News here

HÍREK

„Magyarország már nem működő demokrácia” – elkezdődött az EP vitája a magyar jogállamiságról

Az ellenzéki magyar politikusok azt javasolták az EU-nak, hogy a Magyarországnak szánt támogatásokat - a magyar kormányt kikerülve - közvetlenül az önkormányzatoknak vagy az „embereknek” osszák ki.

Link másolása

Szerda délután kezdődött a vita az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság helyzetéről készített jelentésről - írja a Telex.

Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikus jelentéséről csütörtökön szavaz a testület.

A jelentés első változatát 2022 májusában adta közre a francia zöldpárti EP-képviselő, majd júliusban lett végleges a szövege. A dokumentum többek között megállapítja, hogy

Magyarország folyamatosan távolodik az uniós alapértékeitől, és 2022-re már illik rá a „választási autokrácia” jelző.

Ez a folyamat aláássa a 27 ország konszenzusán alapuló Európai Unió döntéseinek legitimitását is - mondta a képviselő.

A jelentésében azt is kifogásolja, hogy meghosszabbította a magyar kormány a veszélyhelyzetet, aggályosnak tartja a Kúria elnöki kinevezését, valamint a Pegasus nevű izraeli kémprogram felhasználását újságírók, aktivisták és politikusok ellen. Szó esik benne a közel 500 médiaterméket magába foglaló kormánypárti médiabirodalomról, a KESMA-ról, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának csorbításáról is.

A képviselő szerint az is gond, hogy előzetes nyilvános konzultáció nélkül fogadnak el törvényeket, alkotmánymódosításokat, vagy hogy az állam beleavatkozik önkormányzati feladatokba. Példaként felhozza az április 3-i választásokat, ahol nem voltak egyenlő feltételek a kormánypártok és az ellenzék részére. A kormánnyal szemben kritikus civil szervezetekkel való bánásmódra és egyes kisebbségek hátrányos megkülönböztetésére is felhívja a figyelmet.

A Telex cikke szerint egyetlen magyar kormánytag sem jelent meg a vitán, ahogyan Orbán Viktor is távol maradt. A kormány szerint nem kaptak rá meghívást, ugyanakkor az Európai Parlament Médiaszolgálata a lapnak azt mondta, hogy az Európai Parlament belső szabályai alapján a tagállamok miniszterei alapesetben nem vesznek részt a vitákban, kivéve a Tanács soros elnökségét képviselő minisztereket. Abban az esetben, ha a saját ügyében kap meghívást egy érintett kormány, akkor jellemzően a kormányfőt hívják meg. A meghívás nem automatikus, de mindkét fél kezdeményezheti a tagállami kormányfő részvételét, azonban ebben az esetben ez nem történt meg.

A felszólalók közül Isabel Wiseler-Lima, a Fidesz egykori pártcsaládja, az Európai Néppárt képviselője szerint Magyarországon szisztematikusan sértik meg a demokratikus értékeket, és ez a helyzet évről évre egyre súlyosabbá válik.

Bettina Vollath osztrák szociáldemokrata képviselő szerint Orbán Viktor egy romániai beszédében Oroszország pártjára állt.

Ramona Strugariu, a Renew liberális frakció képviselője közölte:

"Nem kényszeríthetjük az európai polgárokat arra, hogy ezt az őrületet finanszírozzák!"

Daniel Freund, a Zöldek német képviselője úgy vélte: „Magyarország nem működő demokrácia már”, „állami terror zajlik”. Szerinte az európai adófizetők 30 milliárd eurót nyújtottak Magyarországnak, de ennek jelentős része az Orbán-család és Orbán barátainak zsebébe jutott.

Hidvégi Balázs, a KDNP képviselője hozzászólásában azt mondta: a „rágalomhadjáratnál” lenne fontosabb dolog is. Szerinte Magyarországgal lehet tárgyalni és megállapodni, de a „hazug jelentéseket fabrikálók” zsarolni akarnak, nem megállapodni.

Trócsányi László a Fidesz EP-frakcióvezetője a francia példákkal próbálta bemutatni, hogy más országokban is van probléma az igazságszolgáltatás függetlenségével. Ám a felszólalás túllépte az időt, ezért megvonták tőle a szót.

A jelentés ellenzői között van Jean-Paul Garraud, az Identitás és Demokrácia szélsőjobboldali frakció francia képviselő, aki szerint „kereszteshadjárat zajlik Magyarország ellen”. Úgy vélte, hogy az Európai Unió nem vesz tudomást arról, hogy a Fidesz négyszer ért el kétharmadot a választáson.

Ujhelyi István felszólalásában azt mondta, hogy „büszke magyarként” mélységesen elszomorítja Magyarország helyzete, beszélt a „vágtázó inflációról”, a növekvő rezsiköltségekről, és a kormányról, amely szerinte állandóan bűnbakot keres.

Cseh Katalin felszólalásában hangsúlyozta: "ez a jelentés lesz az első dokumentum, mely kimondja, hogy Magyarország nem teljes jogú demokrácia, és ezt fájdalmas lesz olvasni". A képviselő kérte a jelentés íróit, hogy utazzanak Magyarországra, és találkozzanak azokkal az önkormányzatokkal, civilekkel, akik megszenvedik „az EU első autokráciájának” uralmát.

Az ellenzéki magyar politikusok azt javasolták az EU-nak, hogy a Magyarországnak szánt támogatásokat - a magyar kormányt kikerülve - közvetlenül az önkormányzatoknak vagy az „embereknek” osszák ki.

Moritz Körner német liberális politikus Orbán Viktor tusványosi beszédére reagálva mondta: "Hányszor kell még jelentéseket írni, még végre valaki döntést hoz?"

A német zöldpárti Terry Reintke pedig azt közölte: „Nem hagyhatjuk meghalni a demokráciát!”

Több jobboldali képviselő a jelentésről úgy vélekedett, hogy nem tartja tiszteletben a magyar választók döntését. Egy francia politikus szerint: "Orbán csak megvédi saját gyerekeit a woke-kultúrától".

Marcel de Graaf holland jobboldali populista képviselő véleménye szerint a magyar kormány a keresztényi értékeket védi és olcsó energiát ad az állampolgároknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
33-Ft-tal olcsóbban adja az Auchan a benzint – állítják, minden kútjukon van elég belőle
Nagyot kaszálhat a hipermarket, ismét hatalmas sorok várhatók.

Link másolása

Valamennyi Auchan benzinkút átállt már a piaci árra, és mindegyiken elegendő üzemanyag áll a rendelkezésre, hogy kiszolgálják a vevőket – írta az Auchan PR-ügynöksége a Portfoliónak.

Azt is elárulták, hogy milyen áron kínálják az üzemanyagot,

  • a 95-ös benzin literjét 599 forintért,
  • a gázolajat 699 forintos literenkénti áron értékesítik.

Ezek az árak péntek éjféltől lépnek érvénybe valamennyi Auchan töltőállomáson - olvasható a tájékoztatásban.

Korábban mi is írtunk róla, hogy a MOL csökkenti az üzemanyagok árát. A holtankoljak.hu oldal szerint amennyiben a kutakon érvényesítik az árváltozást, akkor az átlagárak így alakulnak majd:

  • a 95-ös benzin litere 632 forint,
  • a gázolajé pedig 695 forint lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Lázár János továbbra is tájsebnek tartja a MOL ma átadott új, 143 méter magas toronyházát
Hernádi Zsolt szerint viszont nem is látható olyan sok helyről, a történelmi belvárosból például egyáltalán nem.

Link másolása

Átadták Budapest és Magyarország legmagasabb irodaházát, az új MOL-székházat. A Kopaszi-gátnál épült 143 méteres toronyházról az átadón azt mondták: az ország egyik legkorszerűbb irodaháza, amelynél odafigyeltek a takarékosságra is.

Az építkezést évekig viták övezték, sokak szerint a torony belerondít a főváros dunai látképébe.

Lázár János még kancelláriaminiszterként bírálta a projektet, ma az RTL Híradó megkeresésére is azt írta: „megvalósulása után is tájsebnek tartja azt”.

„Pont egy gázolaj- és üzemanyag-kereskedőnek kellene arra törekednie a 21. században, hogy ökológiailag viselhető és sebet nem ejtő épületeket hozzanak létre. Egy 120 méteres épület Budapesten tájseb lesz”

– véli az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter.

Vele ellentétben Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója úgy véli: „nagyon kevés helyről lehet majd látni az úgynevezett történelmi belvárosból, történelmi városközpontból”, így szerinte nem mondható ki, hogy az épület rontana Budapest látképén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Nincs értelme annak”, amit a magyar kormány mond az üzemanyaghiány ügyében az Európai Bizottság szerint
Magyarország mentesítést kapott a jelenlegi olajembargó alól, mégis erre fogja az üzemanyaghiányt a kormány.

Link másolása

A HVG szerint az Európai Bizottság vezető szóvivője, Eric Mamer a testület csütörtöki sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal szembeni olajembargó csak a tengeri szállítmányokra vonatkozik, Magyarország pedig felmentést kapott a vezetékes szállításra, így ez nem lehet magyarázat a magyarországi üzemanyaghiányra.

„Nincs értelme annak, amit a magyar kormány mond az üzemanyaghiány ügyében. Magyarország bűnbakként használ bennünket”

– közölte.

Csak a következő szankció fogja érinteni Magyarországot, február 5-től ugyanis az üzemanyag szállítását is megtiltják a tagállamok között. Addig viszont korlátlanul érkezhet a pozsonyi olajfinomítóban előállított, orosz eredetű üzemanyag.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Bulgáriát és Romániát sem veszik fel a schengeni övezetbe
Horvátország felvételét viszont megszavazták.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2022. december 08.


Link másolása

Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa csütörtökön szavazott Bulgária, Románia és Horvátország schengeni csatlakozásáról – írja a Transtelex.

Míg Horvátország felvételét egyhangúlag megszavazták, addig Románia és Bulgária kérelmét elutasították.

Románia és Bulgária schengeni csatlakozása ellen Ausztria és Hollandia szavazott. A hollandok ellenszavazata annak köszönhető, hogy Romániáról és Bulgáriáról összevonva szavaztak, Hollandia Románia csatlakozása mellett, viszont Bulgária csatlakozása ellen szavazott.

Horvátország csatlakozása viszont azt jelenti, hogy 2023. január 1-től megszűnik a határellenőrzés Horvátország és a többi schengeni tagállam szárazföldi határain. A horvát repülőtereken pedig 2023. március 26-tól nem lesz több ellenőrzés.


Link másolása
KÖVESS MINKET: