Magyar Péter: Orbán magára hagyta a közösségét, egy VB-meccsen „küzd az önkény” ellen, Gulyás elhagyta a süllyedő hajót

A Mi Hazánk elnöke szerint a Fidesz szavazói részéről van társadalmi igény a két párt közötti koordinációra a Tisza-kormánnyal szemben, ezt a migrációs paktum elleni tüntetésen tapasztalta. Toroczkai László a 24.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy a Mandinernek adott, nagy visszhangot kiváltó nyilatkozatában tényszerűen válaszolt a riporter kérdésére. „Amikor kimentem a migrációs paktum elleni tüntetésre – ahol, ha jól érzékeltem, többségében fideszes és nem mi hazánkos szavazók voltak jelen –, nagy örömmel és szeretettel fogadtak. Pusztán erre a tényre alapoztam, hogy érzek ilyen társadalmi igényt” – magyarázta. Úgy véli, az a 2-3 millió ember, aki nem a Tisza Pártra, hanem a Fideszre vagy a Mi Hazánkra szavazott, még keresi a kormányváltás útját.

Céljának tekinti, hogy pártja minél erősebb legyen, és szívesen képviselné azokat a bizonytalan szavazókat, akik a polgári Magyarország ideáját jónak tartották, de most nem találják a vezetőjüket. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz rivális vagy szövetséges-e, egy friss hírrel válaszolt: állítása szerint Gazda Zoltánt, a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetőjét azért nem hívták meg Tusnádfürdőre, mert lobbizott azért, hogy ő is meghívást kapjon.

A parlamenti munkával kapcsolatban elmondta, a Mi Hazánk a jövőben is a programja és elvei alapján fog dönteni, ami azt jelenti, hogy esetenként a Fidesszel is együtt szavazhatnak, ahogy az előző ciklusban az akkori ellenzékkel is előfordult. Példaként az alaptörvény-módosítást hozta fel, amelyről hasonlókat mond a két párt. „Mindkét párt azt mondja: a jogállamot nem lehet nem jogállami módszerekkel építeni, ahogy demokráciát sem lehet diktatúrával. Viszont komoly különbség, hogy

– tette hozzá.

Toroczkai szerint a Tisza Párt hatalomra jutása nem változtatott a Mi Hazánk-szavazók Orbán Viktorról és a Fideszről alkotott véleményén. Azok, akik korábban is kritikusak voltak, továbbra is elutasítóak, nekik magyarázatot is kellett adnia a Mandiner-interjúban elhangzottakról. Azt a kijelentését, hogy Orbán Viktor államférfi és történelmi személyiség, továbbra is tartja.

Szerinte a szavait kiforgatták, és cáfolta, hogy koalíciót akarna kötni a Fidesszel. Állítása szerint csupán a Fidesz szavazói körében érez kétségbeesést és igényt az együttműködésre, a saját táborában nem. „A Fidesz-szavazóknál tapasztalok egyfajta kétségbeesést, a mieinknél nem” – jelentette ki.

A pártelnök szerint abszolút rosszul értelmezik azokat a szavait, amelyekben a Fidesszel való együttműködésről beszélt, mert ő nem koalícióra gondolt. „Ki a fene gondolkodik most koalícióban, ha négy év múlva lesznek választások?” – tette fel a kérdést. Szerinte csupán arról van szó, hogy lesznek ügyek, amelyekben együtt lehet működni a Fidesszel. Aggasztó jeleket lát arra, hogy a Tisza Párt visszaél a hatalmával, és ilyenkor természetesnek tartja, hogy a parlamentben együtt lépnek fel a másik két ellenzéki frakcióval. Közös tüntetést azonban korainak tart, mert nem tudni, mivé alakul a Fidesz.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a Fidesz szavazótábora tisztességes emberekből áll, és a pártnak is vannak olyan politikusai, mint Simicskó István, akivel el tudja képzelni a közös fellépést. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktorral vagy Lázár Jánossal egy színpadon felszólalna-e, azt mondta, ezt most nehezen tudja elképzelni, de ügyek mentén mindenkivel le kell ülni tárgyalni. Fenntartja korábbi állítását, miszerint a Fidesznek vége, és lefelé ívelő pályán vannak. „A Fidesz biztosan nem fogja tudni túlszárnyalni a legutóbbi választási eredményét, soha nem lesznek képesek ugyanezt a szavazatszámot hozni” – jósolta.

A „néppártosodás” szót kerülni szeretné, mert nem akarnak ideológiai fordulatot végrehajtani, mint Vona Gábor Jobbikja. „A táborunkat szeretnénk szélesíteni, több szavazót szeretnénk megszólítani, de az elveinket soha nem adjuk fel” – hangsúlyozta. Úgy véli, az elmúlt tíz év Fidesz-szavazóit önazonos módon tudja képviselni. Elismert néhány pozitívumot a Fidesz elmúlt 16 évéből, mint a déli határkerítés megépítését és a családpolitikai intézkedéseket, amelyek egy ideig növelték a születések számát. Ezzel szemben komoly ideológiai különbséget lát a Tisza Párttal, például az LMBTQ-jogok kérdésében. „Magyar Péter egyértelműen kijelentette – szintén a velem való vitában –, hogy lehetővé tenné azt, hogy azonos nemű párok is örökbe fogadhassanak gyermeket” – emelte ki.

Ezt a stílusváltást egy konkrét példával illusztrálta: az idei Pride-ra nem ellentüntetést szerveztek, hanem két héttel később megtartották a Családi büszkeség menetét gyermekprogramokkal és pozitív üzenetekkel. „Ez egyfajta stílusváltás, amire biztosan szükség van, de ez nem ellenkezik az ízlésemmel vagy azzal, amit eddig képviseltem” – mondta, majd a felvetésre, hogy megszelídül-e a párt, így felelt: „Szerintem én mindig is szelíd voltam.”

Három hónapra kitiltotta az Országházból Bohár Dánielt Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke. A korábbi megafonos riporter egyelőre nem hozta nyilvánosságra a döntés pontos okát, de ígérete szerint hamarosan közli a részleteket.

Bohár Dániel röviddel az Országgyűlés keddi ülése előtt tudatta, hogy a házelnök határozata értelmében három hónapig nem kívánatos személy a Parlamentben. A véleményvezér a közösségi oldalán számolt be a fejleményről.

– írta a posztban.

A döntésről egyelőre annyit tudni, hogy a kitiltás három hónapra szól, és az Országház területére vonatkozik. Az azonban még nem ismert, hogy a határozat milyen konkrét szabálysértésre hivatkozik, és hogy Bohár Dániel tervez-e jogi lépéseket tenni az ügyben.

A mostani döntés előzménye, hogy múlt héten Forsthoffer Ágnes vizsgálatot rendelt el Bohár és stábja parlamenti tevékenysége miatt.

Az akkori szabályok szerint újságírói munkát kizárólag érvényes sajtóbelépővel lehet végezni. Bohár akkor azzal védekezett, hogy nem áll szerződéses viszonyban a Fidesz képviselőcsoportjával, és pénzt sem kap a párttól.

Az elmúlt időszakban több eset is ráirányította a figyelmet Bohár Dániel és a kormányoldal kapcsolatára. Korábban vita tárgya volt, hogy ki finanszírozta a riporter isztambuli útját, amelyen Orbán Viktor miniszterelnököt kísérte. Bár felmerült, hogy a Megafon állta a költségeket, ezt hivatalosan nem erősítették meg egyértelműen.

Nem sokkal az első poszt után, kedd délelőtt egy újabb bejegyzésben fejtette ki Bohár, hogy mivel indokolták a kitiltását.

Bohár Dániel egy keddi Facebook-videóban közölte, hogy három hónapra kitiltották a Parlamentből. Azt mondta, levelet kapott az Országgyűlés elnökétől, a tiszás Forsthoffer Ágnestől.

A bejegyzésben a hivatalos indoklást is közzétette: „A közösségi médiában nyilvánosan hozzáférhető felvételek alapján

és interjúk készítését kezdeményezték, valamint e tevékenységüket média tartalom előállítása céljából végezték, amely sajtótudósítói tevékenységnek minősül.”

Hozzátette, hogy a politikusok kérdezését nem mostanában kezdte, hanem másfél évtizede ezt csinálja, és ahogy eddig, úgy ezután is meg fogja oldani a munkavégzést.

A kitiltást egy múlt hétfőn indított vizsgálat előzte meg, miután kiderült, hogy a megafonosként is ismert Bohár Dániel a Fidesz-frakció vendégeként, nem pedig akkreditált újságíróként készített videókat az Országházban.

A házelnöki oldal szerint a lépés a mindenkire érvényes szabályok betartatását szolgálja, míg a Fidesz-közeli szereplők politikai indíttatású korlátozásról beszélnek.

A kőolajtermék-előállítók különadójának kiterjesztéséről és 2027-ig tartó meghosszabbításáról dönt kedden az Országgyűlés, és megkezdik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat vitáját is. A rendkívüli ülés reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, köztük Magyar Péter kormányfő beszédével. A képviselők a nap folyamán szavaznak a kőolajtermék-előállítói különadó módosításáról, a magyar-szlovák határt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításáról is.

A határozathozatalok után sürgős tárgyalásban kezdődik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat vitája.

A tervezet alapján a hivatal gondoskodna a szükséges hatósági és bírósági eljárások megindításáról is.

Szintén sürgősen tárgyalják azokat a törvénymódosításokat, amelyek az ország uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai vállalások teljesítéséhez szükségesek. A csomag egyebek mellett előmozdítja a szélerőművi beruházások megvalósítását, egyszerűsíti a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárásait, és hozzájárul a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növeléséhez, valamint az energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez.

Az Országgyűlés napirendjére kerül a Pósfai Gábor belügyminiszter által kidolgozott javaslat is, amely a rendészeti feladatellátásban lévő párhuzamosságokat csökkentené.

Ugyanezzel a céllal és határidővel szüntetik meg az Országgyűlési Őrséget is.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kezdeményezésére módosítják a közneveléssel kapcsolatos törvényeket.

és megszünteti azt a szabályt, amely szerint szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.

A képviselők megvitatják a Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter által jegyzett, az egészségügyi adatkezelést érintő törvénymódosítást is. A javaslat lehetővé teszi, hogy a szifiliszfertőzésre vonatkozó adatot a várandósgondozást végző szakember vagy a várandóst ellátó más orvos – például a szülést levezető orvos – akkor is láthassa, ha a szűrés nem a gondozás keretében történt, ezzel segítve a betegség mielőbbi kiszűrését és a kezelés megkezdését.

Via MTI