Magyar Péter a vármegyék átnevezéséről: Rengeteg megoldás van, hogy ez ne kerüljön sokmilliárdba
A miniszterelnök szerint rengeteg kérés érkezett a kormány felé a vármegyék és a főispánok átnevezésével kapcsolatban. Mint mondta, a megyetáblák lecserélésére megoldást jelenthet a régi táblák visszahelyezése, de van egy szívéhez közel álló ötlet arra az esetre is, ha ez nem lehetséges.
Magyar Péter nem sokkal a kormány csütörtöki sajtótájékoztatója előtt írta ki a Facebook-oldalára, hogy a Tisza-kormány javasolja a vármegyék átnevezését megyékre, a főispán elnevezés helyett pedig újra a kormánymegbízott szó használatát. A tájékoztatón részletesebben is beszélt erről a javaslatról.
Mint mondta, a szerdai kormányülésen tárgyalták a társadalom észrevételeit a tervezett Alaptörvény-módosítással kapcsolatban.
Elmondása szerint rengeteg kérés érkezett a vármegyék visszanevezésével kapcsolatban,
és a párt egyébként is vállalta ezt a választás előtt, ezért még ebben az alkotmánymódosításban rendeznék ezt a kérdést. Megemlítette, hogy nagyon közel áll a szívéhez Ludas Matyi története és az a kor, amelyben a mese játszódik, de ahogy a magyar emberek többsége, ő is úgy gondolja, hogy Magyarországon a 21. században nem földesurakra, főispánokra, oligarchákra, hanem egy modern európai államra van szükség. Ezt szimbolikus döntésnek is lehet nevezni, de a kormányfő szerint néha szükséges ilyeneket is hozni. A változtatás költségeire is kitért.
„Biztos meg fogják kérdezni, hogy ez mennyibe kerül, a táblák lecserélése... Egyrészt reméljük, hogy nem lopták el a régi táblákat, majd megkérdezzük, hogy hova tették. Ez egy érdekes történet, hogy meglesznek-e. De rengeteg megoldás van, hogy ez ne kerüljön sok-sokmilliárd forintba. Láttam egy olyan megoldást, ami a szívemhez nagyon közel áll, hogy a vár szót egy gyönyörű piros szíves matricával le lehet takarni. Jól is néz ki, és még az adott tájegységhez való szoros viszonyunkat is kifejezi”
– mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy meg fogják oldani ezt a kérdést.
Emlékeztettt, hogy ehhez nemcsak Alaptörvényt kell módosítani, hanem több mint száz jogszabályt a főispánok átnevezése miatt. Azt is hangsúlyozta, hogy
ezek nemcsak szimbolikus lépések lesznek, hiszen a kormány az egész kormányhivatali rendszert átalakítják az ősz folyamán.
A szakhatóságok sok helyen elnyerik majd az önállóságukat, az eddigi szakhatósági feladatok visszakerülnek oda, ahol korábbak voltak, hogy valódi munkát lehessen végezni valódi felelősségi körrel. Magyar szerint így tehát nem lesz felesleges ez a sok jogszabály-módosítás, mivel várhatóan egy sokkal jobb rendszer alakul ki.
Magyar Péter nem sokkal a kormány csütörtöki sajtótájékoztatója előtt írta ki a Facebook-oldalára, hogy a Tisza-kormány javasolja a vármegyék átnevezését megyékre, a főispán elnevezés helyett pedig újra a kormánymegbízott szó használatát. A tájékoztatón részletesebben is beszélt erről a javaslatról.
Mint mondta, a szerdai kormányülésen tárgyalták a társadalom észrevételeit a tervezett Alaptörvény-módosítással kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Legyenek a vármegyék újra megyék, a főispánok pedig kormánymegbízottak
A miniszterelnök már korábban is beszélt arról, hogy visszaállítanák a megye és a kormánymegbízott elnevezést, és azzal a rendszerrel is szakítani szeretnének, hogy a megyéket politikai kinevezettek vezetik.
A Magyar Posta hivatalosan is elismerte, hogy a múlt heti hőségriadó idején két kézbesítőjük is elhunyt. A vállalat a vizsgálatok lezárultáig nem közöl részleteket.
Két postai kézbesítő is életét vesztette a múlt heti, 40 fok feletti hőmérsékletet hozó kánikulában munkavégzés közben. A hírt a Magyar Posta is megerősítette, miután az a közösségi médiában kezdett terjedni – írja a Blikk. A vállalat közölte, a vizsgálatok lezárultáig nem nyilatkozhatnak a részletekről, de őszinte részvétüket fejezték ki, és mindenben támogatják a gyászoló családokat, valamint az elhunytak kollégáit.
A rendkívüli hőség miatt a Posta több intézkedést is bevezetett. A légkondicionálóval nem rendelkező hivatalait hétfőn, kedden és szerdán délután bezárta, a kézbesítőknél pedig rendkívüli protokollt léptetett életbe.
A legmelegebb napokon csak a halaszthatatlan küldeményekkel indultak útnak, és szigorú súlykorlátozást is bevezettek, hogy a dolgozók délelőtt 11 órára garantáltan visszaérjenek a hivatalba.
A cég a dolgozók védelmére hűtött ivóvizet, rugalmas munkakezdést, nyári munkaruhát és szükség szerint SPF 50-es fényvédő krémet biztosított, valamint gyakoribb pihenőidőket iktatott be.
Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kézbesítő a Blikknek elmondta, a helyi vezetés valóban igyekezett figyelni rájuk, de a gyakorlatban az intézkedések nem mindig jelentenek teljes körű megoldást. A felajánlott osztott munkavégzést például személyes okokból nem tudta igénybe venni. „Én személyesen nem vettem igénybe, mert másik városban kézbesítek, nem ott, ahol élek. Van két gyermekem, akiket egyedül nevelek, és egyszerűen nem láttam annak értelmét, hogy kétszer járjam meg ugyanazt az útvonalat egy nap” – mondta.
A kézbesítő beszélt arról a közösségi médiában is felmerülő panaszról, miszerint a kiosztott folyadék a tűző napon hamar ihatatlanná válik.
„Nálunk biztosítják a hűtött védőitalt is, ahogy eddig is minden évben, de az a táskában pillanatok alatt felmelegszik, amiről nyilván nem a munkáltatónk tehet. Legtöbbet egyébként a lakosok tudnak tenni értünk, amikor megkínálnak minket hűtött folyadékkal, vagy behívnak kicsit hűsölni” – tette hozzá.
A Postás Szakszervezet szűkszavúan reagált, kiemelve, hogy a munkáltató a munkavédelmi szabályok figyelembevételével több óvintézkedést is bevezetett a kritikus napokon.
A Posta csütörtökön már arról tájékoztatott, hogy a kánikula enyhülésével a rendkívüli intézkedések véget értek, a küldemények feldolgozása és házhoz szállítása ismét a megszokott rend szerint zajlik.
Két postai kézbesítő is életét vesztette a múlt heti, 40 fok feletti hőmérsékletet hozó kánikulában munkavégzés közben. A hírt a Magyar Posta is megerősítette, miután az a közösségi médiában kezdett terjedni – írja a Blikk. A vállalat közölte, a vizsgálatok lezárultáig nem nyilatkozhatnak a részletekről, de őszinte részvétüket fejezték ki, és mindenben támogatják a gyászoló családokat, valamint az elhunytak kollégáit.
A rendkívüli hőség miatt a Posta több intézkedést is bevezetett. A légkondicionálóval nem rendelkező hivatalait hétfőn, kedden és szerdán délután bezárta, a kézbesítőknél pedig rendkívüli protokollt léptetett életbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Már az ügyészségen belül is fúrják a legfőbb ügyészt az aranykonvoj-ügy miatt
A lap információi szerint belső konfliktus robbant ki az ügyészségen. Úgy tudják, egyesek Nagy Gábor Bálint távozását sürgetik az aranykonvoj-ügy kezelése miatt.
Belső hatalmi harc dúl az ügyészségben, miközben a nyomozás új szakaszba lépett az aranykonvoj-ügyben. A Telex információi szerint az áprilisi választások után az ügyészségen belül is mozgolódás indult, és
egyes körök elkezdték fúrni Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, amiért a szervezet vezetése szerintük kimaradt a felelősségre vonásból.
A szervezetben két, egymásnak ellentmondó magyarázat kering: az egyik szerint a legfőbb ügyész több embert „kimentene” az eljárás alól, míg a Legfőbb Ügyészség azzal védekezik, hogy valójában éppen Nagy Gábor Bálint az, aki az ügy minden szálát fel akarja göngyölíteni.
A belső feszültségek központi figurája az a Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség nemrég lemondott vezetője, aki 2024 tavaszán még szürreálisnak nevezte Magyar Péter állításait a Völner-Schadl-ügy manipulálásáról.
Most viszont éppen az ő környezetéből lehetett hallani, hogy hiányolják a kormányzati szereplők felelősségének vizsgálatát az aranykonvoj-ügyben. Ez a belső konfliktus vezetett végül Fürcht távozásához is.
A kormányfő is reagált a kihallgatásra, aki egy posztban tette fel a kérdést: „Vajon ki lesz a következő?”
Miközben az ügyészségen belüli viták zajlanak, a nyomozás is halad. Hétfőn az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu Jánost azzal a gyanúval, hogy hét embert sanyargatással, jogellenesen tartott fogva. A volt TEK-vezér tagadta a bűncselekményt, és panasszal élt a gyanúsítás ellen, jelenleg szabadlábon védekezik.
Az ügyészség a lap értesülései szerint átvizsgálja Hajdu mobiltelefonját is, mert a tanúvallomások alapján felmerült, hogy a TEK vezetője többször is beszélt telefonon Orbán Viktorral azokban az órákban, amikor az ukránokat a TEK épületében tartották fogva.
Orbán Viktor nyíltan kiállt bizalmasa mellett, és másnap kinevezte a Fidesz biztonsági igazgatójának.
Belső hatalmi harc dúl az ügyészségben, miközben a nyomozás új szakaszba lépett az aranykonvoj-ügyben. A Telex információi szerint az áprilisi választások után az ügyészségen belül is mozgolódás indult, és
egyes körök elkezdték fúrni Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, amiért a szervezet vezetése szerintük kimaradt a felelősségre vonásból.
A szervezetben két, egymásnak ellentmondó magyarázat kering: az egyik szerint a legfőbb ügyész több embert „kimentene” az eljárás alól, míg a Legfőbb Ügyészség azzal védekezik, hogy valójában éppen Nagy Gábor Bálint az, aki az ügy minden szálát fel akarja göngyölíteni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Belső uniós irat részletezi, hogyan működött a brüsszeli magyar kémhálózat
A kiszivárgott dokumentum szerint a magyar hírszerzők diplomáciai fedésben kerestek meg főként magyar nemzetiségű uniós tisztviselőket. A cél a magyar kormány számára fontos témákról szóló belső információk megszerzése volt.
Hivatalosan is megerősítette az Európai Bizottság egy belső vizsgálati dokumentumban, hogy a 2010-es évek közepén magyar kémhálózat működött a brüsszeli magyar állandó képviseleten – írta meg a Politico egy általa látott, idén áprilisi keltezésű iratra hivatkozva. A dokumentum szerint a magyar hírszerzés 2013 és 2016 között több tisztviselőt küldött a képviseletre, akiknek a tevékenysége 2015-től vált egyre feltűnőbbé.
Az összegzés szerint a kémhálózat célja az volt, hogy uniós intézményekben dolgozó, főként magyar állampolgárságú tisztviselőket keressenek meg, és próbáljanak tőlük „részletes információkat gyűjteni a Bizottságon belüli munkáról a magyar kormány számára különös érdeklődésre számot tartó témákban”.
A dokumentumban az áll, hogy „a brüsszeli hírszerző tisztek tevékenysége kezdetben visszafogott volt, de 2015-től fokozatosan egyre nyíltabbá vált”.
A fokozódó aktivitás miatt azonban a hálózat létezése ismertté vált a brüsszeli magyar körökben, ami rontotta a hatékonyságukat, és a dokumentum szerint a tevékenység 2016-ban meg is szűnt.
A vizsgált időszak egy részében, 2015-től Várhelyi Olivér vezette az állandó képviseletet, aki jelenleg az egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztos. Amikor a botrány tavaly kirobbant, Várhelyi tagadta, hogy tudott volna a kémtevékenységről.
Idén januárban az Európai Parlament egyik bizottsági ülésén kérdésre válaszolva pedig kijelentette: „Megkerestek a magyar vagy bármely más szolgálatok? Nem, nem kerestek.”
Bár a Piotr Serafin csalás elleni biztos által vezetett vizsgálat megerősítette a kémtevékenység tényét, a dokumentum szerint „nem azonosítható súlyos biztonsági jogsértés”. A Bizottság emellett közölte, hogy a rendelkezésére álló korlátozott eszközökkel nem lehetséges egyéni felelősséget megállapítani a hírszerző tiszteken túl.
A brüsszeli magyar kémügy tavaly októberben került a nyilvánosság elé nemzetközi oknyomozó cikkek nyomán. Az Európai Bizottság ezt követően indított belső vizsgálatot.
Az ügy komoly politikai vihart kavart, 35 EP-képviselő nyílt levélben követelte Várhelyi Olivér menesztését, megkérdőjelezve, hogy a biztos képes-e függetleníteni magát az akkori magyar kormánytól.
Magyar Péter, a TISZA Párt vezetője is arról beszélt, hogy brüsszeli kiküldetése során a magyar szolgálatok őt is megfigyelték.
Elmondása szerint azt tapasztalta, hogy „szakpolitikai felkészültséggel nem rendelkező fura figurák érkeztek Brüsszelbe fedett, diplomata munkakörbe”.
Hivatalosan is megerősítette az Európai Bizottság egy belső vizsgálati dokumentumban, hogy a 2010-es évek közepén magyar kémhálózat működött a brüsszeli magyar állandó képviseleten – írta meg a Politico egy általa látott, idén áprilisi keltezésű iratra hivatkozva. A dokumentum szerint a magyar hírszerzés 2013 és 2016 között több tisztviselőt küldött a képviseletre, akiknek a tevékenysége 2015-től vált egyre feltűnőbbé.
Az összegzés szerint a kémhálózat célja az volt, hogy uniós intézményekben dolgozó, főként magyar állampolgárságú tisztviselőket keressenek meg, és próbáljanak tőlük „részletes információkat gyűjteni a Bizottságon belüli munkáról a magyar kormány számára különös érdeklődésre számot tartó témákban”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
