Egyre több orosz állampolgár kap magyar állampolgárságot, tavaly kétszer annyian, mint a háború előtt
Legalább 6–7 millió ukrán léphette át a magyar határt a háború kezdete óta – ezt sugallják azok a rendőrségi adatok, amelyeket 2022 óta napi bontásban tesznek közzé, írta a hvg.hu. A háború első hónapjaiban minden nap megjelentek ezek az összesítések, és a kormány ezekre hivatkozva emelte ki, hány ember érkezett Ukrajnából. Később azonban kiderült, hogy a statisztikákba azokat az ingázókat is beleszámolták, akik nem a háború elől menekültek, hanem csak átutaztak Magyarországon, majd hazatértek. Az MTI azóta is minden reggel közli, hányan léptek be Ukrajna felől – ezek a számok azonban az újságok többségében már nem jelennek meg.
A háború hatása viszont más statisztikákban is megjelenik. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján az Európai Unió lakossága 2022 és 2024 között 445 millióról 449 millióra nőtt. Magyarország esetében egy másik, kevésbé várt következmény is látható:
Hazánkban évente körülbelül 2–4 ezer ember válik magyar állampolgárrá. Ez a szám hasonló a népességét tekintve hozzánk közeli Csehországban tapasztalható adatokhoz. Lengyelországban – ahol több mint háromszor annyian élnek – ennek nagyjából három-négyszerese a természetes honosítások száma. Magyarországon hagyományosan a román és a szlovák állampolgárok vannak a lista élén. 2023-ban 1126 román és 311 szlovák állampolgár kapott magyar útlevelet.
A harmadik helyen viszont változás történt: az orosz állampolgárok száma látványosan megugrott. 2023-ban 138-an szereztek magyar állampolgárságot, ami kétszerese a háború előtti értéknek. Ezzel megelőzték az ukrán állampolgárokat, akik közül tavaly mindössze 72-en lettek magyar állampolgárok – fele annyian, mint az évtized közepén.
Az Eurostat adatai szerint
Cipruson, Finnországban és Észtországban ugyanakkor az ukránok száma is növekedett, bár nem kerültek be a top háromba.
Öt országban – Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Lengyelországban és Romániában – mind az orosz, mind az ukrán állampolgárok benne voltak az első három legtöbbet honosított nemzetiség között. Szlovákia és Litvánia viszont olyan országok, ahol főként ukrán állampolgárok szereztek állampolgárságot, oroszok viszont alig. Litvánia az egyetlen olyan uniós tagállam volt 2023-ban, amely egyetlen orosz állampolgárnak sem adott állampolgárságot.
Magyarországon a harmadik helyezett rendszeresen változott a román és szlovák állampolgárok mögött. 2018-ban és 2019-ben ukrán állampolgárok voltak a harmadik legnépesebb csoport, 2020-ban és 2021-ben az egyiptomiak, 2022-ben pedig a venezuelaiak kerültek ide. 2023-ban az orosz állampolgárok vették át ezt a helyet.
A tavalyi év adatai alapján a román, szlovák és orosz állampolgárok után a következő országokból érkeztek a legtöbben, akik magyar állampolgárságot szereztek:
• Venezuela: 134 fő
• Egyiptom: 82 fő
• Ukrajna: 72 fő
• Szerbia: 61 fő
• Németország: 47 fő
• Vietnam: 39 fő
• Törökország: 38 fő
• Egyesült Államok: 26 fő
• Kína: 22 fő
• Nagy-Britannia: 20 fő
A legtöbben Németországba költöztek: ott 2105-en váltak állampolgárrá. Svédországban 531-en, Svájcban pedig 383-an kaptak állampolgárságot. Két ember román, illetve bolgár állampolgárságot szerzett a magyar mellé.