Magyar Péter: A hazát mi ma visszakérjük, és nem adjuk el sem keletnek csatlósként, sem nyugatnak kiszolgálóként
Magyar Péter a Hősök terén tartott beszédében felidézte, hogy a forradalmat a Szovjetunió verte le, és mintegy 200 ezren hagyták el az országot. Szerinte akárhová kerültek is, magyarul álmodtak tovább.
Úgy fogalmazott, 1956 hősei sem voltak hibátlanok, mégis felismerték, mennyit ér a hazaszeretet. Azt mondta, a szabadság ott születik, ahol megszűnik a félelem. „És ma már nem félünk. Nem félünk kiállni, és kimondani az igazat.”
Kiemelte, hogy ma nem pártcímkék számítanak, hanem a közösség: magyarok vagyunk – függetlenül attól, ki járt a Nemzeti Meneten vagy a Békemeneten. „Akkor is, ha a Nemzeti Meneten vagy a Békemeneten voltunk. Mind magyarok vagyunk.”
Arról is beszélt, hogy a szabadság feltétele, hogy ne adjuk el a hazát sem keletnek, sem nyugatnak. Hozzátette, a derű és a kitartás erőt ad: mosoly, állhatatosság, emberség – szerinte ez ma a „forradalmi tett”. Azt mondta, a haza nem politikusoké, oligarcháké vagy pártoké, hanem a magyar embereké: azoké, akik dolgoznak, gyógyítanak és tanítanak, és egy működő országot szeretnének. „Ezt a hazát mi ma visszakérjük.”
Úgy látja, nem omlik össze magától semmi, a munka most kezdődik. Településről településre mindenkinek döntenie kell: a félelem vagy a szabadság, a hatalom vagy a nép oldalán áll.
Szerinte a szabadság azt is jelenti, hogy a tanár taníthat, az orvos gyógyíthat, a gyerek pedig itthon nőhet fel, mert működik az ország. „Szabadnak lenni azt jelenti, hogy nem hajtjuk meg a fejünket a hazugság előtt, nem tűrjük, hogy becsületes embereket lejáratnak.”
Ezután megismételte: szabadnak lenni azt is jelenti, hogy „nem adjuk el a hazánkat sem keletnek csatlósként, sem nyugatnak kiszolgálóként”.
