„Magyarország már nem működő demokrácia” – elkezdődött az EP vitája a magyar jogállamiságról
Szerda délután kezdődött a vita az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság helyzetéről készített jelentésről - írja a Telex.
Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikus jelentéséről csütörtökön szavaz a testület.
A jelentés első változatát 2022 májusában adta közre a francia zöldpárti EP-képviselő, majd júliusban lett végleges a szövege. A dokumentum többek között megállapítja, hogy
Ez a folyamat aláássa a 27 ország konszenzusán alapuló Európai Unió döntéseinek legitimitását is - mondta a képviselő.
A jelentésében azt is kifogásolja, hogy meghosszabbította a magyar kormány a veszélyhelyzetet, aggályosnak tartja a Kúria elnöki kinevezését, valamint a Pegasus nevű izraeli kémprogram felhasználását újságírók, aktivisták és politikusok ellen. Szó esik benne a közel 500 médiaterméket magába foglaló kormánypárti médiabirodalomról, a KESMA-ról, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának csorbításáról is.
A képviselő szerint az is gond, hogy előzetes nyilvános konzultáció nélkül fogadnak el törvényeket, alkotmánymódosításokat, vagy hogy az állam beleavatkozik önkormányzati feladatokba. Példaként felhozza az április 3-i választásokat, ahol nem voltak egyenlő feltételek a kormánypártok és az ellenzék részére. A kormánnyal szemben kritikus civil szervezetekkel való bánásmódra és egyes kisebbségek hátrányos megkülönböztetésére is felhívja a figyelmet.
A Telex cikke szerint egyetlen magyar kormánytag sem jelent meg a vitán, ahogyan Orbán Viktor is távol maradt. A kormány szerint nem kaptak rá meghívást, ugyanakkor az Európai Parlament Médiaszolgálata a lapnak azt mondta, hogy az Európai Parlament belső szabályai alapján a tagállamok miniszterei alapesetben nem vesznek részt a vitákban, kivéve a Tanács soros elnökségét képviselő minisztereket. Abban az esetben, ha a saját ügyében kap meghívást egy érintett kormány, akkor jellemzően a kormányfőt hívják meg. A meghívás nem automatikus, de mindkét fél kezdeményezheti a tagállami kormányfő részvételét, azonban ebben az esetben ez nem történt meg.
A felszólalók közül Isabel Wiseler-Lima, a Fidesz egykori pártcsaládja, az Európai Néppárt képviselője szerint Magyarországon szisztematikusan sértik meg a demokratikus értékeket, és ez a helyzet évről évre egyre súlyosabbá válik.
Bettina Vollath osztrák szociáldemokrata képviselő szerint Orbán Viktor egy romániai beszédében Oroszország pártjára állt.
Ramona Strugariu, a Renew liberális frakció képviselője közölte:
Daniel Freund, a Zöldek német képviselője úgy vélte: „Magyarország nem működő demokrácia már”, „állami terror zajlik”. Szerinte az európai adófizetők 30 milliárd eurót nyújtottak Magyarországnak, de ennek jelentős része az Orbán-család és Orbán barátainak zsebébe jutott.
Hidvégi Balázs, a KDNP képviselője hozzászólásában azt mondta: a „rágalomhadjáratnál” lenne fontosabb dolog is. Szerinte Magyarországgal lehet tárgyalni és megállapodni, de a „hazug jelentéseket fabrikálók” zsarolni akarnak, nem megállapodni.
Trócsányi László a Fidesz EP-frakcióvezetője a francia példákkal próbálta bemutatni, hogy más országokban is van probléma az igazságszolgáltatás függetlenségével. Ám a felszólalás túllépte az időt, ezért megvonták tőle a szót.
A jelentés ellenzői között van Jean-Paul Garraud, az Identitás és Demokrácia szélsőjobboldali frakció francia képviselő, aki szerint „kereszteshadjárat zajlik Magyarország ellen”. Úgy vélte, hogy az Európai Unió nem vesz tudomást arról, hogy a Fidesz négyszer ért el kétharmadot a választáson.
Ujhelyi István felszólalásában azt mondta, hogy „büszke magyarként” mélységesen elszomorítja Magyarország helyzete, beszélt a „vágtázó inflációról”, a növekvő rezsiköltségekről, és a kormányról, amely szerinte állandóan bűnbakot keres.
Cseh Katalin felszólalásában hangsúlyozta: "ez a jelentés lesz az első dokumentum, mely kimondja, hogy Magyarország nem teljes jogú demokrácia, és ezt fájdalmas lesz olvasni". A képviselő kérte a jelentés íróit, hogy utazzanak Magyarországra, és találkozzanak azokkal az önkormányzatokkal, civilekkel, akik megszenvedik „az EU első autokráciájának” uralmát.
Az ellenzéki magyar politikusok azt javasolták az EU-nak, hogy a Magyarországnak szánt támogatásokat - a magyar kormányt kikerülve - közvetlenül az önkormányzatoknak vagy az „embereknek” osszák ki.
Moritz Körner német liberális politikus Orbán Viktor tusványosi beszédére reagálva mondta: "Hányszor kell még jelentéseket írni, még végre valaki döntést hoz?"
A német zöldpárti Terry Reintke pedig azt közölte: „Nem hagyhatjuk meghalni a demokráciát!”
Több jobboldali képviselő a jelentésről úgy vélekedett, hogy nem tartja tiszteletben a magyar választók döntését. Egy francia politikus szerint: "Orbán csak megvédi saját gyerekeit a woke-kultúrától".
Marcel de Graaf holland jobboldali populista képviselő véleménye szerint a magyar kormány a keresztényi értékeket védi és olcsó energiát ad az állampolgároknak.
