HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter: AI-val manipulált szexvideóval, drogbotránnyal, új ellenzéki pártokkal próbálják majd ellehetetleníteni a Tisza indulását

Magyar szerint a kormány változtat a választási szabályokon is. Azt mondta, eltörlik a győzteskompenzációt, hogy nehezebb helyzetbe hozzák a Tiszát és megakadályozzák, hogy kétharmados többséget szerezzen.


Magyar Péter szerint a Fidesz és az óellenzéki pártok közösen próbálják megakadályozni, hogy a Tisza Párt elinduljon a jövő évi országgyűlési választáson. A hétfői Magyar Infón arról beszélt, hogy hónapok óta zsarolják, fenyegetik és próbálják megvesztegetni a munkatársait. Azt mondta, több helyről is olyan információk jutottak el hozzájuk, hogy kábítószert helyezhetnek el az ő vagy a munkatársai csomagjaiban, autóiban, ingatlanjaiban. Egy korábbi videóban azt is mondta, hogy a drogtörvények szigorítása ezt készíti elő. Magyar hangsúlyozta, hogy sem ő, sem a munkatársai nem fogyasztanak kábítószert, és ha kell, drogteszttel igazolják ezt. Hozzátette: akár heti rendszerességgel is készek drogtesztet végezni, és ugyanezt elvárnák a Fidesztől, valamint Deutsch Tamástól is.

Beszélt arról is, hogy gyerekeivel zsarolják. Állítása szerint megfenyegették, hogy elveszik tőle a közös felügyeletet. Magyar azt mondta, olyan üzeneteket is kapott, hogy mesterséges intelligenciával manipulált szexvideókat készülnek nyilvánosságra hozni róla. Úgy fogalmazott: „nem tudom, hogy igaziakat-e, vagy éppen mesterséges intelligenciával készített videókat”, de ettől sem fognak megijedni.

Szóba került az is, hogy a Tisza Párt ellen ügyészségi és NAV-vizsgálatok is folynak. Magyar szerint ezek célja az, hogy megpróbálják ellehetetleníteni a párt indulását. Kifejtette, hogy szerinte mondvacsinált pénzügyi szabálytalanságokra és külföldi támogatásokra hivatkozva akarják zárolni a számláikat, hogy még fizetéseket se tudjanak teljesíteni.

Az eseményen Tarr Zoltán EP-képviselő is felszólalt, aki a pártfinanszírozási rendszert kritizálta. Magyar hozzátette, hogy a Tisza meg tud élni a támogatói hozzájárulásokból.

Magyar szerint a kormány változtat a választási szabályokon is. Azt mondta, eltörlik a győzteskompenzációt, hogy nehezebb helyzetbe hozzák a Tiszát és megakadályozzák, hogy kétharmados többséget szerezzen. Úgy vélte, hogy Gulyás Gergely tagadása ellenére is eltörlik majd ezt a szabályt, szerinte a kancelláriaminiszter hazudott. Szerinte a közös listaállítás szabályait is módosítják: eddig két párt együtt indulásakor 10, több párt esetén 15 százalékot kellett elérni, ezt most öt százalékra csökkentik. Úgy látja, további szigorítások jönnek a pártok indulására vonatkozó adminisztratív szabályokban is.

Magyar azt is mondta, hogy eltörlik az összeférhetetlenséget a polgármesterek és az országgyűlési képviselők között, és ha kell, akár 1 százalékra is leviszik a parlamenti bejutási küszöböt. Ezzel szerinte néhány népszerűbb óellenzéki polgármestert akarnak helyzetbe hozni.

Szerinte a jelöltállítási határidő idején a Fidesz és az óellenzék közösen fogja levadászni a tiszás jelölteket, hogy ne tudjanak helyettük újat találni. Úgy fogalmazott, hogy ezért cserébe 5-10 budapesti körzetet kapnak majd a szatellit ellenzéki pártok a Fidesztől.

Magyar az ellenük készülő plakátkampányról is beszélt. Elmondta, hogy a különböző plakátváltozatokon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt szerepel majd, és a kezében zászlót tart. Úgy véli, hogy hamis bizonyítékokat is gyártanak majd ellene, például széfekről vagy offshore számlákról szóló hírekkel.

„Ne lepődjenek meg, ha az lesz a hír a propagandában, hogy külföldön széfet vagy offshore számlát találtak Magyar Péter nevén” – fogalmazott. Hozzátette: „Ez nem így működik. Hiába zsarolnak akár engem, akár a kollégákat, hiába próbálják megvesztegetni a munkatársainkat. Bármilyen eszközzel fenyegetnek is, egyre inkább tudjuk, hogy jó úton járunk, és nem félünk, mert nem vagyunk egyedül a pályán.”

Azt is elmondta, hogy szerinte az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum összefogásra készül. Úgy vélte, „rossz nyelvek szerint a főpolgármesternek is lehet benne szerepe”. Magyar szerint a cél az, hogy 1-2 százalékot leszakítsanak a kormányváltást akarók táboráról.

Kitért arra is, hogy szerinte Mesterházy Attila minden támogatást megkap a Fidesztől, hogy baloldali minipártot építsen. A DK-ról és Gyurcsány Ferencről azt mondta, hogy országos és helyi szinten a narancssárga és a kék Fidesz hogyan működik együtt. Hozzátette: „Senki se lepődjön meg, ha újabb pártokat gründol a Fidesz az ellenzéki szavazók megosztására.”

Magyar Péter szerint a Mi Hazánk is csak látszólag ellenzéki párt, mert vezetője miniszterekkel mosolyog közösen, és soha nem támadja a kormánypropaganda. Úgy fogalmazott, hogy néha nehéz eldönteni, hogy a Fidesz írja a Mi Hazánk programját, vagy Toroczkai László fogalmazza a Fidesz–Mi Hazánk koalíciós megállapodást.

„Ezek nem vádak, mindenki látni fogja, hogy a Fidesz lépéről lépésre fogja bevezetni ezeket”

– jelentette ki Magyar, aki szerint ez annak a jele, hogy a Fidesz pániküzemmódban van.

Az eseményen az uniós pénzek kérdése is előkerült. Kollár Kinga EP-képviselő korábbi kijelentése miatt került a kormánypárti kommunikáció célkeresztjébe. Tarr Zoltán arról beszélt, hogy az EP-ben azért dolgoznak, hogy a befagyasztott uniós pénzek eljussanak Magyarországra, de ne a korrupt kormány kezébe kerüljenek.

Magyar Péter Bóka János uniós ügyekért felelős minisztert is bírálta, amiért szerinte nem jár ki Brüsszelbe tárgyalni a pénzek hazahozataláról. Üzent is a miniszterelnöknek: „Miniszterelnök elvtárs, innen is szeretném üzenni, hogy nem félünk, és nem is félhetünk, mert mögöttünk áll egyre több jó érzésű magyar ember. Higgye el, hogy a magyarok többsége békés úton szeretné lezárni az Orbán–Gyurcsány-korszak húsz évét, de van az a pont, amikor a magyarok nem fognak meghátrálni.”

Beszélt arról is, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár nem tesz semmit a kórházak helyzetének rendezése érdekében, és hogy szerinte az egészségügyben igenis van korrupció, ellentétben Takács állításaival.

Tarr Zoltán kiemelte: az EU-nak egyáltalán nem kellemes dolog visszatartani a pénzeket, mert nincs kialakított technikájuk az ilyen helyzetek kezelésére, és eddig nem volt példa arra, hogy egy tagállam miatt erre szükség lett volna.

Az eseményen néhány videót is lejátszottak, amelyek szerintük a fideszes kommunikáció ellentmondásait mutatják, például azt, hogy egyszerre állítják, hogy jönnek az uniós pénzek, máskor pedig azt, hogy a Tisza miatt nem érkeznek meg. Tarr szerint „hallgatni is szörnyű a fideszesek szemenszedett hazugságait, mert egy hang nem igaz belőlük.”

Tarr felidézte, hogy az Erasmus-program felfüggesztéséért is az Orbán-kormány lépései felelősek, és hogy a kabinet azóta sem hajlandó helyrehozni a hibát.

Magyar ígéretet tett arra, hogy hazahozzák a magyaroknak járó uniós pénzeket, ami fejenként 800 ezer forintot jelentene. Szerinte ez a közlekedés, az egészségügy, az energetikai megújulás és a kkv-k támogatása szempontjából is fontos lesz, és a Tisza egyik fő politikai vállalása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megszakadt Orbán Viktor beszéde: egy férfi rohant fel hozzá a színpadra a Mandiner estjén
Orbán Viktor éppen a kormány teljesítményéről beszélt, amikor a közönségből egy férfi hirtelen megjelent mellette a színpadon. A férfi sietségre hivatkozott, de az igazi meglepetés csak azután jött, hogy megkapta az aláírást.


Váratlan jelenet zavarta meg a Mandiner szerda esti klubestjét, ahol Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendég. Miközben a választási kampányról és világpolitikai kérdésekről esett szó, egy férfi a közönség soraiból hirtelen felugrott a színpadra a kormányfő mellé, hogy aláírást és közös fotót kérjen tőle. Az esetről maga Orbán Viktor osztott meg felvételt a Facebook-oldalán.

A férfi sietséggel indokolta a rendhagyó akciót, mondván, nem tudja kivárni az esemény végét. Példáján felbuzdulva egy nő is elindult a színpad felé a telefonjával, őt azonban visszaültették azzal, hogy várják meg az utolsó kérdést, utána lesz lehetőség a közös képekre.

A jelenet ezzel nem ért véget: a miniszterelnököt megzavaró férfi nem sokkal később még egyszer visszatért a színpadra, hogy elkérje Orbán Viktor tollát is

- írja a HVG.

Az est politikai részében a miniszterelnök a kormány teljesítményét értékelte. „Az elmúlt négy évben száz százalék fölött teljesítettünk” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a választási ígéreteiket nemcsak betartották, de túl is teljesítették azokat. Példaként említette a kétgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét és a 14. havi nyugdíj bevezetését, amelyek eredetileg nem is szerepeltek a tervekben. A közelgő választásokkal kapcsolatban a mozgósítás fontosságát hangsúlyozta. „A jó hír az, ha melózunk, nyerünk, ha nem melózunk, nem nyerünk” – fogalmazott a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nokiásdobozzal próbálták igazolni az eltűnt milliárdokat Győrben, Pintér Bence szerint a pénz mégsincs meg
Drámai fordulat a győri közgyűlésen, ahol 1,7 milliárd forint sorsáról vitáztak. Pintér szerint a kérdés nem az, most mennyi pénz van a számlán, hanem hogy hol volt korábban, és mire költötték.


Pintér Bence győri polgármester a Facebook-on számolt be egy szerinte szürreális, 12 órás közgyűlési vitáról, amelynek középpontjában a Győr-Szol Zrt. „lakáskasszájából” hiányzó 1,7 milliárd forint állt. A polgármester szerint a fideszes többségű közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, annak ellenére, hogy állítása szerint a pénz eltűnt.

„1,7 milliárd forint eltűnt a város lakáskasszájából, és erre minden bizonyíték rendelkezésre áll: 2025. szeptember 30-ai dátumú Sárkány Péter elnök-vezérigazgató és Antal Imre fideszes felügyelőbizottsági elnök által aláírt gazdasági beszámoló alátámasztja, hogy 2 milliárd helyett 304 millió forint volt a Győr-Szol bankszámláján”

– írja a polgármester, aki Hozzáteszi, hogy szerinte teljesen mindegy, hogy ezt követően mennyi pénzt „pakolnak oda egy röpke pillanatra”, mert a pénznek minden nap meg kellene lennie a számlán.

A bejegyzés szerint a közgyűlésen Sárkány Péter elnök-vezérigazgató egy nokiásdobozból vett elő egy banki igazolást.

„Tegnap besétált az érintett elnök-vezérigazgató egy nokiás dobozzal a győri közgyűlésre. Tényleg ezt csinálta, igen. Behozott egy nokiás dobozt, és abból kivett egy banki igazolást, ami szerint több mint 2 milliárd forint volt 2026. február 3-án a Győr-Szol bankszámláján. Megkérdeztük, hogyan áll a Győr-Szol Zrt. hitelkerete, mennyit használtak fel a 2,5 milliárdos keretösszegből. Konkrétan megkérdeztük azt is, hogy a bankszámla összegét ugye nem hitelből pótolták-e ki. A vezérigazgató kérdéseinkre nem volt hajlandó egyenes választ adni, azonban utalt arra, hogy szerinte rendben van, ha hitelből pótolják ki. Szünetet rendeltem el, de a vezérigazgató 15 perc múlva sem mondta meg a hitelkeret állását.”

Pintér Bence tájékoztatása szerint a Győr-Szol Zrt. hitelkeretének jelzáloggal terhelt fedezete a Richter-terem épülete. A polgármester felháborítónak nevezte a „nokiás dobozos viccet”, mivel álláspontja szerint a győriek pénzéről van szó. Mivel nem kapott választ arra, hogy a bemutatott összeget hitelből pótolták-e, továbbra is úgy látja, nem tudni, hová tűnt a pénz.

Azt is hangsúlyozta, hogy a kérdés nem az, most mennyi pénz van a számlán, hanem hogy hol volt korábban, és mire költötték. Úgy véli, az ügy az április 12-i országgyűlési választásokhoz köthető, és szerinte ezzel Fekete Dávid és Szeles Szabolcs kampányát kellett kimenteni.

A polgármester leírta, hogy a közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, mert a Fidesz és segítőik név szerinti szavazáson ezt megakadályozták. Pintér szerint azért, mert „félnek a választóktól”. A poszt végén újra feltette a kérdést Sárkány Péternek, hogy hol volt a pénz 2025. szeptember 30-án, és mennyi hitelt hívott le a banki igazolás bemutatásához.

„A 2026.02.03-i kivonat nem a lakáskassza meglétét bizonyítja, hanem valószínűleg inkább azt, hogy a cég kénytelen volt hitelt felvenni a korábban elvont források pótlására, ezzel kamatterhet és plusz költséget okozva a tulajdonosnak. Ha ugyanis nem így van, miért nem mondták egyből, hogy az ott lobogtatott pénz nem hitelből van?”

– zárta bejegyzését a polgármester, megismételve, hogy 1,7 milliárd forint tűnt el.

Ahogy arról a Szeretlek Magyarország beszámolt, a csütörtöki közgyűlésen a testület nem szavazta meg saját feloszlatását, ehelyett fegyelmi eljárást indítottak Pintér Bence polgármester ellen. A 22 fős győri közgyűlésben 14 kormánypárti képviselő ül, a polgármester oldalán öten, míg hárman függetlenek.

Pintér két nappal korábban jelentette be, hogy feljelentést tesz és kezdeményezi a közgyűlés feloszlatását az általa vélt hiány miatt, amely szerinte 2025 januárja és szeptembere között keletkezett. A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság az ügyben büntetőeljárást indított.

Győr-Szol Zrt. közleményben vitatta a vádakat, szerintük minden pénz megvan, a lakáskassza összege 2,1 milliárd forint. Álláspontjuk szerint a 2018-as szerződés nem ír elő elkülönített bankszámlát, csak elkülönített nyilvántartást.

A „nokiásdoboz” a 2010 körüli BKV-botrány idején vált a magyar közéletben a korrupció szinonimájává. Az akkori ügyben Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgatója azt vallotta, hogy egy ilyen dobozban adott át 15 millió forintot Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek, bár ezt a vallomását később visszavonta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A bíróság szembeszegült Orbán rendeletével: folytatódik Budapest pere, a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordulhat
A Fővárosi Törvényszék megtartja a szolidaritási hozzájárulásról szóló pert március 16-án, dacára a tiltó kormányrendeletnek. A testület az Alkotmánybíróságtól egyedi normakontrollt és uniós eljárást is kezdeményezhet.


Nem hátrál a Fővárosi Törvényszék a kormánnyal szemben a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A Telex úgy tudja, hogy

a bíróság egy friss végzésben közölte a fővárossal és az állammal, hogy megtartja a per következő, március 16-i tárgyalását, dacára annak, hogy egy február 3-án kihirdetett kormányrendelet lényegében megtiltaná az ilyen pereket.

A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva ugyanis rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás esetében „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”. A jogszabály azt is előírja, hogy rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”.

A lap szerint a bíróság a végzésben jelezte, hogy alkotmányossági aggályai merültek fel a rendelettel szemben, amely szerintük több alapelvet is sért.

„A rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni” – áll a Fővárosi Törvényszék indoklásában.

A testület azt is jelezte, hogy fontolóra veszi előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az Európai Unió Bíróságánál is, mert a szolidaritási hozzájárulás intézménye, valamint a hivatkozott kormányrendelet is ellentétes lehet uniós jogi rendelkezésekkel és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával.

Mindezek alapján a bíróság felhívta a feleket, hogy 15 napon belül nyújtsanak be előkészítő iratot az alkotmányossági és az uniós jogi kérdésekről.

A testület egyúttal megerősítette, hogy a kitűzött, március 16-i tárgyalási napot megtartja. Ez a lépés eltér a Szigetszentmiklós hasonló perében hozott bírói döntéstől, ahol a bíróság a kormányrendelet megjelenése után a halasztás mellett döntött.

A főváros és a kormány közötti vita a szolidaritási hozzájárulásról évek óta tart. 2025-ben a Fővárosi Törvényszék már adott ideiglenes jogvédelmet Budapestnek, a Kúria pedig novemberben a főváros számára kedvező ítéletet hagyott helyben a 2023-as inkasszó ügyében. Az Alkotmánybíróság idén január 20-án nem találta alaptörvény-ellenesnek a szolidaritási hozzájárulás intézményét, ami után a kormány a vitát lezártnak tekintette, a főváros azonban jelezte, hogy folytatja a pereskedést. Ezután érkezett a kormányrendelet, ami a vészhelyzetre hivatkozva tett volna pontot a perek végére.

A rendelkezést számos jogász bírálta, szerintük egy jogállamban nem fordulhat elő olyan, hogy a kormány egy rendelettel megmondja az elvileg független bíróságnak, hogy mit tegyen.

Karácsony Gergely már csütörtök délután azt írta, hogy "egy nap alatt megbukott a kormány jogtipró rendelete", ekkor még a főpolgármesternek sem volt tudomása arról, hogy a Fővárosi Törvényszék a jogszabály ellenére is megtartja a per következő ülését.

"Bíztató jel, hogy a nyilvánvalóan alkotmányellenes, az európai joggal szemben álló kormányrendeletnek lehet is, kell is ellentartani, lehet bízni az igazságszolgáltatás még megmaradt függetlenségében, ezt jelzi, hogy a Szigetszentmiklós által indított pert a kormányrendelet ellenére sem szüntette meg a bíróság" - írta a Budapest Környéki Törvényszék döntésére reagálva, amellyel ebben a cikkben foglalkoztunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Látványos fordulat a magyarok fejében – már nem diktatúrának, hanem inkább maffiaállamnak látják az országot
A Republikon Intézet friss felmérése szerint a magyarok 27 százaléka már maffiaállamként tekint az országra. Ezzel párhuzamosan a „diktatúra” megnevezés népszerűsége 15 százalékról 8-ra zuhant 2023 óta.


A Republikon Intézet felmérése szerint, a megkérdezettek közül a legtöbben, 27 százaléknyian a „maffiaállam” elnevezést tartják a legtalálóbbnak a magyarországi rendszer leírására. A Medián 2023-as méréséhez képest, ez 7 százalékpontos növekedést jelent a társadalomkutatók szerint - írja a HVG.

Szintén erősödött a „nemzeti együttműködés rendszere” és az „illiberális demokrácia” megnevezés is, mindkettőt 16-16 százalék választotta, ami 5, illetve 6 százalékpontos emelkedés.

Ezzel szemben a „polgári demokrácia” népszerűsége 3 százalékponttal 14 százalékra csökkent, és ezzel lecsúszott a dobogóról, holott 2023-ban még a második leggyakoribb válasz volt.

Az elemzés szerint a változások arra vezethetők vissza, hogy a rendszerkritikus hangok már nem a jogállami, hanem a korrupciós aggályokat helyezik a középpontba. Veszített népszerűségéből az „önkényuralom” megnevezés is, amelyet a 2023-as 16 százalék után most 10 százalék választott.

A legnagyobbat a „diktatúra” elnevezés zuhant, 15 százalékról 8-ra. A „fasisztoid rendszer” definíció mindkét felmérés alkalmával az utolsó helyen végzett.

A „maffiaállam” definíció elterjedtsét, míg a „diktatúra” visszaszorulását a Republikon Intézet így magyarázza: „Egyfelől 2023-mal ellentétben a rendszerkritikus hangok nem a jogállami, hanem a korrupciós aggályokat helyezik a középpontba az elmúlt időszakban, és számos korrupciós ügy került napvilágra az elmúlt három évben, valamint egyre több ismert ügyről derültek ki új részletek. Másfelől míg korábbi ellenzéki kihívók az Orbán-rendszert előszeretettel nevezték diktatúrának, vagy a miniszterelnököt diktátornak, a jelenlegi legerősebb ellenzéki párt kampánya újra a korrupcióra helyezi a hangsúlyt, és diktátorok helyett bűnözőkről beszél”.

Egy másik 2023-as mérésben viszont a Medián azt mérte, hogy a magyarok többsége maffiaállamként, és nem önkényuralomként gondol a rendszerre. A Republikon nem linkelte, hogy melyik Medián-kutatáshoz képest emelkedett a maffiaállam definíció népszerűsége.

Amennyiben az általunk linkelt kutatást vesszük alapul, akkor nem növekedett, hanem hét százalékkal csökkent a megnevezés elterjedése.

Ettől függetlenül továbbra is ezt a szót tartják a legtalálóbbnak a magyarok, ha le akarják írni az Orbán-rendszer jellegét.


Link másolása
KÖVESS MINKET: