Magyar Péter elmondta, mikor vezethetik ki a védett árat
Szerinte az üzemanyagot nem lehet örökké hatósági áron adni, mert hosszú távon ígyis-úgyis a magyar emberek fizetik meg az árát. Elmondta, hogy csökkennie kell a piaci árnak ahhoz, hogy biztonságosan kivezessék az intézkedést.
Magyar Péter arról beszélt a kormányülés után, hogy a védett üzemanyag ár nem fenntartható örökké. Akkor fogják kivezetni, ha az olaj világpiaci ára elkezd csökkenni, és adott esetben csak egy nagyon enyhe emelkedést, többletterhet jelentene a magyar cégeknek és embereknek.
Kifejtette, a védett ár és a piaci ár között különbség több tízmilliárd forintos költséget ró a költségvetésre, és végső soron ugyanúgy a magyarok fizetik meg, mintha piaci ár lenne.
Elmondta, hogy a 480 forintos benzinnek nincs már realitása, mert sokkal magasabb a világpiaci ár, mint amikor ezt javasolta a Fidesz-kormánynak.
Magyar Péter arról beszélt a kormányülés után, hogy a védett üzemanyag ár nem fenntartható örökké. Akkor fogják kivezetni, ha az olaj világpiaci ára elkezd csökkenni, és adott esetben csak egy nagyon enyhe emelkedést, többletterhet jelentene a magyar cégeknek és embereknek.
Kifejtette, a védett ár és a piaci ár között különbség több tízmilliárd forintos költséget ró a költségvetésre, és végső soron ugyanúgy a magyarok fizetik meg, mintha piaci ár lenne.
Elmondta, hogy a 480 forintos benzinnek nincs már realitása, mert sokkal magasabb a világpiaci ár, mint amikor ezt javasolta a Fidesz-kormánynak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videón, ahogy Bede Zsoltot elzavarják a vasárnapi tüntetésről a szervezők
A Sulyok Tamás és más állami intézményvezők melletti kiálláson a szervezők nem szívesen látták Bede Zsoltot, szerintük ugyanis a jelenléte roncsolja a demonstráció hitelességét. A Vadhajtások alapítója azonban nem volt hajlandó távozni.
Ahogy arról beszámoltunk, vasárnap tüntetést tartottak a Sándor-palotánál. A szervezők célja az volt, hogy demonstráljanak és kiálljanak az állami vezetők mellett, akiket Magyar Péter korábban távozásra szólított fel. Az eseményen több jobboldali politikus és közszereplő is megjelent.
Feltűnt Bede Zsolt, a szélsőjobboldali Vadhajtások alapítója is, akit azonban nem szívesen láttak ott a szervezők. Kurucz Dániel főszervező felszólította, hogy távozzon: „Menj el, légy szíves, jó? Szia Zsolt!”
Bede azonban kijelentette, hogy nem megy sehova. Azzal védekezett, hogy semmit nem csinált, és magától nem is hajlandó elhagyni a helyszínt:
„Vigyenek el! Hozzon egy kollégát, vigyen el!” – mondta az újabb felszólításokra.
Ezt a jelenetet a Gulyáságyú Média rögzítette, ide kattintva lehet megnézni, 9 perc 31 másodperctől.
A Népszava szerint a szervezők azért akarták elküldeni Bede Zsoltot, mert szerintük a tevékenysége ártalmas és a kiállásuk hitelességét roncsolja. A lap tudósítása szerint Bede később kiabálva rohant a főszervező után.
Ahogy arról beszámoltunk, vasárnap tüntetést tartottak a Sándor-palotánál. A szervezők célja az volt, hogy demonstráljanak és kiálljanak az állami vezetők mellett, akiket Magyar Péter korábban távozásra szólított fel. Az eseményen több jobboldali politikus és közszereplő is megjelent.
Feltűnt Bede Zsolt, a szélsőjobboldali Vadhajtások alapítója is, akit azonban nem szívesen láttak ott a szervezők. Kurucz Dániel főszervező felszólította, hogy távozzon: „Menj el, légy szíves, jó? Szia Zsolt!”
Bede azonban kijelentette, hogy nem megy sehova. Azzal védekezett, hogy semmit nem csinált, és magától nem is hajlandó elhagyni a helyszínt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás két konkrét pilótához ragaszkodott, amikor honvédségi géppel utazott külföldre
Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének leköszönő helyettese elismerte, hogy a Sándor-palotából valóban érkezett olyan kérés, hogy az elnök alapvetően két megnevezett pilótával szeretne utazni. Ennek a kérésnek a hátteréről azonban a Honvéd Vezérkart nem tájékoztatták.
A köztársasági elnöki delegáció utazásainak biztonságát kérdőjelezte meg Szántó Georgina, az Elnöki Hivatal volt kommunikációs igazgatója még májusban egy Facebook-posztban. Szerinte súlyos kockázatot jelentett, hogy a honvédségi gépeken az előírtnál kevesebb légiutas-kísérő szolgált.
„Ha például kényszerleszállás van, akkor nincs elég légiutas-kísérő a vészkiürítés végrehajtására, és az utasok vagy füstmérgezést kapnak, vagy bent égnek” – fogalmazott a volt kommunikációs vezető két pilótára hivatkozva.
A Magyar Honvédség visszautasította Szántó vádjait. Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének leköszönő helyettese a HVG-nek azt mondta:
„Felháborító, hogy egyesek úgy gondolják, büntetlenül támadhatják a Magyar Honvédséget”.
Hozzátette, meghallgatták a két érintett pilótát, akik szerint Szántó állításainak „90 százaléka” valótlan. A honvédség ugyanakkor elismerte, hogy
egy alkalommal valóban az előírtnál kevesebb, mindössze két légiutas-kísérő volt az Airbus-gépen.
Az esetet jelentés követte, és azóta következetesen tartják magukat a VIP-szállításnál előírt négyfős személyzethez.
Kajári Ferenc azt is elismerte, hogy
a Sándor-palotából valóban érkezett olyan kérés, hogy az elnök alapvetően két megnevezett pilótával szeretne utazni. Ennek a kérésnek a hátteréről azonban a Honvéd Vezérkart nem tájékoztatták.
A Honvédség ezt igyekezett teljesíteni, amikor a szolgálati rend megengedte. A kérés azonban nem volt mindig kivitelezhető, mivel az egyik pilóta csak tartalékos katona, és mindkettőnek csupán az Airbus A319-es típusra van szakszolgálati engedélye. A Dassault Falcon 7X esetében így más pilóták vezették a gépet.
A Sándor-palota a HVG megkeresésére kitérő választ adott, és hangsúlyozta, az elnök alkotmányos jogállása nem ad neki szolgálati elöljárói jogkört a Honvédség felett. Közleményük szerint minden utazás előtt azt a tájékoztatást kapták, hogy a legtapasztaltabb pilótákat jelölték ki a feladatra.
Szántó Georgina, aki szerint a repülésbiztonság terén „súlyos hiányosságok vannak”, bejelentést tett az ügyészségen, eredeti Facebook-posztját pedig a támadások miatt már csak az ismerősei láthatják.
A HVG értesülése szerint a Ruszin-Szendi Romulusz vezette Honvédelmi Minisztérium egy kormányhatározat alapján belső vizsgálatot rendelt el a honvédségi gépek használatáról. Az ellenőrzés az elmúlt három évet vizsgálja, de a tárcától származó informális jelzések szerint nem kifejezetten a most kirobbant ügyre hegyezték ki, hanem általánosságban világítják át az eljárásrendet.
A köztársasági elnöki delegáció utazásainak biztonságát kérdőjelezte meg Szántó Georgina, az Elnöki Hivatal volt kommunikációs igazgatója még májusban egy Facebook-posztban. Szerinte súlyos kockázatot jelentett, hogy a honvédségi gépeken az előírtnál kevesebb légiutas-kísérő szolgált.
„Ha például kényszerleszállás van, akkor nincs elég légiutas-kísérő a vészkiürítés végrehajtására, és az utasok vagy füstmérgezést kapnak, vagy bent égnek” – fogalmazott a volt kommunikációs vezető két pilótára hivatkozva.
A Magyar Honvédség visszautasította Szántó vádjait. Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének leköszönő helyettese a HVG-nek azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
7,8-as földrengés után többméteres szökőár fenyegeti a Fülöp-szigeteket
Hétfőn reggel 7,8-as magnitúdójú földrengés rázta meg a Fülöp-szigeteki Mindanao szigetét. Az embereknek azt tanácsolják, hogy meneküljenek magasabban fekvő területekre, vagy húzódjanak beljebb a szárazföldre.
„Ne várjanak. Az életük fontosabb mindennél, amit hátrahagytak” – ezzel a drámai üzenettel fordult a lakossághoz Ferdinand Marcos Jr. elnök, miután hétfőn, helyi idő szerint 7:37-kor 7,8-as erősségű földrengés rázta meg a Fülöp-szigetek déli részén fekvő Mindanao szigetét. A katasztrófának a helyi rendőrség közlése szerint legalább három halálos áldozata és négy sérültje van – írja a The Guardian.
A rengést követően kiadott cunamiriadó nem alaptalan: a hatóságok a Fülöp-szigetek egyes partjainál akár háromméteres hullámokra is figyelmeztetnek.
A rengés epicentruma General Santos városától mindössze 13 kilométerre volt, a pusztítás is itt volt a legnagyobb. Az interneten megjelent videófelvételeken látszik, ahogy egy népszerű gyorsétteremlánc, a Jollibee emeleti része teljesen összeomlik, és egy közeli kereskedelmi komplexum külső betonfalai is kidőlnek.
Robert Dagon, a városi rendőrség törzsőrmestere a mentési munkálatokra hivatkozva nem tudott pontos listát adni a károkról, de annyit elmondott, hogy sok épület megsérült.
A rengés a tanévnyitó napján érte a Fülöp-szigeteket; Davao del Sur tartományban egy középiskola egy része is leomlott, miközben a diákok éppen a reggeli zászlófelvonásra gyülekeztek. Az elnök az érintett területeken azonnal elrendelte az iskolák bezárását.
A cunamiriadót a térség több országára is kiterjesztették; Indonézia északi partjainál 0,75 méteres vízszintemelkedést is rögzítettek, mielőtt a helyi hatóságok feloldották a riasztást.
Teresito Bacolcol, a Fülöp-szigeteki Vulkán- és Szeizmológiai Intézet vezetője egyértelmű útmutatást adott a veszélyeztetett területeken élőknek:
„Azt tanácsoljuk az embereknek, hogy meneküljenek magasabb területekre, vagy húzódjanak beljebb a szárazföldre.”
A Fülöp-szigetek a csendes-óceáni „Tűzgyűrűn” fekszik, ahol a Föld tektonikus lemezeinek mozgása miatt rendkívül gyakoriak a földrengések és a vulkánkitörések. A térség történelmének egyik legtragikusabb eseménye az 1976-os, 8-as magnitúdójú Moro-öbölbeli földrengés volt, amely egy pusztító cunamit indított el, több ezer ember halálát okozva a most is érintett Mindanao szigetén. A hatóságok az utórengések veszélyére is folyamatosan figyelmeztetik a lakosságot.
„Ne várjanak. Az életük fontosabb mindennél, amit hátrahagytak” – ezzel a drámai üzenettel fordult a lakossághoz Ferdinand Marcos Jr. elnök, miután hétfőn, helyi idő szerint 7:37-kor 7,8-as erősségű földrengés rázta meg a Fülöp-szigetek déli részén fekvő Mindanao szigetét. A katasztrófának a helyi rendőrség közlése szerint legalább három halálos áldozata és négy sérültje van – írja a The Guardian.
A rengést követően kiadott cunamiriadó nem alaptalan: a hatóságok a Fülöp-szigetek egyes partjainál akár háromméteres hullámokra is figyelmeztetnek.
A rengés epicentruma General Santos városától mindössze 13 kilométerre volt, a pusztítás is itt volt a legnagyobb. Az interneten megjelent videófelvételeken látszik, ahogy egy népszerű gyorsétteremlánc, a Jollibee emeleti része teljesen összeomlik, és egy közeli kereskedelmi komplexum külső betonfalai is kidőlnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentette: 13 órától ismét élőben szólok a képviselőkhöz
A kormányfő a közösségi oldalán közölte, hogy a parlament hétfőn két, a Tisza Párt által kezdeményezett, nagy vitát kiváltó kérdésben dönt. A miniszterelnök azt is jelezte, hogy ismét felszólal a Parlamentben.
Hétfő délután a Parlamentben a devizahiteles végrehajtások átmeneti felfüggesztéséről, valamint a képviselői fizetések és költségkeretek vágásáról is dönthetnek.
Magyar Péter a közösségi oldalán írta meg a várható napirendet, és jelezte, hogy ismét felszólal.
„Ma a Parlament felfüggeszti a devizahiteles ügyek végrehajtását. Jelentősen csökkentjük a képviselői fizetést és költségkeretet. 13 órától ismét élőben szólok a képviselőkhöz” – írta bejegyzésében.
A parlament honlapja szerint az ülés a megszokottak szerint 13 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, majd megtartják az azonnali kérdések óráját.
A nap legfontosabb döntése a devizahiteles ügyekben indult végrehajtások felfüggesztése lehet. A Hantosi István és Melléthei-Barna Márton által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a folyamatban lévő eljárásokat átmenetileg megállítsák, amíg a kormány átfogóan felülvizsgálja a kapcsolódó törvényeket – írta a Telex.
Emellett a házszabálytól eltérve még ma tárgyalhatják és szavazhatnak a képviselői tiszteletdíjak és frakcióforrások jelentős – a kommunikáció szerint akár negyven százalékot is elérő – csökkentéséről. Az erről szóló előterjesztést Bujdosó Andrea frakcióvezető és Kalázdi-Kerekes Kinga nyújtotta be.
A döntéshozók emellett megválaszthatják a Tisza Párt által kezdeményezett öt vizsgálóbizottságból négynek a vezetőit és tagjait is.
Többek között a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket, a spontán privatizációt, a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű válságát vizsgáló testületekről szavaznak.
A másik kiemelt téma a politikai elit saját juttatásainak megvágása. A javaslat az alapilletmény és a kapcsolódó juttatások erőteljes mérséklését, valamint a frakciók költségvetési forrásainak csökkentését célozza. Bár az előzetes kommunikációban 40 százalékos vágás szerepel, több elemzés szerint a tényleges jövedelemcsökkenés a különböző pótlékok és bizottsági tisztségek után járó szorzók miatt átlagosan ennél kisebb lehet.
Hétfő délután a Parlamentben a devizahiteles végrehajtások átmeneti felfüggesztéséről, valamint a képviselői fizetések és költségkeretek vágásáról is dönthetnek.
