HÍREK
A Rovatból

Egyre több orosz állampolgár kap magyar állampolgárságot, tavaly kétszer annyian, mint a háború előtt

2023-ban a románok és szlovákok után az oroszok szerezték meg a legtöbb magyar állampolgárságot. Az ukránok száma eközben jelentősen visszaesett.


Legalább 6–7 millió ukrán léphette át a magyar határt a háború kezdete óta – ezt sugallják azok a rendőrségi adatok, amelyeket 2022 óta napi bontásban tesznek közzé, írta a hvg.hu. A háború első hónapjaiban minden nap megjelentek ezek az összesítések, és a kormány ezekre hivatkozva emelte ki, hány ember érkezett Ukrajnából. Később azonban kiderült, hogy a statisztikákba azokat az ingázókat is beleszámolták, akik nem a háború elől menekültek, hanem csak átutaztak Magyarországon, majd hazatértek. Az MTI azóta is minden reggel közli, hányan léptek be Ukrajna felől – ezek a számok azonban az újságok többségében már nem jelennek meg.

A háború hatása viszont más statisztikákban is megjelenik. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján az Európai Unió lakossága 2022 és 2024 között 445 millióról 449 millióra nőtt. Magyarország esetében egy másik, kevésbé várt következmény is látható:

egyre több orosz állampolgár kap magyar állampolgárságot.

Hazánkban évente körülbelül 2–4 ezer ember válik magyar állampolgárrá. Ez a szám hasonló a népességét tekintve hozzánk közeli Csehországban tapasztalható adatokhoz. Lengyelországban – ahol több mint háromszor annyian élnek – ennek nagyjából három-négyszerese a természetes honosítások száma. Magyarországon hagyományosan a román és a szlovák állampolgárok vannak a lista élén. 2023-ban 1126 román és 311 szlovák állampolgár kapott magyar útlevelet.

A harmadik helyen viszont változás történt: az orosz állampolgárok száma látványosan megugrott. 2023-ban 138-an szereztek magyar állampolgárságot, ami kétszerese a háború előtti értéknek. Ezzel megelőzték az ukrán állampolgárokat, akik közül tavaly mindössze 72-en lettek magyar állampolgárok – fele annyian, mint az évtized közepén.

Az Eurostat adatai szerint

Magyarország mellett Ciprus, Észtország, Lettország és Finnország is azok közé az országok közé tartozik, ahol az orosz állampolgárok a három legnagyobb arányban honosított csoport közé kerültek.

Cipruson, Finnországban és Észtországban ugyanakkor az ukránok száma is növekedett, bár nem kerültek be a top háromba.

Öt országban – Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Lengyelországban és Romániában – mind az orosz, mind az ukrán állampolgárok benne voltak az első három legtöbbet honosított nemzetiség között. Szlovákia és Litvánia viszont olyan országok, ahol főként ukrán állampolgárok szereztek állampolgárságot, oroszok viszont alig. Litvánia az egyetlen olyan uniós tagállam volt 2023-ban, amely egyetlen orosz állampolgárnak sem adott állampolgárságot.

Magyarországon a harmadik helyezett rendszeresen változott a román és szlovák állampolgárok mögött. 2018-ban és 2019-ben ukrán állampolgárok voltak a harmadik legnépesebb csoport, 2020-ban és 2021-ben az egyiptomiak, 2022-ben pedig a venezuelaiak kerültek ide. 2023-ban az orosz állampolgárok vették át ezt a helyet.

A tavalyi év adatai alapján a román, szlovák és orosz állampolgárok után a következő országokból érkeztek a legtöbben, akik magyar állampolgárságot szereztek:

• Venezuela: 134 fő

• Egyiptom: 82 fő

• Ukrajna: 72 fő

• Szerbia: 61 fő

• Németország: 47 fő

• Vietnam: 39 fő

• Törökország: 38 fő

• Egyesült Államok: 26 fő

• Kína: 22 fő

• Nagy-Britannia: 20 fő

Nemcsak érkeznek, hanem sokan távoznak is Magyarországról. 2023-ban 4271 magyar állampolgár szerzett új állampolgárságot Európában.

A legtöbben Németországba költöztek: ott 2105-en váltak állampolgárrá. Svédországban 531-en, Svájcban pedig 383-an kaptak állampolgárságot. Két ember román, illetve bolgár állampolgárságot szerzett a magyar mellé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Trump rácsodálkozott, hogy Orbán Viktor szerint Ukrajna nem nyerheti meg ezt a háborút
Orbán Viktor erre csak annyit válaszolt: csodák történhetnek. Ugyanakkor abban mindketten egyetértettek, hogy a háború a közeljövőben véget érhet.


Donald Trump szerint Orbán Viktor úgy gondolja, „a nem túl távoli jövőben” véget érhet az orosz–ukrán háború. Orbán megerősítette, erőteljesen meg van győződve erről. Szerinte ehhez csak az kellene, hogy az európai országok egységesek legyenek, de szerinte Brüsszel háborút akar, mert sokan azt hiszik, Ukrajna megnyerheti a háborút, amit hibás álláspontnak tart.

„Azt mondja, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút?” – kérdezte Trump. „Csodák történhetnek” – válaszolta Orbán, miközben feltette a kezét.

Donald Trumpot arról is kérdezték, hogy találkozik-e a közeljövőben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten, és hogy mikor érhet véget az ukrajnai háború. A találkozóról azt mondta, erről is fognak tárgyalni, de majd később jelenthetik be. A háború végéről azt mondta, szerinte „a nem is olyan távoli időben” véget érhet.

Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy Trump nagy erőfeszítést tesz a békéért, de szerinte Brüsszel és az európai országok nem támogatják ezt. Úgy látja, nem egységes a nyugati válasz. Szerinte csak az amerikai és a magyar kormány békepárti, mindenki más azt gondolja, Ukrajna megnyerheti a háborút a csatatéren.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Interaktív térképen mutogatják a Tisza-szimpatizánsokat, a NAIH szerint ez már bűncselekmény
Sokkoló fordulat az adatbotrányban, mostantól bárki rákattinthat a szomszédjára. 200 ezer ember adatai, neve, politikai hovatartozása, lakcíme között lehet böngészni.


Ismeretlenek egy interaktív térképet készítettek a Tisza Párt Tisza Világ nevű mobilalkalmazásából kiszivárgott adatbázisból, amelyen földrajzi koordináták alapján, akár utca- vagy házszinten is böngészhetővé tették a mintegy 200 ezer érintett adatait – írta az Index.

Az oldalon név vagy cím alapján is lehet keresni, a rendszer pedig a név és a cím mellett az érintett e-mail-címét is megadja.

A weboldal ugyanakkor valamilyen tiltás alatt áll, a Telekom szolgáltatásán keresztül például nem elérhető.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint az interaktív térkép elkészítése bűncselekmény.

„Az eddig rendelkezésre álló információk alapján a hatóság szerint megalapozottan állítható, hogy az ismeretlen személy a személyes és különleges adatok felhasználásával bűncselekményt követett el, éppen ezért haladéktalanul szükséges annak törlése”

– közölte Péterfalvi Attila. Hozzátette, amennyiben a honlapot nem törlik, a a rendelkezésre álló jogi eszközök alkalmazásával lépnek fel.

A NAIH már a térkép megjelenése előtt állásfoglalást adott ki, amelyben világossá tette, hogy bár egy politikai párt informatikai rendszerének sérülékenysége közérdekű ügy lehet, „ez azonban önmagában nem teremt jogszerű alapot arra, hogy az adatbiztonsági hiányosságot kihasználó személy tárolja és nyilvánosságra hozza az adatbázisban szereplő érintettek személyes és különleges adatait”. A hatóság hangsúlyozta, még ha egy párt nem is tett meg mindent az adatok védelméért, az adatok megszerzése és közzététele „jogellenes, és a jogsértés körülményeitől függően akár bűncselekménynek is minősülhet”.

A NAIH a médiaszolgáltatók felelősségére is kitért: az újságírók nem tehetik nyilvánosan elérhetővé a jogellenes adatkezeléssel érintettek személyes adatait, „akár közvetett módon, tehát az adatbázisra vagy a személyes adatokat nyilvánosságra hozó honlapra mutató hivatkozás közlésével” sem. A hatóság szerint az érintettek „kiszolgáltatott helyzetben vannak”, hiszen nem maguk hozták nyilvánosságra adataikat.

Az ügy előzménye, hogy októberben a Tisza Világ alkalmazásból mintegy 200 ezer felhasználó személyes adatai – köztük nevek, lakcímek, telefonszámok, e-mail-címek és földrajzi koordináták – kerültek nyilvánosságra. A botrány akkor éleződött ki, amikor különböző fórumokon és a kormánypárti sajtóban elkezdték listaszerűen közzétenni az érintettek adatait.

Orbán Viktor miniszterelnök november 3-án „azonnali vizsgálatot” rendelt el az ügyben, a kormány pedig nemzetbiztonsági kockázatot is emlegetett. A Tisza Párt szerint nem adatszivárgás, hanem „folytatólagos adatlopás” és „ártó szándékú támadás” történt, rendszereiket ugyanis hónapok óta támadják. Magyar Péter a támadások politikai motivációját hangsúlyozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Teljes szankciómentességet kapott Magyarország az orosz olaj, gáz és Paks2 ügyében is
A miniszterelnök elmondta, hogy az általános és időkorlát nélküli mentesség vonatkozik a Török Áramlatra és a Barátság kőolajvezetékre is. Emellett végleg megszűnnek a Paks2-vel kapcsolatos amerikai szankciók is.


A Fehér Házban tartott kétoldalú találkozó után Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország időkorlát nélküli mentességet kapott az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alól a Török Áramlat és a Barátság kőolajvezeték esetében.

„A rezsicsökkentést sikerült megvédeni. Továbbra is Magyarországon lesz Európában a legalacsonyabb energiaár, ennek minden szükséges előfeltételét megteremtettük” - mondta.

„Ami konkrétan azt jelenti, hogy a Török Áramlat esetében és a Barátság kőolajvezeték esetében teljes szankciómentességet kaptunk. Nincs szankció, ami az onnan érkező ellátást korlátozná vagy drágábbá tenné. Ez egy általános és időkorlát nélküli mentesség.”

Orbán Viktor szerint a megállapodás nélkül a magyar háztartások a rezsi két és félszeresét, akár háromszorosát fizették volna november végétől. „Amikor jöttünk, nagyon nagy bajban voltunk; nyakig voltunk a vízben. Az amerikaiak néhány hete jelentettek be egy általános szankciós rendszert az orosz energiára vonatkozóan. Bennünket ez földhöz vágott volna” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a veszélyt sikerült elhárítani.

Orbán Viktor szerint az Egyesült Államok részéről ezentúl semmilyen politikai akadályba nem ütközik a két vezetéken keresztül érkező orosz energia behozatala. „Megállapodtunk, az elnök döntött, és azt mondta, hogy ezeket a szankciókat erre a két vezetékre nem fogják alkalmazni” – jelentette ki.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az amerikai és a brüsszeli szankciós rendszer két külön dolog. A mostani megállapodás az amerikai rendszerre vonatkozik, míg az európai szankciókkal kapcsolatos küzdelem egy „másik mérkőzés”, amelyre decemberben kerül sor Brüsszelben.

A sajtótájékoztatón a kormányfő egy több pontból álló nukleáris együttműködési csomagról is beszámolt, amelynek részeként Magyarország amerikai fűtőanyagot vásárol a Westinghouse-tól, és amerikai technológiával vezet be kis moduláris reaktorokat (SMR).

A nukleáris megállapodás részeként Magyarország amerikai technológiát kap az elhasznált fűtőelemek biztonságos tárolásához is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a részletekről elmondta, hogy a fűtőelemek szállítása körülbelül 100 millió dolláros tétel. A kis moduláris erőművek költsége a telepített egységek számától függően 10-20 milliárd dollár között lehet, míg a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló technológia 100-200 millió dollárba kerülhet.

A Biden-adminisztráció korábban a Paks II. atomerőmű-építési projektre szankciókat vetett ki, amely alól Magyarország ideiglenes mentességet kapott. Orbán Viktor közölte, a mostani megállapodás értelmében nem a mentességet hosszabbítják meg, hanem az egész szankciót eltörlik, így semmilyen amerikai kifogás nem marad a beruházással szemben.

A gázellátás diverzifikálása érdekében az MVM-nek már van két hosszú távú LNG-vásárlási szerződése a francia ENGIE-vel és a Shell-lel, és előrehaladott tárgyalások folynak egy amerikai vállalattal is egy ötéves, összesen körülbelül 2 milliárd köbméteres szállításról.

A megbeszélésen szó esett az orosz–ukrán háborúról is. Orbán Viktor szerint mindkét kormányzat elkötelezett a béke megteremtése mellett, és Magyarország felajánlotta segítségét a béketeremtéshez.

A miniszterelnök megerősítette, hogy egy budapesti békecsúcs megszervezése továbbra is napirenden van, bár a pontos időpontot még nem lehet tudni.

A kormányfő szerint a magyar álláspont az, hogy „Ukrajna a fronton nem tudja legyőzni Oroszországot”, ezért a béke feltételeinek megteremtésén kell dolgozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók: így fogadta Donald Trump Orbán Viktort a Fehér Háznál
Az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök várhatóan több stratégiai gazdasági kérdésben megállapodik egymással.


Az előzetesen bejelentett időponthoz képest majdnem egy órás csúszással, magyar idő szerint 18:25-kor érkezett meg Orbán Viktor és a magyar delegáció a washingtoni Fehér Házhoz. A csúszás okáról egyelőre nem lehet tudni.

A két vezető csak nagyon rövid ideig állt az épületen kívül. Két újságírói bekiabálás hallatszott a felvételeken. Az egyik arra vonatkozott, hogy Trump is ellátogat-e majd Budapestre, míg egy másik újságíró arra volt kíváncsi, hogy Magyarország kap-e mentességet az orosz energiahordozók szankciója alól.

A magyar miniszterelnök találkozásról készült fotókat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk