HÍREK
A Rovatból

A magyarok több mint fele szerint a kormány ellenséges a civilekkel, mégis rekordot döntött a támogatásuk

Friss kutatásból derült ki, hogy sosem látott mértékben nőtt az adakozási kedv. A megromlott viszonyért pedig a válaszadók elsöprő többsége a kormányt teszi felelőssé.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2026. január 15.



Ellenségesnek látja a kormány és a civilek viszonyát a magyarok több mint fele, miközben sosem látott magasságokban az adakozási kedv, és egyre többen ismerik a szervezetek munkáját is. Ez derül ki a Civilizáció és a Political Capital negyedik közös, reprezentatív kutatásából, amelyet a Závecz Research készített ezer ember telefonos és online megkérdezésével november 23. és 31. között – írta a Telex.

A felmérés szerint a megkérdezettek 52 százaléka tudott legalább egy civil szervezetet megnevezni; a legtöbben a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, a Magyar Vöröskeresztet és a Társaság a Szabadságjogokért említették.

Összesen 159 különböző szervezet neve merült fel, ami rekord a korábbi felmérésekhez képest. Ezzel szemben a válaszadók 39 százaléka semmilyen szervezetet vagy tevékenységet nem tudott felidézni.

A kutatás a civil tevékenységek fontosságát is mérte. A leginkább a rászoruló társadalmi csoportok segítését ítélték fontosnak, míg a radikálisabb eszközök, mint a tiltakozó akciók, a sztrájkok vagy a polgári engedetlenség megítélése a legvisszafogottabb. A véleményeket jelentősen befolyásolja az iskolázottság és a lakóhely: a diplomások a legtöbb tevékenységet fontosabbnak tartják az alacsonyabb végzettségűeknél, a budapestiek pedig nyitottabbak a radikálisabb eszközökre.

A legélesebb törésvonal a pártpreferenciák mentén húzódik.

Míg a Tisza Párt szavazóinak 66 százaléka tartja fontosnak a radikálisabb fellépést, és 63 százalékuk szerint a civilek munkája társadalmilag nagyon fontos, addig a Fidesz támogatóinak csupán 21 százaléka gondolkodik így a radikális eszközökről, és 32 százalékuk tartja nagyon fontosnak a civilek munkáját.

A civilek munkájának eredményességét ugyanakkor jóval kevesebben látják kiemelkedőnek: a megkérdezetteknek csupán a 16 százaléka tartja azt nagyon eredményesnek, a legtöbben inkább eredményesnek (34 százalék) vagy közepesnek (36 százalék) ítélték. A válaszadók 17 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt három évben kapott személyesen vagy egy ismerőse révén segítséget civil szervezettől. Ebben a Fidesz szavazói a tiszásokhoz képest gyakrabban említettek ilyen esetet (20, illetve 13 százalék).

A támogatási kedv magas: a megkérdezettek 82 százaléka segített valamilyen formában civil szervezetet az elmúlt három évben.

Az szja 1 százalékos felajánlását 42 százalék jelölte meg, ami kiugróan magas arány, és 31-31 százalék nyilatkozott úgy, hogy pénzbeli vagy nem pénzbeli adománnyal segített. Akik nem támogattak civil szervezetet, azok ezt leginkább a pénzhiánnyal (32 százalék) és az időhiánnyal (27 százalék) indokolták. Azok közül, akik nem ajánlották fel az 1 százalékot, a legtöbben (30 százalék) egyszerűen elfelejtették, de sokan (21 százalék) nem ismertek megfelelő szervezetet sem.

A kutatás a politika és a civilek viszonyát is vizsgálta.

A megkérdezettek nagy többsége, 69 százaléka fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek felhívják a figyelmet az állami szervek és a kormány hiányosságaira.

A kormányzat civilekhez való hozzáállását a válaszadók 52 százaléka ellenségesnek látja, és csupán 19 százalék barátságosnak.

A megromlott viszonyért a nagy többség, 83 százalék, a kormányt okolja.

A kormány és a civilek közötti feszült viszony kontextusába illeszkedik a kormány tavalyi, a „közélet átláthatóságáról” szóló törvénytervezete is, amelyet kritikusai a civil szektor ellehetetlenítését célzó lépésnek tartanak, és amellyel szemben egy korábbi felmérés szerint még a kormánypárti szavazók közel 40 százaléka is kritikus volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Elárulod a saját néped emlékét” – nyílt levélben, közös fotóval üzent Orbán Viktornak a volt ukrán elnök
Drámai hangú levélben figyelmezteti a magyar kormányfőt egykori szövetségese. Szerinte még nem késő visszatérni az igazi európai testvériséghez, mert a történelem nem bocsát meg.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 14.



Viktor Juscsenko, a korábbi ukrán elnök nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben egy közös fotóra hivatkozva emlékezteti a magyar miniszterelnököt arra az időszakra, amikor szerinte a régiójuk jövője még „közösnek, érthetőnek és fényesnek” tűnt. Juscsenko azt írta, akkoriban mindketten hittek abban, hogy a szabadság a legfőbb adomány, amiért érdemes harcolni. Úgy fogalmazott,

emlékszik egy másik Orbán Viktorra, egy olyan vezetőre, aki „értette a méltóság árát, és tudta, mi az a birodalmi elnyomás alóli felszabadulás”.

Juscsenko a levelében felteszi a kérdést, hová tűnt az a Viktor, és hogyan történhetett meg, hogy az a személy, aki látta a szabad Magyarország létrejöttét, ma olyan erőknek játszik alá, amelyek a szomszédja szabadságát akarják elpusztítani. Állítása szerint Ukrajna ma ugyanazokért az értékekért vérzik, amelyekről egykor a tárgyalóasztalnál vitatkoztak. Hozzátette, az ukránok nemcsak a saját földjüket védik, hanem Magyarország és egész Európa békéjét is.

A volt elnök szerint a politika nemcsak számokból, haszonból vagy gázból áll, hanem elsősorban értékekből. Úgy véli, amikor Orbán Viktor az agresszor oldalát választja, akkor nemcsak Ukrajnát árulja el.

„Te elárulod a saját néped emlékét, amely tudja, mit jelentenek a szovjet tankok Budapest utcáin”

– írta. Juscsenko felszólította a magyar kormányfőt, hogy álljon meg, és emlékezzen rá, ki volt korábban.

„A történelem szigorú bíró. Nem bocsát meg azoknak, akik hallgattak vagy segítették a rosszat a nagy megpróbáltatások idején. Még nem késő visszatérni a fényhez, az igazi európai testvériséghez, ahol a becsületet értékelik, nem pedig a kétes politikai megállapodásokat”

– zárta sorait a volt ukrán elnök, aki arra kérte Orbán Viktort, nézzen szembe az igazsággal, és legyen újra az a vezető, akit a világ egykor tisztelt, és „aki tudta, hogy a szabadság az egyetlen út”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kossuth-díjat kapott Rúzsa Magdi, Pataky Attila és Nemcsák Károly
Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.


Kossuth-nagydíjat kapott:

KURTÁG GYÖRGY Wolf-díjas, kétszeres Kossuth- és háromszoros Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes és korszakos jelentőségű életműve, a magyar klasszikus zene legnemesebb hagyományait formabontó módon megújító zeneművei, világszerte nagy hatást gyakorló művészete, valamint művésznemzedékek számára meghatározó oktatói munkája elismeréseként,

MELOCCO MIKLÓS, a nemzet művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész, a Magyar Corvin-lánc birtokosa, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes és korszakos jelentőségű életműve, a szobrászat nyelvét monumentális erővel és mély humanista tartalommal megújító, a hagyomány és a modern szellemiség egységét tükröző alkotóművészete elismeréseként.

Kossuth-díjat kapott:

CSUPÓ GÁBOR JÁNOS többszörös Emmy-díjas animációsfilm- és élőszereplősfilm-rendező, producer, zenész Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a magyar kultúra jó hírnevét erősítő, a hazai animációs filmművészet legnemesebb hagyományaiból kibontakozó és világszerte páratlan sikereket arató, példaértékű alkotómunkája elismeréseként,

FISCHL MÓNIKA Liszt Ferenc-díjas énekes, színművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, a primadonna szerepkör legjelentősebb főszerepeiben nyújtott emlékezetes alakításai, az operett műfajt világszerte népszerűsítő, elhivatott és sikeres előadóművészete elismeréseként,

GÁSPÁR TIBOR Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, tragikus, komikus és abszurd darabokban egyaránt kiemelkedő szerepformálása, emlékezetes színpadi, filmes és szinkronszínészi alakításai elismeréseként,

GYÖNGYÖSI LEVENTE Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes és a nemzetközi zenei életben is nagyra értékelt művészi pályafutása, páratlan leleményességgel és innovatív formanyelvvel megkomponált, széles közönséget megszólító művei elismeréseként,

KISFALUDY ANDRÁS Balázs Béla-díjas rendező, producer, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, kiemelkedően termékeny és sokoldalú, a magyar kultúrát ikonikus dokumentumfilmekkel gazdagító alkotóművészete, valamint jelentős előadói tevékenysége elismeréseként,

LACKFI JÁNOS Babérkoszorú és József Attila-díjas író, költő Magyarország számára kivételesen értékes, sajátos kifejezőerő és elegáns könnyedség, ugyanakkor játékos fordulatokban megbúvó magvas gondolatok jellemezte, a gyermekirodalom terén különösen kiemelkedő írásművészete, valamint a szépirodalom népszerűsítését szolgáló sokoldalú tevékenysége elismeréseként,

NEMCSÁK KÁROLY Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, tévé- és játékfilmekben egyaránt emlékezetes és nagy népszerűségnek örvendő alakításai, valamint példaértékű színigazgatói tevékenysége elismeréseként,

PATAKY ATTILA énekes, dalszövegíró, az EDDA Művek frontembere Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a rendszerváltoztatás körüli évtizedek egyik legmarkánsabb alakjaként a magyar rockzenében betöltött korszakalkotó szerepe, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő és egyedülálló dinamizmus jellemezte előadóművészete, értékes dalszövegírói és zenekarvezetői tevékenysége elismeréseként,

ROBERT LANTOS film- és televíziós producer Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is kiemelkedő pályafutása, különösen a középkori Európa sorsát meghatározó magyar történelmet a fiatalok nyelvén és világszínvonalú látványvilággal bemutató Hunyadi történelmi tévésorozat létrejötte érdekében végzett tevékenysége elismeréseként,

RÚZSA MAGDOLNA Máté Péter-díjas énekes, dalszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, Kárpát-medence-szerte kiemelkedően sikeres és példaértékű, a magyar könnyűzenét sokszínűen gazdagító előadóművészete, jazz- és klasszikus elemeket is ötvöző, karakteres stílusú szerzeményei, egyedi hangulatú dalszövegei elismeréseként,

SZURCSIK JÓZSEF Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, volt rektorhelyettes Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, szuggesztivitás és sajátos motívumrendszer jellemezte alkotómunkája, a festészet, a grafika, illetve a szobrászat mellett a performansz és a művészeti-zenei előadás terén is kiemelkedő művészete, illetve értékes művészetpedagógiai tevékenysége elismeréseként,

TÓTH ERZSÉBET Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a konzervatív értékeket képviselő, a társadalmi és az egyéni problémákat is érzékletesen megragadó versei, a magyar lírai hagyományt megújító költészete elismeréseként.

Kossuth-díjat kapott megosztva:

PÁL ISTVÁN "SZALONNA" Liszt Ferenc-díjas népzenész, kiváló és érdemes művész, a Szalonna és Bandája zenekar művészeti vezetője, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja,

PÁL ESZTER Liszt Ferenc-díjas népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

DOÓR RÓBERT népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

GERA ATTILA klarinétművész, népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

GOMBAI TAMÁS népzenész, egyetemi adjunktus, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

KARACS GYULA népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

ÜRMÖS SÁNDOR FERENC népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja

Magyarország számára kivételesen értékes, a Kárpát-medence zenei örökségét itthon és a nagyvilág legrangosabb helyszínein egyaránt méltó módon és nagy sikerrel képviselő, a magyar kulturális identitást és a népzene társadalmi megbecsültségét erősítő művészi munkája elismeréseként.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az orosz-veszélyről posztoló MCC-kutató: Anyukámnak üzenem, hogy jól vagyok ne aggódjon
Alkonyi Zalán egy napja még a választásokba beavatkozó oroszokról posztolt. Bejegyzése azóta eltűnt, és egy újabb posztban bejelentette átmeneti visszavonulását.


Alkonyi Zalán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának Oroszország-kutatója egy szombati Facebook-posztban jelentette be, hogy egy időre visszavonul a nyilvánosságtól. A szakértő előző napi bejegyzésében a magyar választásokba történő orosz beavatkozásról írt.

Az időközben közösségi oldaláról nyomtalanul eltűnt posztban úgy fogalmazott, hogy „az orosz beavatkozás a magyar választásokba kiterjedésében, módszereiben és kifinomultságában példa nélküli az Európai Unióban”.

Alkonyi posztját több lap is idézte, ezután jelentkezett újabb bejegyzéssel, amiben bejelentette átmeneti visszavonulását. Állítása szerint pénteki gondolatait egy diákkal folytatott beszélgetés motiválta, aki hitetlenkedett a meglátásai kapcsán, de a kutató reményét fejezte ki, hogy a diák már érti az álláspontját. Hozzátette, bízik abban, hogy minden felsőoktatási intézményben szabad a gondolat és a lelkiismeret.

Alkonyi szerint úgymond „szabadon szolgál a szellem”. Azt írta, nem szeretne interjút adni, sem pedig részt venni a kampányban, mert egy hosszú szabadságon van.

„Most aludni szeretnék egyet, úgyhogy kérem senki ne telefonáljon, utána a doktorimmal akarok foglalkozni. Minimum addig nem szeretnék több Facebook posztot írni amíg azzal nem vagyok kész, de lehet utána se” – közölte a kutató, aki édesanyjának is üzent.

Azt írta, jól van, ne aggódjon, majd zárójelben hozzáfűzte: „(Nyugi nem fogok kiesni az erkélyről.)” Bejegyzését azzal zárta, hogy mindenki emlékezzen másnap arra, mit jelent a kokárda.

A kormányközeli MCC kutatójának eredeti posztjáról itt írtunk bővebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Vége van, esküszünk” - Szekeres Adrienn és Köteles Leander új dalt ad elő a Tisza Nemzeti Menetén
Radnai Márk, a párt alelnöke az Instagramon jelentette be a nagy hírt. Az új szerzemény az összetartozásról és a cselekvésről szól.


Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke az Instagramon jelentette be, hogy új dal készült a párt Nemzeti Menetére.

A politikus szerint

„született egy új dal a Nemzeti Menetre. Egy dal arról az érzésről, amit most mindannyian átélünk: a várakozásról, a cselekvésről, az összetartozásról.”

Radnai azt is közölte, hogy a dal premierje március 15-én lesz a színpadon. Posztjában arra biztatja az embereket, hogy vegyenek részt az eseményen, mert állítása szerint ez egy olyan nap lesz, „amit közösen kell átélnünk”, és ami „életre szóló élmény lesz”.

A bejegyzés végén Radnai Márk azt is elárulta, hogy a dalban Szekeres Adrien és Köteles Leander működik közre. Ennek bizonyítéka az a videó is, amit mellékelt a bejegyzéshez:

A Tisza Párt március 15-ére Rendszerváltó Nemzeti Menet néven szervez felvonulást Budapesten, amely a Deák tértől az Andrássy úton át a Hősök teréig tart, ahol a pártelnök, Magyar Péter mond beszédet. Ugyanezen a napon a kormánypárti Békemenet is vonul, így a sajtóban megjelent információk szerint a két esemény „erődemonstrációnak” ígérkezik.

A párt korábbi nagygyűlései, mint a 2025. október 23-i Nemzeti Menet, szintén jelentős tömegeket mozgattak meg, és kampányukban a politikai beszédek mellett a kulturális elemek is szerepet kaptak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk