Már 24 halálos áldozat Kaliforniában – pusztító tűztornádót is levideóztak

Ritkán gyengült ekkorát a forint, mint most hétfőn – számolt be róla a Portfolio. Az okok között szerepel a vártnál gyengébb augusztusi ipari adat, de a piacokat leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai mozgatták meg.

A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedése attól függ, hogyan teljesít a német és az uniós gazdaság. Szavai szerint: „amíg a német és az uniós gazdaság működőképes marad”, addig a magyar konjunktúra is fennmaradhat, hiszen szorosan kötődünk ezekhez a piacokhoz.

A piac gyorsan reagált.

A Portfolio kérdésére Nagy Márton azt is kijelentette, hogy bár az MNB független intézmény, a magyar reálkamat túl magas. Úgy fogalmazott: „Alacsonyabb reálkamat esetén is el lehet érni véleményünk szerint az inflációs célt, az árfolyam stabilitása is fennmaradhat, valamint az ország finanszírozása is stabil marad.”

A konferencián Surányi György volt jegybankelnök is felszólalt. Azt mondta: „Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró.” Szerinte a jelenlegi alacsony infláció részben mesterséges, mert az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat.

Surányi hangsúlyozta: a kamatcsökkentés időzítése kulcsfontosságú, de szerinte politikai üzenetekkel nem lehet, és nem is szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is mondta, hogy a miniszter kijelentései rontják az MNB hitelességét, mivel a piacok nemcsak a monetáris lazítást kezdik beárazni, hanem azt is, hogy a jegybank függetlensége csorbulhat.

A forint később kissé erősödött, és hétfő délután 389,7 körül mozgott az árfolyam. Ilyen szintre több mint egy éve nem volt példa.

Mint megírtuk, hogy várhatóan folytatódik a Balaton apadása, mivel az elmúlt hetekben nem érkezett kiadós csapadék a tó vízgyűjtőjébe, ami segített volna pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Most ugyan igazán őszies napjaink vannak, továbbra sem esik annyi csapadék, amely visszafordítaná ezt a folyamatot.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Facebook-oldalán most arra figyelmeztetnek:

Mint írják, a Balaton sekély, széljárta tó, amelyben a vízszint évről évre a csapadékviszonyok, a párolgás és a befolyó vizek mennyiségének függvényében változik. Emlékeztetnek, hogy „70 cm alatti vízszintek a korábbi évtizedekben is többször előfordultak – például 2002-ben és főként 2003-ban, amikor is a siófoki vízmérce mindössze 23 cm-t mutatott, mégis kiváló volt a vízminőség ebben az évben, és a nyári szezon is gond nélkül lezajlott”.

Vasas Gábor, a kutatóintézet igazgatója és Boros Gergely tudományos főmunkatárs szerint érthető és természetes, hogy a horgászok, a fürdőzők, a vitorlázók és a turisztikai szereplők azt szeretnék, hogy a Balatonban minél több víz legyen. Ugyanakkor a tudományos tapasztalat azt mutatja, hogy a tartósan magas vízszint nem feltétlenül kedvez az élővilágnak, sőt, bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen hatással is lehet a vízminőségre.

A kutatók megnyugtatnak: az alacsony vízállás nem okoz algásodást a tó egészére nézve. Mint írják, „előfordulhat ugyan, hogy a vízszint apadása esetén bizonyos fonalas zöldalgák nagyobb mennyiségben jelenhetnek meg a sekély vizes területeken, főleg a déli parton, ez azonban teljesen veszélytelen jelenség, amelyről már a múlt század első feléből is találhatunk beszámolókat. Az elmúlt két évtizedben a lebegő algák mennyisége csupán két évben – 2019-ben és 2021-ben – haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által szabott határértéket, ez viszont nem függött össze közvetlenül a vízszinttel. A Balaton vízminőségét sokkal inkább a belső és külső tápanyagterhelés, főként az algák számára hozzáférhető foszfor mennyisége határozza meg.”

A kutatóintézet szerint tehát nincs ok aggodalomra – de van ok az odafigyelésre.

Ahogy a posztban is írják, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet folyamatosan monitorozza a tó állapotát, élővilágát, a döntéshozókat pedig tudományosan megalapozott adatokkal támogatja.

Leszögezik:

Ugyanakkor elsődleges az új éghajlati, hidrológiai és limnológiai jelenségek alapos követése, az okok és következmények tudományos mélységű kutatása. Nagyon sürgősen szükség van a kritikus állapotok esetén adható megoldások elemzésére és azok előkészítésére” – hívják fel a figyelmet a kutatók.

Megsemmisítette a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét a Budapest Környéki Törvényszék – erről a környezetvédelmi jog és a környezeti management kérdéseivel foglalkozó EMLA Egyesület számolt be a Facebook-oldalán. Ez azt jelenti, hogy a gyárban nem végezhetnek olyan tevékenységet, amihez ez az engedély szükséges – így akkumulátorokat sem gyárthatnak, miután átvették az ítéletet – számol be a Telex.

A magyar jogszabályok szerint a nagyobb ipari üzemeknek környezethasználati engedély kell a működéshez. A Samsung gödi üzeme 2023 végén kapta meg ezt, de a Göd-ÉRT Egyesület bíróságon támadta meg a döntést. Szerintük a gyár működése nem felelt meg az előírásoknak.

A bíróság 2023 tavaszán felfüggesztette az engedélyt, és a civileknek adott igazat. Az EMLA Egyesület jogásza, Kiss Csaba akkor úgy fogalmazott:

A kormányhivatal viszont úgy értelmezte a döntést, hogy nem kell teljesen leállítani a gyártást, elég csak a nem engedélyköteles szintre visszafogni. A Samsung végül nem állította le az üzemet, és ősszel másodfokon vissza is kapta az engedélyt.

Az ügy azonban folytatódott, és most jogerősen is megsemmisítették az engedélyt. A törvényszék ismét a civileknek adott igazat.

A mostani ítélet két dologban különbözik a korábbitól: egyrészt nem lehet már fellebbezni, csak a Kúriához fordulhat a Samsung vagy a Kormányhivatal, de az csak akkor változtathat, ha a bíróság súlyos hibát követett el. Másrészt 2024 szeptembere óta szigorúbb szabályok vonatkoznak az akkumulátorgyártásra – már kis mennyiségű termeléshez is engedély kell. Így a kormányhivatal tavalyi magyarázata most már nem állja meg a helyét.

Kiss Csaba szerint most a Samsungon múlik, hogy betartja-e az ítéletet. Ha nem, akkor a Pest Vármegyei Kormányhivatal feladata lenne, hogy érvényt szerezzen neki.

A texasi nemzeti gárda katonái megérkeztek Chicagóba, ezzel új szakaszába lépett Donald Trump város elleni fellépése – írja a The Guardian.

Az elmúlt hetekben Chicago már megtapasztalta a bevándorlás-ellenőrzés szigorítását, a Broadview nevű külvárosban is egyre feszültebbé vált a helyzet. Ott több esetben is könnygázt és paprikasprét vetettek be a rendőrök a tüntetőkkel szemben.

A legújabb fejlemények egy bírósági döntés után történtek. April Perry szövetségi bíró nem adott ki azonnali tiltást a csapatok bevonulása ellen, miközben Illinois állam és Chicago városa pert indított a Trump-kormányzat ellen.

Kwame Raoul, Illinois államügyésze hétfőn adta be a keresetet, amelyben azt kérte, hogy Trump „azonnal és véglegesen” ne vonhassa be az állam nemzeti gárdáját, és ne küldhessen csapatokat más államokból, például Texasból.

A bíró döntése után hétfőn mozgósították a csapatokat. A Chicago Tribune és a New York Times is megerősítette, hogy kedden is a város térségében maradtak.

Brandon Johnson, Chicago polgármestere újabb rendeletet írt alá. Ezzel megtiltotta, hogy az ICE (bevándorlási és vámügyi hivatal) ügynökei önkormányzati tulajdonú épületekben dolgozzanak. Ez már a harmadik ilyen intézkedés, mióta Trump bejelentette a katonai jelenlétet.

A polgármester úgy fogalmazott: „A városi ingatlanok és az együttműködni nem akaró magánvállalkozások többé nem szolgálnak ezeknek a razziáknak felvonulási területeként. A tény az, hogy nem engedhetjük meg, hogy ellenőrzés és ellensúlyok nélkül végigportyázzanak a városunkon.

A Fehér Ház keményen reagált. A Newsweek szerint így fogalmaztak: „bűnöző illegális bevándorló gyilkosokat, erőszaktevőket, embercsempészeket és bandatagokat segít és bátorít” a polgármester.

Illinois vezetői már korábban is hangot adtak tiltakozásuknak a szövetségi beavatkozás tervei miatt. J.B. Pritzker kormányzó szeptemberben a CBS News-nak adott interjújában így nyilatkozott: „Amerikai városainak utcáin semmiféle csapatnak nincs helye, hacsak nincs felkelés, hacsak nincs valódi vészhelyzet.” Hozzátette: „Mindet meg fogok tenni, hogy megakadályozzam, hogy elvegye az emberek jogait, és hogy a hadsereget államok megszállására használja.”

Donald Trump korábban jelezte, hogy szövetségi beavatkozást tervez Chicagóban, miközben több demokrata vezetésű városban is fokozni akarja a bevándorlási szabályok érvényesítését. Portlandbe is többször próbált csapatokat küldeni, de egy szövetségi bíró vasárnap megakadályozta az utolsó kísérletet. Oregon kormányzója, Tina Kotek ezt mondta: „a demokráciánk elleni fenyegetés” és „ébresztő” más állami vezetőknek – az NPR-nek adott nyilatkozatában.

Júniusban a Trump-kormányzat nemzeti gárdistákat küldött Los Angelesbe, ahol az ICE nagyszabású razziákat tartott. Augusztusban Washington DC-be is több ezer nemzeti gárdista és szövetségi ügynök érkezett.