Magyarország még nem jutott uniós pénzhez, miközben a szomszéd országok már komoly összegeket költhetnek
Éppen az energiaválság kellős közepén nem jut pénzhez Magyarország a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből, miközben a régiós országokban a juttatások már támaszt adnak a gazdaságnak és segítik a megélhetést. Hogyan jutottunk el idáig? – az okokat a 24.hu elemezte.
A lap emlékeztet rá, hogy
A romániai keret egy része – 2,6 milliárd – kedvezményes hitel, míg a többi vissza nem térítendő rész. Nálunk jelenleg 9,7 milliárd eurónyi (3880 milliárd forint) hitelrész sorsa még ismeretlen. Ezen túl Románia decemberben további 3,22 milliárd euróra (1300 milliárd forint) nyújtott be támogatási igényt, ezt pedig a normál gyakorlat szerint pár hónap múlva meg is kaphatják.
A másik szomszéd, az előzőnél lényeges kisebb gazdasági súlyú Szlovákia 2021 októbere és 2022 októbere között 1,21 milliárd eurót (488 milliárd forint) hívott le az RFF-ből. Ez több, mint amennyit a magyar kormány 2023-ra vár az alapokból.
Horvátország 2022 márciusa óta 1,4 milliárd eurót (560 milliárd forint) kapott, Bulgária pedig decemberben hasonló összegű RRF-forrást hívott le. Csehország is 1 milliárd euróhoz jutott már, míg a kis Balti-országok, valamint Szlovénia is eurószázmilliókat kapott a keretből.
Az EB adatbázisa szerint a 27 uniós tagállamból eddig Magyarország és Lengyelország, valamint a magas jövedelmű Írország és Svédország nem kapott még támogatást vagy hitelt a helyreállítási alapból.
– jegyzi meg a lap.
Az uniós a források elsősorban a zöld átállást és az energiatakarékosságot, valamint a közjólétet, a lakosság megélhetését segítik. Felhasználhatók az oktatás és az egészségügy területére, az adó- és nyugdíjreformok előzetes lépéseire, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására.
A magyar kormány terve szerint is 48,1 százalékát fordítanák a zöld átmenetre, további 29,8 százalékát pedig digitalizációs célokra fordítanának. De juthatna szociális lakások építésére, felújítására, a leghátrányosabb helyzetű települések megújuló energiatermelésére és felhasználására, valamint az iskolarendszer fejlesztésére és a pedagógushiány csökkentésére.
Több felhívást már meghirdettek, de ezek jelenleg nem indulhattak be, annak ellenére, hogy a kormány azt ígérte, hogy a helyreállítási tervben szereplő projekteket a kabinet a költségvetés terhére előfinanszírozza. Így a 201 milliárdos keretösszegű programból eddig csak 78 millió forintot sikerült kiutalni.
A jelenlegi állapot szerint most csak az van napirenden, hogy a Magyarország rendelkezésére álló 15,5 milliárd eurós (6200 milliárd forint) helyreállítási keretösszegből 5,8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő forrást hívhat le a magyar kormány, ha teljesíti az Európai Bizottság által támasztott 27 feltételt. Az EB április-május során dönthet arról, hogy elfogadja-e az eddigi lépéseket, és ekkor kerülhet sor a műveleti megállapodás aláírására. A pénzekhez pedig – az általános vélekedés szerint - nyár előtt erre nem férhetünk hozzá.
Az RRF forráselosztást az unió úgy alakította ki, hogy azok az országok részesüljenek belőle a legnagyobb részarányban, amelyeknek a gazdaságát a leginkább kikezdte a Covid-járvány. Összegszerűen a legnagyobb támogatáshoz Olaszország jut (191,412 milliárd euró), majd Spanyolország (69,5 milliárd) és Franciaország (39,36 milliárd) kaphatja a legtöbb támogatást. A lap hozzáteszi: ezek a tagállamok voltak a legnagyobb forráslehívók is 2022-ig. Az olaszok 66,9 milliárd eurót, a spanyolok 31 milliárdot, a franciák 12,5 milliárd eurót kaptak eddig.
