Magyar Péter a mandátumkorlátozásról: Jó lenne, ha felhagynának azzal a hazugsággal, hogy ez nem szerepelt a programunkban
A miniszterelnök videófelvételekkel emlékeztetett arra, hogy korábban már többször is beszélt erről a tervükről. Hangsúlyozta, hogy a Fidesszel ellentétben ők nem árultak zsákbamacskát.
Magyar Péter Facebook-bejegyzésben emlékeztetett arra, hogy a Tisza Párt már 2024-ben világossá tette a mandátumkorlátozásokra vonatkozó szándékát.
Két 2024-es felvételt elevenített fel, amelyekben egyértelműen elmondja, hogy amennyiben a Tisza felhatalmazást kap, úgy két ciklusban korlátozzák a miniszterelnök és az országgyűlési képviselők mandátumát.
„Rengeteg alkalommal beszéltem erről, vagy írtam itt ki” – fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette:
„Azt valósítjuk meg, amit vállaltunk és amire felhatalmaztak minket a magyarok.”
Hangsúlyozta, hogy a Fidesszel ellentétben ők nem árultak zsákbamacskát.
Végül azt üzente:
„Jó lenne, ha a magukat elemzőnek, politikusnak vagy újságírónak nevezők felhagynának azzal a hazugsággal, hogy ez nem szerepelt a TISZA programjában!”
Fülöp Botond, a Vidéki Prókátorként elhíresült ügyvéd a közösségi oldalán arról írt, hogy „a választójog javasolt korlátozását a demokrácia szempontjából retrográdnak, a nemzeti érdekeink szempontjából károsnak, a kitűzött cél elérésére alkalmatlannak, s mint a választójog ésszerűtlen korlátozását, a nemzetközi jogi kötelezettségeinkkel ellentétben állónak” tartja. „Biztos vagyok benne, hogy a javasolt módosítással sem Periklész, sem Cicero, sem Deák Ferenc, sem pedig Antall József nem értene egyet” – fűzte hozzá. Azt is írta, hogy ha nem téved, a választójog korlátozása – a miniszterelnöki megbízatási időtartam korlátozásával szemben - nem szerepelt a Tisza Párt választási ígéretei között, ezért a választási eredmény ezen változtatás tekintetében nem tekinthető politikai felhatalmazásnak.
A parlament június 15-én kétharmados többséggel elfogadta az Alaptörvény 16. módosítását, amellyel legfeljebb nyolc évre korlátozták a miniszterelnöki tisztség betöltését, a korábbi (1990 utáni) időszakok beszámításával. Magyar hétfőn aztán azt is bejelentette, hogy javasolják az országgyűlési képviselők mandátumának 12 évben való maximalizálását is.
Magyar Péter Facebook-bejegyzésben emlékeztetett arra, hogy a Tisza Párt már 2024-ben világossá tette a mandátumkorlátozásokra vonatkozó szándékát.
Két 2024-es felvételt elevenített fel, amelyekben egyértelműen elmondja, hogy amennyiben a Tisza felhatalmazást kap, úgy két ciklusban korlátozzák a miniszterelnök és az országgyűlési képviselők mandátumát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Havasi Bertalan az aranykonvoj-ügyről: Az ukránok akarnak diktálni a magyar igazságszolgáltatásnak
A Fidesz kommunikációs igazgatója azután adott ki közleményt, hogy pénteken az ukrán pénzszállítók ügyvédje többek közt Orbán Viktor gyanúsítását és őrizetbe vételét. Havasi Bertalan mindössze egy mondattal reagált erre.
Pénteken a sajtóban megjelent az aranykonvoj-ügyben érintett ukrán pénzszállítók ügyvédjének egy közleménye, amely szerint Dr. Horváth Lóránt indítványozta Hajdú János, Farkas Örs, Demeter Tamás és Orbán Viktor gyanúsítását és őrizetbe vételét. A közlemény szerint az indítványt a sajtóban megjelent értesülésekre alapozzák. Csütörtökön a 444.huírt arról, hogy egy ügyészségi dokumentum szerint Orbán Viktornak büntetőjogi felelőssége lehet az ügyben.
Erre reagált a Fidesz kommunikációs igazgatója, Havasi Bertalan egy rövid közleményben:
„Az, hogy az ukránok ügyvédje – amúgy jogosulatlanul – »letartóztatást indítványoz« az úgynevezett aranykonvoj ügyében, csak egy dolgot bizonyít: az ukránok akarnak diktálni a magyar igazságszolgáltatásnak.”
Dr. Horváth Lóránt később a Facebookon tisztázta, hogy nem a letartóztatást indítványozták:
„Természetesen nem indítványoztuk Orbánék letartóztatását (mert az ügyészségi hatáskör), csak a gyanúsításukat és őrizetbe vételüket. Megküldtük a sajtó részére az inditványunk teljes szövegét, amely egyértelmű volt. Sajnáljuk, hogy félreérthetően idézték” – közölte az ügyvéd.
Pénteken a sajtóban megjelent az aranykonvoj-ügyben érintett ukrán pénzszállítók ügyvédjének egy közleménye, amely szerint Dr. Horváth Lóránt indítványozta Hajdú János, Farkas Örs, Demeter Tamás és Orbán Viktor gyanúsítását és őrizetbe vételét. A közlemény szerint az indítványt a sajtóban megjelent értesülésekre alapozzák. Csütörtökön a 444.huírt arról, hogy egy ügyészségi dokumentum szerint Orbán Viktornak büntetőjogi felelőssége lehet az ügyben.
Erre reagált a Fidesz kommunikációs igazgatója, Havasi Bertalan egy rövid közleményben:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Történelmi hőségrekord dőlt meg Angliában és Svájcban, Franciaországban a valaha volt legforróbb éjszakán vannak túl
Az Egyesült Királyságban 36,7, Svájcban pedig 38 Celsius-fokot mértek, ami új júniusi csúcsot jelent mindkét országban. A perzselő kánikula Franciaországban már több kisgyermek halálát okozta, és Európa-szerte megterheli az egészségügyi ellátórendszert.
Csütörtökön az Egyesült Királyság és Svájc is történelmi júniusi melegrekordot döntött, miközben Franciaországban a valaha mért legforróbb éjszakát élték át, a hőség pedig már a sürgősségi ellátást és a közszolgáltatásokat is a teljesítőképességük határára sodorta – írja a The Guardian.
Az Egyesült Királyságban csütörtökön 36,7 Celsius-fokot mértek a somerseti Merryfieldben, ami új, előzetes júniusi csúcsot jelent.
Ez az érték felülmúlta a mindössze egy nappal korábban, Gosportban regisztrált 36,1 fokos rekordot, amely a maga idejében az 1976-os, southamptoni 35,6 fokos csúcsot adta át a múltnak. Emellett Cardiffban is rekord dőlt: a walesi fővárosban az éjszaka folyamán a hőmérséklet mindössze 23,5 fokig hűlt, ami a valaha mért legmagasabb júniusi minimumhőmérséklet az országban.
Londonban Sadiq Khan polgármester csütörtökön elindította a város első hőségtervét.
„A szélsőséges hőmérsékletek már nem jövőbeli fenyegetést jelentenek, hanem jelen idejű veszélyt” – mondta. A Greenpeace mérései szerint Londonban a járdák és építkezések felületi hőmérséklete szerdán elérte az 50-60 fokot.
Mel Evans, a szervezet klímaügyi vezetője szerint a helyzet közegészségügyi vészhelyzet.
„Ez a rekorddöntögető hőhullám ragacsos, sistergő katlanná változtatta Londont. Ezek a rendellenes hőmérsékletek a végletekig feszítik az otthonokat, az iskolákat, a közlekedést és a saját egészségünket”
– fogalmazott.
A délkelet-angliai Kentben locsolási tilalmat vezettek be, a londoni mentőszolgálat pedig szerdán rekordszámú, 642 darab 1-es kategóriás riasztást kezelt. A brit hatóságok a legmagasabb, vörös riasztást adták ki, amelyet péntek estig meghosszabbítottak.
Svájcban a nemzeti meteorológiai szolgálat közlése szerint júniusban először haladta meg a hőmérséklet a 37 fokot, megdöntve egy 1947-es rekordot.
„A bázeli meteorológiai állomáson még 38 °C‑ot is mértek” – tették hozzá a közösségi médiában, ugyanott, ahol a közel nyolcvan évvel ezelőtti rekord is született.
Franciaországban, ahol az ország háromnegyede extrém hőségriadó alatt áll, a szerdáról csütörtökre virradó éjjel volt a legmelegebb a mérések 1947-es kezdete óta.
Az ügyészség a hőséggel hozta összefüggésbe egy hároméves kisfiú halálát, aki Párizs külvárosában egy autóba szorult, miután a gyerekzár működésbe lépett. A hét elején két másik kisgyermek halálát is az extrém meleghez kötötték, a miniszterelnök szerint pedig legalább 40, többségében fiatal fulladt vízbe felügyelet nélküli helyeken fürdőzve.
A hatóságok napok óta küzdenek a helyzettel: három atomerőművet is le kellett állítani, mert a hűtésükhöz használt folyóvizek túlságosan felmelegedtek. Párizs polgármestere, Emmanuel Grégoire komor helyzetképet festett.
„Gyakorlatilag minden mutatónk kritikus állapotban van” – mondta a TF1 csatornának, utalva a segélyhívások, a kórházi felvételek és a halálesetek megugrására.
Az egészségügyi miniszter hivatala szerint Párizsban 24 óra alatt 25 szívleállás történt a szokásos tíznél kevesebb helyett, országszerte pedig megnégyszereződött a hőguta miatti sürgősségi ellátások száma.
A perzselő európai hőhullám a kontinens nagy részét sújtja.
Spanyolországban egy közintézet becslése szerint a hét elején 212 haláleset lehetett köthető a hőséghez.
Olaszországban a szicíliai Palermóban a bíróságok felfüggesztették a nem sürgős tárgyalásokat a légkondicionálók meghibásodása miatt. Hollandia ritka vörös riasztást adott ki péntekre,
Németországban pedig 35 és 41 fok közötti hőmérsékleteket várnak a hétvégén.
Tudósok szerint a mostani hőhullámok a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt 2-4 Celsius-fokkal melegebbek. Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi vezetője szerint a helyzet a gyakorlatban mutatja meg, mit is jelent a klímaválság.
„Európa vad hőhulláma a legújabb ár, amit a bolygónkat sütögető fosszilis tüzelőanyag-szennyezésért fizetünk. Iskolák zárnak be, a sérülékenyek meghalnak, a gazdaságok izzadnak: a klímaválság a gyakorlatban így néz ki, és ez még csak a kezdet.”
Stiell hozzátette, hogy a szélsőséges időjárási események évről évre keményebben sújtanak majd minden gazdaságot, de a megoldások is egyértelműek. „Gyorsabb átállás a megújulókra – amelyek ma már jóval olcsóbbak a fosszilis tüzelőanyagoknál –, valamint az erdők védelme. Nincs vesztegetni való idő” – figyelmeztetett.
Csütörtökön az Egyesült Királyság és Svájc is történelmi júniusi melegrekordot döntött, miközben Franciaországban a valaha mért legforróbb éjszakát élték át, a hőség pedig már a sürgősségi ellátást és a közszolgáltatásokat is a teljesítőképességük határára sodorta – írja a The Guardian.
Az Egyesült Királyságban csütörtökön 36,7 Celsius-fokot mértek a somerseti Merryfieldben, ami új, előzetes júniusi csúcsot jelent.
Ez az érték felülmúlta a mindössze egy nappal korábban, Gosportban regisztrált 36,1 fokos rekordot, amely a maga idejében az 1976-os, southamptoni 35,6 fokos csúcsot adta át a múltnak. Emellett Cardiffban is rekord dőlt: a walesi fővárosban az éjszaka folyamán a hőmérséklet mindössze 23,5 fokig hűlt, ami a valaha mért legmagasabb júniusi minimumhőmérséklet az országban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ruszin-Szendi Romulusz újra tartalékos katona lesz, és ejtőernyős ugrásra is készül
A honvédelmi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy a Honvéd Vezérkar főnöke visszavette a tartalékos állományba. A miniszter a szolgálatért járó juttatásról lemondott, és sikeres ejtőernyős alkalmassági vizsgát is tett.
Ruszin-Szendi Romulusz a Facebook-oldalán jelentette be, hogy visszavették a Magyar Honvédség tartalékos állományába.
„Újra tartalékos katona vagyok… Örömmel osztom meg veletek, hogy a Vezérkar főnök úr visszavett a Magyar Honvédség tartalékos állományába, így ismét tartalékos katonaként is szolgálhatok”
– közölte a honvédelmi miniszter, akinek önkéntes tartalékosi jogviszonyát 2025 decemberében szüntette meg az akkori honvédelmi vezetés.
Hozzátette, a szolgálatért járó juttatást nem veszi fel, mivel számára a haza szolgálata és az iránta érzett elkötelezettség mindig is kiemelten fontos volt. Azt írta,
ez a szolgálat számára „nem csupán egy jogviszony, hanem a bajtársi közösséget, az összetartozást és azt jelenti, hogy újra részese lehetek annak, amit mindig is hivatásomnak tekintettem”.
A bejegyzésből az is kiderül, hogy sikeresen teljesítette az ejtőernyős egészségügyi alkalmassági vizsgálatot.
„Bevallom, nagyon hiányzott már. Kevés érzés hasonlítható ahhoz, amikor kinyílik az ernyő, és újra a levegőből láthatom a hazánkat” – fogalmazott.
Azt is elárulta, hogy a következő repülőnapon a nyilvánosság is láthatja majd ugrani.
Ruszin-Szendi Romulusz a Facebook-oldalán jelentette be, hogy visszavették a Magyar Honvédség tartalékos állományába.
„Újra tartalékos katona vagyok… Örömmel osztom meg veletek, hogy a Vezérkar főnök úr visszavett a Magyar Honvédség tartalékos állományába, így ismét tartalékos katonaként is szolgálhatok”
– közölte a honvédelmi miniszter, akinek önkéntes tartalékosi jogviszonyát 2025 decemberében szüntette meg az akkori honvédelmi vezetés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
73 évesen meghalt a volt orosz védelmi miniszter, akit egykor Putyin utódjának is tartottak
Szergej Ivanov évtizedeken át az orosz hatalmi elit csúcsán mozgott. Halálhírét a Kreml is megerősítette, azonban egyelőre nem tudni, okozta a halálát.
73 éves korában elhunyt Szergej Ivanov, Oroszország egykori védelmi minisztere és a Kreml korábbi kabinetfőnöke. A halálhírt pénteken a VTB Egyesült Liga közölte, ahol Ivanov tiszteletbeli elnöki címet viselt – írja a Meduza. Halálának okát nem közölték. Később a Kreml is megerősítette a hírt a Reuters szerint.
Szergej Ivanov évtizedeken át az orosz hatalmi elit csúcsán mozgott. A KGB, majd az FSZB kötelékéből érkezve Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi bizalmasa lett.
Pályafutása során betöltötte a védelmi miniszteri, a miniszterelnök-helyettesi, valamint az elnöki adminisztráció vezetői posztját is.
Karrierjének csúcspontja 2007-ben jöhetett volna el, amikor a legtöbben őt tartották Vlagyimir Putyin legesélyesebb utódjának az elnöki székben. A belső hatalmi harcban azonban alulmaradt Dmitrij Medvegyevvel szemben, aki végül Oroszország harmadik elnöke lett.
Ivanov politikai súlya az utóbbi években fokozatosan csökkent. 2016 óta az elnök környezetvédelmi ügyekért felelős különmegbízottjaként dolgozott, ami a korábbi pozícióihoz képest egyértelmű visszalépésnek számított.
Idén február elején ettől a tisztségétől is megvált, majd február 16-án az elnök rendeletben távolította el az Orosz Biztonsági Tanácsból is. A Kremlen belüli feszültségeket jól mutatja, hogy Putyin a hírek szerint folyamatosan tart egy, a belső körében szerveződő puccstól.
Védelmi miniszterként egy olyan korszakot felügyelt, amikor Oroszország hadereje modernizáción ment keresztül, és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi színtéren. A NATO-val való viszony mára annyira megromlott, hogy a szövetség egyre nyíltabban készül egy esetleges konfrontációra. Egy német tábornok szerint Oroszország akár már 2029-re megtámadhat egy NATO-tagállamot.
73 éves korában elhunyt Szergej Ivanov, Oroszország egykori védelmi minisztere és a Kreml korábbi kabinetfőnöke. A halálhírt pénteken a VTB Egyesült Liga közölte, ahol Ivanov tiszteletbeli elnöki címet viselt – írja a Meduza. Halálának okát nem közölték. Később a Kreml is megerősítette a hírt a Reuters szerint.
Szergej Ivanov évtizedeken át az orosz hatalmi elit csúcsán mozgott. A KGB, majd az FSZB kötelékéből érkezve Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi bizalmasa lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
