Magyar KFOR-katonák sérültek meg Koszovóban: a tiltakozó szerbek zavargásokat robbantottak ki

Miközben Washington és Kijev a genfi tárgyalóasztalnál az eddigi legeredményesebbnek minősítette az egyeztetéseket, európai országok egy alapjaiban átírt béketervvel álltak elő vasárnap, amely több ponton is szembemegy az amerikai javaslattal.

– írja a Guardian. A javaslat szerint a tárgyalások kiindulópontját a jelenlegi frontvonal jelentené, és a terv nem számol azzal, hogy Ukrajnának ki kellene vonulnia az általa még ellenőrzött donbaszi városokból.

Ha Oroszország betartaná a tűzszünetet, lépcsőzetesen feloldanák a vele szemben 2014 óta érvényben lévő szankciókat, és visszatérhetne a G8-csoportba. Az ukrán hadsereg felső létszámkorlátja 800 ezer fő lenne, szemben az amerikai tervben javasolt 600 ezerrel. A terv Ukrajna NATO-tagságát sem zárná ki, és egy teljes, átfogó megnemtámadási megállapodást hozna létre Oroszország, Ukrajna és a NATO között. Oroszországnak át kellene adnia a zaporizzsjai atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, a megtermelt áramon pedig fele-fele arányban osztoznának.

Hozzátette, a nyitott kérdések nem leküzdhetetlenek. „Egyszerűen több időre van szükségünk, mint amennyink ma volt” – fogalmazott. Rubio szerint „az oroszoknak is lesz itt egy szavazatuk”, velük is egyeztetni fognak. Donald Trump amerikai elnök szombaton arról beszélt, hogy a terv nem „végleges ajánlat” Ukrajna számára.

Ahogy már írtunk róla, a napokban kiszivárgott, 28 pontos amerikai béketerv szerint egész Donbasz Oroszországhoz kerülne, Putyin megtarthatná a Krímet, az új államhatárt pedig délen a Dnyeper folyó mentén húznák meg. A terv alapján Ukrajna nem lehetne a NATO tagja, és nem léphetnének a területére NATO-csapatok, cserébe valamiféle homályos amerikai biztonsági garanciát kapna. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya jövő hét csütörtökig kapott határidőt, hogy válaszoljon a javaslatra.

Donald Tusk lengyel kormányfő is feltette a kérdést, ki írta valójában és hol készült, utalva arra, hogy Moszkva keze lehet a dologban. Rubio külügyminiszter szerint amerikaiak írták a tervet, de előtte meghallgatták az ukrán és orosz feleket is. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt mondta, Oroszország megkapta a tervet, ami alapul szolgálhat egy végső békéhez, de a szöveget részletesen nem vitatták meg velük.

Zelenszkij háláját fejezte ki Trumpnak és a csúcstalálkozó résztvevőinek, de leszögezte, nem fogja elárulni hazája nemzeti érdekeit. Az európai vezetők közös nyilatkozatban írták, hogy a határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni. Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy az EU feltétel nélkül álljon be Donald Trump 28 pontos ukrajnai béketervének támogatása mögé.

via Telex

„Példátlan korrupciós botrány robbant ki Ukrajnában. Kiderült, hogy az ukrán állam legfelsőbb szintjéig elérő ukrán háborús maffia az európaiak pénzéből eurómilliárdokat tett zsebre. A fényűzésüket jellemzi, hogy az egyik szökésben lévő gyanúsított kijevi palotájában még a WC is aranyból készült. Ez felháborító!”

Ezzel a felütéssel kezdődik a Miniszterelnöki Kabinetiroda Kormányzati Tájékoztatási Központjának legújabb levele, amelyet azok kaptak meg, akik a koronavírus-járvány idején a vakcinainfo.gov.hu oldalon regisztráltak. A levél szerint „Brüsszel ennek ellenére újabb 135 milliárd eurót akar Ukrajnába küldeni”, és a kormány nemzeti konzultációjának kitöltésére buzdít – írja a 24.hu.

A nem jogerős ítélet szerint a minisztérium nem használhatta volna politikai üzenetek küldésére azt az adatbázist, amelyet kifejezetten járványügyi tájékoztatásra és az oltásszervezésre hoztak létre. A bíróság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által indított perben eltiltotta a Kabinetirodát az ilyen adatkezeléstől, és elrendelte az ítélet közzétételét is. A TASZ azért fellebbezett, hogy a bíróság a tisztességtelen adatkezelést is mondja ki, mivel álláspontjuk szerint a kormány kihasználta, hogy a járványhelyzet miatti egzisztenciális szorongásban sok állampolgár nem önszántából adta meg az adatait.

„Aki szeretne oltást kapni, jelentkezzen. Attól még nem kötelező. Ha jelentkezik, meg fogják keresni, amikor itt az oltás, beosztják a megfelelő helyre, és legfeljebb akkor még úgy dönt, hogy mégsem adatja be magának. Ha viszont nem jelentkezik, akkor nem tudjuk, hogy szeretné megkapni, így hátrébb kerül a sorban” – mondta akkor a miniszter.

Korábban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) sem talált adatvédelmi jogsértést az ügyben. 2022-ben pedig az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria egyik, a kormány ellen szóló döntését egy hasonló hírlevélküldési ügyben.

Vajon tényleg annyira zárt volt a Szőlő utcai javítóintézet, mint ahogy a kormány állította? Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke vasárnap a Facebookon jelentette be: elérték, hogy az ügyészség azt is vizsgálja, a javítóintézet volt igazgatója kiket vihetett be vagy hozhatott ki az intézményből. A politikus mindezt Arató Gergely országgyűlési képviselő egy korábbi, november 3-i írásbeli kérdésére kapott ügyészségi válasz alapján állítja – írta a Népszava.

Arató Gergely azt kérdezte a legfőbb ügyésztől: „Vizsgálják-e, hogy a Szőlő utcai igazgató bevihetett-e személyeket, illetve kihozhatott-e nevelteket az intézet parkolójába illetve parkolójából?”

A november 18-án kelt hivatalos válaszban Nagy Gábor Bálint közölte: „A nyomozó ügyészség az eljárása során a tényállás teljeskörű tisztázásához szükséges valamennyi – akár korábban felmerült, akár a nyomozás folyamatában felmerülő – releváns tényt megvizsgál, így a nyomozás kiterjed a kérdésében említett körülményekre is”.

Dobrev Klára emlékeztetett: a DK képviselői egy hetekkel ezelőtti bejáráson fedezték fel, hogy az intézmény konyhai kijáratánál van egy olyan terület, amit a kamerák nem látnak be. Állítása szerint az ott dolgozók is megerősítették, hogy a volt igazgató, Juhász Péter Pál autóját sosem ellenőrizték. „Ebben az is benne van, hogy

– fogalmazott a DK elnöke. Szerinte a legszörnyűbb, hogy „tíz éven keresztül hagyták, hogy ez a szörnyeteg háborítatlanul garázdálkodjon a gyerekek között”. A posztot azzal a kérdéssel zárta: „Ezek után ki hiszi el, hogy nem tudják: ki az az Zsolti bácsi?”

A kormányzati kommunikáció szerint az intézet jogilag zárt intézmény, az ellenzéki állításokat pedig visszautasították; Hidvéghi Balázs például „aljas és felháborító hazugságnak” nevezte azokat. A kormánypárti többség korábban leszavazta egy ellenzéki vizsgálóbizottság felállítását az ügyben. Az eljárást a Legfőbb Ügyészség szeptember végén ügyészi hatáskörbe vonta, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig külön nyomozócsoporttal, soron kívül vizsgálódik. A nyomozás Juhász Péter Pál és élettársa esetében pénzmosás gyanújára is kiterjed, a gyanú szerint legalább 108 millió forint illegális bevételük keletkezhetett. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szeptemberi jelentése szerint nem vetődött fel sem kiskorú sértett, sem politikusi érintettség, amit az ellenzék vitat. Az ügyben Dobrev Klára korábban nyomravezetői díjat ajánlott fel az állítólagosan érintett politikusok azonosításáért, a kormánypárti politikusok pedig lejáratókampányt emlegettek.

Bár Európában és Washingtonban is sokan Oroszország kívánságlistájának tartják az amerikai béketervet, a november 23-i genfi tárgyalás után az amerikai külügyminiszter az eddigi legeredményesebb napról beszélt. Marco Rubio közölte, hogy

Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak szintén „nagyon eredményes első ülésről” számolt be, és jelezte, hogy még vasárnap sor kerül egy második egyeztetésre is. Rubio szerint a felek pontról pontra áttekintették a 28 pontos amerikai javaslatot, írta a SkyNews.

– mondta.

Ahogy már írtunk róla, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke három alapelvet sorolt fel, amelyekhez ragaszkodnak: „a határok nem változhatnak erőszakkal, nem lehet olyan korlátokat szabni az ukrán haderőnek, amelyek kiszolgáltatottá teszik az országot a jövőbeni támadásokkal szemben, és az Európai Unió központi szerepének teljes mértékben meg kell jelennie a béke biztosításában”.

„Sem etikai, sem jogi, sem erkölcsi, sem politikai indoka nincs annak, hogy Oroszország igényt tart Kelet-Ukrajnára” – mondta Angus King független szenátor. Az amerikai külügyminisztérium és Rubio is cáfolta a vádakat, hangsúlyozva, hogy a javaslatot az amerikaiak dolgozták ki, de orosz és ukrán észrevételeket is tartalmaz.

Erre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy külön nyilatkozatban reagált, amelyben kifejezetten megköszönte „minden amerikai szívnek” a támogatást, külön is megemlítve a Javelin-rakétákat. Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy a terv jelenlegi formája Ukrajnát „szabadság, méltóság és igazság nélkül” hagyná.

Cserébe homályos biztonsági garanciákat és a szankciók enyhítését ígérik. Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözölte a washingtoni tervet, amely szerinte „alapot képezhet egy végső békerendezéshez”.

A genfi tárgyalások a nap folyamán folytatódnak, ahol az amerikai fél beépítheti az ukrán észrevételeket a javaslatba. Trump korábban november 27-ét jelölte meg határidőként, de a Fehér Ház jelezte, hogy ez nem tekinthető „végső ajánlatnak”.