Magyar Péter: A kormány nyerészkedik a magyarok rezsijén, azonnal emeljék a kedvezményes keretet

„Óriási siker! A TISZA hét EP képviselőjének szavazatával sikerült megvédeni a magyar gazdákat a Mercosur egyezmény káros hatásaitól!” – írta Magyar Péter a Facebook-oldalán.

Mint írta, az Európai Parlament szűk többséggel fogadott el egy néppárti képviselők által benyújtott javaslatot, amely megakadályozza a szerinte „rendkívül hátrányos” Mercosur egyezmény hatályba lépését. Ezt írta:

Magyar Péter azt is állította, hogy a Fidesznek nem volt minden képviselője jelen a szavazásnál.

Hozzátette, ha nincs a néppárti javaslat, vagy azt nem támogatja a TISZA mind a hét képviselője, akkor a magyar gazdák és a teljes magyar mezőgazdaság óriási bajba került volna.

Bejegyzésében felszólította az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy „fogadják el az Európai Parlament döntését, és ne menjenek szembe az európai gazdák érdekével!”. Orbán Viktort pedig arra szólította fel, hogy álljon a magyar gazdák mellé, és „végezze el azt a munkát, amit a TISZA elvégzett az Európai Parlamentben”. A poszt végén feltette a kérdést, hogy hol vannak most a „gazdának maszkírozott, közpénzfaló propagandisták”.

Az Európai Parlament szerdai szavazásának tárgya az volt, hogy előzetes véleményt kérjenek-e az Európai Unió Bíróságától (CJEU) az EU–Mercosur megállapodás uniós szerződésekkel való összhangjáról. A kezdeményezés 334 igen és 324 nem szavazattal ment át, ami a Parlament hozzájárulási eljárását a Bíróság véleményének megérkezéséig felfüggeszti. Amennyiben a Bíróság negatív véleményt ad, a megállapodás a jelenlegi formájában nem léphet hatályba.

A Tanács január 9-én felhatalmazást adott a megállapodás aláírására, ami január 17-én meg is történt. A csomagot azonban továbbra is politikai viták övezik a mezőgazdasági verseny és a környezeti garanciák miatt. A Tanácsban több tagállam, köztük Magyarország, Franciaország és Ausztria is ellenezte a megállapodást, de az minősített többséggel átment, miközben több országban gazdatüntetések zajlanak.

Az Európai Néppárt (EPP) vezetése, amelynek frakciójához a TISZA Párt hét képviselője is csatlakozott, a szavazás előtti napokban nyilvánosan támogatta a megállapodást, és arra figyelmeztetett, hogy a Bírósághoz fordulás hónapokra leállíthatja a ratifikációt.

Az állami ingatlanok feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) veszi át a Szőlő utcai javítóintézet épületét, miután az intézményt azonnali hatállyal kiürítették – tudta meg a hvg.hu. Az ingatlan jövőbeni sorsáról és hasznosításáról a továbbiakban a vagyonkezelő dönt majd.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azzal indokolta a lapnak az épület átadását, hogy a javítóintézeti rendszer átalakulása következtében az ingatlanban a jövőben már nem látnak el belügyi szakmai feladatokat. Mivel a funkcióját vesztett épület kikerül a büntetés-végrehajtás fenntartása alól, annak további kezelése az MNV hatáskörébe kerül.

Az ingatlan átadását lehetővé tevő kiürítés rendkívüli sebességgel zajlott. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelet január 19-i megjelenését követően már másnap, január 20-án befejeződött a bentlakók átszállítása más intézményekbe.

Az intézmény jogutód nélküli megszüntetésének és az ingatlan teljes átadásának végső határideje március 14.

Az épület funkcióváltását és a vagyonkezelőhöz kerülését súlyos előzmények alapozták meg. Tavaly decemberben az intézet akkori vezetését bántalmazás gyanújával letartóztatták, ezt követően a kormány a „rend helyreállítására” hivatkozva vonta be a BVOP-t, ez a folyamat torkollott most az ingatlan kiürítésébe.

Újabb fejezetéhez érkezett a magyar-ukrán diplomáciai vita: Ukrajna szerdán berendelte a magyar nagykövetet, hogy tiltakozzon a kormány által a 800 milliárd dollár Ukrajnába küldése ellen szervezett nemzeti petíció miatt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-videóban.

A tárcavezető reakciójában „nagyon durva” beavatkozásnak nevezte a lépést Magyarország belügyeibe. A miniszter szerint végig fogják vinni a nemzeti petíciót, függetlenül attól, hogy az ukránok hogyan tiltakoznak és még hányszor rendelik be a magyar nagykövetet.

A magyar kormány narratívája szerint Ukrajna középtávú finanszírozási igényei rendkívüli terhet jelentenének a magyar adófizetőknek. Orbán Viktor és a kormányzati anyagok 800 milliárd dollár vagy euró nagyságrendű, évtizedes ukrán igénnyel érvelnek, amiből Magyarországra több milliárd dolláros teher hárulna. A kormány ebből vezeti le a nemzeti petíció szükségességét, amit Orbán Viktor múlt hét pénteken jelentett be a Kossuth Rádióban.

Ukrajna nem először kérette be a magyar nagykövetet, és a múltban Budapest is tett már hasonló lépést. Az ukrán külügyminisztérium korábban több alkalommal is közölte, hogy a magyar kormány „barátságtalan” megnyilvánulásai és kampányai miatt kérette be a magyar nagykövetet, és bírálta, hogy Budapest belpolitikai célokra használja Ukrajnát. Kijev visszautasítja, hogy beavatkozna a magyar belügyekbe, és hangsúlyozza, hogy az ország háborúban áll, a magyar kormányzati kommunikációt pedig „sértőnek” tartja.

Donald Trump meghívására Davosba utazik Orbán Viktor, ahol a miniszterelnök bejelentése szerint megalakítják a Béketanácsot. A kormányfő a Harcosok Klubjában tett bejegyzésében számolt be a terveiről – írta meg a Magyar Nemzet.

– közölte Orbán Viktor.

A sűrű külpolitikai program mellett belpolitikai bejelentést is tett: „Extrém hideg ez a január, most látszik, mekkora érték a rezsicsökkentés. De a nagy hideg miatt cselekednünk kell. A kormány mai ülésén újabb döntéseket hozunk.”

A miniszterelnök a brüsszeli gazdatüntetésekre is kitért, amelyekről azt mondta: „Igazuk van.” Szerinte az európai uniós vezetés döntései tönkreteszik a gazdákat.

Az Európai Unió ezzel szemben arra hivatkozik, hogy mind az ukrán importra, mind a Mercosur-országokkal kötött kereskedelmi egyezményre szigorú élelmiszerbiztonsági szabályok vonatkoznak. Emellett az európai gazdákat védő mechanizmusokat – például kvótákat, felügyeletet és gyors védintézkedéseket – is alkalmaznak.

Az EU és a Mercosur-országok a napokban írták alá az egyezményt, ám az Európai Parlament jogi felülvizsgálatra küldte, ami késlelteti a jóváhagyást. Szerdán arról szavaztak a képviselők, hogy előzetes véleményt kérjenek-e az Európai Unió Bíróságától (CJEU) az EU–Mercosur megállapodás uniós szerződésekkel való összhangjáról. A kezdeményezés 334 igen és 324 nem szavazattal ment át, ami a Parlament hozzájárulási eljárását a Bíróság véleményének megérkezéséig felfüggeszti. Amennyiben a Bíróság negatív véleményt ad, a megállapodás a jelenlegi formájában nem léphet hatályba.