A megyejogú, és ahhoz közel álló méretű városokban áll a legjobban Magyar Péter pártja, ezeken a helyeken 3 százalékkal van előttük a Fidesz - erről beszélt Magyar Péter az Orosházán tartott fórumán. A frissen politikai pályára lépett jogász mindezt eddig nem publikált közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva mondta.
Magyar szerint ezeken a területeken a Fidesz 26 százalékon, míg az ő pártja 23 százalékon áll.
„Én azt gondolom, hogy ez egy fantasztikus szám. És ami még ennél is fantasztikusabb, hogy a 18 és 29 éves korosztályban pontosan dupla annyi szavazónk van, mint a Fidesznek”
- fejtette ki Magyar, akinek bejelentését taps fogadta.
Magyar azt is hozzátette: ez nyilván nem elég az üdvösséghez és a teljes változáshoz.
„Nyilván sok ezer milliárd forintról van szó, sokak szabadságáról is most már. Úgyhogy a fiúk mindent el fognak követni a legaljasabb eszközökkel, erre legyenek készen (..) hogy megakadályozzák, hogy átütő eredményt érjünk el” - mondta Magyar.
Az Orosházán tartott fórumról készült élő Facebook-bejelentkezést ITT tudod megnézni, az idézet rész körülbelül az 57. percnél hangzik el.
A megyejogú, és ahhoz közel álló méretű városokban áll a legjobban Magyar Péter pártja, ezeken a helyeken 3 százalékkal van előttük a Fidesz - erről beszélt Magyar Péter az Orosházán tartott fórumán. A frissen politikai pályára lépett jogász mindezt eddig nem publikált közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva mondta.
Magyar szerint ezeken a területeken a Fidesz 26 százalékon, míg az ő pártja 23 százalékon áll.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, a Lázár ellen tiltakozókat igazoltató rendőröktől kerültek Lázár Jánoshoz a tüntető romák adatai
Utána ezek az adatok eljutottak a Fideszhez is. A kormánypárt videóján bekarikázták a Lázár WC kefés mondatai ellen tiltakozókat, és egyenként melléjük írták a bűnlajstromukat, majd Orbán Viktor bűnbandáról kezdett beszélni.
„Amit a kormány tudhat, azt én is tudhatom” – ezzel a mondattal magyarázta Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogyan jutottak el hozzá a gyöngyösi fórumán ellen tiltakozókról szóló bűnügyi adatok.
Lázár János építési és közlekedési miniszter egy korábbi Lázárinfón tett olyan kijelentést, ami országos felháborodást váltott ki a romák körében. „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az Intercityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat, és a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti” - fogalmazott.
Később a szavaiért bocsánatot kért, ennek ellenére következő, január 29-én megtartott fórumán tüntetők jelentek meg. Gyöngyösön többen is felszólaltak, és kikérték maguknak Lázár János szavait. Voltak, akik bekiabáltak, és azt követelték, mondjon le. Azt is skandálták, "Lázár takarodj" és "mocskos Fidesz", valamint piros lapokat mutattak fel a miniszternek. A fórumot ezután a tiltakozók egy része elhagyta, és az épület előtt rögtönzött sajtótájékoztatót tartottak.
Ezután elindultak a helyszínről, de nem sokkal távolabb rendőrök állították meg őket, akik igazoltatni kezdték a tiltakozókat.
Másnap a kormánypárti Magyar Nemzet már arról írt, „a Tisza cigány bűnözőket uszított a fideszes rendezvényre”.
Az olvasóikkal részleteket is megosztottak. „Emberkereskedelem, zsarolás, sikkasztás, nemi erőszak, testi sértés – információnk szerint egyebek mellett ezekkel a bűncselekményekkel gyanúsítottak vagy vádoltak meg többeket is azok közül, akik csütörtökön botrányt okoztak Lázár János gyöngyösi fórumán.” Hogy mindezt honnan tudták, az a cikkből nem derült ki.
Egy nappal később a Fidesz facebook-oldalán megjelent egy videó, amin bekarikázták a tiltakozó romákat, és egyenként melléjük írták a monogramjukat, az életkorukat, valamint azt, pontosan ki milyen bűncselekményeket követhetett el. A videót Lázár János is megosztotta, és azt írta kommentként: „A Tisza lejáratja a cigányságot: bűnözőket küld a nevükben balhézni. Egymás ellen próbálnak hergelni minket.”
A miniszterelnök is posztolt, és arról írt, „a bűnlajstrom tetemes: garázdaság, rablás, sikkasztás, testi sértés, szexuális erőszak, zsarolás, emberölés. Ők a szeretet tiszás apostolai.”
Aznap délután a Digitális Polgári Körök rendezvényén Orbán Viktor külön is szóba hozta az eseményeket. Hatvanban már „bandába verődött bűnözőknek” nevezte a Lázár János mondata ellen Gyöngyösön tiltakozókat. „Bűnözők, bandába szerveződve, egy párt megbízásából elmenjenek egy békés összejövetelre, és ott balhét csináljanak azzal a céllal, hogy megfélemlítsék a fideszeseket, ilyet még nem láttam” – fogalmazott. Azt állította, hogy megnézte, „kikhez volt szerencsénk”, és azt látta „a priuszukban”, hogy „némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves.”
Bayer Zsolt kormánypárti publicista pedig úgy fogalmazott: „azok a cigányok, akik odamentek Gyöngyösre a másfél méteres priuszukkal, a rablástól az emberölésig, és ott üvöltöztek, mennyivel jobb lett volna nekik is meg a világnak is, ha bűnözés helyett szart pucolnak a vonaton”.
A videón szereplő romák közül többen is kitették erkölcsi bizonyítványukat, és azt mondták, ha évtizedekkel ezelőtt követtek is el bűnöket, az még nem lehet ok arra, hogy ne emeljék fel a szavukat, ha a cigányságot megalázzák. Megszólaltak olyan is, akik nem szerepeltek a videón, és nem is követtek el semmilyen bűncselekményt, és senki sem vezényelte őket Lázár János fórumára, csak úgy érezték, ki kell állniuk a cigányságért, amelyet megaláztak. Azt állították, a kormány meg akarja félemlíteni őket.
Lázárt a legutóbbi, pusztaszabolcsi fóruma után a sajtó arról kérdezte, honnan voltak meg neki ezek az információk. A Telex szerint
a miniszter ezt azzal magyarázta, hogy „a rendőrségnek hivatalból kell igazoltatnia azokat, akik megzavarják a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényt, erőszakosan lépnek fel, és bűncselekmény elkövetésével fenyegetnek”.
Amikor visszakérdeztek, hogyan kerültek az adatok az igazoltatás után hozzá, így felelt:
„Bocsánat, de a rendőrség egy állami szervezet. Én az állam egyik vezetője vagyok mint kormánytag. Amit a kormány tudhat, azt én is tudhatom”.
Arra a kérdésre, hogy Pintér Sándor belügyminiszter kérte-e ki az adatokat, azt mondta, a belügyminiszter „nem kért ki semmit. Én arra a kérdésre tudok válaszolni, hogy ami a kormányra tartozik, az rám is tartozik”.
Később egy Facebook-videóban már arról beszélt, hogy a rendőrség igazoltatott, „utána a belügyminiszter jelentett a miniszterelnöknek, mert egy miniszterről van szó”.
A miniszter ugyanakkor nem tudott arra felelni, hogy a gyöngyösi fórumán a tiltakozók mikor és hogyan sértették meg a gyülekezési törvényt.
Jogvédők szerint a bűnügyi személyes adatok pártpolitikai célú felhasználása jogsértő lehet. Hozzátették: ha az állítások hamisak, az rágalmazás gyanúját is felveti.
„Amit a kormány tudhat, azt én is tudhatom” – ezzel a mondattal magyarázta Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogyan jutottak el hozzá a gyöngyösi fórumán ellen tiltakozókról szóló bűnügyi adatok.
Lázár János építési és közlekedési miniszter egy korábbi Lázárinfón tett olyan kijelentést, ami országos felháborodást váltott ki a romák körében. „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az Intercityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat, és a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti” - fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: Ordító a különbség a Fidesz-tábor mérésében, közel 900 ezer szavazó a tét
A politikai elemző egy podcast után ragadott billentyűzetet. A kormányközeli és a független kutató egészen mást lát, a választás napján valaki nagyon megütheti a bokáját.
Török Gábor politikai elemző egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a Válasz Online podcastjéről, melyben Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet, és Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője beszélgettek. A politológus szerint érdemes meghallgatni a beszélgetést, mert abban „nem a propagandisztikus közlemények nyelvén esik szó a közvélemény-kutatásokról.” Török szerint
a választás szempontjából a lényeg a következő: „A két intézet a Tiszát pontosan ugyanoda méri: a legutóbbi kutatásukban mindketten a teljes népesség 35 százalékára.Ez 2,7 millió választót jelent”
Török szerint az „ordító különbség" a Fidesz mérésében van: a 21 Kutatóközpont a teljes népességben 28, a Nézőpont 40 százalékos kormánypárti tábort jelez. Előbbi 2,15 millió, utóbbi 3 milliónál kicsivel több embert jelent.
Az elemző rávilágít „a különbség majdnem 900 ezer. Ennek magyarázata a Nézőpont szerint az, hogy ők azokat is a Fideszhez sorolják, akik nem mondják ugyan magukat Fidesz-szavazónak, de egyéb kérdések alapján az intézet így azonosítja be őket.”
Török Gábor végezetül kiemeli, hogy „a beszélgetésben többször elhangzott egy fontos kifejezés: »reputációs kockázat«. Április 12-én erről is többet fogunk tudni.”
A Válasz Online podcastjában Benyó Rita vendégeként Róna Dániel és Mráz Ágoston Sámuel vitatták meg méréseiket és módszertanukat. A beszélgetésben szó esett arról, mi számít mérésnek és mi becslésnek, hogyan kezelik a bizonytalanokat, és milyen reputációs kockázatot vállalnak az intézetek az április 12-re kitűzött országgyűlési választásig, amely után el kell majd számolniuk saját méréseik megbízhatóságával.
A 21 Kutatóközpont felmérései szerint a Tisza Párt tartósan vezet a teljes népességben 34–35 százalékkal, míg a Fidesz 28 százalékon áll, a biztos pártválasztók körében pedig a Tisza előnye még nagyobb. Az intézet hibrid módszertant használ, a KSH adatai alapján súlyoz, és hangsúlyozza, hogy az EP-választás előtt az ő mérésük volt a legpontosabb.
Ezzel szemben a Nézőpont Intézet a „legvalószínűbb listás eredmény” mutatójában rendre a Fidesz előnyét közli, ami abból adódik, hogy a bevallott pártpreferenciák mellett segédkérdésekkel „beazonosított” rejtőzködő szavazókat is figyelembe veszik, így a két kutatóintézet adatai közti különbséget a nem válaszoló, de aktív szavazók kezelésének eltérő módja magyarázza.
Török Gábor politikai elemző egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a Válasz Online podcastjéről, melyben Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet, és Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője beszélgettek. A politológus szerint érdemes meghallgatni a beszélgetést, mert abban „nem a propagandisztikus közlemények nyelvén esik szó a közvélemény-kutatásokról.” Török szerint
a választás szempontjából a lényeg a következő: „A két intézet a Tiszát pontosan ugyanoda méri: a legutóbbi kutatásukban mindketten a teljes népesség 35 százalékára.Ez 2,7 millió választót jelent”
Török szerint az „ordító különbség" a Fidesz mérésében van: a 21 Kutatóközpont a teljes népességben 28, a Nézőpont 40 százalékos kormánypárti tábort jelez. Előbbi 2,15 millió, utóbbi 3 milliónál kicsivel több embert jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Vikor döntött Kósa Lajos rokonainak volt cégéről, amiben gazdák százainak a pénze maradt bent
A kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a mátészalkai Bászna Gabona Zrt. felszámolási eljárását. A sikkasztás gyanújával is vizsgált cég ügyében így gyorsított eljárás indul.
Stratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány a Kósa Lajos fideszes képviselő rokonságához köthető Bászna Gabona Zrt. felszámolását, noha az illetékes bíróság szerint korábban még felszámolási kérelem sem érkezett a cég ellen. Orbán Viktor miniszterelnök döntése a kedd este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, amelyről a 24.hu írt.
A kormány azzal indokolta a lépést, hogy „a cég adósságainak rendezéséhez és hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik.”
A kormány elrendelte, hogy a társaság ügyében a csődtörvény stratégiai felszámolásokra vonatkozó paragrafusait kell alkalmazni.
Ez a gyakorlatban egy gyorsított, egységesített eljárást jelent, ahol jellemzően állami felszámoló veszi át az ügyet a hitelezői igények minél gyorsabb rendezése érdekében.
A kormánydöntés azért is érdekes, mert korábban ellentmondásos információk láttak napvilágot az eljárás állapotáról. Bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón bejelentette a felszámolás megindulását, az illetékes Nyíregyházi Törvényszék közölte, a miniszter nem mondott igazat. „A Bászna Gabona Zrt.-vel szemben nincs folyamatban lévő felszámolási eljárás, erre irányuló kérelem a Cégbírósághoz a mai napig nem érkezett” – tájékoztatott a bíróság január közepén.
A kormány emellett a termelők számára rendkívüli, méltányossági alapú kárrendezést is bejelentett múlt héten. A károsultak a meg nem fizetett főkövetelésük erejéig kérhetnek kompenzációt, a kérelmeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bírálja el, a kifizetéseket pedig a Magyar Államkincstár végzi. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A Bászna Gabona Zrt. ügyében érintett minden kistermelőt a kormány megvéd!”
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének ismeretei szerint a cég tartozása meghaladja a tízmilliárd forintot, ennek jelentős része termelői követelés. A fizetési gondok gazdákat, vevőket és finanszírozókat sodortak bizonytalanságba, és közraktári zárolások is indultak.
A társaságot 2018 végén alapították, kft.-ként indult, majd zrt.-vé alakult. A 24.hu írta meg, hogy
a cég 40 százalékos tulajdonosa korábban Kósa Lajos testvére volt, de később az édesanyjával együtt kiszállt az üzletből. A vállalat azonban nem távolodott el a fideszes politikus rokonságától: a jelenlegi tulajdonos-vezérigazgató Szilágyi Gábor, a politikus egyik távoli rokona
a 24.hu szerint. A cégnél sikkasztás gyanúja miatt a rendőrség is nyomoz.
A helyzet súlyát jól mutatják Koncz Máté, a MOSZ elnökének szavai: „A növénytermesztési tevékenység … ha azonban egyáltalán nem érkezik meg a bevétel, az több száz agrárvállalkozást, köztük rengeteg családi gazdaságot tehet végérvényesen tönkre”.
Stratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány a Kósa Lajos fideszes képviselő rokonságához köthető Bászna Gabona Zrt. felszámolását, noha az illetékes bíróság szerint korábban még felszámolási kérelem sem érkezett a cég ellen. Orbán Viktor miniszterelnök döntése a kedd este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, amelyről a 24.hu írt.
A kormány azzal indokolta a lépést, hogy „a cég adósságainak rendezéséhez és hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik.”
A kormány elrendelte, hogy a társaság ügyében a csődtörvény stratégiai felszámolásokra vonatkozó paragrafusait kell alkalmazni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A kormány végleg ledobta az álarcot, amit tettek, az nyílt jogfosztás” – A TISZA frakcióvezetője szerint a kormány rendelete a fehérorosz útra lépés mérföldköve
Bujdosó Andrea szerint a kormány üzenete egyértelmű: Magyarországon nem a törvény uralkodik, hanem az ő akaratuk. Úgy látja, a színfalak mögött már az önkormányzatiság végleges felszámolását készítik elő, amihez szerinte ez a rendelet a főpróba.
Bujdosó Andrea, a TISZA Párt politikusa egy Facebook-posztban mondta el a véleményét a kormány legújabb, önkormányzatokat érintő rendeletéről, amely Budapest jogi harcának is véget vet a szociális hozzájárulás ügyében.
A TISZA fővárosi frakciójának vezetője szerint a tegnapi éjszaka folyamán a kormány végleg ledobta az álarcot.
„Egy éjjel kihirdetett rendelettel nemcsak Budapestet, hanem a magyar jogállamiság utolsó bástyáit rohamozták meg. Amit tettek, az nem kormányzás, hanem nyílt jogfosztás”
– fogalmazott.
Bujdosó azt írta, a kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazásával visszaélve, visszamenőleges hatállyal megtiltotta, hogy Budapest – vagy bármelyik önkormányzat – bírósághoz forduljon az igazságtalan szolidaritási hozzájárulás miatt. Álláspontja szerint ezzel elvágták a jogi utat, megvonták a bírói védelmet, és „egyszerűen betiltották az igazságszolgáltatást”.
„Ez a rendelet a »fehérorosz útra lépés« mérföldköve.
Ha a kormány ma egy tollvonással törölhet egy folyamatban lévő bírósági pert, mert fél, hogy elveszíti, akkor holnap:
– bármilyen civil szervezetet indoklás nélkül felszámolhatnak.
– bármelyik magyar állampolgár tulajdonára rátehetik a kezüket, megfosztva őt a jogorvoslattól.
– bármelyik választott önkormányzatot csődbe vihetnek és államosíthatnak.”
Mint írja, Navracsics Tibor és a kormányzati gépezet a választások előtt még „partnerségről” beszél, de a színfalak mögött már az önkormányzatiság végleges felszámolását készítik elő, amihez szerinte ez a rendelet a főpróba. Bujdosó Andrea úgy véli, ha az emberek csendben maradnak, a jogaik kiüresítése megállíthatatlan lesz.
„Mit üzen ezzel a hatalom? Azt üzenik, hogy Magyarországon nem a törvény uralkodik, hanem a kormány akarata. Azt üzenik, hogy hiába van igazad, ha az sérti az ő zsebüket vagy politikai érdekeiket, a bíróság kapuját egyszerűen lánccal zárják le előtted”
Azt is közölte, hogy „a TISZA nem fogja annyiban hagyni a magyar jogállam szétverését!” Azt ígéri, véget vetnek a rendeleti kormányzásnak és az önkormányzatok „módszeres kirablásának”. „Mi olyan országot építünk, ahol a jog mindenkit véd, nem csak a hatalmon lévőket” – írta Bujdosó Andrea.
Mint arról beszámoltunk, kedd éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely kimondja, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapítása és beszedése a költségvetés végrehajtásának technikai folyamata, ezért nem minősül hatósági aktusnak, így ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek nincs helye. A veszélyhelyzeti jogalkotás keretében kiadott, Orbán Viktor által aláírt rendelet visszamenőleges hatállyal a folyamatban lévő pereket is megszünteti, és előírja, hogy az önkormányzatoknak a megszüntetést követő 15 napon belül rendezniük kell a 2025-ből fennmaradt tartozást.
Ezzel egy többéves jogvita végére kerülhet pont. 2025-ben a Kúria még a fővárosnak adott igazat a 2023-as ügyben, és kimondta, hogy a Magyar Államkincstár jogszerűtlenül inkasszált mintegy 28,3 milliárd forintot. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor korábbi döntéseiben magát a szolidaritási hozzájárulást nem minősítette alaptörvény-ellenesnek. A rendelet mellékletei szerint Budapest szolidaritási hozzájárulása 2023-ban 57,8 milliárd, 2024-ben pedig 75,5 milliárd forint volt. A 2025-ös, vitatott fővárosi összeg a korábbi miniszteri rendelet szerint 89 milliárd forint volt.
Bujdosó Andrea, a TISZA Párt politikusa egy Facebook-posztban mondta el a véleményét a kormány legújabb, önkormányzatokat érintő rendeletéről, amely Budapest jogi harcának is véget vet a szociális hozzájárulás ügyében.
A TISZA fővárosi frakciójának vezetője szerint a tegnapi éjszaka folyamán a kormány végleg ledobta az álarcot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
