HÍREK
A Rovatból

Magyarország még nem jutott uniós pénzhez, miközben a szomszéd országok már komoly összegeket költhetnek

Az uniós tagországokban ezek a források elsősorban a zöld átállást és az energiatakarékosságot, valamint a közjólétet, a lakosság megélhetését segítik.


Éppen az energiaválság kellős közepén nem jut pénzhez Magyarország a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből, miközben a régiós országokban a juttatások már támaszt adnak a gazdaságnak és segítik a megélhetést. Hogyan jutottunk el idáig? – az okokat a 24.hu elemezte.

A lap emlékeztet rá, hogy

Magyarország az RRF alapjaiból legkorábban a tavasz végéig biztosan nem is kap támogatást, míg a szomszédos Románia már 6,3 milliárd eurónyi (kb. 2500 milliárd forint) kifizetéshez jutott 2021 decembere óta. Ez több mint amennyi vissza nem térítendő forrás összesen Magyarország rendelkezésére áll 2026-ig a helyreállítási eszközből.

A romániai keret egy része – 2,6 milliárd – kedvezményes hitel, míg a többi vissza nem térítendő rész. Nálunk jelenleg 9,7 milliárd eurónyi (3880 milliárd forint) hitelrész sorsa még ismeretlen. Ezen túl Románia decemberben további 3,22 milliárd euróra (1300 milliárd forint) nyújtott be támogatási igényt, ezt pedig a normál gyakorlat szerint pár hónap múlva meg is kaphatják.

A másik szomszéd, az előzőnél lényeges kisebb gazdasági súlyú Szlovákia 2021 októbere és 2022 októbere között 1,21 milliárd eurót (488 milliárd forint) hívott le az RFF-ből. Ez több, mint amennyit a magyar kormány 2023-ra vár az alapokból.

Horvátország 2022 márciusa óta 1,4 milliárd eurót (560 milliárd forint) kapott, Bulgária pedig decemberben hasonló összegű RRF-forrást hívott le. Csehország is 1 milliárd euróhoz jutott már, míg a kis Balti-országok, valamint Szlovénia is eurószázmilliókat kapott a keretből.

Az EB adatbázisa szerint a 27 uniós tagállamból eddig Magyarország és Lengyelország, valamint a magas jövedelmű Írország és Svédország nem kapott még támogatást vagy hitelt a helyreállítási alapból.

Hazánk – mely bár az EB jóváhagyta a helyreállítási tervet – az egyetlen EU-s tagország, amely még mindig nem írta alá a végleges, úgynevezett műveleti megállapodást, így a forrásaink sorsa még teljesen bizonytalan

– jegyzi meg a lap.

Az uniós a források elsősorban a zöld átállást és az energiatakarékosságot, valamint a közjólétet, a lakosság megélhetését segítik. Felhasználhatók az oktatás és az egészségügy területére, az adó- és nyugdíjreformok előzetes lépéseire, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására.

A magyar kormány terve szerint is 48,1 százalékát fordítanák a zöld átmenetre, további 29,8 százalékát pedig digitalizációs célokra fordítanának. De juthatna szociális lakások építésére, felújítására, a leghátrányosabb helyzetű települések megújuló energiatermelésére és felhasználására, valamint az iskolarendszer fejlesztésére és a pedagógushiány csökkentésére.

Több felhívást már meghirdettek, de ezek jelenleg nem indulhattak be, annak ellenére, hogy a kormány azt ígérte, hogy a helyreállítási tervben szereplő projekteket a kabinet a költségvetés terhére előfinanszírozza. Így a 201 milliárdos keretösszegű programból eddig csak 78 millió forintot sikerült kiutalni.

A jelenlegi állapot szerint most csak az van napirenden, hogy a Magyarország rendelkezésére álló 15,5 milliárd eurós (6200 milliárd forint) helyreállítási keretösszegből 5,8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő forrást hívhat le a magyar kormány, ha teljesíti az Európai Bizottság által támasztott 27 feltételt. Az EB április-május során dönthet arról, hogy elfogadja-e az eddigi lépéseket, és ekkor kerülhet sor a műveleti megállapodás aláírására. A pénzekhez pedig – az általános vélekedés szerint - nyár előtt erre nem férhetünk hozzá.

Az RRF forráselosztást az unió úgy alakította ki, hogy azok az országok részesüljenek belőle a legnagyobb részarányban, amelyeknek a gazdaságát a leginkább kikezdte a Covid-járvány. Összegszerűen a legnagyobb támogatáshoz Olaszország jut (191,412 milliárd euró), majd Spanyolország (69,5 milliárd) és Franciaország (39,36 milliárd) kaphatja a legtöbb támogatást. A lap hozzáteszi: ezek a tagállamok voltak a legnagyobb forráslehívók is 2022-ig. Az olaszok 66,9 milliárd eurót, a spanyolok 31 milliárdot, a franciák 12,5 milliárd eurót kaptak eddig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Bekamerázták a Tisza Párt rendezvényhelyszínét Győrben, Orbán zártkapus gyűlésének helyszínét lezárták
Magyar Péter délután kettőkor tart nyilvános fórumot a Bécsi kapu téren. Orbán Viktor gyűlésének helyszínét lezárták az Olimpiai Sportparkban, a kerítést pedig fekete fóliával takarták le, hogy megakadályozzák a belátást.


Politikai erődemonstráció helyszíne lesz Győr szombaton, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is rendezvényt tart, alig másfél kilométerre egymástól. A két eseményt teljesen eltérő módon szervezik: míg a miniszterelnök délelőtt 11-kor egy zártkörű, csak regisztráltaknak szóló gyűlésen vesz részt az Olimpiai Sportparkban, addig Magyar Péter délután kettőkor tart nyilvános fórumot a Bécsi kapu téren.

Az előkészületek látványosra sikerültek. A Tisza Párt rendezvényhelyszínét a környező lámpaoszlopokra és egy erkélyre telepített kamerákkal szerelték fel, amiről a Telex számolt be először. A portál megkeresésére a rendőrség egyelőre nem adott magyarázatot, hogy ki és milyen célból figyeli a teret. Ezzel szemben Orbán Viktor gyűlésének helyszínét lezárták, a kerítést pedig fekete fóliával takarták le, hogy megakadályozzák a belátást.

A feszültséget növelte, hogy Pintér Bence, a város polgármestere vitára hívta a két politikust, amit Magyar Péter elfogadott, a miniszterelnök azonban elutasított.

„Én, Magyar Péter gazdáival vitatkozom minden héten Brüsszelben” – ezzel a mondattal hárította el a felkérést Orbán Viktor.

A győri eseménysorozat egy országos kampányturné nyitánya. A miniszterelnök október végén hirdette meg a Digitális Polgári Körök (DPK) országjárását, amelyet a kormányoldal „háborúellenes gyűlésként” kommunikál. Erre reagálva a Tisza Párt bejelentette, hogy az összes helyszínen és időpontban saját, nyitott rendezvényt szerveznek.

„Miniszterelnök Úr! A Tisza és a mellette álló többség megmutatja Önnek élőben, hogy milyen a valódi országjárás és milyen az, amikor egy politikus nem csak a sajátjai elé mer kiállni előre megírt kérdésekre válaszolni” – kommentálta a helyzetet Magyar Péter.

A politikai párharc a következő hetekben Nyíregyházán, Kecskeméten, Mohácson és Szegeden folytatódik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Hatalmas ukrán dróntámadás érte Oroszországot, leállt a világ olajkereskedelmének két százaléka
Lángokban állt az orosz olajterminál, még egy tankhajót is eltaláltak a drónok. A támadásban többen megsérültek, a helyiek hatalmas robbanásokról számoltak be.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy hadseregük péntek éjjel nagy hatótávolságú Neptun rakétákkal lőtt oroszországi célpontokat. A csapások epicentruma a Fekete-tenger partján fekvő Novorosszijszk volt, ahol a helyiek hatalmas robbanásokról és tüzekről számoltak be. A támadásban megrongálódott a Szeskhárisz olajterminál két mólója, és találat ért egy Sierra Leone-i zászló alatt közlekedő tankhajót is, az Arlant, amelynek legénységéből hárman megsérültek.

Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara szerint a hadművelet célja „az orosz agresszor katonai és gazdasági potenciáljának csökkentése” volt. A támadás után Oroszország azonnal leállította a novorosszijszki kikötőből induló olajexportot, ami a világpiaci kínálat mintegy két százalékát teszi ki.

Az orosz Transznyefty napi 2,2 millió hordónyi olajat szállít a kikötőn keresztül – írja a Reuters. Venyamin Kondratyev, a Krasznodari határterület kormányzója elmondta, a támadásban lakóépületek is károsodtak. „Az éjszaka folyamán több mint 170 ember és 50 technikai eszköz dolgozott a támadás következményeinek elhárításán, gyorsan eloltva a tüzeket és segítve a lakosokat” – tette hozzá.

A hírre az olaj világpiaci ára több mint két százalékkal ugrott meg. A támadássorozat nem korlátozódott Novorosszijszkra: jelentések szerint az ukrán erők eltalálták a szaratovi olajfinomítót is, ahol szintén tűz keletkezett. A novorosszijszki kikötő melletti Juzsnaja Ozerjejvka terminálon a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) is leállította a munkát néhány órára, de a légiriadó után újraindította a kazah olaj rakodását.

A mostani akció egy tudatos stratégia része, Ukrajna ugyanis augusztus óta folyamatosan támadja az orosz olajipari létesítményeket és exportútvonalakat a Balti- és a Fekete-tengeren egyaránt, a pénteki csapás pedig az egyik legjelentősebb volt ezek sorában.

via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Így gyülekeznek a regisztrált DPK-tagok Orbán Viktor győri beszédére várva
A miniszterelnök délelőtt 11 órától a győri Olimpiai Sportpark Multicsarnokában zárt körben, kizárólag a regisztrált DPK-tagok előtt mond beszédet. A rendezvényre sztárvendégeket is hívtak.


Szombaton megkezdi országjárását a miniszterelnök. Orbán Viktor délelőtt 11 órától a győri Olimpiai Sportpark Multicsarnokában zárt körben, kizárólag a regisztrált DPK-tagok előtt mond beszédet. A rendezvény fellépői között kapott helyet az egykor Győrben érettségizett külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter, valamint Görbicz Anita, a győri kézilabdaklub legendája és jelenlegi vezetője, Nemcsák Károly színművész, Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőröző és Schmittné Makray Katalin olimpiai ezüstérmes tornásznő, Schmitt Pál volt köztársasági elnök felesége.

A Tisza Párt rendezvénye a győri Bécsi Kapu téren lesz 14 órától. „Mutassuk meg a digitális harcosoknak, hogy mi vagyunk a békés, derűs, de nagyon határozott többség!” –  írta korábban Magyar Péter elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: a Fidesz számára fontos, a Tisza számára viszont kritikus időszak jött el
A Fidesz kampányának központi terméke mára maga Orbán Viktor lett, akinek a személyére most tudatosan építenek. A Tisza Párt a jelöltállítási folyamat elindításával próbálja visszavenni a kezdeményezést.


Egy héten belül lezajlott fehér házi csúcstalálkozó és egy rekordokat döntögető ATV-interjú – a kormányoldal kommunikációs offenzívája után a kampány fordulóponthoz érkezett, miközben a Tisza Párt láthatóan elvesztette a kezdeményezést a politikai napirend alakításában. Török Gábor politológus szerint a Fidesz számára fontos, a Tisza számára viszont kritikus időszak jött el, ahol akár a szavazói erőviszonyok is megváltozhatnak.

A szakértő úgy véli, a Tisza Párt tevékenysége most sokkal inkább hasonlít a 2022-es ellenzékére, mint a saját, elmúlt egyéves politizálására.

„Mintha a Tisza Pártnak nem a legfényesebb pillanatai, napjai, a legeredményesebb kommunikációs időszaka lenne a mostani”

– mondta Török a 24.hu Törökülés című podcastműsorÁban. Hozzátette, Magyar Péter ezúttal nem tudott hatásos ellensúlyt képezni a miniszterelnök washingtoni útjával szemben, ahogy korábban tette más kormánypárti események után. „Azt érezni, mint 2022 előtt, amikor mindenfajta ellentartás nélkül tudott átmenni a fideszes narratíva” – foglalta össze a helyzetet.

Orbán Viktor november 7-én tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel. A kormányfő a találkozó után arról számolt be, hogy Magyarország mentességet kapott az orosz energiahordozókat érintő szankciók alól, és „pénzügyi védőpajzsot” is kialakítottak. Ezzel szemben több nemzetközi forrás egyéves mentességet említett, amelynek feltétele egy 600 millió dolláros amerikai cseppfolyósítottgáz-vásárlás is.

A látogatást követte a miniszterelnök november 11-i, Rónai Egonnak adott ATV-interjúja, amely óriási nézettséget hozott. Török Gábor szerint az interjú két, egymástól élesen elütő részből állt: a külpolitikai témák után a kormányfő „ingoványos talajon mozgott a belpolitikai kérdések megválaszolásánál”, különösen a szegénység témájában.

Ennek ékes példája volt szerinte a gyermekszegénységről szóló vita, ahol Rónai Egon másnap maga korrigálta az általa említett 20,9%-os adatot a helyes 22,9%-ra. A politológus szerint az interjúban több magas labda is volt, amit a Tisza Párt nem tudott lecsapni.

Török Gábor úgy látja, a Fidesz kampányának központi terméke mára maga Orbán Viktor lett, akinek a személyére most tudatosan építenek, még ha hiányoznak is a korábbi, szélesebb rétegeket megszólító üzenetek, mint a rezsicsökkentés vagy a határvédelem.

A műsorban Török Gábor kitért Lázár János szerepére is, akit a Fidesz második számú emberének nevezett, ami új jelenség a párt belső viszonyait tekintve. A politológus szerint Lázárnak „ketyeg az óra”, függetlenül attól, hogy a Fidesz nyer vagy veszít a jövő áprilisi választáson.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk