HÍREK
A Rovatból

Egyre több orosz állampolgár kap magyar állampolgárságot, tavaly kétszer annyian, mint a háború előtt

2023-ban a románok és szlovákok után az oroszok szerezték meg a legtöbb magyar állampolgárságot. Az ukránok száma eközben jelentősen visszaesett.


Legalább 6–7 millió ukrán léphette át a magyar határt a háború kezdete óta – ezt sugallják azok a rendőrségi adatok, amelyeket 2022 óta napi bontásban tesznek közzé, írta a hvg.hu. A háború első hónapjaiban minden nap megjelentek ezek az összesítések, és a kormány ezekre hivatkozva emelte ki, hány ember érkezett Ukrajnából. Később azonban kiderült, hogy a statisztikákba azokat az ingázókat is beleszámolták, akik nem a háború elől menekültek, hanem csak átutaztak Magyarországon, majd hazatértek. Az MTI azóta is minden reggel közli, hányan léptek be Ukrajna felől – ezek a számok azonban az újságok többségében már nem jelennek meg.

A háború hatása viszont más statisztikákban is megjelenik. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján az Európai Unió lakossága 2022 és 2024 között 445 millióról 449 millióra nőtt. Magyarország esetében egy másik, kevésbé várt következmény is látható:

egyre több orosz állampolgár kap magyar állampolgárságot.

Hazánkban évente körülbelül 2–4 ezer ember válik magyar állampolgárrá. Ez a szám hasonló a népességét tekintve hozzánk közeli Csehországban tapasztalható adatokhoz. Lengyelországban – ahol több mint háromszor annyian élnek – ennek nagyjából három-négyszerese a természetes honosítások száma. Magyarországon hagyományosan a román és a szlovák állampolgárok vannak a lista élén. 2023-ban 1126 román és 311 szlovák állampolgár kapott magyar útlevelet.

A harmadik helyen viszont változás történt: az orosz állampolgárok száma látványosan megugrott. 2023-ban 138-an szereztek magyar állampolgárságot, ami kétszerese a háború előtti értéknek. Ezzel megelőzték az ukrán állampolgárokat, akik közül tavaly mindössze 72-en lettek magyar állampolgárok – fele annyian, mint az évtized közepén.

Az Eurostat adatai szerint

Magyarország mellett Ciprus, Észtország, Lettország és Finnország is azok közé az országok közé tartozik, ahol az orosz állampolgárok a három legnagyobb arányban honosított csoport közé kerültek.

Cipruson, Finnországban és Észtországban ugyanakkor az ukránok száma is növekedett, bár nem kerültek be a top háromba.

Öt országban – Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Lengyelországban és Romániában – mind az orosz, mind az ukrán állampolgárok benne voltak az első három legtöbbet honosított nemzetiség között. Szlovákia és Litvánia viszont olyan országok, ahol főként ukrán állampolgárok szereztek állampolgárságot, oroszok viszont alig. Litvánia az egyetlen olyan uniós tagállam volt 2023-ban, amely egyetlen orosz állampolgárnak sem adott állampolgárságot.

Magyarországon a harmadik helyezett rendszeresen változott a román és szlovák állampolgárok mögött. 2018-ban és 2019-ben ukrán állampolgárok voltak a harmadik legnépesebb csoport, 2020-ban és 2021-ben az egyiptomiak, 2022-ben pedig a venezuelaiak kerültek ide. 2023-ban az orosz állampolgárok vették át ezt a helyet.

A tavalyi év adatai alapján a román, szlovák és orosz állampolgárok után a következő országokból érkeztek a legtöbben, akik magyar állampolgárságot szereztek:

• Venezuela: 134 fő

• Egyiptom: 82 fő

• Ukrajna: 72 fő

• Szerbia: 61 fő

• Németország: 47 fő

• Vietnam: 39 fő

• Törökország: 38 fő

• Egyesült Államok: 26 fő

• Kína: 22 fő

• Nagy-Britannia: 20 fő

Nemcsak érkeznek, hanem sokan távoznak is Magyarországról. 2023-ban 4271 magyar állampolgár szerzett új állampolgárságot Európában.

A legtöbben Németországba költöztek: ott 2105-en váltak állampolgárrá. Svédországban 531-en, Svájcban pedig 383-an kaptak állampolgárságot. Két ember román, illetve bolgár állampolgárságot szerzett a magyar mellé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tarjányi Péter a Ruszin-Szendi Romuluszról szóló bizottsági ülésről: Aki ma szakmailag másképp látja a világot, az holnap már „áruló”?
A biztonságpolitikai szakértő szerint a volt vezérkari főnök elleni vizsgálat nem a honvédelemről szól, hanem egy karaktergyilkossági kísérlet.


Elemezte a Ruszin-Szendi Romulusz ellen zajló vizsgálatról szóló honvédelmi bizottsági ülést Tarjányi Péter. Ahogy korábban írtunk róla, Kósa Lajos sajtótájékoztatón elmondta: Ruszin-Szendi vezérkari főnökként nem tartotta be a honvédelmi miniszter utasítását, nem képviselte a hivatalos magyar álláspontot az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, és nem követte a kormány „békepolitikáját”. A bizottság elnöke szerint ezért a honvédelmi miniszter jelentése messzemenőkig alátámasztott volt.

A biztonsági szakértő Facebook-posztjában pontokba szedve tisztázott néhány dolgot:

  1. Egy katonai vezető nem politikai szócső. A vezérkari főnök a hivatásos állomány tagja, nem pártkatona. A NATO fórumain a katonai szakmai álláspont megfogalmazása nem „politikai árulás”, hanem feladat.
  2. A „Szláva Ukrajini” köszöntés nem bűncselekmény. Diplomáciai kontextusban sok ország tisztel meg másokat a helyi szimbólumok elismerésével. Ez semmilyen nemzetbiztonsági veszélyt nem jelent.
  3. A parancsmegtagadás nem azonos a puccsal. Ha egy vezérkari főnök nem hajt végre egy utasítást, az lehet szolgálati vagy fegyelmi kérdés. De nem puccskísérlet. Nem árulás. ISMÉT MONDOM FEGYELMI KÉRDÉS!!!
  4. A bizottság ülésére az érintettet nem hívták meg. Ez súlyos eljárási hiba. A védekezés lehetőségének megtagadása minden demokratikus normát sért.
  5. A vád alapja jelenleg: politikai kommunikáció.

Tarjányi hozzáteszi: „Nem láttunk nyilvános dokumentumot. Nincs büntetőeljárás. Nincs bizonyíték kémkedésre. Csak sejtetés, kiszivárogtatás és politikai időzítés.”

„Ez az ügy nem a honvédelemről szól. Ez egy karaktergyilkossági kísérlet – egy szakemberrel szemben, aki más véleményt képviselt. És aki ma szakmailag másképp látja a világot, az holnap már „áruló”?”

„Ez veszélyes logika. A demokrácia nem így működik” – fejti ki véleményét a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
George Simion: Trianon az igazság pillanata volt, Magyarország csak azt veszítette el, amit erőszakkal elfoglalt
A román elnökválasztás második helyezettje kemény szavakkal üzent a trianoni évfordulón. Simiont korábban Orbán Viktor is támogatásáról biztosította.


George Simion, a romániai elnökválasztás második helyezettje a trianoni békeszerződés évfordulóján nyilatkozatot tett közzé. Azt mondta, a békeszerződés a történelmi igazságosság győzelme volt – szúrta ki a 24.hu.

Szerinte „1920. június 4-e nem egy átlagos nap volt, hanem az a pillanat, amikor az egész világ kénytelen volt elfogadni egy olyan nép igazságát, amely hittel teli szívvel harcolt, és azt mondta, hogy egy nemzet vagyunk”. Hozzátette, Románia nem kért kegyelmet és szívességet, hanem igazságot, amit meg is kapott, mégpedig azért, mert „az igazságot nem lehetett tovább figyelmen kívül hagyni”.

A közlemény szerint „Trianon nem Magyarország büntetése volt. Az igazság pillanata volt. Magyarország csak azt veszítette el, amit erőszakkal elfoglalt. Mi visszaszereztük, ami már a miénk volt, vérrel és akarattal”.

Simion azt is írta, hogy a szerződés véget vetett az erdélyi románok megaláztatásának. Ők korábban nem használhatták a nyelvüket, nem gyakorolhatták a hitüket, és elvették a méltóságukat is.

Simion korábban Orbán Viktor szavaival kampányolt, a magyar miniszterelnök a tihanyi beszédében dicsérte a román elnökjelöltet. Azt mondta, teljesen egyetért vele abban, hogy a nemzetek Európájának és a keresztény Európának van itt az ideje.

A választás második fordulójában azonban nem Simion nyert. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem őt, hanem Nicusor Dant támogatta. A bukaresti polgármester főleg Hargita és Kovászna megyében győzött, ahol döntően magyarok élnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter megkérdezte Mészáros Lőrincet, a nevén lévő 1400 milliárdból mennyi a Dinasztiáé
Az ellenzéki politikus folytatta a levelezést az ország leggazdagabb emberével, akitől többek között a zebrák hogyléte iránt is érdeklődött.


Folytatódik a nyílt levelezés Magyar Péter és Mészáros Lőrinc között. A Tisza Párt elnöke csütörtök este újabb üzenetet küldött az ország leggazdagabb emberének, Orbán Viktor régi jó barátjának.

Bár Magyar ismét jelezte, hogy szívesebben vitázna a kormányközeli üzletemberrel egy televízióadásban. Az ellenzéki politikus megjegyezte: „Megnéztem egyébként a nyilvánosan elérhető adatokat és ön sajnos “tévedett”, amikor azt írta, hogy már Orbán Viktor hatalomra kerülése előtt milliárdos volt. Gondolom ön is hallotta, hogy egy cég értéke nem egyezik meg a cég éves árbevételével.”

„Képzelje, még egy érdekesség feltűnt a nyilvános céges beszámolókból: az ön vagyona akkor kezdett exponenciálisan (nagyon gyorsan) nőni, amikor Orbánék másik strómanja “visszavonult” egy elhíresült szóvirág után” – írja Magyar Péter értelemszerűen Simicska Lajosra utalva.

Levelét úgy folytatja:

„A csodás gazdagodása mellett szerintem arra is kíváncsiak a honfitársai, hogy a nevén lévő 1400 milliárd forintból mennyi ténylegesen az öné és mennyi a Dinasztiáé.”

„Hogyan van a vagyon lepapírozva, hogy nehogy véletlenül megpattanjon a családi ezüsttel. Tényleg daruval kellett beemelni az új kecóba a széfet? Valóban hordóban és fémládákban van elásva a cash (készpénz) egy része Felcsúton és Hatvanpusztán?”

A Harcosok Klubjával kapcsolatos mémekre utalva levele végére azt írta: „És ne feledje, egy a jelszó, tartós béke és bilincs, bilincs, rács, rács. Oligarcha (ch-val és egy szó).”

Utóiratban pedig még odaszúrta: „a zebrákat honnan mentették? Felcsút környékén vagy az Alföldön bóklásztak? Finomak?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Félmeztelen, zokogó kisfiút filmeztek egy óvoda folyosóján, anyja szerint büntetésből küldték ki, mert nem tudott átöltözni az alváshoz
Az eset Kemenesmihályfán történt, a felvétel futótűzként terjedt el a szülők között. Mint kiderült, nem először derült ki, hogy a gyerekeket nem megfelelő környezetben nevelik.


Botrány lett abból, hogy egy félmeztelen kisfiú egyedül sírt a kemenesmihályfai óvoda folyosóján. Egy szülő levideózta a jelenetet, amikor a saját gyerekéért ment az intézménybe. A felvételen jól látszik, hogy a gyerek keservesen zokog, és senki nincs vele.

Az RTL Híradó szerint nem világos, hogy a szülő miért videózta le hosszasan a kisfiút. A felvételt azonban több másik szülőnek is elküldte, az elterjedt az interneten, és végül a helyi polgármesterhez is eljutott.

Takács Balázs, Kemenesmihályfa polgármestere azt mondta:

„megkezdték az elbeszélgetést” azokkal az óvodai dolgozókkal, akik akkor bent voltak az épületben. Hozzátette, hogy a szülőket is meghallgatják, és várják a rendőrségi vizsgálat eredményét.

A Celldömölki Rendőrkapitányság kiskorú veszélyeztetésének gyanújával eljárást indított.

Egy másik szülő arról számolt be, hogy az ő kisfiát is érték atrocitások az óvodában. Elmondása szerint a gyerek pánikrohamot kapott, haza kellett vinniük, majd később mesélte el, hogy az óvónők kiabáltak vele. Szerinte voltak gyerekek, akiket pszichológushoz kellett vinniük a történtek miatt. Többször is látott már egyedül síró gyerekeket a folyosón, miközben az ajtók és kapuk nyitva voltak.

A félmeztelen kisfiú anyja nem akart a kamerák elé állni, de az RTL-nek azt mondta: valószínűleg büntetésből küldték ki a gyereket a folyosóra, mert nem tudták átöltöztetni az alváshoz. A gyereket azóta kivették az óvodából, de az RTL Híradó úgy tudja, még mindig szorong.


Link másolása
KÖVESS MINKET: