Az Európai Unió szolidaritási alapjából 385,5 millió eurót (mintegy 138,8 milliárd forint) biztosít húsz országnak - köztük Magyarországnak - a koronavírus okozta egészségügyi szükséghelyzet kezelésére - közölte az Európai Bizottság szerdán.

A közlemény szerint 17 tagállam és 3 tagjelölt ország kért támogatást az Európai Unió szolidaritási alapjából: Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország, valamint Albánia, Montenegró és Szerbia.

Az uniós bizottság közleménye Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítésügyi biztost idézi, aki hangsúlyozta: a világjárvány kezdete óta az EU nyugat-balkáni partnerei mellett áll, elkötelezetten támogatja a régiót a koronavírus elleni küzdelemben. Lehetőség szerint ugyanazokat a segítségnyújtási mechanizmusokat teszi elérhetővé számára is, amelyeket a tagállamok is igénybe vehetnek - közölte.

A bizottsági tájékoztatás szerint a segítséget kérő tagjelölt országok közül Albánia és Montenegró már 2021 végén megkapta a pénzügyi támogatást, míg Szerbia esetében folyamatban van a hatáskör-átruházási megállapodás aláírása. A támogatás kifizetése várhatóan nem sokkal ezt követően teljesülhet - tették hozzá.

A támogatást azt teszi lehetővé, hogy 2020 márciusában az EU szolidaritási alapjának hatályát - éppen a világjárvány miatt - kiterjesztették a súlyos népegészségügyi vészhelyzetekre is.

„Tisztelt Orbán Viktor miniszterelnök úr! Sürgős segítséget kérünk öntől, mivel a kormányrendelet – amellett, hogy kodifikációs hibát is tartalmaz – több szempontból értelmezhetetlen és betarthatatlan. Veszélybe sodorja az üzemanyagellátás biztonságát” – írta a Független Benzinkutak Szövetsége Orbán Viktornak nyílt levelében.

A Telex szerint a szervezet nyílt levelében azt írta,

• bár a rendelet szerint nem magyar gépjárműveket kizárólag nagyteljesítményű oszlopon lehet kiszolgálni, ez a a gyakorlatban személyautókra lehetetlen.
• A benzinkutas dolgozóknak nincsenek hatósági jogosítványaik arra, hogy ellenőrizzék az iratokat, ahogy jogvédelmük sincs, miközben ezek konfrontációkhoz vezethetnek.
•  „[A] rendelet alapján a benzinkutas kénytelen diszkriminálni külföldieket”, ezzel azonban perelhetővé válik az uniós jog alapján.
• A három nap átállási idő nagyon kevés.
• Nem értik, miért éri hátrányos megkülönböztetés a „magyar állampolgársággal, szavazati joggal rendelkező, a magyar nemzet egészéhez szervesen hozzátartozó, de magyar rendszámú autóval nem rendelkező milliókat; a Magyarországon élő és dolgozó, Magyarországon adót fizető, de nem magyar regisztrációjú autót használó külföldieket”, vagy azokat a Magyarországon élő magyar állampolgárokat, akik rendszámmal, forgalmi engedéllyel rendelkező járművet, kisgépet használnak (például robogók, fűnyírógépek).

A levelet azzal zárták, hogy „a működésünket szabályozó jelenleg hatályos jogrendszer olyan súlyos szankciókat tartalmaz, jogorvoslati lehetőségek nélkül, amik olyan fenyegető környezetet teremtenek, amelyben az egyéb bizonytalanságok meghaladják az elviselhetőség határát, és ezért fennáll, hogy tagjaink közül sokan döntenek tevékenységük felfüggesztése mellett, súlyosan veszélyeztetve környezetük üzemanyagellátásának biztonságát. A helyzetet súlyosbítja, hogy személyzetünk sem képes tolerálni a sorban állásra és okiratok bemutatására vásárlóink sokszor brutalitásba hajló magatartását”.

Csütörtök reggel mentő vitte Bodrogi Gyulát a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára, írja az Index. A színész hajnalban fulladozni kezdett, nehezen kapott levegőt, ezért élettársa, Angéla értesítette Merkely Bélát, aki azonnal mentőt hívatott Bodrogihoz. Jelenleg intenzív osztályon ápolják, az információk szerint nincs életveszélyes állapotban.

- nyilatkozta az Indexnek Vass Angéla.

A 88 éves színész tüdeje bevizesedett, ez okozta a légszomjat. A vizet leszívták, így Bodrogi állapota stabil.

- tette hozzá Bodrogi élettársa.

A Mol arra kéri a vásárlókat, a benzinkutaknál a fizetéskor minden esetben mutassák be a forgalmi engedélyüket, hogy a pénztárnál a hatósági árra tudják módosítani a vásárlás összegét – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a társaság.

A vállalat a következő napokban az intézkedés zökkenőmentes bevezetése érdekében magyar rendszám alapján is jóváhagyja a vásárlásokat.

Az üzemanyagvásárlás felső mennyiségi korlátaiban nem történik változás, ez gépjárművenként továbbra is naponta legfeljebb 100 liter, amiből maximálisan 20 liter tankolható szabványos kannába.

A jogszabály meghatározza a jogosultak pontos körét is: hatósági áron a magyar rendszámmal rendelkező, 7,5 tonna össztömeg alatti gépjárművekkel vagy mezőgazdasági erőgépekkel lehet tankolni. A Mol munkatársai a fizetés során a tankolás piaci árát egy vonalkód segítségével módosítják a hatósági árnak megfelelő összegre.

A közlemény idézi Ratatics Pétert, a Mol-csoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatóját, aki kifejtette: bíznak abban, hogy az intézkedés hatására csökkeni fog a határ menti kutakon lévő nyomás, ami a lakosság számára mindenképpen jó hír. Szintén biztatónak látja, hogy az új szabály mellett júniusban nagyságrendileg 15 százalékkal csökkenhet a hazai üzemanyagkereslet, így a Mol garantálni tudja Magyarország ellátásbiztonságát.

Az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű maradt "szárnyának" szinódusa pénteken kinyilvánította, hogy nem ért egyet Kirill orosz pátriárka álláspontjával Oroszország Ukrajna elleni háborúját illetően, továbbá mostantól függetlenek tekinti magát - számoltak be ukrán híradások.

Az egyházi gyűlésen elfogadott határozatban kimondták, hogy elítélik a háborút, mint Isten "ne ölj!" parancsolatának megszegését és ezzel összefüggésben határolódtak el Kirill pátriárka álláspontjától is.

- írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Konstantinápoly 2019-ben adta meg az autokefál státust az ukrán ortodox egyháznak, miután a több részre szakadt egyház egyesült és újjáalakult, valamint új vezetőt választott Jepifanyij metropolita személyében. Az Ukrajnában röviden moszkvai patriarchátusnak nevezett egyházi "szárny" azonban nem egyesült az új ukrán ortodox egyházzal. Az Ukrajinszka Pravda szerint a Moszkvához hű "szárny" mindig is azt állította magáról, hogy független az orosz ortodox egyháztól, ténylegesen viszont annak része volt. Vezetője, Onufrij metropolita tagja az orosz ortodox egyház szinódusának.

Az Ukrajna elleni nyílt orosz háború február 24-i kezdete óta egyre több egyházközösség vált elégedetlenné Kirill pátriárkával, aki lényegében áldását adta a háborúra. Február 24-e után a Moszkvához hű "szárny" több mint négyszáz egyházközössége csatlakozott az új önálló ortodox egyházhoz.