várni? Vagy csak úgy épp erre járt?” – kérdezte tőlük.

A kialakult tumultusban a vádirat szerint a politikusok „két kézzel” tolták az előttük álló Iványit a pénzügyőrök felé.

A lelkész a helyszínen ezt másként élte meg: „Tolnak engem harmincan, és úgy gondolja, hogy én harminc embert el tudok tolni?” – fakadt ki az események közben, miközben igyekezett nyugtatni a kedélyeket is. „Nem bántjuk a jelenlévőket, és nagyon szépen kérem, hogy senkit ne bántsunk.”

Iványi Gábor továbbra is tagadja a vádakat, és állítja, bizonyítékai vannak az ártatlanságukra - számolt be róla az RTL Híradó. „Le vannak mentve ezek a felvételek, amelyeken nyilvánvalóan jól látszik, hogy semmiféle atrocitás nem történt” – jelentette ki.

Szerinte „ha ott valaki törvénysértést követett el, akkor a NAV fegyveresei, akik mindenféle átkutatási parancs nélkül betörtek oda, elállták az utamat.”

Donáth Anna, a Momentum korábbi elnöke nem lepődött meg a vádemelésen, és politikai időzítést sejt a háttérben.

„Jönnek a választások, és hogyha kiszámoljuk, akkor az első tárgyalás még pont tavaszra becsúszhat. Szerintem régóta ezzel számoltak, hogy ez a timeline nekik kedvező lesz” – mondta a politikus, aki szerint a lépés kontraproduktív a rendszer számára.

Iványi Gábor sajnálja, hogy a mellette kiállók ellen is eljárás indult, de őt személy szerint nem ijeszti meg egy esetleges börtönbüntetés.

„Ez lesz az én hattyúdalom, mert öreg ember vagyok már” – fogalmazott a lelkész.

Hozzátette, a börtön nem jelentene neki megrázkódtatást. „A gyerekeim kirepültek, felnőttek, és legalább nem fogok se anyagi, se más vonatkozásban terhet jelenteni szeretteim számára, úgyhogy majdnem olyan, mintha egy idősek otthonába vonulnék be.”

Ha a bíróság bűnösnek találja, a lelkész akár 10 év börtönt is kaphat, míg társaira 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés várhat.

Az RTL Híradó riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Pintér Sándor szíve szerint szankcionálná a vizsgálatokat kihagyó betegeket, de óva intik tőle, mert az már „túl rendőrös” lenne
A belügyminiszter nemcsak a betegeket, de az orvosokat is górcső alá venné. Beléptetőrendszerekkel ellenőriznék, ki mikor dolgozik a rendelőkben.


Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján arról beszélt, hogy legszívesebben megbüntetné azokat a betegeket, akik nem mennek el a lefoglalt vizsgálati időpontjukra, de tanácsadói szerint ez „túl rendőrös gondolkodás” lenne – számolt be róla a HVG.

A miniszter ambiciózus célt tűzött ki: Európa egyik legjobb egészségügyi rendszerét tervezi felépíteni, ehhez azonban szerinte növelni kell a lakosság egészségben eltöltött éveinek a számát, és biztosítani kell minden beteg számára a minőségi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést.

Pintér továbbra is a teljes központi irányításban látja a megoldást. A tervek szerint egységes gazdálkodási, raktározási és eszközfelhasználási rendszert vezetnek be a kórházakban. A belügyminiszter egyik legnehezebb feladatának a szociális ellátás és a gyógyítás teljes szétválasztását nevezte. Ennek részeként a kórházakban hagyott 300 csecsemőt 2025. december 31. és 2026 március 31. között nevelőszülőknél vagy bölcsődékben helyezik el.

Pintér elismerte, hogy „jelen pillanatban nincsen elég háziorvos a rendszerben”, ezért több fronton is beavatkoznának.

Egy új rendelettel bővítenék a háziorvosok kompetenciáját, így olyan gyógyszereket és laborvizsgálatokat is felírhatnának, amiért eddig szakorvoshoz kellett menni.

Az utánpótlás érdekében az orvostanhallgatóknak előírnának 3 hónap kötelező háziorvosi gyakorlatot. „Hátha időközben kedvet kapnak ehhez a területhez” – jegyezte meg a miniszter. A háziorvosoknak ugyanakkor a jövőben alaposan meg kell majd indokolniuk, miért utalnak be valakit kórházba, amivel kapcsolatban Pintér Sándor elismerte: „nagy ellenállás lesz”.

Azt is mondta, hogy növelni kell az e-beutalók számát a jövőben. Jelenleg a beutalók 85 százaléka e-beutaló, de a miniszter azt szeretné, ha ez közelítené a 100 százalékot. Azzal kapcsolatban, hogy a betegek egy része nem jelenik meg az előre lefoglalt időpontokon, ezt mondta:

„Az én lelkemhez közel áll az is, hogy aki a feladatát nem végzi el, azt szankcionáljuk is. Ettől nagyon óvnak engem, hogy ezt tegyem, azt mondják, hogy ez túl rendőrös gondolkodás”

Pintér Sándor az orvosok és a kórházigazgatók szigorúbb ellenőrzéséről is beszélt. A járóbeteg-rendelőkben beléptetőrendszerekkel ellenőriznék a munkaidő betartását, miután egy felmérés szerint 1964 rendelő több mint felében nem volt betegellátás az első félórában, 719 esetben pedig az utolsó 30 percben.

A kórházigazgatók teljesítményét pedig egy 31 pontból álló indikátorrendszerrel mérik majd.

„Mindent mérni kell, ami mérhető, vagy ha nem mérhető, akkor azzá kell tenni” – fogalmazott a miniszter, majd vészjóslóan hozzátette, hogy az első eredmények alapján „sokan kiesnek majd az NB I.-ből”.

A konferencián szó esett a várólistákról is: míg a szürkehályog-műtétek terén Magyarország Európa élvonalában van, addig az ultrahangra 30-38 napot kell várni. A CT- és MR-vizsgálatoknál novembertől államosítják a rendszert, az állam felvásárolta a közkórházakban működő magángépeket és 221 szakembert képeztek ki a kezelésükre.

A belügyminiszter azt is elmondta, hogy a kormány idén 230 milliárd forintot fordít a kórházak adósságainak rendezésére. Pintér arra kérte az igazgatókat, hogy aki úgy látja, az év végéig több adósságot fog felhalmozni a megengedettnél, az most szóljon. „November eleje van, most jelezzék, ha valaki bajban van” – üzente a kórházvezetőknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: