Magyar Péter: Legyenek a vármegyék újra megyék, a főispánok pedig kormánymegbízottak
A miniszterelnök már korábban is beszélt arról, hogy visszaállítanák a megye és a kormánymegbízott elnevezést, és azzal a rendszerrel is szakítani szeretnének, hogy a megyéket politikai kinevezettek vezetik.
Magyar Péter már a kampányban ígéretet tett a vármegyék visszanevezésére, amit aztán májusban, egy kormányülés után is megismételt. Akor azt mondta, hogy
nemcsak a névvel, hanem azzal a rendszerrel is szakítani szeretnének, hogy a megyéket főispánoknak nevezett politikai kinevezettek vezetik.
Ígérete szerint valódi közszolgák lesznek a megyék élén.
Arról is beszélt, hogy középtávon a kormányhivatali rendszert is átalakítják több hatáskör elkerül tőlük, és a szakszervekhez kerül át.
A kormányfő egyébként múlt pénteken hét vármegye élére nevezett ki új főispánokat. A kinevezések hétfőn léptek hatályba.
Magyar Péter a Facebook-oldalán tudatta a Tisza-kormány közigazgatási reformjának egy fontos elemét.
A kormánypárt azt javasolja, hogy vármegyék helyett újra megyék, főispánok helyett újra kormánymegbízottak legyenek.
A miniszterelnök a délutáni kormányzati sajtótájékoztatón részletesebben is beszélt a változtatásról, erről itt olvashatsz:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a vármegyék átnevezéséről: Rengeteg megoldás van, hogy ez ne kerüljön sokmilliárdba
A miniszterelnök szerint rengeteg kérés érkezett a kormány felé a vármegyék és a főispánok átnevezésével kapcsolatban. Mint mondta, a megyetáblák lecserélésére megoldást jelenthet a régi táblák visszahelyezése, de van egy szívéhez közel álló ötlet arra az esetre is, ha ez nem lehetséges.
Magyar Péter nem sokkal a kormány csütörtöki sajtótájékoztatója előtt írta ki a Facebook-oldalára, hogy a Tisza-kormány javasolja a vármegyék átnevezését megyékre, a főispán elnevezés helyett pedig újra a kormánymegbízott szó használatát. A tájékoztatón részletesebben is beszélt erről a javaslatról.
Mint mondta, a szerdai kormányülésen tárgyalták a társadalom észrevételeit a tervezett Alaptörvény-módosítással kapcsolatban.
Elmondása szerint rengeteg kérés érkezett a vármegyék visszanevezésével kapcsolatban,
és a párt egyébként is vállalta ezt a választás előtt, ezért még ebben az alkotmánymódosításban rendeznék ezt a kérdést. Megemlítette, hogy nagyon közel áll a szívéhez Ludas Matyi története és az a kor, amelyben a mese játszódik, de ahogy a magyar emberek többsége, ő is úgy gondolja, hogy Magyarországon a 21. században nem földesurakra, főispánokra, oligarchákra, hanem egy modern európai államra van szükség. Ezt szimbolikus döntésnek is lehet nevezni, de a kormányfő szerint néha szükséges ilyeneket is hozni. A változtatás költségeire is kitért.
„Biztos meg fogják kérdezni, hogy ez mennyibe kerül, a táblák lecserélése... Egyrészt reméljük, hogy nem lopták el a régi táblákat, majd megkérdezzük, hogy hova tették. Ez egy érdekes történet, hogy meglesznek-e. De rengeteg megoldás van, hogy ez ne kerüljön sok-sokmilliárd forintba. Láttam egy olyan megoldást, ami a szívemhez nagyon közel áll, hogy a vár szót egy gyönyörű piros szíves matricával le lehet takarni. Jól is néz ki, és még az adott tájegységhez való szoros viszonyunkat is kifejezi”
– mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy meg fogják oldani ezt a kérdést.
Emlékeztettt, hogy ehhez nemcsak Alaptörvényt kell módosítani, hanem több mint száz jogszabályt a főispánok átnevezése miatt. Azt is hangsúlyozta, hogy
ezek nemcsak szimbolikus lépések lesznek, hiszen a kormány az egész kormányhivatali rendszert átalakítják az ősz folyamán.
A szakhatóságok sok helyen elnyerik majd az önállóságukat, az eddigi szakhatósági feladatok visszakerülnek oda, ahol korábbak voltak, hogy valódi munkát lehessen végezni valódi felelősségi körrel. Magyar szerint így tehát nem lesz felesleges ez a sok jogszabály-módosítás, mivel várhatóan egy sokkal jobb rendszer alakul ki.
Magyar Péter nem sokkal a kormány csütörtöki sajtótájékoztatója előtt írta ki a Facebook-oldalára, hogy a Tisza-kormány javasolja a vármegyék átnevezését megyékre, a főispán elnevezés helyett pedig újra a kormánymegbízott szó használatát. A tájékoztatón részletesebben is beszélt erről a javaslatról.
Mint mondta, a szerdai kormányülésen tárgyalták a társadalom észrevételeit a tervezett Alaptörvény-módosítással kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter elmondta, mikor emelhetik meg a családi pótlékot
A miniszterelnök szerint a kormánynak látnia kell az idei és jövő évi költségvetést, utána tudnak dönteni arról, hogy az ígéreteiket milyen sorrendben tudják megvalósítani.
Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy a Tisza-kormány döntése alapján a rászoruló családok 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást kapnak.
A kormány délutáni sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta, hogy a családi pótlék emeléséről még nincs szó.
Előbb el kell készülnie az új 2026-os költségvetésnek és a 2027-es költségvetés előzetes számainak, és utána tudnak minden szociális juttatást és adóváltoztatást átgondolni.
Rengeteg vállalásuk van, de most az a fontos, hogy fenntartható legyen a költségvetés.
Ha áttekintették az állam költségvetési helyzetét, akkor tudnak dönteni arról, hogy az egyes ígéreteiket mikor tudják megvalósítani - közölte.
A családi pótlék megkétszerezése éves szinten 300 milliárd forintot igényelne. Azt tervezik, hogy ezt mielőbb megadhassák, de az intézkedéseket sorba veszik. „Dolgozunk rajta” - mondta, hozzátéve, hogy az ígért vállalások nem azonnal teljesülnek.
Az ígéretek megvalósítása közül az első a most bejelentett 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetése.
Szóba került az is, hogy a jövedelmi viszonyokat is figyelembe vevő támogatásokat szeretnének kidolgozni. Most azonban az egyszülős családok megkapják a támogatást.
Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy a Tisza-kormány döntése alapján a rászoruló családok 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást kapnak.
A kormány délutáni sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta, hogy a családi pótlék emeléséről még nincs szó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Áder János szavai nevetségesek, hiteltelenek és senkit nem érdekelnek
A miniszterelnök a kormány délutáni sajtótájékoztatóján reagált Áder János nyilatkozatára, aki alkotmányos puccsnak nevezte a Sulyok Tamás elmozdítását célzó lépéseket. Magyar arról is beszélt, hogy a Velencei Bizottság üdvözölte, hogy a kormány elindít egy hosszú alkotmányozási folyamatot, az államfő eltávolításáról viszont egy szó sem esett a tárgyalásukon.
Magyar Péter a csütörtöki sajtótájékotatón beszélt az Alaptörvény módosításáról is.
A miniszterelnök elmondta, hogy nemrégiben fogadta több minisztertársával együtt a Velencei Bizottság elnökét és főtitkárát, és egy nagyon fontos és gyümölcsöző tárgyalást folytattak. Megállapodtak abban, hogy fontos a magyar demokrácia helyreállítása, a fékek és ellensúlyok visszaépítése. Megállapodtak abban is, hogy rendszeres kapcsolatot tartanak a EU tanácsadó szervezetével. Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormánynak is számos javaslatot tett a bizottság, de ezeket az előző vezetés nem fogadta meg, hanem bírálta őket.
Elmondása szerint
a Velencei Bizottság üdvözölte azt, hogy a magyarok elindítanak egy hosszú alkotmányozási folyamatot.
Majd beszélt arról is, hogy tárgyalta a kormány a beérkező szakértői és civil észrevételeket. Ezeket is figyelembe véve várhatóan a jövő héten benyújtja a kormány a parlamentnek az alaptörvény-módosítási javaslatot, amelyet megtárgyalnak, lehet még javaslatokat tenni, és bíznak benne, hogy az Országgyűlés elfogadja majd a módosítást.
A nagy többség szigorítást kért, de voltak, akik kritizálták a javaslatokat - mondta el Magyar. Ezért még nem döntöttek, de várhatóan „nagy változás e területen nem lesz”.
A miniszterelnök később, újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy
a Velencei Bizottság „egy szót sem” szólt a Tisza-kormány által támogatott, Sulyok Tamás eltávolításáról szóló Alaptörvény-módosításról.
Áder János által megfogalmazott kritikáról - amelyben alkotmányos puccsnak nevezte a Sulyok Tamás körüli helyzetet - pedig úgy vélekedett, hogy a volt köztársasági elnök szavai nevetségesek, hiteltelenek és senkit nem érdekelnek. A miniszterelnök szerint Áder János örüljön, hogy egy 1,5 milliárdból felújított budai villában élhet, valamint élete végéig kapja a 6-7 milliós fizetést és sofőr is jár neki. Emellett "kellett neki egy alapítvány is, amelyből lapátolhatták ki a pénzt", de ez most megszűnik, így érthető a sértettsége.
A benyújtandó módosításban fog szerepelni a megyék visszanevezése és a főispánok átnevezése is.
Magyar Péter a csütörtöki sajtótájékotatón beszélt az Alaptörvény módosításáról is.
A miniszterelnök elmondta, hogy nemrégiben fogadta több minisztertársával együtt a Velencei Bizottság elnökét és főtitkárát, és egy nagyon fontos és gyümölcsöző tárgyalást folytattak. Megállapodtak abban, hogy fontos a magyar demokrácia helyreállítása, a fékek és ellensúlyok visszaépítése. Megállapodtak abban is, hogy rendszeres kapcsolatot tartanak a EU tanácsadó szervezetével. Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormánynak is számos javaslatot tett a bizottság, de ezeket az előző vezetés nem fogadta meg, hanem bírálta őket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron reagált, miután a Fidesz szerint 461 milliót kapott volna az NKA-tól
A kormánypárti listán Alföldi Róbert és Bródy János is szerepel. A zenész menedzsere útján közölte, hogy nem kért és nem kapott támogatást az NKA-tól Hankó Balázs minisztersége idején.
„Én az NKA-hoz életemben nem írtam pályázatot, soha”
– reagált Molnár Áron a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora csütörtöki adásában arra a bejelentésre, amely szerint 461 millió forintnyi kulturális támogatást kapott az Orbán-kormánytól.
A Fidesz kedden „A Fidesz kiáll Hankó Balázs mellett – lássuk a számokat!” címmel adott ki közleményt. Ebben olyan, általuk baloldalinak tartott művészeket soroltak fel, akik állításuk szerint 2019 után kulturális produkciókra kaptak támogatást - írja a 24.hu.
A listán szerepel többek között Alföldi Róbert (2 milliárd 231 millió Ft), Nagy Ervin (100 millió Ft), Bródy János (16,5 millió Ft) és Majka (9,3 millió Ft) is.
„Én az NKA-hoz életemben nem írtam pályázatot, soha. Hogy jön ki ez a 461 millió? Még mindig egy ilyen rendszer maradékában élünk, és előjön egy ilyen ügy. Ennek lehet jogi következménye?” – tette fel a kérdésta színész-aktivista.
Rainer-Micsinyei Nóra társműsorvezető egy per indítására biztatta, Lengyel Tamás pedig úgy fogalmazott, a történteket régen karaktergyilkosságnak nevezték.
Nem Molnár Áron az egyetlen érintett, aki cáfolta a listán szereplő állításokat.
Bródy János menedzserén keresztül közölte, hogy Hankó Balázs minisztersége alatt nem kért és nem kapott támogatást az NKA-tól.
Hozzátették, hogy a Bródy János 80 koncert megrendezésére a Broadway Ticket Hungary Kft. egymillió forint hozzájárulást nyert el.
„Nagy Ervin igazat mondott parlamenti felszólalásában, amikor Bródy Jánost elsőként említette az állami médiából kitiltott művészek felsorolásában”
- írták a közleményben.
„Én az NKA-hoz életemben nem írtam pályázatot, soha”
– reagált Molnár Áron a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora csütörtöki adásában arra a bejelentésre, amely szerint 461 millió forintnyi kulturális támogatást kapott az Orbán-kormánytól.
A Fidesz kedden „A Fidesz kiáll Hankó Balázs mellett – lássuk a számokat!” címmel adott ki közleményt. Ebben olyan, általuk baloldalinak tartott művészeket soroltak fel, akik állításuk szerint 2019 után kulturális produkciókra kaptak támogatást - írja a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
