Varga Mihály máris rendet akar tenni az MNB-ben: Azonnali kiadáscsökkentést és szigorúbb gazdálkodást ígért
Az új jegybankelnök már első napján bejelentette: átalakítja az MNB gazdálkodását. Szerinte a magyar gazdaság stabil, a növekedési kilátások pedig kedvezőek.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke bejelentette, hogy felülvizsgálják az intézmény kiadásait, és szigorúbb gazdálkodási fegyelmet vezetnek be. A szerdán hivatalba lépett jegybankelnök az X-en közzétett bejegyzésében kiemelte: a jegybank új vezetésének célja a működési kiadások csökkentése és a gazdálkodás racionalizálása.
A bejelentésben Varga Mihály hangsúlyozta:
„határozott választ adunk minden olyan kockázatra, amely az inflációs célt, a pénzügyi stabilitást és a fenntartható gazdasági fejlődést veszélyezteti.” Szerinte a magyar gazdaság stabil alapokon nyugszik, és a növekedési kilátások kedvezőek.
A jegybank éléről távozó Matolcsy György néhány nappal korábban arról beszélt, hogy 2022 októberében az MNB mentette meg a kormányt azzal, hogy 500 bázispontos kamatemelést hajtott végre, amikor az euró-forint árfolyam elérte a 430-as szintet. „Azokban a hetekben, hónapokban, amikor a magyar politika vezető férfiúi elmondták, hogy nem lehet a Magyar Nemzeti Bankra számítani… mi védtük meg nemcsak a forintot, a pénzrendszert, hanem Magyarország kormányát, miniszterelnökét is” – mondta búcsúzóul.
„Növelem a jegybank gazdálkodási fegyelmét, felülvizsgáljuk és racionalizáljuk a kiadásokat – jelentette ki Varga Mihály. Az MNB elnöke kiemelte: a jegybank új vezetésének fontos célja a bank működési kiadásainak csökkentése, a felelős gazdálkodás és takarékos működés.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke bejelentette, hogy felülvizsgálják az intézmény kiadásait, és szigorúbb gazdálkodási fegyelmet vezetnek be. A szerdán hivatalba lépett jegybankelnök az X-en közzétett bejegyzésében kiemelte: a jegybank új vezetésének célja a működési kiadások csökkentése és a gazdálkodás racionalizálása.
A bejelentésben Varga Mihály hangsúlyozta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Balázs bejelentette, hogy távozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanácsadó Testületének elnöki posztjáról, mert inkább tanítani szeretne. A Fidesz kampányfőnöke a választási vereség után júliustól európai parlamenti képviselőként folytatja.
Nyolc év után távozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanácsadói testületének éléről Orbán Balázs. Döntése szerint oktatóként dolgozik tovább az intézményben.
Távozását azzal indokolta, hogy oktatóként kezdte az NKE-n, és most visszatér a tanításhoz.
„Köszönöm a megtiszteltetést. Maradok a haza szolgálatában!”
- írta.
A Tanácsadó Testületet 2018 óta vezette, feladata az egyetem fenntartói döntéseinek szakmai megalapozása, így a költségvetés, a képzési és kutatási programok, valamint az intézményfejlesztési tervek véleményezése. Távozásakor saját eredményeiként említette a növekvő jelentkezői számot, a magasabb ponthatárokat, a felépült kampuszt és a megnövelt finanszírozást.
A HVG információi szerint vagyonnyilatkozata alapján a pozícióért havi 500 ezer és 1 millió forint közötti juttatást kapott.
Gulyás Gergely, a Fidesz új frakcióvezetője április végén közölte: a leköszönő miniszterelnök politikai igazgatója beül a parlamentbe, de júliustól az Európai Parlamentben kap mandátumot. Ennek részeként Szekeres Pál hazajön Brüsszelből, és a parlament szociális bizottságának tagjaként folytatja. A váltás a Fidesz áprilisi választási veresége és a párt belső átrendeződése közepette történik.
A távozás hátterében persze ott állhat a Fidesz 16 év utáni választási veresége, amelynek kampányát formálisan Orbán Balázs vezette. Sajtóhírek szerint a kudarc után a Fideszen belül a választókerületi jelöltek egy része a kampánycsapatot tette felelőssé, és személyesen Orbán Balázst.
Nyolc év után távozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanácsadói testületének éléről Orbán Balázs. Döntése szerint oktatóként dolgozik tovább az intézményben.
Távozását azzal indokolta, hogy oktatóként kezdte az NKE-n, és most visszatér a tanításhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Gyanús zöld folyadék öntötte el az utcát a debreceni CATL akkumulátorgyárnál, mobillabor vizsgálódik
Kedd este egy csatornafedőből tört fel az ismeretlen anyag a kínai akkumulátorgyár 2-es kapuja előtt. A cég és a városvezetés szerint nyomáspróbához használt, zöldre festett víz ömlött ki egy dugulás miatt.
Élénkzöld, habos folyadék bugyogott fel egy csatornából kedd este a debreceni CATL-akkumulátorgyár 2-es kapujánál. A helyszínre a katasztrófavédelem mobillabort küldött, és a Debreceni Vízmű munkatársai is kivonultak, hogy mintát vegyenek az ismeretlen anyagból. Az esetről a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) készített videót.
Papp László, Debrecen fideszes polgármestere az esti órákban közölte, hogy a gyár területén egy kivitelező nyomáspróbát végzett, amihez zöldre festett vizet használtak. A vizet a próba után a szennyvízcsatornába ürítették, a polgármester szerint pedig a felszínre kerülését egy dugulás okozta. Hozzátette, információi szerint a folyadék nem tartalmaz szennyező anyagot.
Papp László magyarázata szerint „a csatornában lévő dugulás miatt a színezett víz megjelent a felszínen”.
Ezt írta a CATL közleménye is, amely szerint a Market Zrt. végzett nyomáspróbát egy tárolótartályon. A cég szerint „a próba során használt, megfestett víznek nincs környezetkárosító hatása”, és mindenben együttműködnek a hatóságokkal.
A magyarázatok ellenére a Tisza Párt helyi politikusai azonnali és alapos vizsgálatot követeltek. Tárkányi Zsolt, a párt megválasztott debreceni országgyűlési képviselője a cégtől és a hatóságoktól is magyarázatot vár.
Tárkányi Zsolt úgy fogalmazott: „Azonnali tájékoztatást követelünk a CATL-től és a hatóságoktól, hogy mi ez a zöld, természetesnek abszolút nem tűnő folyadék, amit épp a csatornán keresztül engednek a szabadba.”
A Miakö aktivistái, akik maguk is mintát vettek a folyadékból, úgy becsülték, hogy nagyjából 30 köbméternyi anyag ömlött ki.
A kedd esti eset után a hatóságok és a civilek által vett minták laboratóriumi vizsgálata még tart. Tompa Enikő, a Tisza Párt megválasztott Hajdú-Bihar megyei képviselője a legszigorúbb eljárást sürgette.
Tompa Enikő közösségi oldalán azt írta: „Követeljük, hogy a hatóságok és a gyár haladéktalanul vizsgálja ki az esetet és a körülményekről azonnal tájékoztassa a lakosságot”.
Élénkzöld, habos folyadék bugyogott fel egy csatornából kedd este a debreceni CATL-akkumulátorgyár 2-es kapujánál. A helyszínre a katasztrófavédelem mobillabort küldött, és a Debreceni Vízmű munkatársai is kivonultak, hogy mintát vegyenek az ismeretlen anyagból. Az esetről a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) készített videót.
Papp László, Debrecen fideszes polgármestere az esti órákban közölte, hogy a gyár területén egy kivitelező nyomáspróbát végzett, amihez zöldre festett vizet használtak. A vizet a próba után a szennyvízcsatornába ürítették, a polgármester szerint pedig a felszínre kerülését egy dugulás okozta. Hozzátette, információi szerint a folyadék nem tartalmaz szennyező anyagot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár Jánost is bíróságra citálják egy Mészáros-cég 1,9 milliárdos tartozása miatt
A felperes Nydeum Kft. a Székesfehérvári Törvényszéken indított eljárást az R-Kord, az állam és a miniszter ellen. A kereset szerint a GSM-R vasúti projekt során elvégzett munkájukért nem fizették ki őket, miközben a fővállalkozóból milliárdos osztalékot vettek ki.
A Nydeum Kft. a Székesfehérvári Törvényszéken benyújtott keresetében azt kéri, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen 1,9 milliárd forint és annak késedelmi kamatainak megfizetésére a cég szerint elvégzett, de ki nem fizetett munkák miatt.
A Nydeum emellett ideiglenes intézkedést is kért, amelynek keretében a bíróság közel 500 millió forint azonnali kifizetésére kötelezné az alpereseket. A cég beadványa szerint a gyors beavatkozás nélkül felszámolás alá kerülhetnek, ami paradox módon éppen az alpereseknek kedvezne, hiszen így mentesülhetnének a tartozás megfizetése alól.
A Nydeum beadványa az ideiglenes intézkedés indoklásánál megemlíti, hogy „a parlamenti választás eredményeképpen megindult a kormánypárthoz köthető oligarchák cégeinek kiürítése”.
A kereset szerint a GSM-R II. vasúti kommunikációs projekt „egy közbeszerzési eljárás keretébe rejtett pénzszivattyú” volt Mészáros Lőrinc és a Fidesz számára.
A beadvány azt állítja, hogy a beruházás uniós finanszírozással, de a valóságban csak fiktív módon valósult meg: a kivitelezést olyan későn kezdték, hogy lehetetlenné vált a határidőre történő befejezése.
Ezért az R-Kord az állami szervek tudtával és beleegyezésével a kiviteli terveket fiktív megvalósulási dokumentációkra cserélte, a munkát készre jelentették, az állam pedig fizetett.
Mivel a projektet nem sikerült az uniós határidő előtt „lepapírozni”, a beadvány szerint a magyar költségvetés elesett az uniós pénzektől, így a fedezetet hazai átcsoportosításokból kellett biztosítani. Magyarán szólva az adófizetőknek kellett kifizetni a „projektet”.
Lázár János tavaly decemberben még határozott fellépést ígért a kifizetetlen alvállalkozók védelmében, és általános vizsgálatot rendelt el az összes állami beruházásnál.
Akkor a miniszter úgy fogalmazott: „Minden fővállalkozót elszámoltatunk, minden fővállalkozót előveszünk. Mindenkinek kötelező az alvállalkozókat a legrövidebb határidőn belül kifizetnie”.
Ennek ellenére a Nydeum ügyében a minisztérium közvetítésével zajló tárgyalások eredménytelenek maradtak, a Mészáros-érdekeltség képviselői a 24.hu szerint meg sem jelentek az egyeztetéseken.
Lázárt azért nevezik meg személy szerint is „károkozóként” a beadványban, mert az alvállalkozó szerint az általa vezetett minisztérium elnézte R-Kord szerződésszegését, és újabb pénzek kifizetését engedélyezték, pedig tudniuk kellett, hogy az alvállalkozók nincsenek kifizetve.
Miközben az R-Kord pénzügyi mérlege 2024-ben egymilliárdos veszteséget és 23,8 milliárd forintos rövid távú kötelezettséget mutatott, a cég tulajdonosai – a Talentis Group és az Opus Global – az elmúlt négy évben több mint 17 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből.
A ki nem fizetett alvállalkozók problémája az állami vasúti beruházások több szereplőjét is érintette, a becslések szerint a tartozások végösszege elérhette a 20 milliárd forintot.
Bírósághoz fordult a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Építőipari Kft. egyik alvállalkozója, és
a cég mellett beperelte a magyar államot, Lázár János minisztert, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium két magas rangú tisztségviselőjét is
Szerdán a történelemmel folytatódik az érettségi. A tárgyból 71 504-en érettségiznek középszinten, míg emelt szintre 8273-an jelentkeztek az Oktatási Hivatal közlése szerint. A feladatok megoldására az írásbeli középszinten 3 óra, emelt szinten 4 óra áll rendelkezésére.
A vizsga két részből áll, az első részben rövid feladatokat tartalmaz, a második rész pedig kifejtős, esszéírást.
A megoldandó feladatsor első részében többek között ezek a témák szerepelnek:
Görög és római építészet
Középkori egyház
Honfoglalás
Reformáció
Dualizmus
Magyarországi Holokauszt
Az esszében középszinten pedig:
Németország terjeszkedése 1938-ban vagy a céhek a rövid esszékben .
I. Károly uralkodása vagy a Rákosi-diktaúra a hosszú esszékben.
Emelt szinten három esszét kaptak a diákok: egy rövid esszé az egyetemes történelemből, egy hosszú a magyar történelemből, egy komplex esszé az ókortól napjainkig bármely korszakot érintheti a téma. Hat témát kaptak, ebből hármat kell kidolgozni.
Szerdán a történelemmel folytatódik az érettségi. A tárgyból 71 504-en érettségiznek középszinten, míg emelt szintre 8273-an jelentkeztek az Oktatási Hivatal közlése szerint. A feladatok megoldására az írásbeli középszinten 3 óra, emelt szinten 4 óra áll rendelkezésére.
A vizsga két részből áll, az első részben rövid feladatokat tartalmaz, a második rész pedig kifejtős, esszéírást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
