Vitézy: Hétfőtől leállítják a vasúti teherszállítást a kritikus órákban, de lesz néhány kivétel
A közlekedési miniszter közölte, a korlátozás a kritikus 17 és 22 óra közötti időszakot érinti országosan. Az intézkedéssel napi 70–90 MWh villamos energiát takaríthatnak meg.
Hétfőtől minden nap a kritikus, 17 és 22 óra közötti időszakban korlátozzák a teherszállítást a hazai vasútvonalakon – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
A lépést azzal indokolta, hogy az ország a paksi atomerőmű leállása miatt példátlan helyzetben van, ezért minden lehetséges eszközzel csökkenteni kell az áramfogyasztást az esti csúcsidőszakban.
A miniszter közlése szerint a Védelmi Munkacsoport Magyar Péter miniszterelnök vezetésével a tegnap esti ülésén döntött a lépésről. Az intézkedés értelmében hétfőtől a megjelölt ötórás idősávban a tehervonatok nem közlekedhetnek.
Vitézy azt írta, „ez alól csak a nemzetgazdasági szempontból nélkülözhetetlen, alapellátást lehetővé tévő szerelvények jelentenek kivételt – például amik pont a működő erőműveket szolgálják ki.”
Hozzátette, hasonló intézkedésre korábban a nagyobb havazások idején volt példa. A tárca becslése szerint a korlátozással jelentős energiamegtakarítás érhető el: „Számításaink szerint ezzel naponta 70–90 MWh megtakarítást érhetünk el.”
A posztban a kormány a nagyfogyasztókat is takarékosságra szólította fel. „A következő időszakban különösen fontos, hogy minden hazai nagyfogyasztó gondoskodjon áramfogyasztása lehető legalacsonyabban tartásáról különösen a késő délutáni és esti órákban” – fogalmazott a miniszter.
Szerinte a mostani helyzetben mindenkire számítanak. Azt kérte, hogy aki teheti, a munkahelyén vagy otthonában „akár egy kicsivel csökkentse az áramfogyasztását.”
Vitézy Dávid bejegyzését azzal zárta, hogy „példátlan helyzetben van Magyarország Paks leállása miatt, de odafigyeléssel, összefogással és felelős döntésekkel működésben tudjuk tartani az országot. Ehhez kérjük most mindenki együttműködését!”
Hétfőtől minden nap a kritikus, 17 és 22 óra közötti időszakban korlátozzák a teherszállítást a hazai vasútvonalakon – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
A lépést azzal indokolta, hogy az ország a paksi atomerőmű leállása miatt példátlan helyzetben van, ezért minden lehetséges eszközzel csökkenteni kell az áramfogyasztást az esti csúcsidőszakban.
A miniszter közlése szerint a Védelmi Munkacsoport Magyar Péter miniszterelnök vezetésével a tegnap esti ülésén döntött a lépésről. Az intézkedés értelmében hétfőtől a megjelölt ötórás idősávban a tehervonatok nem közlekedhetnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter home office elrendelését kérte minden cégtől, ahol ezt megtehetik
Magyar Péter miniszterelnök új kormányrendeletet jelentett be a paksi atomerőmű termelésének drasztikus csökkenése miatt. A rendelet szerint először a nagyfogyasztókat korlátozzák, a lakossági áramellátás védelme a legfőbb cél.
Magyar Péter miniszterelnök egy szombat délelőtti Facebook-videóban jelentett be rendkívüli intézkedéseket, miután a Duna alacsony vízállása miatt tovább kellett csökkenteni a Paksi Atomerőmű teljesítményét.
A kormányfő szerint „jelenleg már csak 480 megawatt a paksi erőmű teljesítménye a normál 2000 megawattoshoz képest”, és hozzátette, hogy „várhatóan a teljes leállításra is korábban, akár már a hétvégén sor kerülhet”.
A miniszterelnök szerint a helyzet miatt a MAVIR, mint a villamosenergiarendszer irányítója, „életbe léptette a villamosenergiarendszer jelentős zavara esetére kialakított protokolt”. A kormány éjszakába nyúlóan ülésezett, és több azonnali döntést hozott az ország energia- és ivóvízellátásának biztosítására. A bejelentés szerint Magyarország összes rendelkezésre álló kisegítő erőműve, köztük a „régóta használaton kívüli és rendkívül rossz állapotban lévő” létesítmények is működnek vagy készenlétben állnak. Azt is közölte, hogy a Dunamenti Erőmű kiesett 400 megawattos egységének javítása folyamatban van, és „a jelenlegi állás szerint vasárnaptól újra termelhet ez az erőmű”. A legnagyobb ipari fogyasztók önkéntes korlátozásokat vállaltak, amelyek révén már „mintegy 240 megawatt már mérhető terhelést vesznek le a hálózatról”. Mivel ez egy további paksi kiesés esetén már nem lenne elegendő, új kormányrendelet lép hatályba, amely megváltoztatja a korlátozások eddigi rendjét. Először önkéntes, majd szükség esetén kötelező korlátozást rendelhetnek el a nagyfogyasztóknál, és „aki vállalást tesz, és azt nem tartja be, szankcióra számíthat”.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „a korlátozási lánc legvégén áll a lakosság”.
A kormányfő ezt a gyakorlatban megvalósuló rendszerváltásnak nevezte, szembeállítva az „előző rezsim” automatizmusaival, amely szerinte súlyos energiahiány esetén a lakosság ellátását korlátozta volna. Az új rendelet átmenetileg azt is lehetővé teszi, hogy a háztartási napelemes rendszerek szélesebb körben termelhessenek vissza a hálózatba.
További intézkedésként „hétfőtől a legkritikusabb 17 és 22 óra közötti idősávban elrendeljük a vasúti teherforgalom leállítását”.
A jövő hét első három napjára pedig otthoni munkavégzést rendelnek el az államigazgatásban, és erre kérik a piaci szereplőket is. Minden állami intézmény díszkivilágítását lekapcsolják. A vízbiztonsággal kapcsolatban Magyar Péter elmondta, Ausztria és Szlovákia nem vezet be olyan korlátozást, amely csökkentené a Dunán érkező vízmennyiséget. A Duna apadását a vízgyűjtő területeken elmaradó csapadék okozza. A vízügyi szerveket felkérték a harmadfokú vízkorlátozás elrendelésére ott, ahol az indokolt. Ez locsolási tilalmat jelent, és a nem létfontosságú vízfelhasználás korlátozását. „Ivóvízzel ezekben a napokban nem lehet füvet locsolni, díszfelületeket mosni, vagy látványelemeket működtetni, vagy éppen medencéket feltölteni, mert minden csepp víz számít” – fogalmazott. A miniszterelnök az előző kormányt hibáztatta egy „sérülékeny, drága és kiszolgáltatott rendszer” örökségéért, megemlítve a paksi szivattyúfejlesztés késedelmét, a tárolókapacitások hiányát és az elhanyagolt vízügyi rendszert. Felszólította a „politikai élet bukott szereplőit”, hogy hagyjanak fel a dezinformációk terjesztésével, végül pedig köszönetet mondott a védekezésben részt vevőknek.
Magyar Péter miniszterelnök egy szombat délelőtti Facebook-videóban jelentett be rendkívüli intézkedéseket, miután a Duna alacsony vízállása miatt tovább kellett csökkenteni a Paksi Atomerőmű teljesítményét.
A kormányfő szerint „jelenleg már csak 480 megawatt a paksi erőmű teljesítménye a normál 2000 megawattoshoz képest”, és hozzátette, hogy „várhatóan a teljes leállításra is korábban, akár már a hétvégén sor kerülhet”.
A miniszterelnök szerint a helyzet miatt a MAVIR, mint a villamosenergiarendszer irányítója, „életbe léptette a villamosenergiarendszer jelentős zavara esetére kialakított protokolt”. A kormány éjszakába nyúlóan ülésezett, és több azonnali döntést hozott az ország energia- és ivóvízellátásának biztosítására. A bejelentés szerint Magyarország összes rendelkezésre álló kisegítő erőműve, köztük a „régóta használaton kívüli és rendkívül rossz állapotban lévő” létesítmények is működnek vagy készenlétben állnak. Azt is közölte, hogy a Dunamenti Erőmű kiesett 400 megawattos egységének javítása folyamatban van, és „a jelenlegi állás szerint vasárnaptól újra termelhet ez az erőmű”. A legnagyobb ipari fogyasztók önkéntes korlátozásokat vállaltak, amelyek révén már „mintegy 240 megawatt már mérhető terhelést vesznek le a hálózatról”. Mivel ez egy további paksi kiesés esetén már nem lenne elegendő, új kormányrendelet lép hatályba, amely megváltoztatja a korlátozások eddigi rendjét. Először önkéntes, majd szükség esetén kötelező korlátozást rendelhetnek el a nagyfogyasztóknál, és „aki vállalást tesz, és azt nem tartja be, szankcióra számíthat”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy korábban lapunk is beszámolt róla, szombat hajnalban leállították a paksi 1-es blokk egyik egységét a Duna alacsony vízállása miatt. Az erőmű közleménye szerint mindez hajnali 5 óra 45 perckor történt.
Szombat reggel Magyar Péter rövid posztban reagált a lépésre.
„Tovább csökkent a Duna vízszintje, újabb leállítás Pakson. A jelenlegi termelés már csak 480 megawatt, a normál 2000 megawatthoz képest. Rövidesen fontos bejelentések a védelmi munkacsoport éjszakai döntéseiről”
- olvasható a miniszterelnök oldalán.
Ahogy korábban lapunk is beszámolt róla, szombat hajnalban leállították a paksi 1-es blokk egyik egységét a Duna alacsony vízállása miatt. Az erőmű közleménye szerint mindez hajnali 5 óra 45 perckor történt.
Szombat reggel Magyar Péter rövid posztban reagált a lépésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Végleges a következő tanév rendje: ekkor kezdődik a tanítás, így alakulnak a szünetek
A diákokra 180 tanítási nap vár szeptember 1. és június 18. között, a végzősöknek pedig április 30-án lesz az utolsó tanítási napjuk. Új projektnap indul, a középiskolai igazgatók május elején digitális munkarendet is elrendelhetnek.
Péntek este a Magyar Közlönyben megjelent a 2026/2027-es tanév hivatalos rendje, ezzel véglegessé vált, hogy több ponton is változik az eddig megszokott menetrend. A rendelet bevezeti a „Gyerekek és diákok hangja” elnevezésű projektnapot, egyszerűsíti a kompetenciaméréseket, és digitális hét megtartását is lehetővé teszi a középiskolákban.
A jövőben a diákoknak egy új projektnapon lehetőségük lesz elmondani, hogyan látják az iskolájukat, és milyen ötleteik vannak a közösségük formálására.
A rendelet egyszerűsíti a kompetenciamérések rendszerét: ezek a jövőben csak a páros évfolyamokat érintik, és kevesebb területre terjednek ki - írja az MTI. Új elem, hogy a gimnáziumok és szakgimnáziumok 9-11. évfolyamán 2027. május 3. és 7. között az igazgató döntése alapján tantermen kívüli, digitális munkarendet is elrendelhet. A nevelőtestületek a tanév során öt tanítás nélküli munkanapot használhatnak fel, ezek közül egynek a programjáról – a tanárok véleményének kikérésével – a diákönkormányzat dönthet.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a rendelet kapcsán arról beszélt, hogy a diákok véleményének meghallgatása és a részvételre nevelés a cél.
„Azt szeretnénk megmutatni, hogy a véleményük számít. Hogy a közös gondolkodásnak van helye az iskolában. És hogy a részvétel nemcsak jog, hanem olyan tapasztalat, amely megtanít együttműködni, felelősséget vállalni és alakítani a közös ügyeinket” – fogalmazott a tárcavezető.
A köznevelésben a tanév 2026. szeptember 1-jén, kedden kezdődik és 2027. június 18-án, pénteken ér véget, a tanítási napok száma 180 lesz. A végzős középiskolásoknak 2027. április 30-án lesz az utolsó tanítási nap.
Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. október 22., a szünet utáni első pedig november 2. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap december 18., a szünet utáni első január 4. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2027. március 24., az utána következő első pedig április 5. A szakképzésben a tanév 177 napos lesz, és 2027. június 15-én zárul.
Péntek este a Magyar Közlönyben megjelent a 2026/2027-es tanév hivatalos rendje, ezzel véglegessé vált, hogy több ponton is változik az eddig megszokott menetrend. A rendelet bevezeti a „Gyerekek és diákok hangja” elnevezésű projektnapot, egyszerűsíti a kompetenciaméréseket, és digitális hét megtartását is lehetővé teszi a középiskolákban.
A jövőben a diákoknak egy új projektnapon lehetőségük lesz elmondani, hogyan látják az iskolájukat, és milyen ötleteik vannak a közösségük formálására.
A rendelet egyszerűsíti a kompetenciamérések rendszerét: ezek a jövőben csak a páros évfolyamokat érintik, és kevesebb területre terjednek ki - írja az MTI. Új elem, hogy a gimnáziumok és szakgimnáziumok 9-11. évfolyamán 2027. május 3. és 7. között az igazgató döntése alapján tantermen kívüli, digitális munkarendet is elrendelhet. A nevelőtestületek a tanév során öt tanítás nélküli munkanapot használhatnak fel, ezek közül egynek a programjáról – a tanárok véleményének kikérésével – a diákönkormányzat dönthet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
ENSZ-főtitkár: A nyári katasztrófák csak a bemelegítés voltak, a legrosszabb még hátravan
A Csendes-óceán keleti és középső vizei már három fokkal melegebbek a szokásosnál, októberig pedig szinte minden szárazföldön nagyobb meleg jöhet. Az ENSZ-főtitkár szerint a nyári hőkupolák és erdőtüzek után további rekordok dőlhetnek meg.
António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken éles figyelmeztetést fogalmazott meg az El Niño gyors erősödéséről, amely szerinte „üzemanyagot önt egy már lángoló bolygóra”, és újabb globális melegrekordokat hozhat - írta a France 24.
„Két hónapja figyelmeztettem, hogy az El Niño az ajtónk előtt áll. Most már a házban van – és feljebb tekeri a fűtést.”
Guterres szerint a Meteorológiai Világszervezet új előrejelzései riasztó képet festenek. A Csendes-óceán keleti és középső vizei már most átlagosan 3 Celsius-fokkal melegebbek a szokásosnál, októberig pedig szinte minden szárazföldi területen a normálisnál forróbb idő várható. A főtitkár szerint a nyáron tapasztalt rekorddöntő hőkupolák és „apokaliptikus” erdőtüzek után még súlyosabb hatások jöhetnek. „Már túléltünk egy szélsőséges nyarat… De a legújabb tudományos megfigyelések szerint ez még csak a bemelegítés.”
A kockázatok túlmutatnak a hőségen: Indiában a monszun a vártnál jóval gyengébb, miközben forróbb és szárazabb időjárást jeleznek előre Közép-Amerikától kezdve a Karib-térségen, Dél-Amerikán, Dél-Ázsián és Európán át Afrikáig.
„Együtt nézve mindez az összes évszakos rekord megdőlésének kockázatát hordozza… Ismeretlen vizeken járunk” – fogalmazott a főtitkár.
Guterres szerint „az ítélet egyértelmű: a klímaváltozás túlpörög”. Négy pontban vázolta a szükséges teendőket: védeni kell az embereket a hőségtől, biztonságosabbá kell tenni a munkavégzést, a hővédelmet be kell építeni a városok és épületek tervezésébe, legfőképpen pedig le kell állni a válságot tápláló fosszilis energiahordozók használatával.
A Meteorológiai Világszervezet már hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy 90 százalékot is meghaladja az esélye az El Niño visszatérésének, és a legtöbb modell legalább mérsékelt eseményt valószínűsített. Ennek nyomán friss előrejelzést adott ki a szervezet, egyes kutatói előrejelzések pedig egy rendkívüli, brutálisan erős jelenség kialakulását sem zárták ki, amely a globális felmelegedéssel párosulva 2027-et a valaha mért legforróbb évvé teheti.
A jelenség hatásai várhatóan minket is elérnek: Molnár László meteorológus korábban arról beszélt, hogy Magyarországon először egy csapadékosabb időszak jöhet, amelyet egy tartósabb száraz periódus követhet.
António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken éles figyelmeztetést fogalmazott meg az El Niño gyors erősödéséről, amely szerinte „üzemanyagot önt egy már lángoló bolygóra”, és újabb globális melegrekordokat hozhat - írta a France 24.
„Két hónapja figyelmeztettem, hogy az El Niño az ajtónk előtt áll. Most már a házban van – és feljebb tekeri a fűtést.”
Guterres szerint a Meteorológiai Világszervezet új előrejelzései riasztó képet festenek. A Csendes-óceán keleti és középső vizei már most átlagosan 3 Celsius-fokkal melegebbek a szokásosnál, októberig pedig szinte minden szárazföldi területen a normálisnál forróbb idő várható. A főtitkár szerint a nyáron tapasztalt rekorddöntő hőkupolák és „apokaliptikus” erdőtüzek után még súlyosabb hatások jöhetnek. „Már túléltünk egy szélsőséges nyarat… De a legújabb tudományos megfigyelések szerint ez még csak a bemelegítés.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
