prcikk: Magyarország még nem jutott uniós pénzhez, miközben a szomszéd országok már komoly összegeket költhetnek | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Magyarország még nem jutott uniós pénzhez, miközben a szomszéd országok már komoly összegeket költhetnek

Az uniós tagországokban ezek a források elsősorban a zöld átállást és az energiatakarékosságot, valamint a közjólétet, a lakosság megélhetését segítik.


Éppen az energiaválság kellős közepén nem jut pénzhez Magyarország a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből, miközben a régiós országokban a juttatások már támaszt adnak a gazdaságnak és segítik a megélhetést. Hogyan jutottunk el idáig? – az okokat a 24.hu elemezte.

A lap emlékeztet rá, hogy

Magyarország az RRF alapjaiból legkorábban a tavasz végéig biztosan nem is kap támogatást, míg a szomszédos Románia már 6,3 milliárd eurónyi (kb. 2500 milliárd forint) kifizetéshez jutott 2021 decembere óta. Ez több mint amennyi vissza nem térítendő forrás összesen Magyarország rendelkezésére áll 2026-ig a helyreállítási eszközből.

A romániai keret egy része – 2,6 milliárd – kedvezményes hitel, míg a többi vissza nem térítendő rész. Nálunk jelenleg 9,7 milliárd eurónyi (3880 milliárd forint) hitelrész sorsa még ismeretlen. Ezen túl Románia decemberben további 3,22 milliárd euróra (1300 milliárd forint) nyújtott be támogatási igényt, ezt pedig a normál gyakorlat szerint pár hónap múlva meg is kaphatják.

A másik szomszéd, az előzőnél lényeges kisebb gazdasági súlyú Szlovákia 2021 októbere és 2022 októbere között 1,21 milliárd eurót (488 milliárd forint) hívott le az RFF-ből. Ez több, mint amennyit a magyar kormány 2023-ra vár az alapokból.

Horvátország 2022 márciusa óta 1,4 milliárd eurót (560 milliárd forint) kapott, Bulgária pedig decemberben hasonló összegű RRF-forrást hívott le. Csehország is 1 milliárd euróhoz jutott már, míg a kis Balti-országok, valamint Szlovénia is eurószázmilliókat kapott a keretből.

Az EB adatbázisa szerint a 27 uniós tagállamból eddig Magyarország és Lengyelország, valamint a magas jövedelmű Írország és Svédország nem kapott még támogatást vagy hitelt a helyreállítási alapból.

Hazánk – mely bár az EB jóváhagyta a helyreállítási tervet – az egyetlen EU-s tagország, amely még mindig nem írta alá a végleges, úgynevezett műveleti megállapodást, így a forrásaink sorsa még teljesen bizonytalan

– jegyzi meg a lap.

Az uniós a források elsősorban a zöld átállást és az energiatakarékosságot, valamint a közjólétet, a lakosság megélhetését segítik. Felhasználhatók az oktatás és az egészségügy területére, az adó- és nyugdíjreformok előzetes lépéseire, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására.

A magyar kormány terve szerint is 48,1 százalékát fordítanák a zöld átmenetre, további 29,8 százalékát pedig digitalizációs célokra fordítanának. De juthatna szociális lakások építésére, felújítására, a leghátrányosabb helyzetű települések megújuló energiatermelésére és felhasználására, valamint az iskolarendszer fejlesztésére és a pedagógushiány csökkentésére.

Több felhívást már meghirdettek, de ezek jelenleg nem indulhattak be, annak ellenére, hogy a kormány azt ígérte, hogy a helyreállítási tervben szereplő projekteket a kabinet a költségvetés terhére előfinanszírozza. Így a 201 milliárdos keretösszegű programból eddig csak 78 millió forintot sikerült kiutalni.

A jelenlegi állapot szerint most csak az van napirenden, hogy a Magyarország rendelkezésére álló 15,5 milliárd eurós (6200 milliárd forint) helyreállítási keretösszegből 5,8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő forrást hívhat le a magyar kormány, ha teljesíti az Európai Bizottság által támasztott 27 feltételt. Az EB április-május során dönthet arról, hogy elfogadja-e az eddigi lépéseket, és ekkor kerülhet sor a műveleti megállapodás aláírására. A pénzekhez pedig – az általános vélekedés szerint - nyár előtt erre nem férhetünk hozzá.

Az RRF forráselosztást az unió úgy alakította ki, hogy azok az országok részesüljenek belőle a legnagyobb részarányban, amelyeknek a gazdaságát a leginkább kikezdte a Covid-járvány. Összegszerűen a legnagyobb támogatáshoz Olaszország jut (191,412 milliárd euró), majd Spanyolország (69,5 milliárd) és Franciaország (39,36 milliárd) kaphatja a legtöbb támogatást. A lap hozzáteszi: ezek a tagállamok voltak a legnagyobb forráslehívók is 2022-ig. Az olaszok 66,9 milliárd eurót, a spanyolok 31 milliárdot, a franciák 12,5 milliárd eurót kaptak eddig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Mi nem fideszes verőemberek vagyunk” – megszólalt a győri fekete ruhások vezetője, szerinte megvezették őket
Rőth Richárd, a Ronin Security tulajdonosa nyilatkozott cége részvételéről az Orbán Viktor győri fórumán történt incidensben. Azt állítja, egy baráti felkérésre dolgoztak, de amikor rájöttek, hogy nem jogszerű munkát végeznek, azonnal távoztak.
DKA - szmo.hu
2026. március 31.



Ahogy arról beszámoltunk, múlt pénteken Orbán Viktor országjárásának győri állomásán a miniszterelnök beszéde alatt fekete ruhás, csuklyás férfiak egy csoportja élőláncot alkotva zárta le a Széchenyi térre vezető Jedlik Ányos utcát az ellentüntetők és a helyi lakosok elől. A sajtóban megjelent felvételek és azonosítások nyomán kiderült, hogy a csoport több tagja a pápai székhelyű Ronin Security munkatársa. A cég tulajdonosa, Rőth Richárd a 444-nek nyilatkozva azt állította, megvezették őket.

Rőth elmondása szerint egy baráti felkérésre érkeztek a helyszínre, és abban a tudatban voltak, hogy a Valton Security alvállalkozójaként fognak dolgozni. A felkérést a szombathelyi Őze Balázstól, egy MMA-rendezvényeket szervező cég tulajdonosától kapták, aki nyíltan a Fideszt támogatja. Rőth szerint a helyszínen egy általuk nem ismert, de Valtonhoz köthető személy utasítására cselekedtek.

A cégtulajdonos bűnbánóan beszélt a történtekről.

„Senkit nem löködtem, senkit nem bántottam. Jó ember vagyok, nem tennék ilyet soha. Abban a másodpercben, hogy tudatosult bennem, hogy nem munkavégzést végzek, és nem helyes, amit itt csinálunk, otthagytam a területet, és visszautasítottam azt, hogy bárki engem kifizessen”

– mondta.

Rőth a gyors riasztás körülményeit is vázolta: „Teljesen meggondolatlanul érkeztünk erre a helyszínre, 11 óra környékén érkezett a telefon, 3 órára már érkeznünk kellett, nagyon gyorsan ment, azt mondták nekünk, hogy a helyszínen fogják intézni a bejelentést.”

Állítása szerint amikor rájöttek, hogy nem jogszerű munkát végeznek, azonnal távoztak. „Abban a másodpercben, amint beigazolódott, hogy mi nem munkavégzést végzünk, és ide lettünk csalva gyakorlatilag, azonnal fogtuk, és otthagytuk a terepet” – tette hozzá.

A cégtulajdonos határozottan elutasította a politikai kötődést és a verőember-szerepet.

„Mi nem fideszes verőemberek vagyunk, nem vagyunk a feketeseregnek a tagja.”

A kormányoldal másként értelmezi az országjárás eseményeit. Orbán Viktor szerint a rendezvényeiken „minden erőszak forrása a Tisza Párt”, Győrben viszont békés ellentüntetők és járókelők voltak jelen.

A győri botrány után a hétfői, szolnoki állomáson már láthatóan változott a biztosítási gyakorlat. Bár a sajtó több, Győrből ismert arcot is felismert a helyszínen, a „fekete ruhások” visszafogottabban viselkedtek, a biztosítást pedig nagyrészt a rendőrség látta el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Gundalf, egy 19 éves informatikusként dolgozó srác hülyét csinált az Alkotmányvédelmi Hivatalból és a teljes rogáni titkosszolgálatból
A posztban azt írja, a kormány nemcsak korrupt és „az oroszok bábja”, de már az ország működőképességét sem tudja biztosítani. Majd felszólította Orbán Viktort, hogy azonnal szüntesse meg a politikai irányítást, és bízza szakemberre az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetését.


Magyar Péter a Facebookon reagált arra a 444-interjúra, amely a Tisza Párt volt önkéntesével, a Gundalf néven ismert 19 éves informatikussal készült. Magyar szerint a fiatalember „hülyét csinált az Alkotmányvédelmi Hivatalból és a teljes rogáni titkosszolgálatból”. Azt állítja, Gundalf szándékosan vezethette félre a hatóságokat.

Magyar Péter szerint

„a fiatalember, Gundalf nem bízott a politikai irányítás alatt álló szolgálatok jóhiszeműségében. Pontosan arra számított, ami meg is történt: hogy az állampárt politikai célokból, megvágva nyilvánosságra fogja hozni az elvileg államtitoknak minősülő kihallgatását. Ezért az elbeszélésében számos olyan elemet helyezett el, ami később könnyedén cáfolható. A megnevezett szereplők egy része nem is létezik; a fiatalember sem az észt, sem az ukrán nagykövetségen nem járt.”

Úgy véli, ennek ellenére „ezeket az állításait a szolgálatok készpénznek vették, majd megvágva nyilvánosságra hozták a Nemzetbiztonsági Bizottság által tárgyalt jelentést. Ebből kiderül, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetése teljesen alkalmatlan, vagy politikai kéziirányítással működik”. Magyar szerint az eset azt bizonyítja, hogy az „állampárt politikai komisszárjai teljesen behálózták a titkosszolgálatokat”, a szervek pedig szakmailag is leszerepeltek.

A posztban azt írja, a kormány nemcsak korrupt és „az oroszok bábja”, de már az ország működőképességét sem tudja biztosítani. „Ezért is fog 13 nap múlva megbukni a Fidesz: mert azt hiszik, érinthetetlenek, mindent megtehetnek” – fogalmazott, majd felszólította Orbán Viktort, hogy azonnal szüntesse meg a politikai irányítást, és bízza szakemberre az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetését.

Magyar Péter szerint az ügyben emberéletekkel is játszanak, példaként említette Szabó Bence százados és a 19 éves informatikus sorsát.

„Ez a történet a magyar emberek bátorságáról is szól. A kis Ludas Matyik újra és újra szembeszállnak a Döbrögikkel. Ismét kiderült, hogy Magyarország a Ludas Matyik országa. Azok az emberek fogják megbuktatni Rogán Antalt, Lázár Jánost és a teljes orbáni maffiát, akiket lenéznek, akikkel szóba sem állnának, akik szerintük csak annyit érnek, amennyijük van, és akikre Rogánék mégis irigyek és féltékenyek, mert tudják, hogy soha nem lesznek olyan tisztességesek és gerincesek, mint egy Szabó Bence vagy egy Gundalf”

– idézte a Ludas Matyi-hasonlatot.

Bejegyzését azzal zárta, hogy ezeknek az embereknek többjük van, mint a NER politikusainak: „hazaszeretetük, becsületük, szívük és eszük. És végül ez számít. Ilyen emberek sokaságával fogjuk újjáépíteni Magyarországot - velük építünk működő és emberséges hazát.”

Az ügy azután robbant ki, hogy a Direkt36 oknyomozó cikkben tárta fel, hogy 2025 nyarán az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott két, a Tisza Párthoz köthető informatikusnál. A hatósági fellépés egy névtelen, gyermekpornográfiára utaló bejelentés alapján indult, de a lefoglalt eszközökön nem találtak ilyen tartalmat. A nyomozás ehelyett egy, a Tisza Párt informatikai rendszerei elleni akcióra utaló jeleket tárt fel, amelyben egy „Henry” fedőnevű személy beszervezési kísérlete is szerepet játszott.

A Parlament Nemzetbiztonsági bizottsága március 24-én egy összefoglalót hozott nyilvánosságra, amelyben ukrán kapcsolatokat említettek, ezt a kormánymédia és több politikus is hangsúlyozta. Néhány nappal később, március 28-án a kormány összevágott részleteket tett közzé a „Gundalfként” ismert informatikus AH-s meghallgatásáról, ukrán beszervezésre utalva. Erre reagálva jelent meg március 30-án a 444-en az az interjú, amelyben a fiatalember azt állította, szándékosan félrevezette a hatóságokat, mert számított a felvételek politikai célú felhasználására, és tagadta, hogy járt volna az észt vagy ukrán nagykövetségen.

Az ügy másik fontos szereplője Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni osztályának volt századosa. Szabó névvel és arccal nyilatkozott arról, hogy az AH szokatlanul intenzíven próbálta befolyásolni a Tisza Párt informatikusai elleni eljárást. A nyilatkozata után házkutatást tartottak nála.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria: Ilyen az, amikor aktívan vegzáló fekete ruhás sereg nélkül, lényegében eseménytelenül zajlik egy Orbán-gyűlés
Szolnokon nem volt különösebb atrocitás, igaz, a város polgármestere a rendőrséget kérte, hogy tartsák fenn a rendet. A városban pedig nem szeretett volna fekete ruhás szervezett biztonságiakat látni, akik az ellentüntetőket vegzálják. Nem is történt semmi érdemleges.
Fotók: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 30.



Orbán Viktor hétfő esti, szolnoki fórumán nemcsak a helyi tétet emelte országos rangra, de újraélesztette a kétharmados cél narratíváját is. A rendezvény hátterét a nap folyamán kiélezett vita adta a korábbi kampányeseményeken feltűnt „fekete ruhások” jelenlétéről, amelyre a városvezetés is reagált.

Györfi Mihály polgármester ugyanis a rendezvény előtt közölte: „Szolnokon nem fognak leteperni egyetlen békés embert sem Orbán Viktor rendezvényén! A mi városunkban nem fekete ruhások mondják meg, hogy ki mondhatja el a véleményét!”.

Végül esőben, egy viszonylag szellős tömeg előtt mondott beszédet a miniszterelnök, a korábbiakhoz hasonló atrocitások nem történtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nézőpont: Hatvanhat egyéni körzetben várható Fidesz-győzelem
A Nézőpont Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Tisza Párt 39, egy velük szövetséges jelölt pedig egy egyéni választókerületben lehet befutó. Azt is megjósolták, szerintük kinek áll a zászló a fennmaradó 35 billegő körzetben.


A Fidesz-KDNP 66 egyéni választókerületben győzhet a 106-ból, ami kényelmes parlamenti többséget jelenthet a kormánypártoknak – derül ki a Nézőpont Intézet kedden publikált mandátumbecsléséből. Az előrejelzés szerint az ellenzéki oldalon a Tisza Párt lehet a domináns erő 39 körzet megnyerésével, egy további választókerületben pedig egy velük szövetséges, más ellenzéki jelölt lehet a befutó.

A kutatás részletezi a győzelmek valószínűségét is. Eszerint 44 körzetben szinte biztosra vehető a Fidesz-KDNP jelöltjének sikere, míg 27-ben az ellenzék győzelme valószínűsíthető. Utóbbiak közül 26 helyen a Tisza Párt, egy helyen pedig egy Tisza-közeli politikus esélyes. A fennmaradó 35 billegő körzetet is leosztották: 22-ben a kormánypárti jelöltnek, 13-ban pedig a tiszás kihívónak áll a zászló.

A Nézőpont szerint a Mi Hazánk, a DK, a Kétfarkú Kutyapárt jelöltjeinek vagy más független indulóknak nincs reális esélyük egyéni mandátumot szerezni.

Az intézet három különböző eljárás együttes alkalmazásával jutott erre a következtetésre. Figyelembe vették a választástörténeti adatokat, az egyes körzeteknek az országos közvélemény-kutatási eredményektől való szokásos eltérését, valamint az év első három hónapjában 30 választókerületben végzett saját, reprezentatív felméréseik eredményeit.

A mandátumbecslés politikai tétje óriási.

A 66 egyéni győzelem azt jelentené, hogy a kormánypártoknak a parlamenti abszolút többséghez és Orbán Viktor miniszterelnöki újraválasztásához elegendő mindössze 34 listás mandátumot szerezniük.

Más közvélemény-kutatók az elmúlt hetekben ettől eltérő képet festettek a pártok támogatottságáról. Több felmérés, például a 21 Kutatóközpont, a Medián vagy a Závecz Research mérései is az országos listás versenyben a Tisza Párt jelentős megerősödését mutatták. A különbségek hátterében jellemzően a kutatások eltérő módszertana áll, például az, hogy a teljes népesség vagy a választani tudó, biztos szavazók körében mérik a pártpreferenciákat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: