HÍREK
A Rovatból

Magyar Bálint a Corvinuson Mészáros Lőrincről és a bűnöző államról tartott előadást

A Corvinus Egyetem, a Harvard Egyetem és a CEU Demokrácia Intézete közösen szervezett konferenciát Kornai János tiszteletére. Magyar Bálint itt azt elemezte, hogyan működik oligarchisztikus rendszerekben a korrupció.


Még csak két éve halt meg Kornai János, közgazdász, akinek a szocialista rendszerekkel kapcsolatos kutatásait világszerte elismerik. Két év nem nagy idő, de az a munkásság, melyet Kornai ránk hagyott örökül, már elégséges ok arra, hogy emlékére és tiszteletére május 15-16-án kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát rendezzenek. Ha a rendező intézmények felsorolását nézzük, nyilvánvaló, hogy Kornai (szerencsére) nem kisajátítható a politikai oldalak, táborok között, ami manapság már önmagában eredménynek tekinthető. Hiszen az eseménynek felváltva adott otthont a Corvinus Egyetem és a bécsi (egykoron budapesti) CEU Budapesten működő Demokrácia Intézete. A konferencia harmadik szervezője a hazai intézmények mellett a Harvard Egyetem Közgazdaságtudományi Intézete volt.

Ki is volt Kornai János?

Életpályája összefonódott a szocialista gazdasági rendszerrel. 1956-ban (!) „A gazdasági vezetés túlzott központosítása” címmel védi meg kandidátusi értekezését, amivel kiérdemelte a revizionista jelzőt. Életművének egyik legjelentősebb, legtöbbet idézett műve a „Hiány” volt, melyben tételesen bizonyítja azt, ami mára talán közhely, de akkor meglehetősen merész gondolat volt: a szocialista tervgazdaságokban fellépő hiány nem a rossz tervezésnek, hanem magának a rendszernek a logikus következménye. Talán nem kell érzékeltetni, hogy ez mennyire eretnek gondolat volt még a nyolcvanas évek első felében is. Szerencsére ekkor már nem kellett ideológiai alapú támadásokkal megküzdenie, noha természetesen megállapításait akkor sokan vitatták. Neki köszönhetjük a puha költségvetési korlát fogalmát mely azt az állami (nemcsak szocialista) vállalatok működését torzító jelenséget írja le, amikor az állam központi költségvetése szinte korlátlan forrásokkal támogat meg egyes válalatokat, torzítva ezzel a gazdasági verseny és a piac szabályozó hatását. A szocializmus összeomlásakor jelenteti meg a rendszerek gazdaságtanát leíró munkáját, „A szocialista rendszer – kritikai politikai gazdaságtan” címmel. Számos egyetemen tanított, többek között a Harvard Egyetem professzora volt.

A szocialista rendszerek bukása után eltelt ugyan harminc év, de mindaz, amit Kornai ránk hagyott, ma is alkalmazható, élő közgazdaságtudomány. Erről győzött meg a konferencia, ahol harmincnégy előadás hangzott el, reflektálva Kornaira, de sok esetben egészen friss megállapításokat is közzétéve.

Magyar Bálint például ragadozókról és prédákról értekezett a jelenlegi magyar helyzetet is elemző előadásában.

Kornai úgy gondolta, a szocialista gazdaságot a „bürokratikus koordináció” különböztette meg a piacgazdaságtól. Ahhoz, hogy a posztkommunista országok rezsimjeit megértsük, Magyar Bálint szerint azonosítani kell azokat a koordinációs mechanizmusokat, amelyek ezekre az országokra jellemzőek.

Szerinte ebből a szempontból fontos megkülönböztetni a kapitalista gazdasági rendszerben működő nagyvállalkozókat, illetve a keleti posztszocialista gazdaságokat működtető oligarchákat. Míg a nagyvállalkozók nincsenek beágyazva a politikai szférába, addig az oligarchák formálisan is beágyazódnak a politikai struktúrába. Míg egy normális gazdaságban a vállalkozókat közvetlenül nem befolyásolja az állam, addig az oligarchisztikus rendszerben az oligarchákat adott esetben személyre szabott állami beavatkozások segítik.

Magyar Bálint a Corvinuson tartott előadásában Mészáros Lőrincet megemlítve mutatta be, milyen az oligarcha és a „poligarcha” viszonya egymáshoz.

Szerinte míg az oligarchának látható gazdasági és informális politikai hatalma van, addig az autokrata vezetőnél ez fordítva van: a nagyon is látható politikai hatalma láthatatlan gazdasági hatalommal párosul.

Magyar Bálint úgy gondolja, a rendszer megértéséhez a kulcsszó a korrupció. De amíg a korrupció minden gazdaságban valamilyen szinten jelen van, az a fajta korrupció, ami egy ilyen oligarchisztikus rendszer működtetéséhez kell, szerinte két szinttel fejlettebb forma.

A korrupció szintjei

Az első szint a hétköznapi korrupció. Itt a korrupciós tranzakciók általában mindkét oldalról önkéntesek, nem hoznak létre szükségszerűen függő helyzetet a szereplők között. A szereplők szabadon beléphetnek a korrupt ügyletbe, és szabadon kiléphetnek abból. Az ilyen aktusokból nem lesz rendszer.

A második szint az, amikor az oligarchák, egyes politikai csoportok megragadják az állam egyes aktorait, minisztériumokat, intézményeket, és azokon belül a saját érdekeit érvényesítik.

Innen nincsen messze a legfejlettebb szint, amikor a bűnöző csoportok magát az államot foglalják el.

Magyar Bálint szerint ilyenkor már maga a kormányzat is bűnszervezetként működik. A bűnöző államban a kormány, a parlament, a hatóságok, a rendõrség, az adóhivatal összehangoltan működik, és mindezeket a szereplőket egyszerre használhatja magáncélokra a hatalmat birtokló csoport vagy személy.

A vadászat

A bűnöző állam átalakítja a tulajdonviszonyokat is. Magyar Bálint ezt a folyamatot „vadászatként” írja le. Mivel nemcsak a bűnszövetkezet tagjai vesznek részt a gazdasági életben,

megesik, hogy valamely, a hatalomtól függetlenül működő vállalkozó cégére szemet vet a hatalom. Ilyenkor kezdődik szerinte a vadászat.

Az első fázis, ahogy az igazi vadászatban is: az üldözés. Például vételi ajánlatot tesznek a kiszemelt cégre, érzékeltetve, mennyivel jobban járhat a tulajdonos, ha azt az ajánlatot elfogadja. Ezt követik a szisztematikus, akár már kifejezetten az adott vállalkozásra szabott kormányzati intézkedések, melyek nehéz helyzetbe hozzák a vállalkozót. Végül állami kényszerrel, akár a parlament, a kormány, az adóhivatal összehangolt fellépésével tönkreteszik az adott cég vállalkozói pozícióját. Ezzel zárul a vadászat.

Ezután következik az emésztési szakasz, amikor a megszerzett javakat elosztják és újrahasznosítják, immár a politikai szféra támogatására. Magyar Bálint szerint különbséget tehetünk a piaci buborékok és az úgynevezett relációs buborékok között. Amíg a piaci buborék esetében a várakozások a többlet piaci hozamra vonatkoznak, a relációs buborékban viszont korrupciós elvárások vannak az extra piaci hozamért.

Magyar Bálint

Tanár, szociológus, az SZDSZ volt elnöke, 2002 és 2006 között a Horn-kormány oktatási minisztere. 2020 óta a CEU Demokrácia Intézetének tudományos főmunkatársa.

Magyar Bálint szerint a bűnöző államban, vagy bukott államban a kikényszerített korrupcióért már nincsen anyagi ellentételezés, hanem az így befizetett pénzek nyugodtan tekinthetők egyszerűen védelmi pénznek. Ez a rendszer végső soron szerinte maffiakapitalizmus, ahol a korrupció domináns formáját maga a bűnöző állam irányítja. Az ilyen államban az elit szociológiai antropológiai formája egy adoptált politikai család. Nem nómenklatúra, nem osztály, hanem adoptált politikai család.

Magyar Bálint azt mondja,

ez valóban egy ragadozó állam, ahol a korrupció monopolizálva van.

A konferencia két napon át tartott, a résztvevők egy része személyesen, míg mások intereten keresztül kapcsolódtak be a munkába.

A többi előadás rövid leírása ezen a linken olvasható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter nagy tapsot kapott Brüsszelben és Zelenszkijjel is találkozott
A miniszterelnök az első Európai Tanács-ülésén az illegális migrációval kapcsolatos szabályok szigorítása mellett foglalt állást. A kormányfő saját beszámolója szerint a felszólalását a vezetők szokatlanul nagy tapssal fogadták.


Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be a brüsszeli Európai Tanács első napjáról, amely éjjel egy óra körül ért véget. Jelezte, hogy hamarosan kezdődik a második nap.

A miniszterelnök az első felszólalásáról azt írta, az őszinteségről, a politikai korrektség és a kettős beszéd meghaladásáról beszélt Európa vezetőinek. „Elmondtam nekik, mit tapasztaltam két év alatt 700 településen, az emberek szemébe nézve, és hogy szerintem miről kellene szólnia a politikának.”

„Hangsúlyoztam, hogy nem népszerű szeretnék lenni a teremben és Brüsszelben, hanem minden pillanatban a magyar embereket képviselni. Tiszteletet adok és elvárom ugyanezt a hazám felé.”

Magyar beszámolója szerint

a felszólalása végén szokatlanul nagy tapsot kapott,

noha – mint írta – egyértelműen támogatta azokat az előtte szólókat, akik az illegális migrációval kapcsolatos szabályok további szigorítása mellett érveltek.

Szerinte ma már láthatóan ez a többségi álláspont a vezetők között.

A poszthoz csatolt képekből az is kiderült, hogy a magyar miniszterelnök találkozott az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel.

Magyar Pétert május 9-én iktatták be miniszterelnökként, a tegnap kezdődött brüsszeli Európai Tanács az első EU-csúcsa kormányfőként. Az ülés napirendjén – az Európai Tanács elnökének meghívólevele szerint – Ukrajna és a migrációs ügyek végrehajtása is szerepel, miközben múlt pénteken hatályba léptek az EU új migrációs és menekültügyi szabályai. A miniszterelnök korábban a befagyasztott uniós források feloldását célozta, és bejelentette a Visegrádi Együttműködés újraindítását is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Pottyondy Edina feljelentése után tarthattak házkutatást Bede Zsoltnál
A youtuber a közösségi oldalán közölte, hogy idén februárban feljelentést tett, mert a propaganda célkeresztjébe került a gyermeke. Pottyondy bejegyzése azután született, hogy a sajtó házkutatásról számolt be a Vadhajtások alapítójánál.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Pottyondy Edina Facebook-posztban jelentette be, hogy idén februárban feljelentést tett, miután kiskorú gyermeke a „propaganda célkeresztjébe” került. A youtuber azzal kezdi bejegyzését, hogy „az elmúlt hat évben a propaganda nemtelen hazugságok sokaságával próbált a földbe tiporni. Voltam minden a rossz anyától a nem magyarig.”

Mint írja,

a rágalmak miatt korábban soha nem fordult a rendőrséghez, mert értelmetlennek tartotta a harcot egy olyan gépezettel szemben, amely szerinte végtelen erőforrással rendelkezik és a törvények felett áll.

A bejegyzés szerint egyetlen alkalommal tett kivételt, amikor a gyermeke került a támadások középpontjába.

„Úgy éreztem, hogy nincs jogom az ő nevében is tűrni, nincs jogom beletörődni abba, hogy a rendszer pribékjei az ő legalapvetőbb jogait megtapossák” – fogalmazott.

Emiatt idén februárban ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A posztban sajtóhírekre hivatkozva azt írja,

az ügyben házkutatást tartottak és elektronikai eszközöket foglaltak le „a Vadhajtások prófétájánál”.

Reményét fejezte ki, hogy a nyomozás eredményes és jogszerű lesz, és a kiskorú gyermek sérelmére elkövetett jogtiprás nem maradhat következmények nélkül, még akkor sem, ha az érintettek az eljárásból „médiacirkuszt és áldozati pózt akarnak gyártani”. A bejegyzést egy ironikus megjegyzéssel zárja: „A sors fintora, hogy Igeforrás uraságot pont Gaudi-Nagy Tamás, Kónya Endre egykori ügyvédje képviseli. Milyen kicsi a világ!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kapitány István bármikor visszavezethetné a benzinárstopot a friss törvényjavaslat szerint
A kormány kezdeményezi a benzinárstop kivezetését, de egy új törvényjavaslat felhatalmazná Kapitány István minisztert a hatósági ár újbóli megállapítására. A szabályszegő benzinkutakra a NAV a pénzbírság mellett akár fél évre szóló bezárást is elrendelhetne.


Nemcsak a benzinárstop kivezetéséről rendelkezik, hanem egyben felhatalmazást is ad Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek az a törvényjavaslat, amelyet csütörtökön nyújtott be Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A javaslat szerint a miniszter a jövőben rendeletben dönthetne a hatósági ár újbóli megállapításáról – írja a kormány bejelentéséről a 24.hu.

A törvénytervezet szövege szerint erre akkor kerülhetne sor, ha a piaci viszonyok aránytalanul megváltoznak, és a fogyasztók védelme állami beavatkozást tesz szükségessé.

A felhatalmazás értelmében a miniszter rendeletben állapíthatná meg a 95-ös benzin és a gázolaj „hatósági árát, alkalmazásának részletszabályait és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás részletszabályait.”

Ha ilyen döntés születne, annak betartását a NAV ellenőrizné, és a szabályszegőket komoly szankciókkal sújthatná.

A tervezet szerint a bírság 100 ezer forinttól egészen 150 millió forintig terjedhetne.

Ismételt jogsértés esetén a hatóság elrendelhetné, hogy az üzemanyagtöltő állomást átmenetileg, egy naptól akár fél évig terjedő időtartamra be is zárják.

A kormány a szerdai ülésén döntött arról, hogy kezdeményezi a márciusban bevezetett benzinárstop kivezetését. Magyar Péter miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy a héten már 10-15 forinttal a rögzített ár alá csökkenhet az üzemanyagok piaci ára.

A döntést a Fidesz-frakció kritikával fogadta. Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs biztosíték az árak tartós csökkenésére.

„Semmilyen garancia nincs arra, hogy ebben a törékeny világgazdasági helyzetben az üzemanyagár nem fog gyorsan újra megemelkedni” – fogalmaztak.

Azt javasolták, hogy a védett üzemanyagár intézményét ne szüntessék meg, hanem a most érvényes árszintet árplafonként tartsák meg.

A kormány márciusban rögzítette a 95-ös benzin literenkénti árát 595, a gázolajét pedig 615 forintban, szigorú ellenőrzési szabályok mellett. A szakmai szervezetek már akkor az ellátásbiztonságot féltették, tavasszal pedig paradox helyzet állt elő, amikor a régiós árak a magyar védett szint alá estek. Az ellátás fenntartásához a kormánynak a stratégiai készletek egy részét is piacra kellett dobnia.

A fordulat szerdán jött el a kormány bejelentésével, amire a Fidesz-frakció az árplafon ötletével reagált. Szakértői becslések szerint a vita egyik kulcseleme a rendszer költsége: a stratégiai készletek visszapótlásának 120-150 milliárd forintos „cechjét” végső soron az autósok fizethetik meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hamarosan drágul az előfizetésed, ha Telekom-, Yettel-, vagy One-ügyfél vagy, mutatjuk a dátumokat
A Telekomnál és a Yettelnél július 1-jétől, a One-nál szeptember 1-jétől lép életbe a 4,4 százalékos díjemelés, és a 2026 előtti szerződéseket érinti. Az első, már emelt díjakat tartalmazó számlákat az ügyfelek augusztusban kapják meg.


Július elsejétől 4,4 százalékkal emeli a Magyar Telekom és a Yettel a régebbi előfizetések havidíját, őket ősszel a One is követi majd, a változás pedig már az augusztusi számlákon is látszani fog.

A három nagy hazai szolgáltató inflációkövető díjkorrekciót alkalmaz, amelynek mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által a 2025-ös évre megállapított éves fogyasztói árváltozáshoz kötik

– közölték a cégek az MTI-vel.

A Magyar Telekom és a Yettel esetében a díjváltozás 2026. július 1-től lép életbe, és a 2025. december 31. előtt létrejött lakossági, flottás és üzleti szerződések havidíjait érinti.

A Telekomnál az első, már emelt díjakat tartalmazó számlákat augusztusban kapják meg az ügyfelek.

A Yettelnél a július 1-jét követő első számlában még csak a díjváltozás időarányos része jelenik meg, a teljes, megemelt havidíj pedig az augusztus 3-át követő számláktól lesz érvényben.

A Yettelnél azoknál a díjcsomagoknál, ahol az adatkeret nem használható fel teljesen az EU-ban, a díjkorrekcióval együtt a felhasználható roaming adatkeret is nő.

A One később, 2026. szeptember 1-jétől érvényesíti a 4,4 százalékos emelést, de csak a 2025. november 14. előtt bevezetett lakossági mobil, flotta, valamint kisvállalati mobil és vezetékes havidíjas szolgáltatásoknál. A cég kiemelte, hogy a korrekciót a kedvezmények nélküli havi előfizetési díjra érvényesítik, a meglévő havidíjkedvezményeket nem érinti. A lakossági vezetékes díjcsomagoknál (televízió, internet, telefon) 2026-ban nem lesz automatikus inflációkövetés, de a portfólió-egységesítés miatt – ami várhatóan augusztus 1-jétől lép életbe – egyes tarifák és kedvezmények megszűnhetnek, ami néhány ügyfélnél szintén áremelkedéssel járhat.

A díjkorrekció egyik szolgáltatónál sem érinti a forgalmi díjakat, vagyis a perc- és SMS-díjak, valamint az extrák és kiegészítő adatjegyek ára változatlan marad.

A drágulás oka, hogy lejárnak azok az önkéntes vállalások, amelyekkel a cégek korábban mérsékelték az áremeléseket.

A Telekom 2026. június 30-ig felfüggesztette az inflációkövető díjkorrekciót, míg a Yettel eddig a dátumig egy, a díjkorrekció mértékével megegyező fix összegű kedvezményt biztosított ügyfeleinek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk