Egyetlen dologtól függ, hogy 1000 forint lesz-e a benzin, és ez nem az orosz olaj
Bár a kormány az ukránokat teszi felelőssé a drágulásért, az ezer forintos benzin réme valójában a Hormuzi-szoros körüli háborús feszültségek miatt lebeg a magyar autósok feje felett. Az iráni háború miatt megugrott energiaárak kezelésére az Európai Unió több pénzügyminisztere uniós szintű extraprofit-adót sürget az energiavállalatokra. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa jelezte, a háború lezárulta után sem várható az alacsonyabb árszintek gyors visszatérése, ezért intézkedéscsomagot készítenek a lakosság és a vállalkozások védelmére.
A hazai üzemanyagpiaci feszültség azzal kezdődött, hogy január vége óta akadozik a kőolajszállítás a Barátság-vezetéken. A kormány ukrán zsarolásról beszél, a miniszterelnök szerint „az ukránok megtámadtak bennünket, most még csak a gazdaságunkat vették célba, hiszen ha nincs kőolaj a Barátság-vezetéken keresztül, akkor abból gazdasági káosz lesz.” A kormány válaszul részlegesen felszabadította a stratégiai kőolajtartalékot. Eközben márciusban a Mol és a horvát Janaf elindította az Adria-vezeték több hónapos kapacitástesztjét, hogy bizonyítsák, a Dunai Finomító biztonságosan ellátható a tengeri útvonalról is. A helyzetet árnyalja, hogy a százhalombattai finomító egy tavaly októberi tűz miatt eleve csökkentett kapacitással működik, a teljes helyreállítást a vállalat az év harmadik negyedévére ígéri.
Gazdasági káosz a Barátság-vezeték leállása miatt biztosan nem lesz – írta a G7. Az Adria-vezetéken keresztül ugyanis biztosítható a Dunai Finomító kőolajellátása, különösen, hogy a finomító a már említett tűzkár miatt amúgy sem tudna teljes kapacitáson működni. A stratégiai készlet felszabadítása rövid távon enyhíti a nyomást, de a készletek későbbi, vélhetően magasabb világpiaci áron történő visszatöltése drágulást hozhat.
Ha a Mol drágább, nem orosz kőolajat dolgoz fel, az a profitját csökkenti, a kútárakat viszont a világpiaci trendek, jelenleg leginkább az iráni háború miatti kockázati felár mozgatja. A Mol egyébként egy közgyűlési dokumentuma szerint elkötelezett a kőolaj diverzifikációs programja mellett, amelynek keretében már több mint 15 alternatív kőolajtípust teszteltek.
A kormány a helyzetet politikai nyomásgyakorlásra használja: Orbán Viktor jelezte, Magyarország addig nem hajlandó továbblépni uniós döntésekben, amíg garanciákat nem kap arra, hogy hasonló helyzet a jövőben nem fordulhat elő. „Újabb fenyegető levelet kaptunk az Európai Bizottságtól. A brüsszeliek most azt követelik, hogy ne adjuk olcsóbban az üzemanyagot a magyaroknak, mint a külföldieknek” – nyilatkozta a miniszterelnök.
Hosszabb távon az orosz energiától való függés amúgy is megszűnik, egy érvényes uniós rendelet szerint 2027 őszétől már a hosszú távú szerződések alapján sem lehet orosz földgázt importálni az EU-ba.
Az ellátásbiztonságot a csökkentett kapacitáson működő Dunai Finomító helyreállítása és az Adria-vezeték jelenti, az árakat pedig a világpiac, nem pedig a Barátság-vezeték állapota diktálja.
