Vasárnap délutánra 23-ra emelkedett a szombati orosz légicsapás halálos áldozatainak száma az Ukrajna keleti részében lévő Dnyipróban - közölte a városi tanács a katasztrófavédelmi szolgálatra hivatkozva.
Szombaton Oroszország újabb nagyszabású légitámadást mért ukrán városokra,
Dnyipróban egy kilencemeletes házat ért találat.
A legfrissebb adatok szerint a halálos áldozatokon kívül hetvenketten sebesültek meg, köztük 13 gyerek, 39 embert mentettek ki. Még mindig keresnek 43 személyt. A mentők még három tűzfészket oltanak a házban, közben tovább kutatnak a romok alatt túlélők után.
Dnyipróban a városi tanács közlése szerint háromnapos gyászt rendeltek el.
Salva, dopo 18 ore sotto le macerie. Nel frattempo dispersi salgono a 35, dice la tv pubblica ucraina. #Dnipro. pic.twitter.com/oZkSHfsPMk
Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka a Facebookon azt írta, hogy az oroszok január 14-én öt H-22-es típusú rakétát lőttek ki az orosz légierő öt Tu-22-es nagy hatótávolságú bombázóval Ukrajna területére. A lövéseket szerinte a kurszki területről és az Azovi-tengerről hajtották végre.
Az egyik, Kurszkból indított rakéta találta el a lakóházat Dnyipróban.
„Az ukrán fegyveres erők nem rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyek alkalmasak az ilyen típusú rakéták lelövésére. Az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai agresszió kezdete óta több mint 210 ilyen típusú rakétát lőttek ki. Az ukrán légvédelem egyet sem tudott megsemmisíteni” - mondta az ukrán légierő parancsnoka.
Olecsuk kifejtette, hogy a H-22-es robbanófejének tömege körülbelül 950 kilogramm, a rakéta maximális hatótávolsága pedig 600 kilométer. A parancsnok szerint
csakis olyan légvédelmi rakétarendszerek képesek ezeket a légi célpontokat elfogni, amelyeket várhatóan a közeljövőben a nyugati partnerek bocsáthatnak Ukrajna rendelkezésére.
Példaként a Patriot légvédelmi rakétarendszereket említette.
Vasárnap délutánra 23-ra emelkedett a szombati orosz légicsapás halálos áldozatainak száma az Ukrajna keleti részében lévő Dnyipróban - közölte a városi tanács a katasztrófavédelmi szolgálatra hivatkozva.
Szombaton Oroszország újabb nagyszabású légitámadást mért ukrán városokra,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Olyan számokat látok, hogy nem akarom elhinni” – tiszás forrás a belső mérésekről
A Tisza Párt belső köreiben már a kétharmados győzelem lehetőségéről beszélnek a választások hajrájában. Egyes kulcsfontosságú körzetekben 15-25 százalékpontos előnyt mérnek.
A Tisza Párt belső köreiben már a kétharmados győzelem lehetőségéről suttognak a kampány hajrájában, miközben a választási visszaélések megakadályozására civil „fürkészekkel” és egy országos irányítóközponttal, vagyis „war roommal” készülnek. A 444 vasárnapi, több belső forrásra hivatkozó cikke szerint a pártban az elmúlt két hétben érezhető hangulatváltozásról számoltak be, és úgy látják, „nyílik az olló” a Fidesszel szemben. Egy, a párt belső közvélemény-kutatásait ismerő forrásuk szerint a győzelemhez szükséges választókerületekben jelentős előnyöket mérnek.
„Olyan számokat látok, hogy nem akarom elhinni. 15-20-25 százalékokkal vezetünk azokban a választókerületekben, amelyeket mindenképpen meg kell nyernünk a többséghez”
– mondta a forrás. A párt a kampányzáró eseményét április 11-én tartja Debrecenben.
A terepen dolgozó aktivisták szerint a változás szele a Tisza számára hagyományosan nehezebbnek tartott észak-magyarországi régiót is elérte. Itt élők arról számoltak be, hogy a helyi roma közösségekben hirtelen megosztottság jelent meg. „Kialakult két tábor, a fideszes és a tiszás frakció, amit eddig nem láttunk” – fogalmazott egy helyi kampányban dolgozó forrás.
Egy másik, szintén aprófalvas, nagyszámú roma lakossággal rendelkező körzetben dolgozó tiszás arról beszélt, hogy míg korábban a helyi vezetők jellemzően anyagi támogatást kértek, a közelmúltban ez megváltozott.
„Mostmár nem kérnek mást, csak munkát”
– magyarázta.
A szavazatok tisztaságának védelmére a párt tudatosan készül, amihez „A szavazat ára” című dokumentumfilm is inspirációt adott. Listát vezettek azokról a szavazókörökről, ahol a leginkább tartanak a szavazatvásárlástól, és ezekbe a körzetekbe „fürkészeket” toboroznak.
A párton belüli hangulat egyszerre optimista és óvatos. Bár Magyar Péter nyíltan beszél a kétharmados felhatalmazásról, a háttérben ezt a szót inkább csak suttogva használják. Egyik forrásuk szerint a győzelem akkor reális, „ha az emberek elhiszik, hogy tényleg megtörténhet, és a győzteshez húznak”.
A Tisza Párt belső köreiben már a kétharmados győzelem lehetőségéről suttognak a kampány hajrájában, miközben a választási visszaélések megakadályozására civil „fürkészekkel” és egy országos irányítóközponttal, vagyis „war roommal” készülnek. A 444 vasárnapi, több belső forrásra hivatkozó cikke szerint a pártban az elmúlt két hétben érezhető hangulatváltozásról számoltak be, és úgy látják, „nyílik az olló” a Fidesszel szemben. Egy, a párt belső közvélemény-kutatásait ismerő forrásuk szerint a győzelemhez szükséges választókerületekben jelentős előnyöket mérnek.
„Olyan számokat látok, hogy nem akarom elhinni. 15-20-25 százalékokkal vezetünk azokban a választókerületekben, amelyeket mindenképpen meg kell nyernünk a többséghez”
– mondta a forrás. A párt a kampányzáró eseményét április 11-én tartja Debrecenben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kimentették a második amerikai pilótát is Iránból – drámai részletek derültek ki a mentőakcióról
Az iráni állami média jelentős pénzjutalmat ajánlott fel a lelőtt amerikai gép személyzetének élve elfogásáért. A mentést végül egy mélyen ellenséges területre behatoló kommandós egység hajtotta végre.
„Megvan!” – ezzel a felkiáltással jelentette be Donald Trump vasárnap hajnalban, hogy amerikai különleges erők sikeresen kimentették annak a pénteken lelőtt F–15E vadászgépnek a második személyzeti tagját is, aki Irán hegyvidéki részén rejtőzködött. Az elnök szerint az Egyesült Államok történetének egyik legmerészebb kutató-mentő műveletét hajtották végre, amelyben több tucat repülőgép és több száz katona vett részt. A pénteki támadás után az egyik pilótát hamar megtalálták, a másikért azonban mélyen ellenséges területre kellett behatolni.
A mentés részleteiről az Axios amerikai tisztviselőkre hivatkozva számolt be.
Eszerint a gép fegyverrendszer-kezelője sérült volt, de képes volt gyalogosan mozogni, és több mint egy napig bujkált a hegyek között. A kommandósok intenzív légi fedezet mellett hatoltak be a területre, ahol tűzharcba keveredtek az iráni csapatokkal.
„Ez volt az igazi tű a szénakazalban… egy bátor amerikai lélek egy hegyi hasadékban” – mondta egy magas rangú kormányzati tisztviselő a lapnak. A kimentett katonát Kuvaitba szállították, az akció során azonban az amerikaiak kénytelenek voltak hátrahagyni és megsemmisíteni két szállítógépet, hogy azok ne kerüljenek iráni kézre.
Miközben az amerikai erők a katonájukat keresték, az iráni állami média is mozgósított. Egy helyi csatorna felhívást tett közzé, amelyben arra buzdította a lakosságot, hogy fogják el élve az „ellenséges pilótát”, amiért cserébe „értékes jutalomban” részesülnek.
A felajánlott összeg több forrás szerint megközelítette a 60 ezer dollárt, vagyis a 22 millió forintot. A feszült helyzetet jól mutatja egy hitelesített videófelvétel is, amelyen helyi fegyveresek láthatók, amint az alacsonyan szálló amerikai helikopterekre tüzelnek, miközben valaki azt kiabálja: „Lőjetek, lőjetek. Ügyesek vagytok! Lőjetek.”
Az incidens éles politikai visszhangot váltott ki az Egyesült Államokban. Donald Trump a sikeres mentőakció bejelentése előtt 48 órás ultimátumot adott Teheránnak a Hormuzi-szoros megnyitására, ellenkező esetben azzal fenyegetett, hogy „a pokol fog rájuk szakadni”. A demokrata oldalról ugyanakkor kritikák is elhangzottak. „Úgy érzem, megint egy újabb végtelen háború felé tántorgunk, miközben az elnök nem fogalmazta meg világosan a célt” – nyilatkozta a CBS-nek Wes Moore, Maryland kormányzója. Az F–15E lelövése az első ismert eset a konfliktus kezdete óta, hogy személyzettel repülő amerikai gép iráni terület fölött zuhant le.
Trump ultimátuma hétfőn jár le. Irán válaszul közölte, hogy ha az ország infrastruktúráját támadás éri, akkor „a pokol kapui megnyílnak” az amerikaiak számára.
„Megvan!” – ezzel a felkiáltással jelentette be Donald Trump vasárnap hajnalban, hogy amerikai különleges erők sikeresen kimentették annak a pénteken lelőtt F–15E vadászgépnek a második személyzeti tagját is, aki Irán hegyvidéki részén rejtőzködött. Az elnök szerint az Egyesült Államok történetének egyik legmerészebb kutató-mentő műveletét hajtották végre, amelyben több tucat repülőgép és több száz katona vett részt. A pénteki támadás után az egyik pilótát hamar megtalálták, a másikért azonban mélyen ellenséges területre kellett behatolni.
A mentés részleteiről az Axios amerikai tisztviselőkre hivatkozva számolt be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ruszin-Szendi Romulusz hosszú posztban üzent a katonáknak
A korábbi parancsnok vasárnap a közösségi oldalán fejtette ki gondolatait a modern katonai etikáról és a bajtársiasságról. Bejegyzésében a morális bátorságot a hivatás legmagasabb rendű erényének nevezi.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt politikusa és korábbi vezérkari főnök vasárnap a Facebookon tett közzé egy hosszabb bejegyzést a katonai hivatásról és a morális bátorságról. A volt parancsnok szerint a hivatás magva egy olyan belső tartás, amely egyszerre köt a bajtársakhoz, a hazához, az eskühöz és a lelkiismerethez.
Bejegyzésében úgy fogalmaz: „A fizikai bátorság látványos. A morális bátorság csendes. A fizikai bátorság percekben mérhető. A morális bátorság évek alatt érlelődik. A fizikai bátorság a testet kockáztatja. A morális bátorság a sorsot.” Ruszin-Szendi állítja, a modern katonai etika szerint a morális bátorság a hivatás legmagasabb rendű erénye, mert az önazonosságról szól, arról, hogy az ember képes-e hű maradni ahhoz, amit a tükörben lát, amikor leveti az egyenruhát.
A politikus szerint a 21. század katonája már nem egyszerű végrehajtó, hanem gondolkodó ember, aki érti a saját felelősségét is. Úgy véli, a modern katonai etika kimondja, hogy a lojalitás nem személyekhez, hanem értékekhez, a hűség pedig nem a hatalomhoz, hanem a hivatáshoz köt.
„A professzionális katona nem csak azt kérdezi: Mit kell tennem? Hanem azt is: Mi a helyes? Ez a kettős kérdés teszi emberivé a hivatást. És ez a kettős kérdés teszi nehézzé is”
– írja.
A bajtársiasságot a hivatás egyik legkeményebb törvényének nevezi, amely nemcsak a harctéren érvényes. „A morális bátorság egyik legmélyebb formája éppen ez: kiállni azokért, akik nem szólhatnak. Aki ezt megteszi, az nem a rendszer ellen cselekszik, hanem a hivatás mellett. Nem a felettesei ellen, hanem a bajtársaiért. Nem a rend ellen, hanem az igazságért.”
Ruszin-Szendi szerint a morális bátorság ott kezdődik, ahol a parancs és a lelkiismeret nem ugyanabba az irányba mutat. Ilyenkor a professzionális katona nem lázad vagy politizál, hanem jelzi, hogy valami nincs rendben, ami szerinte nem engedetlenség, hanem kötelesség. Azt is hozzáteszi, hogy míg a fizikai bátorság jutalma gyakran elismerés, a morális bátorságé sokszor csend és retorzió. Mint írja, a hadsereg egy intézmény, de a hivatás az emberben él, és a morális bátorság a hivatás őrzése, nem pedig politikai aktus.
„A katona arra esküszik, hogy parancsot teljesít. De arra is, hogy a hazát védi. És arra is, hogy a bajtársait nem hagyja hátra. És arra is, hogy a hivatás becsületét megőrzi. Amikor ezek a kötelességek egy irányba mutatnak, a hivatás egyszerű. Amikor nem, akkor válik igazán nehézzé”
– áll a bejegyzésben, amely szerint a morális bátorság a hivatás beteljesítése. Posztját a következő mondattal zárta: „Senkit nem hagyunk hátra!”
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt politikusa és korábbi vezérkari főnök vasárnap a Facebookon tett közzé egy hosszabb bejegyzést a katonai hivatásról és a morális bátorságról. A volt parancsnok szerint a hivatás magva egy olyan belső tartás, amely egyszerre köt a bajtársakhoz, a hazához, az eskühöz és a lelkiismerethez.
Bejegyzésében úgy fogalmaz: „A fizikai bátorság látványos. A morális bátorság csendes. A fizikai bátorság percekben mérhető. A morális bátorság évek alatt érlelődik. A fizikai bátorság a testet kockáztatja. A morális bátorság a sorsot.” Ruszin-Szendi állítja, a modern katonai etika szerint a morális bátorság a hivatás legmagasabb rendű erénye, mert az önazonosságról szól, arról, hogy az ember képes-e hű maradni ahhoz, amit a tükörben lát, amikor leveti az egyenruhát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyetlen dologtól függ, hogy 1000 forint lesz-e a benzin, és ez nem az orosz olaj
A drasztikus áremelkedés kockázata a globális olajpiacoktól, elsősorban a közel-keleti háborús helyzettől függ. Az ország ellátása az Adria-vezetéken biztosított, így az árakat a világpiac diktálja.
Bár a kormány az ukránokat teszi felelőssé a drágulásért, az ezer forintos benzin réme valójában a Hormuzi-szoros körüli háborús feszültségek miatt lebeg a magyar autósok feje felett. Az iráni háború miatt megugrott energiaárak kezelésére az Európai Unió több pénzügyminisztere uniós szintű extraprofit-adót sürget az energiavállalatokra. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa jelezte, a háború lezárulta után sem várható az alacsonyabb árszintek gyors visszatérése, ezért intézkedéscsomagot készítenek a lakosság és a vállalkozások védelmére.
A hazai üzemanyagpiaci feszültség azzal kezdődött, hogy január vége óta akadozik a kőolajszállítás a Barátság-vezetéken. A kormány ukrán zsarolásról beszél, a miniszterelnök szerint „az ukránok megtámadtak bennünket, most még csak a gazdaságunkat vették célba, hiszen ha nincs kőolaj a Barátság-vezetéken keresztül, akkor abból gazdasági káosz lesz.” A kormány válaszul részlegesen felszabadította a stratégiai kőolajtartalékot. Eközben márciusban a Mol és a horvát Janaf elindította az Adria-vezeték több hónapos kapacitástesztjét, hogy bizonyítsák, a Dunai Finomító biztonságosan ellátható a tengeri útvonalról is. A helyzetet árnyalja, hogy a százhalombattai finomító egy tavaly októberi tűz miatt eleve csökkentett kapacitással működik, a teljes helyreállítást a vállalat az év harmadik negyedévére ígéri.
Gazdasági káosz a Barátság-vezeték leállása miatt biztosan nem lesz – írta a G7. Az Adria-vezetéken keresztül ugyanis biztosítható a Dunai Finomító kőolajellátása, különösen, hogy a finomító a már említett tűzkár miatt amúgy sem tudna teljes kapacitáson működni. A stratégiai készlet felszabadítása rövid távon enyhíti a nyomást, de a készletek későbbi, vélhetően magasabb világpiaci áron történő visszatöltése drágulást hozhat.
A magyarországi üzemanyagárakat nem az orosz kőolaj ára, hanem a nemzetközi jegyzésárak határozzák meg. A Mol nem a költségei, hanem a világpiaci árak alapján áraz, így az olcsóbb orosz nyersolaj eddig elsősorban a cég profitját növelte, nem a fogyasztói árakat csökkentette.
Ha a Mol drágább, nem orosz kőolajat dolgoz fel, az a profitját csökkenti, a kútárakat viszont a világpiaci trendek, jelenleg leginkább az iráni háború miatti kockázati felár mozgatja. A Mol egyébként egy közgyűlési dokumentuma szerint elkötelezett a kőolaj diverzifikációs programja mellett, amelynek keretében már több mint 15 alternatív kőolajtípust teszteltek.
A kormány a helyzetet politikai nyomásgyakorlásra használja: Orbán Viktor jelezte, Magyarország addig nem hajlandó továbblépni uniós döntésekben, amíg garanciákat nem kap arra, hogy hasonló helyzet a jövőben nem fordulhat elő. „Újabb fenyegető levelet kaptunk az Európai Bizottságtól. A brüsszeliek most azt követelik, hogy ne adjuk olcsóbban az üzemanyagot a magyaroknak, mint a külföldieknek” – nyilatkozta a miniszterelnök.
Szakértői elemzések szerint ugyanakkor a magas hazai üzemanyagárak mögött nem az orosz olaj hiánya, hanem a nemzetközi jegyzésárak követése, a magas árrés és az adótartalom áll.
Hosszabb távon az orosz energiától való függés amúgy is megszűnik, egy érvényes uniós rendelet szerint 2027 őszétől már a hosszú távú szerződések alapján sem lehet orosz földgázt importálni az EU-ba.
Az ezer forintos benzinár tehát nem az orosz olaj esetleges hiánya, hanem egy súlyosbodó közel-keleti konfliktus esetén válhat valósággá.
Az ellátásbiztonságot a csökkentett kapacitáson működő Dunai Finomító helyreállítása és az Adria-vezeték jelenti, az árakat pedig a világpiac, nem pedig a Barátság-vezeték állapota diktálja.
Bár a kormány az ukránokat teszi felelőssé a drágulásért, az ezer forintos benzin réme valójában a Hormuzi-szoros körüli háborús feszültségek miatt lebeg a magyar autósok feje felett. Az iráni háború miatt megugrott energiaárak kezelésére az Európai Unió több pénzügyminisztere uniós szintű extraprofit-adót sürget az energiavállalatokra. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa jelezte, a háború lezárulta után sem várható az alacsonyabb árszintek gyors visszatérése, ezért intézkedéscsomagot készítenek a lakosság és a vállalkozások védelmére.
A hazai üzemanyagpiaci feszültség azzal kezdődött, hogy január vége óta akadozik a kőolajszállítás a Barátság-vezetéken. A kormány ukrán zsarolásról beszél, a miniszterelnök szerint „az ukránok megtámadtak bennünket, most még csak a gazdaságunkat vették célba, hiszen ha nincs kőolaj a Barátság-vezetéken keresztül, akkor abból gazdasági káosz lesz.” A kormány válaszul részlegesen felszabadította a stratégiai kőolajtartalékot. Eközben márciusban a Mol és a horvát Janaf elindította az Adria-vezeték több hónapos kapacitástesztjét, hogy bizonyítsák, a Dunai Finomító biztonságosan ellátható a tengeri útvonalról is. A helyzetet árnyalja, hogy a százhalombattai finomító egy tavaly októberi tűz miatt eleve csökkentett kapacitással működik, a teljes helyreállítást a vállalat az év harmadik negyedévére ígéri.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
