Magyar Péter győri beszédében megerősítette, hogy hétfőn bemutatják a Tisza Párt országgyűlési képviselő-jelöltjeit. A politikus arról beszélt, hogy egy orvos például úgy vállalta a jelöltséget, hogyha parlamenti képviselő lesz belőle, akkor is rendelhet, operálhat, legalább két napot egy héten.
„Ilyen emberek lesznek a Tisza képviselőjelöltjei, nem Menczer Tamások, nem Deutsch Tamások, nem Dopemanek, nem trashcelebek, hanem hús-vér, hazaszerető valódi emberek”
– fogalmazott Magyar, aki külön szólt a fiatalokhoz is.
„Rajtatok is múlik a sorsotok! A szülők, nagyszülők mindent megtesznek azért, hogy olyan országot építsenek, ahol boldogulni tudtok majd, hogy ne kelljen elhagyniuk a hazátokat. Jelentkezzetek Tisza-szigeteknél vagy adott esetben segítsetek letölteni a nagyszülőknek a Tisza Világ applikációt.
Ezt a választást mi lábon tudjuk megnyerni, beszélgetve az emberekkel”
– emelte ki Magyar a személyes jelenlét fontosságát.
„Az unokáitoknak is mesélni fogjátok” – tette hozzá, majd a beszéd végén ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a neheze most kezdődik.
„Mi komolyan gondoljuk, hogy nem hagyunk senkit az út szélén, és nemcsak a családtagjainkra értjük. És együtt fogunk átmenni győztesen a célszalagon” – mondta zárásként, majd forralt borozni és teázni hívta a megjelenteket.
Magyar Péter győri beszédében megerősítette, hogy hétfőn bemutatják a Tisza Párt országgyűlési képviselő-jelöltjeit. A politikus arról beszélt, hogy egy orvos például úgy vállalta a jelöltséget, hogyha parlamenti képviselő lesz belőle, akkor is rendelhet, operálhat, legalább két napot egy héten.
„Ilyen emberek lesznek a Tisza képviselőjelöltjei, nem Menczer Tamások, nem Deutsch Tamások, nem Dopemanek, nem trashcelebek, hanem hús-vér, hazaszerető valódi emberek”
– fogalmazott Magyar, aki külön szólt a fiatalokhoz is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Ervinnel venné be a TISZA Párt az egyik legszorosabb fideszes körzetet - Még több név szivárog ki a jelöltlistáról
A színész a szülővárosában szállhat harcba, ahol 2022-ben alig ezer szavazat döntött. A 2024-es EP-választáson már szinte fej-fej mellett állt a körzetben a Fidesz és a TISZA.
A TISZA Párt hétfő este mutatja be mind a 106 választókerület egyenként háromfős listáját, amelyről kikerülnek a párt 2026-os képviselőjelöltjei. A Telex értesülése szerint az egyik legérdekesebb név máris kiszivárgott: Nagy Ervin színész is ott van a dunaújvárosi körzet három esélyese között. Amikor a lap megkereste, a színész szűkszavúan, de sokatmondóan reagált: „több mint valószínű”, hogy ez így lesz. A TISZA Párt egyelőre nem kommentálta az információt.
A jelölteket többlépcsős folyamatban választják ki. A ma este bemutatott 3x105 előzetes jelölt közül november 23–24-én először a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, és választják ki a két továbbjutót. Ezt követően, november 25. és 27. között a választókerületben élők adhatják le voksukat a Nemzet Hangja honlapon.
A párt vezetése ezután jóváhagyja a győzteseket, de fenntartja a jogot, hogy megvétózza az eredményt, ha a kiválasztott jelölt szerinte mégsem a legalkalmasabb. A 106 végleges egyéni képviselőjelölt nevét november 30-án jelentik be.
A szabály alól egyetlen kivétel van: a Hegyvidéken, Magyar Péter körzetében nem tartanak előválasztást, ott a pártelnök lesz az egyedüli induló. „Úgy döntött a párt elnöksége, hogy senkit nem teszünk ki annak, hogy velem kelljen versenyeznie” – mondta a Telexnek Magyar Péter.
A dunaújvárosi központú Fejér megye 4-es választókerület pedig, ahol Nagy neve is a szavazólapra kerülhet, kulcsfontosságú lehet a TISZA Pártnak. A körzetet jelenleg a fideszes Mészáros Lajos képviseli, aki azonban a 2022-es választáson alig ezer szavazattal győzte le az összellenzéki jelöltet, Kálló Gergelyt.
A 2024-es európai parlamenti választás eredményei is azt mutatják, hogy a körzet billeg: Dunaújvárosban a Fidesz listájára 35,13 százalék, míg a Tiszáéra 33,75 százalék szavazott, a két párt tehát szinte fej-fej mellett állt a fideszes fellegvárban.
Nagy Ervin Dunaújvárosban született, és tizenéves koráig élt a városban. Az elsők között csatlakozott Magyar Péter mozgalmához, a pártban a kultúra területével foglalkozik, és rendszeresen fellép a TISZA eseményein, ő énekli a párt himnuszát, illetve egyértelművé tette politikai ambícióit is.
„Nem fogok elhajolni a feladat elől” – nyilatkozta korábban.
A jelöltállítást korábban kétszer is elhalasztották a Tisza Világ applikáció körüli adatbotrány miatt. Miután felhasználói adatok kerültek nyilvánosságra, Magyar Péter „ártó szándékú támadásról” beszélt. Ennek következtében a szavazás az applikáció helyett a Nemzet Hangja weboldalon zajlik majd.
A Telex úgy tudja, más ismert nevek is feltűnhetnek a jelölt-jelöltek listáján. Bódis Kriszta társadalompolitikai szakértő Budapest 2. választókerületében, Velkey György László, Magyar Péter kabinetfőnöke a zuglói központú Budapest 6. választókerületben, Kulcsár Krisztián volt MOB-elnök pedig Budapest 10. választókerületében lehet a három jelölt egyike. A Fidesz kommunikációs igazgatójával, Menczer Tamással szemben, Pest 3. választókerületében Bujdosó Andrea, a párt budapesti frakcióvezetője indulhat el a választáson.
A TISZA Pártnak a kormányváltáshoz a 106 egyéni választókerület több mint felében, legalább 54-ben kell győznie. A Fidesz 2022-ben 87 körzetet nyert meg, ami jól mutatja, mekkora a tétje a megfelelő jelöltek kiválasztásának.
A TISZA Párt hétfő este mutatja be mind a 106 választókerület egyenként háromfős listáját, amelyről kikerülnek a párt 2026-os képviselőjelöltjei. A Telex értesülése szerint az egyik legérdekesebb név máris kiszivárgott: Nagy Ervin színész is ott van a dunaújvárosi körzet három esélyese között. Amikor a lap megkereste, a színész szűkszavúan, de sokatmondóan reagált: „több mint valószínű”, hogy ez így lesz. A TISZA Párt egyelőre nem kommentálta az információt.
A jelölteket többlépcsős folyamatban választják ki. A ma este bemutatott 3x105 előzetes jelölt közül november 23–24-én először a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, és választják ki a két továbbjutót. Ezt követően, november 25. és 27. között a választókerületben élők adhatják le voksukat a Nemzet Hangja honlapon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
14. havi nyugdíj: Semjén Zsolt benyújtotta a törvényjavaslatot, már van is egy meglepő furcsaság benne
Míg a 13. havi nyugdíjat a kormány felgyorsította, a 14. havinál most inkább lassítanának. A törvényben szereplő dátum meglepő, mert a korábbi ígéretek gyorsabb tempót sugalltak.
A vártnál egy évvel tovább, akár 2030-ig is kell várniuk a nyugdíjasoknak a teljes 14. havi juttatásra, legalábbis erre ad lehetőséget az a törvényjavaslat, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtott be. Bár a juttatás bevezetése 2026-ban elindul, a jogszabály a korábbi kormányzati kommunikációnál hosszabb időkeretet szab meg a teljes összeg elérésére.
A javaslat indoklásában a Portfolio.hu vette észre azt a mondatot, amely a korábbi hírekhez képest meglepetést okozhat a 14. havi nyugdíj bevezetése kapcsán.
„A tizennegyedik havi nyugdíj összege a kifizetésének első évében, 2026-ban a nyugellátás 25 százaléka, és a Kormány döntése szerint 2030-ig el kell érnie a nyugellátás összegének 100 százalékát”.
Magyarán: ötéves keretet határoznának meg, ami a gazdasági lap szerint azért különös, mert Orbán Viktor miniszterelnök múlt héti bejelentése még négyéves bevezetési időszakot valószínűsített. Azt mondta,
„Jövő februárban a rendes nyugdíj mellé minden nyugdíjas megkapja a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj egy heti összegét. – Egy évvel később a következőt, és így tovább.”
A 2020-ban bejelentett 13. havi nyugdíjat eredetileg szintén négy év alatt építették volna fel, ám a kormány attól az ütemtervtől a nyugdíjasok javára eltérve már 2022-től fizette a teljes összeget.
A mostani törvénytervezet rögzíti, hogy a 14. havi juttatásra az öregségi nyugdíjasok mellett az egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülők is jogosultak. Feltétel, hogy a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév februárjában is megkapják az adott ellátást.
Az első kifizetés a javaslat szerint is 2026 februárjában esedékes.
Számítások szerint az átlagnyugdíj addigra 259 ezer forintra nőhet, így a nyugdíjasok a havi ellátásukon felül megkaphatják a teljes 13. havi nyugdíjat (átlagosan 259 ezer forint) és a 14. havi juttatás első negyedét (átlagosan 65 ezer forint), ami összesen 583 ezer forint körüli összeget jelenthet.
A vártnál egy évvel tovább, akár 2030-ig is kell várniuk a nyugdíjasoknak a teljes 14. havi juttatásra, legalábbis erre ad lehetőséget az a törvényjavaslat, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtott be. Bár a juttatás bevezetése 2026-ban elindul, a jogszabály a korábbi kormányzati kommunikációnál hosszabb időkeretet szab meg a teljes összeg elérésére.
A javaslat indoklásában a Portfolio.hu vette észre azt a mondatot, amely a korábbi hírekhez képest meglepetést okozhat a 14. havi nyugdíj bevezetése kapcsán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Budapest 152. születésnapját idén a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia felújított Dísztermében ünnepelték, ahol november 17-én adták át a főváros legrangosabb elismeréseit: a Budapest díszpolgára címeket, a Pro Urbe Budapest és a Budapestért díjakat.
Az ünnepi díszközgyűlésen nemcsak Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésére emlékeztek, hanem Nagy-Budapest létrejöttének 75. évfordulóját is megünnepelték.
A díszpolgári cím a főváros legmagasabb civil elismerése, amelyet olyanoknak ítélnek oda, akik életművükkel vagy a városi közösségért végzett munkájukkal kiemelkedőt alkottak. A díj rangját jelzi, hogy tavaly többek között Bródy János, Pogány Judit és Korniss Péter vehette át, posztumusz pedig Benedek Miklós és Tompos Kátya kapta meg az elismerést.
Az idei döntésnek politikai előzménye is volt: a Fidesz fővárosi frakciója már szeptemberben nyilvánosságra hozta, kiket javasol a címre. Szentkirályi Alexandra fideszes frakcióvezető közölte, hogy Bagdy Emőke klinikai szakpszichológust és Kapu Tibor űrhajóst javasolják, posztumusz pedig Wachsler Tamást.
A végső szót azonban a Fővárosi Közgyűlés mondta ki.
Az MTI tudósítása szerint Karácsony Gergely főpolgármestertől díszpolgári címet vehetett átLányi András író, nyugalmazott egyetemi docens, Mácsai Pál színész, rendező, az Örkény István Színház alapító igazgatója, Saly Noémi Budapest-történész, Sebestyén Márta, az UNESCO Artist For Peace címmel kitüntetett, Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas népdalénekes, előadóművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Spiró György író, valamint Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező.
A kitüntetés posztumusz díjazottja Lukáts Andor, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, valamint Wachsler Tamás országgyűlési képviselő, államtitkár és építészmérnök.
Budapest 152. születésnapját idén a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia felújított Dísztermében ünnepelték, ahol november 17-én adták át a főváros legrangosabb elismeréseit: a Budapest díszpolgára címeket, a Pro Urbe Budapest és a Budapestért díjakat.
Az ünnepi díszközgyűlésen nemcsak Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésére emlékeztek, hanem Nagy-Budapest létrejöttének 75. évfordulóját is megünnepelték.
A díszpolgári cím a főváros legmagasabb civil elismerése, amelyet olyanoknak ítélnek oda, akik életművükkel vagy a városi közösségért végzett munkájukkal kiemelkedőt alkottak. A díj rangját jelzi, hogy tavaly többek között Bródy János, Pogány Judit és Korniss Péter vehette át, posztumusz pedig Benedek Miklós és Tompos Kátya kapta meg az elismerést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Halálra ítélték a volt bangladesi miniszterelnököt, aki drónokkal és helikopterekkel lövetett a tüntetőkre
A jelenleg Indiában bujkáló volt kormányfő boszorkányüldözésről beszél és minden vádat tagad. Az áldozatok családjai viszont már most a felakasztását követelik.
Kivetítőkön nézték a bangladesi fővárosban, ahogy a bíróság hétfőn halálra ítélte a tavaly megbuktatott miniszterelnököt, Sejk Haszina Vazedet – írja a Guardian.
A dakkai Nemzetközi Bűnügyi Törvényszék emberiesség elleni bűncselekmények miatt mondta ki bűnösnek a politikai száműzetésben élő volt kormányfőt a 2024-es kormányellenes tüntetések erőszakos leverése miatt.
Szintén halálbüntetést kapott a volt belügyminisztere, Aszaduzzaman Han, míg a korábbi országos rendőrfőnök, Chowdhury Abdullah Al‑Mamun vádalkut kötött, így őt öt év börtönre ítélték. Az elnökbíró indoklása szerint a volt miniszterelnök azzal követte el az emberiesség elleni bűncselekményt, hogy „parancsot adott drónok, helikopterek és halálos fegyverek bevetésére”.
A vád egyik legfőbb bizonyítéka egy kiszivárgott, és később a BBC által is hitelesített hangfelvétel volt. Ezen a vád szerint Haszina engedélyt ad „halálos fegyverek” bevetésére, és kijelenti, hogy a biztonsági erők „ahol csak megtalálják [a tüntetőket], lőni fognak”.
Az ENSZ emberi jogi hivatalának februári jelentése szerint a 2024 júliusában és augusztusában zajló események során akár 1400 ember is meghalhatott, az áldozatok 12-13 százaléka pedig gyerek volt.
A jelenleg Indiában élő Haszina politikai tagadott minden ellene felhozott vádat. Boszorkányüldözésnek nevezte az eljárást, a tárgyalást pedig bohózatnak.
„Az ítéletet egy demokratikus felhatalmazás nélküli kormány által létrehozott, előre lezsírozott bíróság hozta meg ellenem”
– nyilatkozta, hozzátéve, hogy egy „megfelelő” bíróságon szembenézne a vádlóival, ahol a bizonyítékokat ”tisztességesen” megvizsgálhatják.
A bíróság előtt várakozó áldozatok hozzátartozói ezt egészen máshogy látták.
„Mi, a felkelés mártírjainak családjai azt akarjuk, hogy felakasszák – példaként a jövő uralkodóinak”
– mondta a The Guardiannek Golam Rahman, egy meggyilkolt diák édesapja.
Shireen Huq Dakkában élő emberi jogi aktivista szerint Haszina szigorú büntetése nem nyújt vigaszt a tüntetések leverése során elhunyt és megsérült emberek családjainak, ők ugyanis soha nem fognak tudni megbocsátani neki. A volt kormányfő és az Áojámi Liga elleni harag azért sem csillapodott tavaly óta, mert sem Haszina, sem a pártja párt nem kért bocsánatot, és nem mutatott megbánást több száz ember meggyilkolása miatt.
Sejk Haszina 2024 augusztusában menekült Indiába, miután a diákok által vezetett tömegtüntetések megbuktatták a kormányát. A bukása után felállt, Nobel-békedíjas Muhámmad Iunúsz vezette ideiglenes kormány igazságtételt ígért az áldozatoknak.
Banglades főügyésze azt nyilatkozta, hogy a halálos ítélet „a letartóztatás napjától hatályos”. India eddig nem adta ki a volt miniszterelnököt, akinek a fellebbezéshez a törvények szerint fel kellene adnia magát a bangladesi hatóságoknak. A mostani ítélet előtt Haszinát már júliusban hat hónap börtönre ítélték a bíróság megsértése miatt egy másik kiszivárgott hangfelvétel kapcsán, amelyen arról beszélt, hogy „engedélye van ölni”.
Kivetítőkön nézték a bangladesi fővárosban, ahogy a bíróság hétfőn halálra ítélte a tavaly megbuktatott miniszterelnököt, Sejk Haszina Vazedet – írja a Guardian.
A dakkai Nemzetközi Bűnügyi Törvényszék emberiesség elleni bűncselekmények miatt mondta ki bűnösnek a politikai száműzetésben élő volt kormányfőt a 2024-es kormányellenes tüntetések erőszakos leverése miatt.
Szintén halálbüntetést kapott a volt belügyminisztere, Aszaduzzaman Han, míg a korábbi országos rendőrfőnök, Chowdhury Abdullah Al‑Mamun vádalkut kötött, így őt öt év börtönre ítélték. Az elnökbíró indoklása szerint a volt miniszterelnök azzal követte el az emberiesség elleni bűncselekményt, hogy „parancsot adott drónok, helikopterek és halálos fegyverek bevetésére”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
