„Magyarország már nem működő demokrácia” – elkezdődött az EP vitája a magyar jogállamiságról

884 milliárd forint értékben írt ki közbeszerzéseket vasútfejlesztésre a kormány október végén olyan paraméterekkel, amelyek nem kedveznek Mészáros Lőrinc cégeinek – írja a Szabad Európa szakmai forrásokra hivatkozva.

A vasúti fejlesztésekért és az ezekkel kapcsolatos közbeszerzésekért két minisztérium felelős, a Nemzetgazdasági-, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium. A lap forrásai szerint az NGM-ben „egyértelművé tették, hogy Mészáros Lőrinc céges érdekeltségeit nem akarják a reptéri vasúti koncesszió fővállalkozói között látni” – és ehhez hasonló lehet a hozzáállás Lázár János minisztériumában is.

– mondta egy informátor a Szabad Európának.

A reptéri vasút építését október végén jelentette be Lázár János és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter A tervek szerint 27 kilométernyi új vasúti pályát építenek Kőbánya-Kispest és Monor között, amelynek egy része a föld alatt futna. A teljes beruházásra 2,5 millárd eurót fordítana a kormány, ebből a reptéri vasút megépítése egy milliárdot (nagyságrendileg 400 milliárd forint) tenne ki. Ez azonban csak a megépítés költsége lenne, hiszen az építés és üzemeltetés koncesszióban történne, a nyertesnek 30 évig kellene még üzemeltetnie a létesítményt. A Szabad Európának több szakmai forrás is azt mondta, hogy tőkeerős, megfelelő szakértelemmel bíró koncesszor ekkora nagyságrendnél egyszerűen „nem akar még külön Mészáros Lőrinc cégeivel vesződni”.

A Mészáros-cégekkel szembeni bizalmatlanság mögött korábbi nagyberuházások problémái állnak. A GSM-R2 vasúti informatikai fejlesztésnél a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. máig nem fejezte be teljesen a munkát, a lap szerint több alvállalkozót nem fizetett ki, a MÁV pedig a minőséget kifogásolta jegyzőkönyvekben. Az ügyben rendőrségi nyomozás is folyik, mert több szakaszt valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján adtak át.

Egy másik esetben, az új Belgrád–Budapest vasútvonal építésében a V-Híd Zrt. volt érintett. A kivitelezés során Mészáros cége és a kínai partnerek között folyamatosak voltak a konfliktusok a biztosítóberendezés típusáról és a munka minőségéről, ami miatt a V-Híd egy időre le is vonult az építkezésről. A beruházás finisében már felmerült, hogy „kiteszik” a céget az építkezésből, ám erre végül nem került sor, mert a V-Híd vállalta, hogy „rohammunkában” mindent kijavít. A költségek az eredeti 470 milliárdról már 800 milliárd forint környékére nőttek.

A Szabad Európa szakmai forrásai szerint ezek is szerepet játszhattak abban, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium lehetőleg a Mészáros-érdekeltségek nélkül képzelné el a következő évek vasúti beruházásait. Érdekesség, hogy az október végén kiírt hat közbeszerzésen a nyertesek legfeljebb tízszázalékos haszonnal dolgozhatnak, és nem számolhatják el utólag az anyagköltségek drágulását. A lap megjegyzi, hogy a tízszázalékos haszon töredéke annak a gyakran 30%-os árrésnek, amivel a Mészáros-cégek dolgozni szoktak. Az pedig, hogy „a kivitelező rendelkezésére álló és a kivitelezéshez felhasznált anyagok esetében az árváltozás nem számolható el” a lap forrásai szintén egyértelműen „a Mészáros-érdekeltségekkel szemben hozott intézkedésnek” minősítették.

A szigorú feltételek között szerepel még az is, hogy a közbeszerzések nyertesei biztosíték nélkül legfeljebb 250 millió forint előleget vehetnek fel.

Bár a Szabad Európának egy név nélkül nyilatkozó szakpolitikus azt mondta, „ez inkább Lázár János politikai játszmája, amiben látszólag nagyon keményen fellép Mészáros Lőrinccel szemben, de közben az ÉKM egész jól elvan a Mészáros-cégekkel”, több forrás szerint elképzelhető, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Építési és Közlekedési Minisztérium hozzáállásában is „trendforduló tapasztalható”.

Mészáros Lőrinc egyébként az Indexnek tagadta, hogy bármelyik alvállalkozója bajban lenne. A helyzet azonban a Fidesz számára is kellemetlen, mivel a pénzükre váró kisvállalkozók nem a leglelkesebb támogatók.

Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét az MBH Bank részvényeivel kapcsolatos állami ügylet kapcsán. Kedden ugyanis kiderült, hogy

Ez részvényenként nagyjából 2611 forintos árat jelent, az állami részesedés pedig 20 százalékról 15 százalékra csökkent.

– írja Hadházy a bejegyzésében. A képviselő szerint a probléma az árral van.

– közölte, hozzátéve, hogy ez neki egy 50 milliárdos lopásnak tűnik, ezért kérdésekkel fordul a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint tőzsdefelügyeleti szervhez.

A politikus akkor is nehezen érthetőnek tartja ezt, ha figyelembe vesszük a tőzsdei közleményt, amely szerint egy „vételárkompenzációs mechanizmust” keretében a Corvinus később kiegészítő vételárra lehet jogosult. Hadházy szerint azonban semmit nem tudni arról, hogy ezt milyen feltételekkel teszik meg, és hogy az esetlegesen később kifizetett vételár részre fizetnek-e kamatot.

Ahogy a képviselő is írja, az ügyletet azzal magyarázták, hogy az MBH a munkavállalóit akarja ösztönözni azzal, hogy a most megvásárolt részvények esetleges jövőbeni hasznát odaadja nekik. Hadházy szerint ez még nem is lenne ördögtől való, de felteszi a kérdést, hogy miért csak a kisebbségi tulajdonos állam dob bele részvényeket a bank munkavállalói ösztönző programjába, és miért kapja meg a csomagot a bank féláron.

Bejegyzése végén a politikus megjegyezte, hogy szerinte az MBH Bank részvényei elértéktelenednek, és személyes okokból egy fillért sem tartana a banknál.

Az állami Corvinus Zrt. egyébként már 2024 decemberében is eladott egy 8,2 százalékos csomagot a banknak, 2025 márciusában pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is arról beszélt, hogy az államnak érdemes lenne értékesítenie a banki részesedését.

„Olyan volt, mint tűt keresni a szénakazalban” – jellemezte a nyomozást Jennifer Homendy, az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal (NTSB) elnöke, miután kedden nyilvánosságra hozták, mi okozta a baltimore-i Francis Scott Key híd tavaly tavaszi katasztrófáját. A vizsgálat feltárta, hogy egyetlen, rosszul címkézett és emiatt lazán csatlakozó kábel indította el a tragikus eseménysort, amely hat ember életébe és több milliárd dolláros kárba került.

A hajó így kormányozhatatlanná vált és a híd egyik tartópillérének ütközött. A nyomozás a hajó legénységét nem találta vétkesnek. A híd azért omlott össze kártyavárként, mert nem rendelkezett az ilyen ütközések ellen védő korszerű rendszerrel.

Az összeomlott híd pótlása a marylandi tisztségviselők szerint a korábban becsült közel kétmilliárd dollár helyett nagyjából 4,3–5,2 milliárd dollárba, vagyis átszámítva több mint 1600 milliárd forintba fog kerülni. „Olyan költségekkel szembesülünk, amelyek magasabbak a kezdetben tervezettnél. Ez aggodalomra ad okot” – mondta Bruce Gartner, a marylandi közlekedési hatóság (MDTA) ügyvezető igazgatója. Az új átkelő legkorábban 2030-ra készülhet el.

Miközben az FBI szövetségi bűnügyi vizsgálatot folytat, a felelősség kérdésében komoly vita bontakozott ki. A marylandi közlekedési hatóság álláspontja szerint „a Francis Scott Key híd összeomlása és a tragikus emberélet-veszteség kizárólag a Dali és annak tulajdonosai, illetve üzemeltetői súlyos gondatlanságának a következménye”. Ezzel szemben a hajót építő HD Hyundai Heavy Industries közleményében azzal vágott vissza, hogy a hajó tulajdonosa és üzemeltetője „megkerülte a biztonsági előírásokat”.

A szingapúri zászló alatt közlekedő, csaknem 300 méter hosszú Dali 2024. március 26-án ütközött a hídnak. A balesetben hat, a hídon dolgozó munkás vesztette életét. A szerkezet egy része a teherhajóra zuhant, a roncsokat az Egyesült Államok keleti partjának legnagyobb, ezer tonna emelésére képes darujával és irányított robbantásokkal távolították el. A hajó három hónappal a baleset után hagyta el Baltimore-t, hogy Norfolkban javításokat végezzenek rajta.

(via Telex)

Több százezer magyar vásárlónak fizet több mint 500 millió forint kompenzációt az About You online divatáru portál üzemeltetője, és plusz 505 millió forint bírságot is utalnia kell a központi költségvetésbe a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának eredményeként – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Az összesen több mint 500 millió forint értékűre becsült visszatérítés mellett a német cég 505 millió forintbírságot fizet be a magyar költségvetés javára.

Felidézték, hogy 2023 júliusában egyszerre három versenyfelügyleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal a hazai online ruha- és cipőkereskedelem jelentős szereplőivel szemben. A GVH gyanúja szerint a CCC, az Answear és az About You a vásárlók számára megtévesztő módokon tüntette fel az akciós árakat. A CCC és az Answear vizsgálata kötelezettségvállalás elfogadásával zárult, mindkét üzemeltető cég vállalata, hogy javít az árfeltüntetési gyakorlatán, és a jövőben átláthatóbban fog akciózni.

A tájékoztatás szerint az About You ár- és kedvezményfeltüntetési gyakorlatának vizsgálata során a nemzeti versenyhatóság feltárta, hogy a hamburgi székhellyel működő, német üzemeltető cég több szempontból is megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott.

„Pszichés nyomást gyakorolt a fogyasztókra azzal, hogy a kampányok időtartamáról az idő fogyását kiemelő, másodpercenként folyamatosan visszafelé számoló órával tájékoztatta a fogyasztókat, valamint a termékek elérhetőségének korlátozottságát kiemelő üzeneteket jelenített meg a vásárlási folyamat egésze alatt” – ismertették.

Hozzátették, „ezek a technikák alkalmasak voltak arra, hogy jelentősen korlátozzák a fogyasztók termékekkel kapcsolatos választási, illetve magatartási szabadságát, illetve a lehetőségüket a tájékozott döntés meghozatalára”.

Ismertették, az About You portált üzemeltető cég kezdetben védekezett, majd az eljárás során elismerte a jogsértéseket és együttműködött a GVH-val. A bírság csökkentése érdekében a vállalkozás átfogó fogyasztóvédelmi compliance program kialakítását vállalta, ennek részeként a sürgető üzenetek konkrét átalakítására is vállalásokat tett. A cég emellett vállalta azt is, hogy 1750 forint kompenzációt fizet minden magyar fogyasztónak, akik 2022. december 31. és 2024. december 31. között vásároltak a weboldalon vagy az applikációban.

Akiknek az üzemeltető rendelkezik a banki adataival, azoknak közvetlenül visszautalja a kompenzáció összegét, a többieknek pedig About You coins formájában írja jóvá. Ennek beváltására a fogyasztók egy évig lesznek jogosultak, és vásárlás esetén a kompenzáció automatikusan jóváíródik, a fogyasztó részéről nincs szükség külön aktivitásra – tájékoztatott a hatóság.

A GVH a karácsony előtti időszakban figyeli a webshopok árfeltüntetési, illetve akciózási gyakorlatait, és amennyiben jogsértések gyanúját észleli, megteszi a szükséges intézkedéseket, indokolt esetben vizsgálatot indít – írták a közleményben.