Magyar Hang: megpróbáltak eltitkolni egy tanulmányt, ami a magyar járványkezelés hibáira világított rá
A Magyar Hang birtokába jutott egy olyan tanulmány, amelyben magyar tudósok számos, Magyarországon szekvenált koronavírus-genomot elemeztek. Ebből kiderült, hogy a világjárvány első és második hulláma között nem azért volt olyan óriási különbség, mert maga a vírus addigra annyival fertőzőképesebbé vált volna, hanem a gyökeresen eltérő epidemiológiai környezet miatt. Magyarul 2020 őszi hullám azért lehetett sokkal súlyosabb itthon, mint a tavaszi első, mert a kormány rosszul reagált rá.
A tanulmány abból indul ki, hogy az első hullám idején szigorú lezárások voltak Magyarországon, és a fertőzési esetszámok, illetve halálozás messze elmaradt a nyugat-európai trendektől. Ezzel szemben a második hullám idején elmaradtak vagy sokkal később érkeztek a korlátozások, az esetszámok és a halálozás is az egekbe emelkedett, a népességarányos halálozás globálisan is a legrosszabbak között volt.
A kutatók több mint 350 minta elemzése alapján megállapították, hogy az első hullámban sokféle vírusváltozat terjedt Magyarországon, ami arra utal, hogy a járvány hivatalos, 2020. márciusi kezdete előtt ezek észrevétlenül már megjelentek és terjedni kezdtek itthon. Ezek az észrevétlen behurcolások azonban nem okoztak közösségi terjedést, köszönhetően a gyors és határozott intézkedéseknek. A második hullám alatt sokkal kisebb volt a genetikai változatosság, az Európában általános B.1.160 variáns volt a domináns itthon is, de nem találták jelét, hogy ez a saját tulajdonságainak köszönhetően gyorsabban tudott volna terjedni, viszont sokkal hosszabb ideig – három hét helyett öt hónapig – terjedhetett zavartalanul.
A kutatók konklúziója szerint
Azt is írják: „A vírus behurcolása és a megfelelő belföldi közegészségügyi intézkedések között eltelt idő nagyban különbözött volt a két hullámban. Konkrétan, ez az időszak alig tett ki három hetet az első hullámnál, míg a vírus behurcolása és a megfelelő beavatkozások között majdnem öt hónap telt el a második hullám esetében.”
A tanulmány visszavonásának lehetett volna szakmai oka is, de a Magyar Hang arról is beszámol, hogy a szerzők között vannak olyanok, akik csak az ügyet feltáró újságírótól értesültek arról, hogy visszavonatták a kéziratot a lektorálás előtt. Információik szerint emiatt van, aki töröltetni is akarja magát a szerzők közül.
Több megkérdezett kutató (nem csak a szerzők közül) vérlázítónak tartja, hogy valakinek eszébe jut egy tudományos tanulmány kitudódásának akadályozása. A lap információi szerint
Névleg az ELKH kapta meg az MTA-tól elvett kutatóintézet-hálózat irányítását – emlékeztet a Magyar Hang.
