Magyarország az EU legkorruptabb országainak egyike a Transparency szerint
A felmérés szerint hazánk épp olyan korrupt, mint Bulgária vagy Románia. A szervezet szerint rendszerszerűvé vált a korrupció.
Például az Alaptörvény újabb, a közpénz fogalmát újradefiniáló, módosításával a kormány megnyitotta az utat az előtt, hogy tovább gyorsuljon a közpénzek magánvagyonná alakítása.
Itt külön megemlítik a felsőoktatási intézményeik kiszervezését. A rendszer világhírű magánegyetemek működési modelljét mímeli, de a valóságban az egyetemfenntartó alapítványok közpénzből működnek, és a hatalom bizalmát élvező személyek irányítása alatt állnak”.
A TI megpróbálta azt is számszerűsíteni, hogy mekkora volt a korrupció növekedési áldozata.
Úgy számoltak, hogy ha 90 százalékkal kisebb lett volna a közbeszerzések túlárazása az elmúlt évtized utolsó éveiben, akkor az 0,7–1,3 százalékponttal emelte volna meg a gazdaság éves növekedési ütemét. Ez pedig jelentős különbség.
A korrupcióérzékelési indexet a Transparency International 12 szervezet 13 felmérése alapján, üzletemberek és szakértők értékeléseiből kiindulva állítja össze.
Ahogy a neve is mutatja, nemcsak konkrét ügyeket gyűjtenek össze, hanem azt nézik, hogy az adott országban a közszférát mennyire érzik korruptnak.
A világ legkevésbé korrupt országai 2020-ban Dánia és Új-Zéland voltak. Aztán Finnország, Svájc, Svédország és az élboly egyedüli autoriter államaként Szingapúr következett.
A közbeszerzésekben folytatódott a korábbi tendencia. Miközben papíron minden törvényes volt, a kormányhoz közeli cégek az általuk megnyert közbeszerzések 51 százalékában egyedül, versenytárs nélkül indultak 2019-ben, majd 2020 elejére ez az arány 68 százalékra nőtt
– idézi a TI a Korrupciókutató Központ elemzését.
A járvány előtt hét éven át nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, ennek ellenére a gazdaságunk súlyos szerkezeti problémái továbbra is megmaradtak.
"a jogállami rombolás és az azzal szorosan összefüggő központosítás és rendszerszintű korrupció lehet a fő oka annak, hogy a soha nem látott európai uniós támogatás ellenére az elmúlt évtizedben sem sikerült ráállítani a magyar gazdaságot a befogadó, vagyis a társadalom széles rétegeit magával ragadó növekedési pályára"
- állapították meg a jelentésben, mintegy összegzésként.