Varga Mihály máris rendet akar tenni az MNB-ben: Azonnali kiadáscsökkentést és szigorúbb gazdálkodást ígért
Az új jegybankelnök már első napján bejelentette: átalakítja az MNB gazdálkodását. Szerinte a magyar gazdaság stabil, a növekedési kilátások pedig kedvezőek.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke bejelentette, hogy felülvizsgálják az intézmény kiadásait, és szigorúbb gazdálkodási fegyelmet vezetnek be. A szerdán hivatalba lépett jegybankelnök az X-en közzétett bejegyzésében kiemelte: a jegybank új vezetésének célja a működési kiadások csökkentése és a gazdálkodás racionalizálása.
A bejelentésben Varga Mihály hangsúlyozta:
„határozott választ adunk minden olyan kockázatra, amely az inflációs célt, a pénzügyi stabilitást és a fenntartható gazdasági fejlődést veszélyezteti.” Szerinte a magyar gazdaság stabil alapokon nyugszik, és a növekedési kilátások kedvezőek.
A jegybank éléről távozó Matolcsy György néhány nappal korábban arról beszélt, hogy 2022 októberében az MNB mentette meg a kormányt azzal, hogy 500 bázispontos kamatemelést hajtott végre, amikor az euró-forint árfolyam elérte a 430-as szintet. „Azokban a hetekben, hónapokban, amikor a magyar politika vezető férfiúi elmondták, hogy nem lehet a Magyar Nemzeti Bankra számítani… mi védtük meg nemcsak a forintot, a pénzrendszert, hanem Magyarország kormányát, miniszterelnökét is” – mondta búcsúzóul.
„Növelem a jegybank gazdálkodási fegyelmét, felülvizsgáljuk és racionalizáljuk a kiadásokat – jelentette ki Varga Mihály. Az MNB elnöke kiemelte: a jegybank új vezetésének fontos célja a bank működési kiadásainak csökkentése, a felelős gazdálkodás és takarékos működés.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke bejelentette, hogy felülvizsgálják az intézmény kiadásait, és szigorúbb gazdálkodási fegyelmet vezetnek be. A szerdán hivatalba lépett jegybankelnök az X-en közzétett bejegyzésében kiemelte: a jegybank új vezetésének célja a működési kiadások csökkentése és a gazdálkodás racionalizálása.
A bejelentésben Varga Mihály hangsúlyozta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megdöbbentő incidensről számolt be Facebok-oldalán Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke szerdán este részt vett a Szent István Bazilikában a Ferenc pápa emlékéért tartott hálaadó szentmisén.
„A már ismét szabadlábon lévő fideszes/orosz propagandista, Bede Zsolt rövid nadrágban berontott a Szent István Bazilikába és egészen minősíthetetlen, trágár dolgokat üvöltve próbált zaklatni.
Köszönöm azon apácáknak és vendégeknek, akik megpróbálták leállítani, és felhívták a fideszes politikusok kitartottjának a figyelmét arra, hogy ilyet egy ember nem tesz egy templomban, főleg nem egy gyászmisén” – írta Magyar Péter, aki felidézte Ferenc pápa egyik korábbi, budapesti látogatását is.
„Egykori piarista diákként különösen mély benyomást tett rám Ferenc pápa szegények és elesettek felé fordulása és szerény életvitele. Nem véletlen, hogy a nevét Assisi Szent Ferenc emlékére vette fel. Emlékezetes pillanat volt, amikor
a Szentatya limuzin helyett egy Fiat 500-as gépkocsival érkezett meg Budapesten a Sándor Palotához. Kérdés, hogy Ferenc pápa budapesti vendéglátói vajon értették-e a célzást
és értik-e, hogy mi a különbség az urizáló, tolvaj farizeusok és a valódi keresztények között” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke.
Megdöbbentő incidensről számolt be Facebok-oldalán Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke szerdán este részt vett a Szent István Bazilikában a Ferenc pápa emlékéért tartott hálaadó szentmisén.
„A már ismét szabadlábon lévő fideszes/orosz propagandista, Bede Zsolt rövid nadrágban berontott a Szent István Bazilikába és egészen minősíthetetlen, trágár dolgokat üvöltve próbált zaklatni.
Köszönöm azon apácáknak és vendégeknek, akik megpróbálták leállítani, és felhívták a fideszes politikusok kitartottjának a figyelmét arra, hogy ilyet egy ember nem tesz egy templomban, főleg nem egy gyászmisén” – írta Magyar Péter, aki felidézte Ferenc pápa egyik korábbi, budapesti látogatását is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tizenkét amerikai állam beperelte a Trump-kormányzatot a vámok miatt – számolt be róla az MTI. A keresetet az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságán nyújtották be New Yorkban.
A felperesek szerint az elnök olyan hatáskört gyakorolt, amely nem illeti meg, és kereskedelmi döntései nem a törvényes keretek között születtek.
A keresetben az áll: „azzal a felhatalmazással, hogy hatalmas és folyamatosan változó vámokat szabhat ki az Egyesült Államokba belépő árukra, és bármilyen okból kifolyólag vészhelyzetet hirdethet, az elnök felforgatta az alkotmányos rendet és káoszt hozott az amerikai gazdaságba”.
A tizenkét állam arra kéri a bíróságot, hogy semmisítse meg a vámokat, mert úgy vélik, az elnöknek nincs felhatalmazása azok önkényes bevezetésére.
Álláspontjuk szerint az amerikai alkotmány kizárólag a Kongresszusnak ad jogot adók, vámok és illetékek kivetésére.
A keresetet benyújtó államok között tíz demokrata vezetésű (Oregon, Colorado, Connecticut, Delaware, Illinois, Maine, Minnesota, Új-Mexikó, New York és Vermont), valamint két republikánus vezetésű (Arizona és Nevada) található. Kalifornia már korábban pert indított a szövetségi bíróságon a különvámok miatt.
Donald Trump április 2-án jelentette be, hogy az Egyesült Államokba irányuló importtermékekre szinte általános 10 százalékos vámot vezet be, több ország esetében pedig még magasabb tarifákat helyezett kilátásba. A Kínából érkező termékeket már 145 százalékos vám sújtja.
A vámok többségét ugyan 90 napra felfüggesztették a tárgyalások idejére, de a lépések és a körülöttük kialakult bizonytalanság komoly zavarokat okozott a részvény- és pénzpiacokon.
Tizenkét amerikai állam beperelte a Trump-kormányzatot a vámok miatt – számolt be róla az MTI. A keresetet az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságán nyújtották be New Yorkban.
A felperesek szerint az elnök olyan hatáskört gyakorolt, amely nem illeti meg, és kereskedelmi döntései nem a törvényes keretek között születtek.
A keresetben az áll: „azzal a felhatalmazással, hogy hatalmas és folyamatosan változó vámokat szabhat ki az Egyesült Államokba belépő árukra, és bármilyen okból kifolyólag vészhelyzetet hirdethet, az elnök felforgatta az alkotmányos rendet és káoszt hozott az amerikai gazdaságba”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drámai jelenetek: elfogták volna Dodikot, de a szerb rendőrök közbeléptek Kelet-Szarajevóban
A nyomozók éjszaka csaptak le, hogy őrizetbe vegyék a boszniai szerb elnököt. Dodik szerint jogsértő volt az akció, és nem ismerik el a szövetségi hatóságokat.
Szerda késő este a bosznia-hercegovinai szövetségi nyomozó és védelmi hivatal (SIPA) munkatársai megpróbálták előállítani Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét Kelet-Szarajevóban. A nyomozók a szövetségi bíróság határozata alapján jártak el, azonban a boszniai szerb rendőrség megakadályozta az akció végrehajtását. A boszniai szerb közszolgálati televízió, az RTRS közlése szerint a nyomozók nem tudták elfogni Dodikot, és nem történt összetűzés sem - írta az MTI.
Dodik az eset után újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a SIPA megsértette a törvényt, mivel álláspontja szerint a boszniai Szerb Köztársaság területe nem tartozik a szövetségi hivatal hatáskörébe, és ezen a területen nem ismerik el a szövetségi fennhatóságot.
Dodik egy megbeszélésre érkezett a boszniai Szerb Köztársaság kelet-szarajevói közigazgatási központjába.
A boszniai szövetségi ügyészség márciusban adott ki elfogatóparancsot Milorad Dodik ellen, arra hivatkozva, hogy veszélyeztette az ország alkotmányos rendjét, és nem jelent meg a kihallgatásán. A parancs Radovan Viskovic miniszterelnökre és Nenad Stevandic házelnökre is vonatkozik.
A hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot is kértek az Interpoltól, de a szervezet ezt elutasította.
Az elfogatóparancs ellenére Dodik az elmúlt hetekben többször is elhagyta az országot, és megfordult Szerbiában, Oroszországban, valamint Izraelben is.
Március közepén Dodik benyújtotta a boszniai Szerb Köztársaság új alkotmányának tervezetét, valamint egy törvényjavaslatot, amely a köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szól. Február 26-án a boszniai szövetségi bíróság első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hat évre eltiltotta hivatali tevékenységtől, mert figyelmen kívül hagyta Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseit.
Az ítéletet követően a boszniai szerb parlament megszavazta az entitás igazságügyi rendszerének elszakadását célzó törvényt, amelyet azonban később az ország alkotmánybírósága hatályon kívül helyezett. A törvény aláírása miatt Milorad Dodikot az alkotmányos rend veszélyeztetésével gyanúsították meg.
Az Orbán-kormány nagy támogatója Dodik szeparatista törekvéseinek, a Dodik által kitüntetett Orbán Viktor védelmébe vette a szerb politikust. Amikor Dodikot elítélték, a Terrorelhárító Központ 70 embere tartózkodott a boszniai Szerb Köztársaságban, a Vsquare oknyomozó portál azt írta, hogy ha Dodikot le akarták volna tartóztatni, az ő feladatuk lett volna kimenekíteni az országból a politikust, amire végül nem került sor.
Szerda késő este a bosznia-hercegovinai szövetségi nyomozó és védelmi hivatal (SIPA) munkatársai megpróbálták előállítani Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét Kelet-Szarajevóban. A nyomozók a szövetségi bíróság határozata alapján jártak el, azonban a boszniai szerb rendőrség megakadályozta az akció végrehajtását. A boszniai szerb közszolgálati televízió, az RTRS közlése szerint a nyomozók nem tudták elfogni Dodikot, és nem történt összetűzés sem - írta az MTI.
Dodik az eset után újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a SIPA megsértette a törvényt, mivel álláspontja szerint a boszniai Szerb Köztársaság területe nem tartozik a szövetségi hivatal hatáskörébe, és ezen a területen nem ismerik el a szövetségi fennhatóságot.
Dodik egy megbeszélésre érkezett a boszniai Szerb Köztársaság kelet-szarajevói közigazgatási központjába.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csütörtökön erőteljes felhősödés várható, de több órára kisüt a nap is. Délelőtt elsősorban a Dunántúlon, délután pedig egyre inkább
a keleti országrészben alakulhatnak ki záporok, zivatarok, helyenként felhőszakadással.
A Dunántúlon megélénkül a szél, zivatarok környezetében viharos lökések is előfordulhatnak – írja a met.hu.
A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 22 és 26 fok között alakul, ugyanakkor a Nyugat-Dunántúlon ennél hűvösebb idő is lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8 és 14 fok közé csökken.
Pénteken erősen felhős vagy borult lesz az ég, keleten lehet szakadozottabb a felhőzet. Többfelé várható csapadék: nyugaton főként esőre, a keleti területeken pedig záporokra és zivatarokra lehet számítani.
A szél országszerte élénk lesz, zivatarok környezetében akár viharossá is fokozódhat.
A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 14–19, a Dunától keletre 20–25 fok között alakul.
Csütörtökön erőteljes felhősödés várható, de több órára kisüt a nap is. Délelőtt elsősorban a Dunántúlon, délután pedig egyre inkább
a keleti országrészben alakulhatnak ki záporok, zivatarok, helyenként felhőszakadással.
A Dunántúlon megélénkül a szél, zivatarok környezetében viharos lökések is előfordulhatnak – írja a met.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
