Magyar Péter: Orbánék ma már a komcsikkal szavaznak együtt az Európai Parlamentben moszkvai megrendelésre

Egy négyéves kisfiú lélekjelenlétének köszönhetően érkezett gyors segítség ahhoz a Pest vármegyei édesanyához, aki családi házuk kertjében lett hirtelen rosszul és összeesett. A gyermek higgadtan tárcsázta a segélyhívót, és a mentésirányítóval végig vonalban maradva segítette a mentők kiérkezését, akik az anyát stabil állapotban szállították kórházba. Az eset nem egyedi: az utóbbi években egyre több szó esik arról, hogyan lehet felkészíteni a legkisebbeket is a vészhelyzetek kezelésére.

Az Országos Mentőszolgálat a közösségi oldalán számolt be az esetről, a bejegyzést azzal a címmel tették közzé, hogy „A NÉGYÉVES KISFIÚ TUDTA, MIT KELL TENNI”. Azt írták, a 30 év körüli édesanya a gyerekeivel a kertben tartózkodott, amikor hirtelen rosszul lett. A poszt szerint „A gyermekek azonnal anyukájuk segítségére siettek”, a legidősebb fiú és a kétéves kislány próbálták magához téríteni.

A hívás közben – az OMSZ szerint – végig kapcsolatban maradtak. „Mentésirányító bajtársunk végig vonalban maradt, és riasztotta a legközelebbi esetkocsit, amely perceken belül helyszínre ért.” Mire a segítség megérkezett, az anya már visszanyerte az eszméletét, de az esés következtében fejsérülést szenvedett. Az életmentők a beteg ellátása mellett arra is figyeltek, hogy a gyerekeket megnyugtassák. A kicsik hamar barátságot kötöttek a mentősökkel, akik játszottak velük, amíg az édesanyjuk a felügyeletüket szervezte, sőt, az Országos Mentőszolgálat bejegyzése szerint „a mentőegység reggelit is készített nekik.” Miután megérkezett egy rokon, hogy vigyázzon a gyerekekre, az anyát egy másik mentőegység közreműködésével, stabil állapotban szállították kórházba. A mentőszolgálat bejegyzése azzal zárul, hogy gratulálnak a kisfiúnak a lélekjelenlétéhez, a szülőknek a segélyhívó használatának megtanításáért, a helyszínen intézkedő bajtársaiknak pedig megköszönték „emberséges és szakmai helytállásukat”.

Rendkívüli intézkedéseket jelentett be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a súlyosbodó energiahelyzet miatt: a MAVIR életbe léptette a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetére kialakított protokollt. Egy új kormányrendelet lehetővé teszi kötelező fogyasztáscsökkentés elrendelését, sőt, meghatározott nagyfogyasztók ideiglenes lekapcsolását is a hálózatról.

A miniszter szerint a Paksi Atomerőmű teljes leállítására akár már a hétvégén sor kerülhet a Duna rendkívül alacsony vízszintje miatt. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy mai bejegyzésben először köszönetet mondott a társadalomnak, amiért a lakossági fogyasztáscsökkentéstől a vállalati korlátozásokig pozitívan reagált a kialakult helyzetre. „Így fogunk együtt sikerrel járni!” – írta. A miniszter a tartós hőhullámot és a csapadékhiányt nevezte meg a rendkívüli helyzet okaként, ami miatt tovább csökkent a Duna vízszintje. Emiatt a paksi erőmű mérnökei újabb leállítást hajtottak végre az esti és hajnali órákban, és a miniszter szerint „várhatóan a teljes leállításra is korábban, akár már a hétvégén sor kerülhet.” A jelentős erőművi teljesítménycsökkenés miatt a MAVIR ma reggel tájékoztatta a minisztert, hogy életbe lépteti a vészhelyzeti protokollt. „A protokoll életbe lépett!” – szögezte le Kapitány.

A kormányzati védelmi munkacsoport éjszakába nyúlóan ülésezett, ahol áttekintették a kapacitásokat, az importlehetőségeket és a várható forgatókönyveket. A miniszter közölte, hogy minden rendelkezésre álló kisegítő erőmű működik, a Dunamenti Erőmű kiesett 400 megawattos egységének javítása pedig folyamatban van, az „legkésőbb vasárnaptól újraindul a termelés.” A kormány az elmúlt napokban önkéntes fogyasztáscsökkentést kért a legnagyobb ipari felhasználóktól, akik konstruktívan álltak a helyzethez. „Az eddigi vállalások mintegy 240 megawattnyi, már mérhető terhelést vesznek le a hálózatról” – közölte a miniszter. Mivel azonban az önkéntes vállalások egy teljes paksi kiesés esetén már nem elegendőek, új kormányrendeletet léptettek hatályba. Ennek értelmében először önkéntes korlátozást kérnek a nagyfogyasztóktól, de ha a helyzet úgy kívánja, a MAVIR további lépéseket is tehet.

Kapitány hangsúlyozta, hogy „a korlátozási lánc legvégén áll a lakosság.” Az új rendelet átmenetileg azt is lehetővé teszi, hogy a háztartási napelemes rendszerek szélesebb körben termelhessenek vissza a hálózatba. A miniszter bejegyzésében kritikával illette az előző kormányt.

Hozzátette, a TISZA-kormány uniós forrásokból tervezi a hálózat felújítását, valamint „kiépít 4000 MW magyarországi szélerőmű-kapacitást és 3000 MW energiatároló-kapacitást.” Végezetül a miniszter ismételten arra kért mindenkit, hogy a 17 és 22 óra közötti idősávban csökkentsék az áramfogyasztást, és a politikai élet szereplőit is együttműködésre szólította fel. Úgy fogalmazott: „akik ilyen válsághelyzetben félrevezetik honfitársaikat és akadályozzák a védekezés sikerességét, azok nem szolgálják a hazát!”

Pénteken 14 órától I. fokú vízkorlátozás van érvényben Dunabogdányban, mivel a település saját kútjai naponta nagyjából 1000-1050 köbméter vizet termelnek, a felhasználás viszont eléri a 1100-1150 köbmétert.

Liebhardt András polgármester a Facebookon közzétett bejegyzésében a konkrét számok mellett a leghatározottabban visszautasította, hogy a kialakult helyzetért a helyi lakosok lennének a felelősek.

„NEM, NEM ÉS NEM, A DUNABOGDÁNYIAK JUSZT SEM…” – kezdte bejegyzését Liebhardt, aki sajnálatosnak nevezte, hogy a tudósítások többsége felelőtlennek állítja be a dunabogdányi polgárokat.

A polgármester közölte, hogy a korlátozás pénteken 14 órakor lépett életbe, amit egy önkéntes takarékosságra való felhívás előzött meg. Kiemelte, hogy a környező településeken és szerinte „miniszteri ajánlás alapján majd az egész országban” hasonló intézkedések vannak érvényben. „Tehát nincs itt semmi látnivaló, illetve van, de pont ugyanaz, mint másutt!” – fogalmazott.

Azt is elmagyarázta, hogy „Dunabogdány szigetszerű vízközművel rendelkezik, teljes egészében saját kútjaink látják el a települést.”

A helyzetet „egy nyári adottság, adott víziközművel és egy szörnyen alacsony dunai vízállással” magyarázta.

Liebhardt arra kért mindenkit, ne üljön fel a hergelésnek, „különösen ne a 1946-os Szabad Nép-re oly jellemző szalagcímekkel jelentkező sajtótermékeknek.”

A hét közepén a Pilisi-medence 14 településén már a legsúlyosabb, harmadfokú vízkorlátozást kellett elrendelni, miután a Duna Menti Regionális Vízmű szerint a korábbi felszólítások hatástalanok maradtak. A helyzet annyira kritikussá vált, hogy Szentendre magasabban fekvő részein több ezer ember maradt ivóvíz nélkül, számukra lajtos kocsikkal kellett vizet szállítani.

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter egy bejegyzésben közölte, hogy a rendkívüli hőség miatt a sportpályák és a stadionok vízhasználatát korlátoznák.

A posztban így fogalmaz:

A nyár folyamán a hatóságok többször is hőségriasztást rendeltek el és hosszabbítottak meg országszerte. A megnövekedett vízfogyasztás több helyen megterhelte a szolgáltatói hálózatokat. Gajdos már június végén a Parlamentben jelezte, hogy a víztakarékosság miatt korlátozásokra lehet számítani. Akkor azt mondta, a hőhullám idején „nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ivóvízzel füvet locsoljunk”.

A miniszter a nem létfontosságú vízhasználat, ezen belül is kifejezetten a sportpályák öntözésének visszafogását kérte. Idén nyáron is több településen vezettek be különböző szintű locsolási tilalmakat. Ezek jellemzően a lakossági kertek tömlős öntözését, az autómosást és a medencék feltöltését érintették a vízellátás biztonsága érdekében.