Az ősz második fele nehéz időszak a vadon élő sünök számára. A nyár késői szakaszában született fiatalok ugyanis lemaradhatnak a téli álomra való felkészülésben, és előfordul, hogy nem érik el a szükséges fejlettséget és kondíciót. Ráadásul az avarégetések is fenyegetik a sünöket, akik sokszor épp az avarban keresnek maguknak telelőhelyet. A Fővárosi Állat- és Növénykert bemutató mentőközpontjában, a Sünispotályban menedéket kínálnak a segítségre szoruló sünöknek, és – mint minden évben – most is figyelemfelkeltő kampányt folytatnak az őszi avarégetéssel kapcsolatban.
A Fővárosi Állat- és Növénykert szerteágazó természetvédelmi tevékenységének részeként vadállatmentéssel is foglalkozik. Magyarországon őshonos, vadon élő, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeit mentik, amelyek valamilyen okból emberi segítségre szorulnak.
A mentett állatok száma évente ezerötszáz és kétezer között szokott lenni.
A tavalyi, 2018-as esztendőben például 108 különböző faj összesen 1807 egyedének nyújtottak segítséget az Állatkert mentőmunkával foglalkozó munkatársai.
A sérült állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik. A cél az, hogy a bekerült állatok ismét képesek legyenek önállóan boldogulni a szabad természetben. S ha sikerült ezt az állapotot elérni, szabadon is engedik őket természetes élőhelyükön.
A mentett állatok nagyobbik fele madár, de az az állatfaj, amelyből a legnagyobb számban szoktak mentett egyedek bekerülni, évek óta a sün szokott lenni.
A múlt évben például 357 mentett sünről gondoskodtak az Állatkertben.
Az avarégetés „máglyahalállal” fenyegeti a sünöket!
Az ősz második felében a vadon élő sünök egy részének speciális nehézségekkel kell szembenéznie. Az egyik ezek közül az avarégetés. Az ilyenkorra már megindult lombhullás miatt egyre nagyobb mennyiségben összegyűlő avart a kiskertekben rendszerint kupacokba szedik össze, s gyakran előfordul, hogy fel is gyújtják.
Ám mindez épp abban az időszakban történik, amikor a sünök telelőhelyet keresnek, és sokszor pont az ilyen avarkupacokba vackolják be magukat.
A Fővárosi Állat- és Növénykert, ahogy minden ősszel, ezúttal is felhívja a figyelmet az avarban rejtőző sünökre. Így minden érintettet arra kérnek, hogy avarégetés előtt forgassák át az avarkupacokat, hogy biztosan kiderüljön, nem rejtőzik-e benne egy téli álomra készülődő sün. Emellett a városligeti intézmény az avarégetés helyett mindenkit bíztat az avar hasznosítására, komposztálására is.
Az Állatkert mentett állatokkal foglalkozó szakemberei egyébként találkoztak már olyan sünnel, akit az utolsó pillanatban sikerült kimenteni a lángok közül. Az állatnak az összes tüskéje lepörkölődött és két hónapon át orrfacsaró füstszagot árasztott. Égési sérülései lassan gyógyultak, de végül két évnyi ápolás után teljesen rendbejött, s a Pilis egyik alkalmas élőhelyén szabadon is engedték.
Az ősz második fele nehéz időszak a vadon élő sünök számára. A nyár késői szakaszában született fiatalok ugyanis lemaradhatnak a téli álomra való felkészülésben, és előfordul, hogy nem érik el a szükséges fejlettséget és kondíciót. Ráadásul az avarégetések is fenyegetik a sünöket, akik sokszor épp az avarban keresnek maguknak telelőhelyet. A Fővárosi Állat- és Növénykert bemutató mentőközpontjában, a Sünispotályban menedéket kínálnak a segítségre szoruló sünöknek, és – mint minden évben – most is figyelemfelkeltő kampányt folytatnak az őszi avarégetéssel kapcsolatban.
A Fővárosi Állat- és Növénykert szerteágazó természetvédelmi tevékenységének részeként vadállatmentéssel is foglalkozik. Magyarországon őshonos, vadon élő, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeit mentik, amelyek valamilyen okból emberi segítségre szorulnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Németh Balázs újra posztolt a Micimackó-ügy kapcsán: Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás
A fideszes képviselő egy Facebook-posztban sorolta fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben. A bejegyzésben a politikus a „tiszás/liberális szeretetet” bírálta, utalva egy korábbi parlamenti vitára is.
Németh Balázs fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben ironikus hangnemben sorolja fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben a politikai tartalmú művészeti és humoros megnyilvánulások kapcsán.
A posztot azzal a felütéssel kezdi, hogy „ÉRTEM ÉN”.
„Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás. Ha bottal verik agyon egy színdarabban a “kormánypárti oligarchát”, az csak bábjáték. Ha kivégzéssel fenyeget a humorista, akkor csak viccel.”
A fideszes politikus a példák sorát egy friss parlamenti utalással folytatja, amelyben összeköti a margitszigeti eseményeket és a Micimackóból ismert leeső farok motívumát: „A margitszigeti szatírrá átváltozott miniszterelnök és a leesett farok pedig a Micimackó.”
Németh a bejegyzést a következő szavakkal zárja:
„Akkor legyen így! Éljen a tiszás/liberális szeretet”.
A poszt azután született, hogy kedden a parlamentben a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámokról szóló vita során egy államtitkárnak kellett elmagyaráznia a Micimackót, miután Németh egy influenszer videójára reagálva felvetette a témát.
A bejegyzésben említett „kormányfő lelövése” a 2025-ös Campus Fesztiválon történtekre utal, ahol Majka koncertjén egy fiktív ország fiktív miniszterelnökének „fejbelövését” játszották el, ami akkor komoly vitát váltott ki.
Németh Balázs fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben ironikus hangnemben sorolja fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben a politikai tartalmú művészeti és humoros megnyilvánulások kapcsán.
A posztot azzal a felütéssel kezdi, hogy „ÉRTEM ÉN”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt Győrfi Pál menesztéséről: A régi kommunikációs kultúra elfáradt és elhasználódott
Az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán értékelte Győrfi Pál szóvivői leváltását. Szerinte a váltás nem személycsere, hanem annak beismerése, hogy az intézményvédő reflexek helyett új, transzparens kommunikációra van szükség a mentőknél.
Hegedűs Zsolt szerint Győrfi Pál leváltását nem érdemes pusztán szóvivőváltásként értelmezni, mivel ő nemcsak a mentők ismert arca volt, hanem hosszú éveken át az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is. Ezért a szerepe és a felelőssége megkerülhetetlen abban, hogy milyen hangon, milyen szemlélettel és milyen kultúrában beszélt a mentőszolgálat a nyilvánossághoz.
Hegedűs hangsúlyozza, hogy a mentés kiemelten érzékeny terület, ahol minden hiba emberi életekben mérhető, ezért a kommunikáció feladata nem az intézmény reflexszerű védelme, hanem „a bizalom, a szakmaiság és a tanulás kultúrájának” segítése.
„Mi abban hiszünk, hogy az arányos transzparencia, a szakmai őszinteség és a lakosság felnőttként kezelése nem gyengíti, hanem erősíti a közbizalmat. Az emberek nem tökéletes intézményeket várnak, hanem olyanokat, amelyek képesek szembenézni a hibáikkal, tanulni belőlük, és világosan elmondani, mit tesznek azért, hogy ugyanaz ne ismétlődjön meg”
a hallgatás és a túlzott intézményi önvédelem hosszú távon éppen a bizalmat rombolja.
Ehhez új kommunikációra van szükség, mert a valódi szakmai fordulathoz nem elég vezetőket cserélni, meg kell újítani azt is, ahogyan az intézmény a hibáiról, a betegekről és a nyilvánosságról beszél.
Szűcs Brigitta megjelenése ebben lehet fontos lépés, aki egy „tisztább hangként” lehetőséget ad arra, hogy a mentőszolgálat kommunikációja „végre ne elsősorban védekezzen, hanem magyarázzon; ne eltakarjon, hanem feltárjon; ne bűnbakokat keressen, hanem tanuljon”.
Ez az esély azonban csak akkor válik valódi változássá, ha mögötte a mentőszolgálat egész működésében megjelenik a tanuló egészségügyi kultúra: a transzparencia, a betegbiztonság és a hibák őszinte feldolgozása.
Győrfi Pál távozása ebből a szerepből tehát nem egyszerű személycsere, hanem „annak a felismerése lehet, hogy a régi kommunikációs kultúra elfáradt, elhasználódott, és már nem képes hitelesen képviselni azt az egészségügyet, amelyre szükségünk van”.
A bizalom ugyanis nem a hibák kimagyarázásából, hanem az azokkal való szembenézésből születik. Hegedűs elismeri Győrfi Pál több évtizedes, példamutató szolgálatát, de úgy zárja gondolatait: „Mindennek rendelt ideje van. Van idő szolgálni, van idő képviselni egy intézményt, és van idő átadni a helyet egy új hangnak, egy új szemléletnek, egy új kultúrának. Most ennek az ideje jött el.”
Múlt szerdán szűnt meg az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának, Csató Gábornak a megbízatása, helyére pedig Constantinovits Miklóst nevezték ki megbízott vezetőként. Ezt követően, kedden jelentették be, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt lesz a szervezet új szóvivője.
Hegedűs Zsolt szerint Győrfi Pál leváltását nem érdemes pusztán szóvivőváltásként értelmezni, mivel ő nemcsak a mentők ismert arca volt, hanem hosszú éveken át az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is. Ezért a szerepe és a felelőssége megkerülhetetlen abban, hogy milyen hangon, milyen szemlélettel és milyen kultúrában beszélt a mentőszolgálat a nyilvánossághoz.
Hegedűs hangsúlyozza, hogy a mentés kiemelten érzékeny terület, ahol minden hiba emberi életekben mérhető, ezért a kommunikáció feladata nem az intézmény reflexszerű védelme, hanem „a bizalom, a szakmaiság és a tanulás kultúrájának” segítése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter egy utolsó, négyszemközti megbeszélést ajánl Sulyok Tamásnak, mielőtt lép a kormány
A miniszterelnök az ATV-ben jelentette be, hogy még egyszer, négyszemközt szeretne tárgyalni Sulyok Tamás köztársasági elnökkel. Kijelentette, ha nem tudnak megállapodni, a kormány rövidesen megteszi a szükséges lépéseket az államfő eltávolítására.
Magyar Péter volt az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége kedd este, ahol Rónai Egon műsorvezető kérdezte a kormányalakítás utáni első hónap tapasztalatairól és a kormány előtt álló feladatokról.
A miniszterelnök szerint nem az a fontos, hogy ő elégedett-e az eddig elvégzett munkával, hanem az, hogy az ország az. Úgy látja, a gyors kormányalakítás és az új struktúra felállítása után sok fontos, nem csak szimbolikus ügyben sikerült előrelépni. Különösen büszke arra, hogy három hét alatt sikerült politikai megállapodást elérni az uniós forrásokról, így ősszel 6 ezer milliárd forint érkezhet Magyarországra.
„Sokáig hallgattuk azt éveken keresztül, hogy miért nem jönnek a pénzek, volt szó mindenről, Ukrajnáról, illegális migrációról, ideológiai kérdésekről, de hát három hét alatt kiderült, hogy igazából itt a tiszta közéletről van szó” – mondta.
Szerinte a megállapodás feltételei, mint a korrupcióellenes fellépés és az átláthatóság, a magyar emberek érdekét szolgálják. „Én nagyon büszke vagyok a kollégáimra először is, mert éjjel-nappal dolgoznak, nemcsak a miniszterekre, hanem a minisztériumi tisztviselőkre, diplomatákra” – tette hozzá. A miniszterelnök elmondta, hogy a mai napon nyújtják be azt a jogszabálycsomagot, amely a megfeleléshez szükséges.
Másik nagy eredménynek a kárpátaljai magyarság nyelvi, kulturális és politikai jogainak visszaszerzését tartja. Bár ez egyelőre technikai szintű megállapodás, de állítása szerint az ukrán fél magas szinten garanciát vállalt a betartására. „Ez egy óriás eredmény tekintettel arra, hogy az előző kormány 10 év alatt semmit nem tudott tenni, hangos volt, kiabált, így utólag kiderült, hogy valószínűleg ezt sem akarták megoldani, mint az uniós forrásokat sem” – jelentette ki.
A benyújtandó törvénycsomag részleteiről elmondta, hogy az a KEKVA-k által kezelt vagyon államhoz való visszakerüléséről is rendelkezik. A nem egyetemi alapítványok vagyona idén augusztus 31-ig, az egyetemi alapítványoké pedig 2027. augusztus 31-ig kerülne vissza. Szerinte ez nem állami gyámságot jelent, hanem a közpénz jellegét elvesztett, magánvagyonként kezelt ezermilliárdok visszavételét. A feladatokat továbbra is el kell látni, de „nem sokmillió forintos haveri kuratóriumi fizetések mellett, vagy kastélyokban, vagy vitorlás kikötőkben, vagy felesleges beruházások mellett kell ezeket elvégezni, hanem mint egy állami feladatot, vigyázni a közpénzre”. Hozzátette, „a közpénz mindenféle ellentétes fideszes értelmezéssel szemben az a magyar emberek pénze”.
A csomag korrupcióellenes részét az Integritás Hatóság megerősítése jelenti. Mint mondta, azért is kaptak ekkora felhatalmazást a választáson, „mert azt vállaltuk, hogy a nyomozóhatóságok és az igazságszolgáltatás függetlenül végezheti a munkáját”. Szerinte a korábban „béna kacsaként” működő szervezet komoly hatásköröket kap. „Például, hogyha az ügyészség mondjuk lezárja a nyomozást, akkor az Integritás Hatósága a jövőben kezdeményezheti a nyomozás folytatását, vagy akár nyomozati eszközöknek az igénybevételét” – részletezte. Kiemelte a vagyonnyilatkozatok kérdését, amely szerinte eddig semmire sem volt jó. A jövőben az Integritás Hatóság a családtagok vagyonosodását is vizsgálhatja, és ha törvénytelenséget sejt, akár egy miniszter elmozdítását is kezdeményezheti. „Ha valaki szándékosan, súlyosan, valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, akkor akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz. Na, azt gondolom, hogy innentől fogva már érdekesek lesznek a vagyonnyilatkozatok” – tette hozzá. Úgy véli, ennek hatására „olyan emberek fognak közhivatalt vállalni, vagy ott maradni, akiknek nincsen vaj a füle mögött”.
A miniszterelnök kitért az elmúlt hónap parlamenti munkájára is. Örömtelinek nevezte, hogy a képviselői fizetések és a havi 7 millió forintos költségkeret csökkentéséről szóló javaslatukat a parlament egyhangúlag elfogadta, beleértve a Fidesz képviselőit is. „Ezzel négy év alatt, csak ezzel az egy döntéssel minimum 50 milliárd forintot spórolunk a magyar adófizetőknek” – mondta. Szerinte az ellenzék azért szavazta meg a javaslatokat, mert nehéz nemet mondani azokra, amelyek valóban a magyar emberek érdekét szolgálják. Úgy látja, a parlamenti ülések nézettsége soha nem látott mértékű, amihez egy személyes emléket is fűzött: „Én valamilyen perverz módon, okból gyerekkoromban imádtam parlamentet nézni a nagymamámmal”. Szerinte akkoriban a parlamentben valódi viták zajlottak. „Ott viták voltak. Valódi viták voltak, humorral, felkészültséggel, műveltséggel, néha kőkemény viták, de emberséges viták” – emlékezett vissza.
A korábbi rendszer pazarlásáról szólva kijelentette: „Egy olyan országban, ahol esnek ki a szekrényből a csontvázak, akár bármelyik szekrénybe nyúl bármelyik miniszterem, vagy miniszterünk, minimum a 20 milliárd forintos, de inkább 100 milliárdos csontváz jön elő.”
Magyar Péter beszélt a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről is.
„Ez egy ideológiai hivatal volt, megcsúfolva azt a gyönyörű szavunkat, amit szuverenitásnak mondunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szervezet a magyar embereket és a sajtót zaklatta.
A parlamentben felszólította a Fidesz képviselőit, hogy mondják el, milyen hasznos tevékenységet végzett a hivatal, de állítása szerint nem kapott választ. „Elvárom, hogy bármilyen magyar szerkesztőség, sajtómunkatárs szabadon elmondhassa a véleményét, és ezért őt ne egrecíroztassák, vagy helyezzék nyomás alá, főleg ne a magyar emberek pénzével” – szögezte le. A hivatal helyén egy új, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt hoznak létre. „Nagyon nagy elvárás van a magyar emberekben szerintem, hogy kerüljön kivizsgálásra az utóbbi 15-20 év minden lopása, bűncselekménye, a közpénzek visszaszerzése” – mondta az új szervezet feladatairól.
A választók esetleges türelmetlenségével kapcsolatban kifejtette, hogy a jogállamiság időt igényel. „A jogállam az, mondhatnánk, hogy nem kér enni, vagy a demokrácia, de néha igen, időben” – mondta, utalva arra, hogy a jogalkotási folyamat hosszabb, mint a rendeleti kormányzás idején. Szerinte a választás utáni hangulatváltozást sokan érzékelik. „Sokan ébredtek föl úgy április 13-án, hogy itt új világ van, hogy nem kell félni, hogy a szakemberek végezhetik a munkájukat” – fogalmazott. Ugyanakkor elismerte a feladat nehézségét: „Azért nem egy egyszerű feladat 16 év után felállítani egy új kormányt, visszahozni a szakembereket a kormányzásba.” Hangsúlyozta, hogy a kormány támogatottsága történelmi magasságokban van, ami óriási felelősséggel is jár. „Nem leszünk tévedhetetlenek, tehát azt most mondom, és a kampányban is elmondtam, hogy nem vagyunk tévedhetetlenek. Ha hibázunk, bocsánatot fogunk kérni, nem fog leesni a nem létező karikagyűrű a kezemről” – ígérte.
Végül Sulyok Tamás és más, a Fidesz által kinevezett vezetők eltávolításának kérdése is szóba került. A miniszterelnök azzal kezdte, hogy „nagyon tisztelem a köztársasági elnöki intézményt. Szerintem ez egy nagyon fontos intézmény.” Ugyanakkor szerinte a választók adtak felhatalmazást az eltávolításukra. „Teljesen világosan elmondtuk többször a kampányban, benne volt a vállalásaink között, hogy azok a bábok nem maradhatnak, akik végignézték a magyar jogállam leépítését, a szerencsétlen magára hagyott gyerekek tönkretételét, az ország kirablását” – szögezte le. Furcsának nevezte, hogy a korábbi kormánypártok most külföldi segítséget kérnek. „Egy kicsit furcsa azt nézni, megmondom őszintén, amikor most azok mennek külföldre, már a Mi Hazánk is, vagy a Fidesz is, már behívnak külföldi csapatokat is, hogy védjék a jogállamot egy újonnan éppen csak megválasztott kormánnyal szemben” – mondta. A Sulyok Tamás melletti tüntetésről azt mondta, az a felhatalmazás, amit több millió ember adott nekik, erősebb, mint az 500 ember, akit a Fidesz és a Mi Hazánk odavitt.
Bejelentette, hogy még egyszer megpróbál négyszemközt beszélni Sulyok Tamással, de ha nem sikerül megállapodni, akkor rövidesen eljárnak az ügyben.
„A folyamat egyáltalán nem állt meg. Csak nyilván a folyamatoknak vannak látható részei, és jogalkotás, vagy jogszabály-előkészítési részei” – zárta gondolatait.
Magyar Péter volt az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége kedd este, ahol Rónai Egon műsorvezető kérdezte a kormányalakítás utáni első hónap tapasztalatairól és a kormány előtt álló feladatokról.
A miniszterelnök szerint nem az a fontos, hogy ő elégedett-e az eddig elvégzett munkával, hanem az, hogy az ország az. Úgy látja, a gyors kormányalakítás és az új struktúra felállítása után sok fontos, nem csak szimbolikus ügyben sikerült előrelépni. Különösen büszke arra, hogy három hét alatt sikerült politikai megállapodást elérni az uniós forrásokról, így ősszel 6 ezer milliárd forint érkezhet Magyarországra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt a lista, mit kért Pósfai Gábor az új országos rendőrfőkapitánytól
A belügyminiszter a közösségi oldalán sorolta fel elvárásait dr. Mecser Tamás frissen kinevezett országos rendőrfőkapitánnyal szemben. A kérések között a szakmai alapú vezetés és az állomány elvándorlásának megfordítása is szerepel.
Pósfai Gábor a Facebookon számolt be arról, hogy ünnepélyes állománygyűlés keretében mutatták be az új országos rendőrfőkapitányt, dr. Mecser Tamás dandártábornokot, aki átvette a csapatzászlót is.
Pósfai a posztjában azt is részletezte, mit vár az új vezetőtől.
„Amit tábornok úrtól többek között kértem: szakmai alapú vezetést, nagyobb autonómiát és megfelelő döntési szabadságot minden szinten, az alulról jövő javaslatok, ötletek becsatornázását, a kritikai vélemény erősítését mindkét irányba, továbbá, hogy dolgozzunk együtt az állomány elvándorlási trendjének megfordításán is.”
A bejegyzést azzal zárta: „Tábornok úr munkájához sok erőt és jó egészséget kívánok!”
Múlt szerdán a belügyminiszter felmentette tisztségéből Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitányt. Hétfőn a miniszterelnök visszavonta Balogh János korábbi országos rendőrfőkapitány megbízatását, és a Heves vármegyéből érkező Mecser Tamást bízta meg az Országos Rendőr-főkapitányság vezetésével.
Pósfai Gábor a Facebookon számolt be arról, hogy ünnepélyes állománygyűlés keretében mutatták be az új országos rendőrfőkapitányt, dr. Mecser Tamás dandártábornokot, aki átvette a csapatzászlót is.
Pósfai a posztjában azt is részletezte, mit vár az új vezetőtől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
