Magyar Péter máris reagált arra, hogy a Fidesz tüntetést szervez

A hétfői parlamenti ülés elején Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentkezett napirend előtti felszólalásra „Miért hazudtak az uniós pénzekről?” címmel.

A tárcavezető röviden ismertette, hogy 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás hazahozása van terítéken. Tájékoztatta a házat, hogy az Európai Bizottsággal a tárgyalásokat lezárták, a Magyarországtól elvárt szupermérföldkövek szövege elkészült. Vitézy úgy tudja, hogy a végleges döntés az EU pénzügyminisztereinek tanácsának hétvégi ülésén várható. A miniszter szerint Magyarország számára pozitív döntés fog születni.

Majd öt olyan „hazugságról” beszélt, amivel szerinte a korábbi kormánypártok megpróbálták elhitetni az emberekkel, hogy miért nincs uniós pénz, miért „félkész” az ország - idézte itt elődjét, Lázár Jánost.

Az első hazugság szerinte az volt, hogy Ukrajnában van a magyarok pénze – „ez nem igaz”, mondta, ezek a korrupció miatt voltak befeagyasztva. Vitézy felidézte, azt is mondták, hogy az Unióban Ukrajna gyorsított csatlakozását kérik a pénzért cserébe, ami szerinte szintén nem igaz, amit véleménye szerint jól mutat, hogy a Tisza-kormány továbbra sem nyitott Kijev gyorsított csatlakozására, és ez mégsem akasztotta meg a tárgyalásokat.

Úgy gondolja, az is hazugság volt, hogy a Fidesz hazahozta volna az uniós pénzeket, ha nyer. Majd felsorolta, hogy mennyi pénzt hagytak veszni a korábbi kormányok. Vitézy azt mondta, hogy az is cáfolja ezeket az állításokat, hogy a helyreállítási tervhez kapcsolódó beruházásokat nem indították el, ez szerinte arra utal, a Fidesz nem is hitt abban, hogy például a HÉV-felújításra szánt pénz hazajöhet valaha.

Majd elmondta, hogy csak úgy tudják 7 százalék körülire a költségvetési hiányt, hogy az uniós pénzeket hazahozzák.

Az ötödik hazugság szerinte pedig az volt, hogy a szuverenitásról és nem a korrupcióról kell lemondani. Majd a Fidesz-KDNP-hez intézve megkérdezte, hogy mégis kinek fáj az Unió által elvárt átláthatóbb vagyonnyilatkozat, az átláthatóbb közbeszerzések, a KEKVÁK felszámolása: „kinek a pénze van ezekben?” - tette fel a költői kérdést.

Szerinte az uniós pénzeket Magyarország azért nem kapta meg, mert ezen hazugságok helyett valójában a

A közlekedési miniszter szerint már például járhatnának az új HÉV-ek, és megannyi más beruházás is megvalósulhatott volna, ha ez nem történik meg. Elmondta, ők sem tudják visszahozni a 2 milliárdot, amit a Fidesz-KDNP miatt az ország elvesztett, de mindent megtesznek, hogy a még menthető pénzeket hazahozzák.

Majd szónoklatát azzal zárta, hogy szerinte Fidesz kormány kiírta a kék plakátokra, „hogy megállítják Brüsszelt, de valójában a magyar gazdaságot sikerült megállítani, önök kiírták plakátokra, hogy üzennek Brüsszelnek, de valójában a magyar vasúton utazóknak, a magyar hallgatóknak üzentek hadat.”

Vitézy arra kérte, a Fidesz-KDNP-t, hogy végre mondják el a magyar embereknek az igazságot, hogy miért nem sikerült hazahozni az uniós pénzeket.

Orbán Viktor, a Fidesz-elnöke is megosztotta a pártja által szervezett csütörtöki „Stop Önkény!” tüntetést. „A Tisza minden határt átlép: emberit, erkölcsit, jogállamit. A magyar választók nem erre adtak felhatalmazást. Ne hagyjuk! Tüntetés: csütörtök, 18 óra, a Sándor-palota előtt” – írja a volt miniszterelnök Facebook-oldalán.

Magyar Péter hétvégén nyújtotta be a 17. alaptörvény-módosítást, a kormány hétfő délelőtt pedig már sürgősségi eljárást kezdeményezett a kérdésben. Ez azt jelenti, kedden megkezdődhet az alkotmánymódosítás általános vitája, amely a köztársasági elnök menesztése mellett, a 12 éves képviselői mandátumlimiten át az Alkotmánybíróság átalakításáig terjed.

Gulyás szerint noha a rendszerváltás óta hatszor is volt kétharmados felhatalmazása egy kormánynak, „soha senki ilyen módon az alkotmányozó többséggel nem élt vissza, mint amire a mostani kormánykoalíció kísérletet tesz”. Ennek részének nevezte a köztársasági elnök és intézményének megalázását, valamint az államfő erőszakos eltávolítását.

A javaslatcsomag további elemeit is élesen bírálta a fideszes politikus.

Részletek itt:

2025 tavaszán a kormánypárti sajtó cikkezni kezdett Ruszin-Szendi állítólagos zsírleszívásáról, ami után a kormány azonnal KEHI-vizsgálatot rendelt el. Fontos leszögezni: ez a szerv közpénzek megfelelő felhasználását vizsgálja, tehát nem arra volt kíváncsi, hogy a Honvédkórházból miképpen jutottak ki a védett személy egészségügy információi a kormánymédiához, hanem, hogy történt-e törvénytelenség, esetleg közpénzfelhasználás.

A hivatal 2025. június 30-án tette közzé jelentését, ami azt állította, hogy Ruszin-Szendi Romulusz törvénytelenül és szabálytalanul közpénzből magáncélra vette igénybe az irányítása alatt álló kórház szolgáltatását. Az iratban szerepeltek a politikus érzékeny egészségügyi adatai is, amiről aztán újra cikkezni kezdett a kormánymédia.

Ruszin-Szendi Romulusz az eljárást egy politikai indíttatású támadásnak minősítette.

Az Átlátszó ezután indított pert a Honvédkórház ellen, hogy megtudják, hogyan „juthattak ki” a volt vezérkari főnök egészségügyi adatai a rendszerből.

A VIP-betegek adatkezelésének megismeréséért indított pert a lap 2025 novemberében első fokon, idén júliusban pedig jogerősen is megnyerte.

Jogerős bírósági ítélet után azonban csak annyi derült ki, hogy a Honvédkórház a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kérésére adott ki különlegesen védett egészségügyi adatokat Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnökről. Ezt eddig is tudni lehetett, hiszen a jelentés másképp nem készülhetett volna el. Az viszont nem derült ki, hogy a védett adatok hogyan kerültek az azóta megszűnt Bors szerkesztőségébe, és

A bíróság által kikényszerített adatkezelési tájékoztató szerint a védett személyek adatait a VIPGuard nevű rendszerbe viszik fel, melynek célja ezen egyének adatainak fokozott védelme. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a rendszer a már meglévő kórházi informatikai rendszerben kezelt adatokhoz való hozzáférést korlátozza és naplózza, valamint azokat nem továbbítja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe.

A kiadott közérdekű adatokból az is kiderül, hogy 2022. január 1. és 2025. augusztus 18. között 61 alkalommal rögzítettek adatot a VIPGuard rendszerben. Azt azonban nem tudni, hogy ez 61 különböző személyt jelent-e.

A kórház állítása szerint az ügyben „nem történt adattovábbítás”, és nem merült fel jogosulatlan nyilvánosságra kerülésre vagy adatvédelmi incidensre utaló információ. Az intézmény válasza szerint az ügynek nincsenek személyi következményei, és arról sincs információ, hogy egyáltalán indult-e belső vizsgálat.

A jelenleg honvédelmi miniszteri posztot betöltő Ruszin-Szendi és az általa vezetett tárca az Átlátszó mai cikkét egyelőre nem kívánta kommentálni, a Honvédkórháznak megküldött kérdéseket is megkapták, amire még ők sem válaszoltak.

Hétfőn azonnali hatállyal mentesítették a munkavégzés alól Szöllősi Györgyöt, a Nemzeti Sport főszerkesztőjét. A döntést a lapot kiadó Nemzeti Sport Kft. ügyvezetője hozta meg a tulajdonosi jogokat gyakorló közmédia vezetőjének, Horváth Andrásnak a kérésére – az erről szóló közlemény a sportnapilap oldalán jelent meg.

A lap vezetésével és a főszerkesztői feladatok ellátásával szintén azonnal Somogyi Zsoltot, a lap munkatársát bízták meg ideiglenesen. A közlemény szerint a személyi döntés a közmédia átalakításának része.

Ennek érdekében a következő hetekben átfogó szakmai áttekintést végeznek a szerkesztőség működéséről.

Szöllősi György személye az elmúlt időszakban több vitát is kiváltott. A Magyar Sportújságírók Szövetségének elnökeként egy kormányzati kampánylevelet küldött ki a tagoknak, amit később egy ATV-s interjúban azzal indokolt, hogy a szervezet állami támogatásban részesül, ezért „illik” egy ilyen kérést teljesíteni. A kijelentés után több mint ötven sportújságíró bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene. Nemzetközi figyelmet keltett az is, amikor elutasították az amerikai vízumkérelmét, amit az Egyesült Államok nagykövetsége később azzal magyarázott, hogy diplomatavízumot magánszemélyek nem kaphatnak.