HÍREK
A Rovatból

Magyarország költötte el a legtöbb pénzt az online kampányokra

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz visszalépett főpolgármester-jelöltje költötte a legtöbbet az összesítés szerint.


Január óta a június 9-i választásig 3 milliárd 390 millió forintot költöttek Magyarországon politikai hirdetésekre a Meta rendszerében a különböző szereplők. Ebből a kormányoldal mintegy 2,8 milliárd, az ellenzék 513 millió forinttal zárta a számlát

– mondta a Népszavának Lévai Richárd marketing specialista, a Közösségi kalandozások nevű blog tulajdonosa, szerzője.

Ezeket az összegeket elsősorban a Meta rendszeréhez tartozó Facebookon költötték el, de a cégé az Instagram és a Messenger is. Ami a pártköltéseket illeti, a kormánypártok (Fidesz-KDNP) 420 milliót költöttek január óta, míg az ellenzék 83 milliót.

A politikusoknál már tapasztalható némi ugrás, a kormányoldalhoz köthető politikusok 478, míg az ellenzékiek 325 milliót fizettek a Metának. A legjelentősebb összeget a kormányoldalhoz köthető média- és közszereplők (például Megafon, influenszerek) költötték, ugyanis médiánál 892 millió, közszereplőknél 915 milliót költöttek.

Ami az ellenzéket illeti, a különbség a kormányoldalhoz képest hatalmas, a média esetében „csupán” 96 millió, míg a közszereplőknél (mint például a Hétköznapi Hősök nevű Demokratikus Koalícióhoz kötődő influenszer platform), 4,6 millió ment el.

A szakértő és csapata azt is megvizsgálta, hogy európai összevetésben mennyit költöttek a magyarok a kampány utolsó hónapja, május 11. és június 9. között a Metán.

Magyarországon 1,92 milliárd lett az összpolitikai költés ebben az időszakban, míg a második helyen szereplő, területileg sokkal nagyobb Németországban 1,76 milliárdnál állt meg az összeg.

A harmadik helyen Belgium áll, ahol szintén két választást tartottak (EP- és szövetségi), mégis 1,6 milliárd volt az utolsó hét alatti költés. Ha lakosságarányosan nézzük a számokat, akkor is Magyarország áll az első helyen, egy lakosra 200 forintnyi hirdetés jutott, Belgiumban 140 forintra jön ki az arány, Németország pedig, akik az összköltésben második helyen voltak, ebben az összevetésben a 18. helyre csúsztak 20 forint/fővel.

A Meta felhasználókra vetített arányban is megtartottuk az első helyünket, 283 forintot költöttek felhasználónként, míg az ezüstérmes Belgiumban csak 199 forintot.

„Tehát minden felállásban éllovasok lettünk”

– ismertette az eredményeket Lévai Richárd, ugyanis a Meta felhasználókra vetített arányban is megtartottuk az első helyünket, 283 forintot költöttek felhasználónként, míg az ezüstérmes Belgiumban csak 199 forintot.

Google-hirdetésekre január óta 405 milliót fordítottak hazánkban politikai hirdetésekre. Ebből 309 milliót a kormányoldal és 95 milliót az ellenzék. A főpolgármesterek kampányára fordított pénzek esetében toronymagasan vezet a végül visszaléptetett Szentkirályi Alexandra, aki január óta 112,5 milliót költött a Meta esetében, míg Vitézy Dávid 55,6 milliót, Karácsony Gergely pedig mindössze 21 milliót áldozott a Meta-kampányára.

„A legtöbbet szinte mindenki az utolsó héten költötte, Vitézy Dávid például a teljes költésének 8 százalékát, 4,5 milliót azon a napon költötte el, mikor Szentkirályi Alexandra visszalépett. Érdekes még, hogy az utolsó hét teljes költése 735 millió volt, de arányaiban mégis itt költött a legkevesebbet a kormányoldal (76 százalék). A két utolsó nap, tehát június 8-a és 9-e is kiugró érték lett, a kormányoldal két nap alatt 212 milliót, míg az ellenzék 72 milliót költött”

– mondta a lapnak Lévai. Megjegyezte: a 2022-es kampánytól az utolsó héten is elmaradtak a kampányköltések, ugyanis akkor 827 millió volt a szóban forgó hét, szemben a mostani 735 millióval.

„Így végül, különösen ha az inflációt is számításba vesszük, a 2022-es kampányban többet költöttek a Metán. Azt viszont nem látjuk, hogy most akár az óriásplakátokra, a TV-reklámokra és egyéb más kampányeszközre mennyit fordítottak, ha ezeket is hozzávesszük, jóval nagyobb nagyobb lehet a végösszeg.”

(via Népszava)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar vétó oldhatja fel a befagyasztott orosz vagyont, az USA aggódik
A feloldás esetén az Egyesült Államoknak saját zsebből kéne kifizetniük az 50 milliárd dolláros kölcsönt Ukrajnának. A befagyasztás meghosszabbításához egyhangú EU-s döntésre van szükség.


A Politico hírlevelében számolt be arról, hogy az Egyesült Államok nem nyugszik bele abba az ötletbe, hogy az orosz vagyon befagyasztásából 50 milliárd dollárt adjanak kölcsön Ukrajnának. A világ legfejlettebb gazdaságait és az Európai Uniót tömörítő G7 csoport Rio de Janeiró-i találkozóján az EU várhatóan megpróbálja majd csitítani az amerikai aggályokat.

Az USA szerint ugyanis nagy a kockázat: elég, ha egyetlen EU-tagállam vétózza meg az orosz szankciók meghosszabbítását, és máris feloldhatják a befagyasztott vagyont.

Ebben az esetben a hitelt nyújtó országoknak, köztük az Egyesült Államoknak is, saját zsebből kellene fizetniük a kölcsönt. Bár senkit nem neveztek meg, a rendszeresen vétóval fenyegető Magyarországra gondolhattak.

Két forgatókönyv van az asztalon.

Az egyik szerint az orosz vagyonokat határozatlan időre befagyasztanák, amit csak akkor oldanának fel, ha az Európai Bizottság javasolja, és Oroszország vállalja, hogy háború utáni jóvátételt fizet Ukrajnának.

Ezt a verziót szerdán tárgyalják az EU-s nagykövetek. A másik, enyhébb verzió szerint csak a szankciók felülvizsgálati időszakát hosszabbítanák meg 6 hónapról 18, 24 vagy 36 hónapra.

A döntést azonban bonyolítja, hogy az EU-n belül egyhangú támogatás kell hozzá, tehát még a Magyarország kijátszására kitalált megoldásokat is el kell fogadtatni Magyarországgal.

Jelenleg hét EU-tagállam bojkottálja a magyar soros elnökséget – legutóbb Dánia jelentette be, hogy a minisztereik nem vesznek részt a magyarországi informális csúcstalálkozókon. Ezzel tiltakoznak Orbán Viktor moszkvai találkozója ellen Vlagyimir Putyinnal.

Szakértők szerint ugyanakkor a bojkott inkább politikai üzenet, gyakorlati hatása nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
54 éves korában meghalt Karsai Dániel betegtársa, az ALS-ben szenvedő Dunavölgyi Erzsébet
Erzsébet egy testnevelésóra közben vette észre, hogy valami gond van az egészségével. Végül ALS-betegséget diagnosztizáltak nála.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. július 24.



54 éves korában meghalt Dunavölgyi Erzsébet, tudta meg a Telex a lányától. Erzsébet ugyanúgy ALS-betegben szenvedett, mint Karsai Dániel, akivel együtt azért küzdött, hogy az eutanázia legalizálásával méltósággal vethessen véget életének.

Dunavölgyi Erzsébet 2022 augusztusában vette észre, hogy valami nincs rendben az egészségével. A testnevelésóra közben, mikor a gyerekeknek egy gyakorlatot mutatott be, nem tudott lábujjhegyre állni.

Hosszú orvosi vizsgálatok után, több mint harminc orvos felkeresését követően, végül az ALS-t diagnosztizálták nála a ritka betegségek osztályán.

Erzsébet állapota folyamatosan romlott, majd másfél hónapja került be a hospice ellátásba. Bár az orvosok oxigénterápiát és szondás táplálást javasoltak, ezeket visszautasította. Élete végén már csak feküdni tudott, és a beszéd, valamint a nyelés is nehezére esett. Lánya szerint anyja az utolsó napjaiban már nem akart tovább élni. Végül egy budapesti kórház palliatív osztályán halt meg hétfőn.

Erzsébet egyike volt azoknak a betegeknek, akik csatlakoztak Karsai Dániel alkotmányjogász eutanáziáért folyó küzdelméhez. Karsai az eutanázia legalizálásáért pert indított a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB).

Dunavölgyi Erzsébeten kívül egy 63 éves ALS-beteg és egy szklerózis multiplexszel élő házaspár is külön életvégi döntésről szóló kérelmeket nyújtott be. Erzsébet perét most lánya viszi tovább, folytatva anyja küzdelmét az emberi méltóságért és a választás szabadságáért életük végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Vége a várakozásnak: itt vannak a felsőoktatási felvételi ponthatárok
Aki most nem jutott be sehova, július 30. és augusztus 7. között pótfelvételizhet máshová.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. július 24.



Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat szerda este, ezzel eldőlt, hogy az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára, írja az MTI. A központi ponthatárváró rendezvényt Debrecenben tartják, de Budapesten és számos más nagyvárosban is szerveztek hasonló Pont Ott Partit.

Azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, 20 órától kapnak sms-t az eredményről.

A Telex összegyűjtötte össze néhány fontos és népszerű szak idei és tavalyi ponthatárait. Ebben csak az állami ösztöndíjas, nappali 3-4 éves alapképzések, valamint az 5-6 éves osztatlan képzések pontszámai szerepelnek. A ponthatárok közül előbb az idei, zárójelben pedig a tavalyi szerepel.

Budapesti Corvinus Egyetem – gazdálkodási és menedzsment: 443 (456)

Budapesti Corvinus Egyetem – nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven): 478 (480)

Budapesti Corvinus Egyetem – nemzetközi tanulmányok: 458 (470)

Semmelweis Egyetem – általános orvos: 424 (444)

Debreceni Egyetem – általános orvos: 393 (415)

Pécsi Tudományegyetem – általános orvos: 397 (417)

Szegedi Tudományegyetem – általános orvos: 412 (428)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – mechatronikai mérnöki: 376 (414)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – mérnökinformatikus: 340 (399)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – gépészmérnöki: 320 (310)

Budapesti Gazdasági Egyetem – turizmus-vendéglátás: 371 (403)

Budapesti Gazdasági Egyetem – nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven): 370 (410)

Eötvös Loránd Tudományegyetem – nemzetközi tanulmányok: 441 (427)

Eötvös Loránd Tudományegyetem – pszichológia (Budapest): 453 (455)

Eötvös Loránd Tudományegyetem – programtervező informatikus (Budapest): 365 (420)

Eötvös Loránd Tudományegyetem – politikatudományok: 376 (401)

Eötvös Loránd Tudományegyetem – óvodapedagógus: 220 (282)

Eötvös Loránd Tudományegyetem – jogász: 476 (477)

Pázmány Péter Katolikus Egyetem – jogász: 467 (467)

Debreceni Egyetem – jogász: 431 (434)

Pécsi Tudományegyetem – jogász: 421 (435)

Szegedi Tudományegyetem – jogász: 438 (438)

Az összes felvételi pontszámot a Felvi.hu oldalon lehet megtalálni.

