Harmincötre emelkedett a Lviv melletti katonai támaszpont elleni légitámadás áldozatainak száma
- közölte a régió vezetője. Arról is beszámolt, hogy 134-en megsérültek a javorivi létesítmény elleni légicsapások után - írja a The Guardian.
A rakétatámadás 5 óra 45 perckor történt. A lap írása szerint két nagy robbanást láttak vasárnap a lengyel határ közelében fekvő javorivi bázison. Kozickij szerint az orosz erők több mint 30 cirkálórakétát lőttek ki a katonai támaszpontra.
A létesítmény korábban külföldi katonai kiképzőket fogadott az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és más országokból, de azt még nem tudni, hogy voltak-e a bázison. Ukrajna az invázió előtt a legtöbb NATO-országokkal közös gyakorlatot ott tartotta, az utolsó ilyen szeptemberben volt.
Just 34 km from the @Nato borders! It's Novoyavorivsk town, Lviv region after severe night missiles attack! 9 people were reported killed and 57 wounded after this attack on a small town. pic.twitter.com/MmB4MrKPUJ
Mint azt mi is megírtuk, a háborús zóna ezzel a támadással kiszélesedett, mivel Oroszország igyekszik megállítani az Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a csapásokat „a béke és biztonság elleni terrortámadásnak" nevezte az EU-NATO határ közelében, és megismételte az Ukrajna szövetségeseihez intézett felszólítását, hogy hozzanak létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett.
A javorivi katonai komplexumként létfontosságú láncszem a NATO-szövetségesek fegyvereinek Ukrajnába juttatásához. Oroszország szombaton arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába küldött fegyvereket az orosz erők „legitim célpontnak” tekintik. Ezután mindössze néhány órával az Egyesült Államok további 200 millió dollár értékű fegyverszállítmányt és felszerelést ígért Ukrajnának.
Harmincötre emelkedett a Lviv melletti katonai támaszpont elleni légitámadás áldozatainak száma
- közölte a régió vezetője. Arról is beszámolt, hogy 134-en megsérültek a javorivi létesítmény elleni légicsapások után - írja a The Guardian.
A rakétatámadás 5 óra 45 perckor történt. A lap írása szerint két nagy robbanást láttak vasárnap a lengyel határ közelében fekvő javorivi bázison. Kozickij szerint az orosz erők több mint 30 cirkálórakétát lőttek ki a katonai támaszpontra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tisza Párt megkezdte a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásokra, és bemutatta az első jelölt-jelöltjeit több vidéki választókerületben. A párt egyfajta belső előválasztási rendszert működtet:
körzetenként három embert mutatnak be, akik közül a helyi közösség és a párt szimpatizánsai választják majd ki azt az egy jelöltet, aki végül a Fidesz jelöltjével és más ellenzéki indulókkal is megmérkőzhet.
A névsorokból kiderül, hogy a párt nem hivatásos politikusokkal, hanem a civil életből érkező, helyben ismert szakemberekkel, orvosokkal, tanárokkal és vállalkozókkal vágna neki a választásnak.
Baranya megye 1-es választókerületében, Pécsett rögtön egy erős hármas verseng az indulás jogáért. Dr. Ruzsa Diána kardiológus, aki az Egyesült Államokban és Németországban is dolgozott, mielőtt hazatért gyógyítani. Mellette Járosi Péter közgazdász száll harcba, aki szintén Amerikából költözött haza, és úgy véli, a magyar béreknek és nyugdíjaknak „legalább a dupláját kellene érniük”. A harmadik jelölt Dudás Norbert kommunikációs szakember és építészmérnök hallgató, a helyi egyetemi Tisza Sziget egyik vezetője, aki bérlakásprogrammal és Iskolabusz Programmal tenné élhetőbbé a várost.
A megye többi részén is hasonlóan sokszínű a kép. A 2-es körzetben indulna Dr. Kovács Áron közgazdász, Pichler Johanna marketinges és cserkész, valamint Pintér Zoltán volt banki vezető. A 3-as körzetben a már önkormányzati képviselői tapasztalattal rendelkező Rózsahegyi Áron, a közösségszervező Makai Márton és a kétgyermekes, egyedülálló anyaként is helytálló Szente Barbara közül választanak. Szigetvár környékén (OEVK 4) Kapronczai Balázs művészeti iskola-alapító, Helesfai Márk múzeumi régészeti munkatárs és Szász Beáta Rita, a kereskedelemben és a szociális szférában több évtizedes tapasztalattal rendelkező jelölt versenyez.
Szegeden és környékén a helyi infrastruktúra fejlesztése, különösen egy harmadik Tisza-híd megépítése a központi téma. Az 1-es körzetben három doktor is megmérkőzik:
Dr. Mágori Krisztina igazságügyi orvosszakértő, Dr. Stumpf Péter Bence politológus, egyetemi oktató, és Dr. Szigeti Balázs bűnügyi szakjogász (képünkön). Mindhárman a helyi egészségügy és közlekedés fejlesztését, valamint a BYD-gyárhoz hasonló nagyberuházások szigorú felügyeletét tartják kulcsfontosságúnak.
A Szeged környéki 2-es választókerületben Gajda Attila tanár-edző, Gellérfi Zsombor szoftverfejlesztő és Sóti Anikó fordítóiroda-vezető indulna. Közös céljuk a Homokhátság súlyos vízhiányának kezelése. Szentesen (OEVK 3) a helyi kórház leépülése és a 451-es út katasztrofális állapota a legégetőbb probléma, amelynek megoldására Bárkányi Bence betegszállító vállalkozó, Bocskay István pénzügyi szakember és Páger Krisztina mérnök is ígéretet tett. Hódmezővásárhelyen és Makón (OEVK 4) a makói arzénes ivóvíz problémája, a helyi kórházak szakemberhiánya és a szülészet visszahozása a fő kampánytéma, amelyért Dr. Ferenczi Gábor jogász-vállalkozó, Gyömbér Dávid logisztikus és Oberholzer Zsófia nagyvállalati vezető száll harcba.
A nyugati határszélen az elvándorlás, az Ausztriába ingázás és a helyi egészségügyi ellátás leépülése jelenti a legnagyobb kihívást.
Szombathelyen (OEVK 1) Csiszár Zsófia Judit vállalkozó, aki maga is Ausztriába jár dolgozni, az M86-M87-es utak megépítését és a fiatalok itthon tartását sürgeti. Vele versenyez Rápli Róbert, a helyi művészeti szakgimnázium igazgatója, és Dr. Zsálek Judit onkológus, aki negyven évet dolgozott a Markusovszky Kórházban.
Sárváron (OEVK 2) Gregus György közlekedésmérnök és nevelőszülő, Németh Martin frissen megválasztott büki önkormányzati képviselő, valamint Strompová Viktória idegenvezető és sárvári képviselő versenyeznek. Céljaik között szerepel a bezárt kórházi osztályok újranyitása, egy légimentő bázis létrehozása és a helyi nyilvánosság helyreállítása. Körmend környékén (OEVK 3) Adelwöhrer Beáta cégvezető, Horváth Nándor Zsolt tanár és roma történeti kutató, valamint Szabó László agrármérnök, egy nagy baromfitelep vezetője közül kerül ki a Tisza Párt jelöltje. Mindannyian a munkahelyteremtést és a vidéki infrastruktúra fejlesztését tartják a legfontosabb feladatnak.
A Tisza Párt megkezdte a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásokra, és bemutatta az első jelölt-jelöltjeit több vidéki választókerületben. A párt egyfajta belső előválasztási rendszert működtet:
körzetenként három embert mutatnak be, akik közül a helyi közösség és a párt szimpatizánsai választják majd ki azt az egy jelöltet, aki végül a Fidesz jelöltjével és más ellenzéki indulókkal is megmérkőzhet.
A névsorokból kiderül, hogy a párt nem hivatásos politikusokkal, hanem a civil életből érkező, helyben ismert szakemberekkel, orvosokkal, tanárokkal és vállalkozókkal vágna neki a választásnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ismert nevekkel támad a Tisza a Fidesz fellegváraiban: ezek lehetnek a legizgalmasabb párharcok
Nagy Ervin színész Dunaújvárosban, Rost Andrea operaénekesnő Szolnokon, Ruszin-Szendi Romulusz pedig Hajdúszoboszlón méretteti meg magát. Magyar Péter ellenfele a fővárosi Hegyvidékben Steiner Attila energiaügyi államtitkár lesz.
Hétfő este új szakaszába lépett a 2026-os országgyűlési választásra való készülődés: a Tisza Párt mind a 106 egyéni választókerületben bemutatta azt a három-három képviselőjelölt-jelöltet, akik közül a következő napokban online előválasztáson dől el, ki szállhat ringbe a Fidesz jelöltjeivel.
A kiválasztás két körben zajlik: november 23–24-én a helyi Tisza Szigetek tagjai szűkítik kétfősre a mezőnyt, majd november 25–27. között a választókerületben élők dönthetnek a két jelölt között a Nemzet Hangja nevű felületen. A Tisza végleges, 106 fős névsorát november 30-án hozza nyilvánosságra.
A legnagyobb figyelem a fővárosi Hegyvidékre szegeződik, ahol a párt elnöke, Magyar Péter egyéniben indul, így ott nem is tartanak előválasztást. A Fidesz Steiner Attila energiaügyi államtitkárt indítja ellene, akinek jelöltségét a kormány már korábban megerősítette.
Steiner Attila úgy reagált: „Évtizedek óta jól ismerjük egymást, és nagyon örülök, hogy egyéniben indulsz a 3-as vk-ban a választásokon. Vk-elnökként alig várom, hogy nyíltan beszéljünk a régi ügyeidről”.
Magyar Péter egy korábbi bejegyzésében közvetlenül a miniszterelnököt hívta ki.
„Orbán Viktor is ebben a körzetben él. Ha nem gyáva, akkor ő is elindul és közvetlenül megküzdünk az emberek bizalmáért. Nos, miniszterelnök úr, most ki mögé fog bújni?”
A körzet eddigi képviselője, a momentumos Hajnal Miklós már bejelentette, hogy nem indul újra, döntését azzal indokolva, hogy „ma már egyértelműen kijelenthető: a XII. kerületiek körében kormányváltó hangulat van.”
Nemcsak a fővárosban, de vidéken is országos érdeklődésre számot tartó csaták jöhetnek.
Dunaújvárosban Nagy Ervin színész neve is ott van a Tisza három lehetséges jelöltje között, ő a körzetet 2022-ben szűken megnyerő fideszes Mészáros Lajossal nézhet szembe.
Hajdúszoboszlón Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség volt parancsnoka szállhat harcba a körzetet 2010 óta sorozatban nyerő fideszes Bodó Sándor ellen.
Szolnokon Rost Andrea operaénekes, Csornán pedig Bóna Szabolcs neve szerepel a tiszás jelöltek között, utóbbi a körzetet stabilan hozó Gyopáros Alpárral mérkőzhet meg.
A Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás is ismert kihívót kaphat Pilisvörösváron: a Tisza fővárosi frakcióvezetője, Bujdosó Andrea is a jelöltek között van.
A párt több ismert politikusa is megméretteti magát: Tarr Zoltán alelnök Soroksáron, Radnai Márk alelnök pedig Esztergomban indulhat.
Hétfő este új szakaszába lépett a 2026-os országgyűlési választásra való készülődés: a Tisza Párt mind a 106 egyéni választókerületben bemutatta azt a három-három képviselőjelölt-jelöltet, akik közül a következő napokban online előválasztáson dől el, ki szállhat ringbe a Fidesz jelöltjeivel.
A kiválasztás két körben zajlik: november 23–24-én a helyi Tisza Szigetek tagjai szűkítik kétfősre a mezőnyt, majd november 25–27. között a választókerületben élők dönthetnek a két jelölt között a Nemzet Hangja nevű felületen. A Tisza végleges, 106 fős névsorát november 30-án hozza nyilvánosságra.
A legnagyobb figyelem a fővárosi Hegyvidékre szegeződik, ahol a párt elnöke, Magyar Péter egyéniben indul, így ott nem is tartanak előválasztást. A Fidesz Steiner Attila energiaügyi államtitkárt indítja ellene, akinek jelöltségét a kormány már korábban megerősítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán a TISZA Párt jelöltállításáról: Ugyanaz a baloldali gyülekezet, mint négy éve
A miniszterelnök röviden reagált arra, hogy az ellenzéki párt bemutatta a lehetséges képviselőjelölteket a jövő évi választásra. Orbánnak déjà vu-ja lett, el is magyarázta, hogy miért.
A TISZA Párt nyilvánosságra hozta, kik azok a jelöltek, akik közül a párt kiválasztja majd az országgyűlési képviselőjelöltjeit a 2026-os választásra.
Minden választókerületben három jelölt-jelöltet neveztek meg. A végső induló személyéről egy kétfordulós előválasztás dönt: először a párt belső közösségei, a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, majd egy nyílt online voksolás következik. A végleges jelöltek listáját november 30-án hozzák nyilvánosságra.
Orbán Viktor kedd reggel a Facebook-oldalán reagált röviden a párt jelöltállítására.
„Déjà vu. Ellenzéki jelöltállítás. Újra itt van a nagy csapat. Ugyanaz a baloldali gyülekezet, mint négy éve. Ez pedig tudjuk mit jelent”.
A miniszterelnök szerint ha Magyarországon a baloldalé a hatalom, akkor Brüsszel irányít, ez pedig megszorításokat, adóemeléseket, munkanélküliséget és káoszt jelent majd a választások után.
Túl baloldaliak, túl brüsszeliek és túl kockázatosak. Miért adnánk a kezükbe Magyarország sorsát?
– teszi fel a kérdést a kormányfő a posztja végén.
A TISZA Párt nyilvánosságra hozta, kik azok a jelöltek, akik közül a párt kiválasztja majd az országgyűlési képviselőjelöltjeit a 2026-os választásra.
Minden választókerületben három jelölt-jelöltet neveztek meg. A végső induló személyéről egy kétfordulós előválasztás dönt: először a párt belső közösségei, a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, majd egy nyílt online voksolás következik. A végleges jelöltek listáját november 30-án hozzák nyilvánosságra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hatalmas, egy évtizedre szóló fegyverbeszerzési csomagról írt alá szándéknyilatkozatot hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök. A párizsi Villacoublay légibázison megkötött egyezmény értelmében
Ukrajna 100 darab Rafale vadászgépet és egy komplett, modern légvédelmi rendszert vásárolhat Franciaországtól.
A Rafale-ok mellett a megállapodás kiterjed új generációs SAMP/T légvédelmi rendszerekre, radarokra, drónokra és irányított bombákra is.
„Ez lesz a legnagyobb légvédelem, a világ egyik legnagyobbja” – jelentette ki Zelenszkij a megállapodás aláírását követően.
A francia elnöki hivatal hangsúlyozta, hogy a gépek új gyártásból érkeznek, nem a meglévő francia készletekből csoportosítják át őket. A szándéknyilatkozat egyelőre politikai kötelezettségvállalás, a végleges szerződéseket később kötik meg.
Az első szállításokra legkorábban három év múlva kerülhet sor, ami időt ad a komplex pilótaképzésre és a földi infrastruktúra kiépítésére.
A finanszírozást uniós és kétoldalú forrásokból, valamint a befagyasztott orosz vagyon bevonásával tervezik megoldani. Zelenszkij párizsi látogatása során francia hadiipari cégek vezetőivel, valamint dróngyártókkal is tárgyalt a jövőbeli ipari együttműködésről, ami akár közös fejlesztési és gyártási projekteket is jelenthet.
Ukrajna az utóbbi időben több hasonló, hosszú távú megállapodást is kötött légierejének modernizálására. Alig egy hónapja Svédországgal írtak alá egy szándéknyilatkozatot 100–150 Gripen vadászgép beszerzéséről, miközben már idén megérkeztek az első francia Mirage 2000-esek is. Ezzel párhuzamosan több NATO-tagállam, köztük Hollandia és Dánia, F–16-os vadászgépeket ad át Ukrajnának.
Hatalmas, egy évtizedre szóló fegyverbeszerzési csomagról írt alá szándéknyilatkozatot hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök. A párizsi Villacoublay légibázison megkötött egyezmény értelmében
Ukrajna 100 darab Rafale vadászgépet és egy komplett, modern légvédelmi rendszert vásárolhat Franciaországtól.
A Rafale-ok mellett a megállapodás kiterjed új generációs SAMP/T légvédelmi rendszerekre, radarokra, drónokra és irányított bombákra is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