Akinek most nem sikerült bejutnia a megjelölt felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében jelentkezhet máshová.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, Radnai Márk már április óta a Tisza Párt alelnöke, elárulta, miért titkolták ezt eddig
A Tisza Párt alelnöke szerint nincsenek titkaik egymás előtt Magyar Péterrel. Így például a Varga Judit-interjúban sem hangzott el olyan, ami meglepte volna őket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. július 24.



„Ha még egyszer meglátlak bármelyik előadásom közelében, egyesével töröm el minden ujjad.”

Ezt írta Radnai Márk az általa rendezett Closer című darabról kritikát író Koltai Tamásnak. A 9 éves üzenet azért került elő újra, mert szombaton Magyar Péter közös képet posztolt Radnaival, akit a Tisza Párt alelnökeként mutatott be. Radnai az RTL Híradónak adott exkluzív interjúban azt mondta: nem a kritika bántotta 2015-ben.

„Én nem találkoztam Tamással ezen az estén, de pár nappal később Magács László félrehívott a színház előtt és megosztotta velem, hogy beszélt Koltai Tamással telefonon, akik azt javasolta neki, hogy ne adjon nekem többet munkát. (...) Nyilván ezt egyébként másnap meg is írtam neki, hogy ne haragudjon sem a stílussal, sem a tartalmával nem értek egyet. Feldúlt voltam és hirtelen jött pillanat volt, amikor megírtam.”

Koltai Tamás még abban az évben elhunyt. Radnai azonban az Átrium akkori vezetőjével a Magyar Narancsnak interjút adott a történtekről. A cikk írója szerint ezt a rendező le akarta tiltani, és azt mondta: eltöri a kezét, ha le meri hozni a cikket. A színház akkori vezetője azt közölte: Radnai darabját leveszik a műsorról, míg bocsánatot nem kér Csendes- Erdei Emesétől.

„Az Emesével szemben nem tudtam nyilvánosan bocsánatot kérni, mert nem volt ilyen eset. Tehát ezt nyilván nem tettem meg. Elfogadtam, hogy akkor vegyék le az előadást.”

Később a darabot újra játszották. Radnai azóta a színház helyett inkább a televíziózás felé fordult, sorozatokat rendezett. Majd a Covid idején egy színházi közvetítésekkel foglalkozó startupba kezdett. Idén június 9-én pedig már Nagy Ervint átkarolva ünnepelte a Tisza párt választási szereplését. Az RTL Híradónak azt mondta: már a februári Magyar Péter interjú után azt érezte: változás jön.

„Március 15 előtt két nappal kaptam egy telefonhívást, hogy mit csinálok pénteken. És én nem voltam már hét- nyolc éve tüntetésen és akkor mondtam hogy megyek ki a Magyar Péter rendezvényére, mert nem akarom, hogy kevesen legyenek, tehát, hogy a lendület megmaradjon. És akkor megkérdezték a telefonba, hogy akkor meg is rendezném-e és mondtam, hogy igen.”

Azóta Magyar Péter mellett van.

„– Április 10-én vettük át a pártot igazából, én azóta vagyok Péterrel alelnök. Tehát a mostani közgyűlés ezt csak megerősítette.

– Április 10. óta alelnöke a Tisza Pártnak?

– Igen.

– Jól titkolták.

– Igen.

– Miért?

– Nem volt fontos.”

Azt mondja: Magyar Péterrel nincsenek titkaik egymás előtt. Számítottak a támadásokra, így Varga Judit hosszú interjúja sem lepte meg őket.

„Hát az életemből szerintem össze lehetne rakni egy ugyanilyen csomagot. De szerintem mindenkinek az életéből, magánéletéből. Viszont az nagyon fontos, hogy bántalmazás sehol nem történt. Én sem bántalmaztam soha senkit, és ő sem bántalmazott soha senkit. Szóval az, hogy vannak veszekedések, az előfordul egy kapcsolatban.”

Radnai szerint a Tisza vezetőségében is sok mindenben nem értenek egyet, de a lényegi kérdésekben egységes a párt.

Az RTL Híradójának adott vágatlan interjút itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: