Magánmentőktől szerzett kék villogót Schadl György, hogy a buszsávban járhasson
Miután egy rendőri ellenőrzés után már nem használhatta a kék villogót, a magán-mentőszolgálat vezetőjével úgy akarták megoldani a helyzetet, hogy vesznek egy céget, amibe átpakolják az autókat, és új engedélyt kérnek.
Egy magán-mentőszolgálat által üzemeltetett kékvillogós autót is rendszeresen használt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar letartóztatott vezetője - írja a 444.hu.
A nyomozati iratok szerint az autó egy Skoda Suberb volt, amit Schadl cége vett, de átadták üzemeltetésre az ismerőse által vezetett magán-mentőszolgálatnak. A mentőszolgálatnak volt saját járműve, a Skoda papíron annak volt a tartaléka. Így került rá kék villogó, praktikusan pedig Schadl használta - írja a lap.
Schadlt 2021 májusában megállította egy rendőr, hogy ellenőrizze, miért van az autóján egy kék villogó. A cikk szerint Schadl az ellenőrzés után villámgyorsan lebonyolított több telefont, és eleinte úgy tűnt, hogy minden rendben. Szerinte a rendőr csak a mentőszolgálat matricáját hiányolta a kocsiról, de Schadl szerint "rábaszott, mert a csomagtartóban ott van", fel is ragasztotta gyorsan, "majd a legközelebbi pirosnál leszedem a picsába", aztán elújságolta, hogy bár szabálysértési eljárást indított volna ellene a rendőr, azt a felragasztott matrica miatt vissza is vonta.
Ez azonban nem így történt, hat nappal később ugyanis a magán-mentőszolgálat kapott egy határozatot a rendőrségtől, ami arról szól, hogy nem használhatják a kék villogót.
A 444 szerint az is kiderült, hogy
azért kellett annyira a kék villogó, hogy Schadl tudja használni a buszsávot.
A nyomozati iratok szerint az eset után a mentőszolgálat vezetőjével megbeszélték, hogy a biztonság kedvéért Schadl nem használja a "kéket", és a tilosban parkolást is hanyagolja, de a buszsáv mehet.
Schadl közben kapott egy szabálysértési bírságot, erről a feleségének azt mondta a telefonban, hogy kiderült, "az engedély már le volt járva, és fent volt a kupak". És egy főrendőrtől megtudta azt is, hogy miért futott bele az ellenőrzésbe. Röviden egy barom miatt, aki pont akkor használta a Belügyminisztérium előtt a privát villogóját, amikor az épületben eligazítás volt - írja a 444.
A lap szerint
Schadl és a magán-mentőszolgálat vezetője úgy akarták megoldani a helyzetet, hogy vesznek egy céget, amibe átpakolják az autókat, és úgy kérnek majd új engedélyt a megkülönböztető jelzésekre.
Végül a közös cégvásárlás ötletétől elállnak, de a 444 cikke szerint az érintett orvos felesége – akivel a rögzített megbeszélések alapján számoltak a cégvásárlásnál – éppen ebben az időben vett egy nem különösebben vonzó, az előző három évben egyetlen fillér bevételt sem felmutató céget. Ennek ügyvezetője az orvos lett, és átnevezték a céget a magán-mentőszolgálat nevéhez hasonlóra.
Egy magán-mentőszolgálat által üzemeltetett kékvillogós autót is rendszeresen használt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar letartóztatott vezetője - írja a 444.hu.
A nyomozati iratok szerint az autó egy Skoda Suberb volt, amit Schadl cége vett, de átadták üzemeltetésre az ismerőse által vezetett magán-mentőszolgálatnak. A mentőszolgálatnak volt saját járműve, a Skoda papíron annak volt a tartaléka. Így került rá kék villogó, praktikusan pedig Schadl használta - írja a lap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„10-15 centi magasan állt a fekete por” – belső fotók szivárogtak ki a gödi Samsung-gyárból
A Telex újabb képeket és belső dokumentumokat hozott nyilvánosságra a gyárban tapasztalt szennyezésekről. A műholdképek tanúsága szerint az üzem tetejére kijutó fekete por problémája évekig fennállt.
Újonnan kiszivárgott, a gyárban készült fotók és belső dokumentumok szerint a Samsung gödi üzemében nemcsak a gyártósorokon, hanem az álmennyezet felett is vastagon állt a fekete por.
Egy volt középvezető szerint volt, hogy a mennyezet megbontása után 10-15 centi magasan találtak a potenciálisan rákkeltő anyagokból álló porból.
A Telexhez eljuttatott belső dokumentumokból az is kiderül, hogy egy dolgozóra szerelt mérőeszköz 2023 februárjában a megengedett határérték több mint ötszázszorosát mutatta ki. A cikk szerint a fotókon egyértelműen azonosíthatók a gyári berendezések, sőt, a cég akkori környezetvédelmi és munkabiztonsági vezetőjének neve is.
A műholdképek tanúsága szerint a gyár tetejére kijutó fekete por problémája évekig fennállt, a szennyeződést hiába takarították és festették le rendszeresen, az újra és újra megjelent.
A por az egész üzemben szétterjedhetett, mert a különböző gyárrészek egy közös szellőzőrendszerre voltak kötve, így a porbetöltés és a mixing részlegeken használt, súlyosan rákkeltő nikkel, kobalt és mangán a gyár más területeire is eljuthatott. A probléma egyik fő oka, hogy az álmennyezet felett futó, nagy nyomású csövek rendszeresen meghibásodtak, és a karbantartásuk elmaradt. Egy forrás szerint a szükséges csőcseréknek csak a negyedét végezték el.
„Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, azt mondanám, hogy a normális működéshez havi 400 méternyi csövet kellett volna kicserélni, de csak 100-at cseréltek ki”
– fogalmazott. A helyzetet súlyosbította, hogy a porelszívó rendszer szűrői nem voltak alkalmasak a gyárban használt, rendkívül finom, 0,3 mikrométeres szemcseméretű porok hatékony leválasztására.
A rendszerhibák következményei a dolgozókon is megmutatkoztak.
A cég 2022-es belső összesítése szerint 2159 dolgozóból 857 főt teszteltek nehézfémekre, közülük 98-nál lett pozitív az eredmény. A vizsgálatból az is látszik, hogy nagyjából 1300 dolgozót abban az évben egyáltalán nem teszteltek.
Pozitív eredmények születtek olyan részlegeken is, mint a gyártástervezés vagy a munkabiztonság. A levegő minőségét mérő adatok még drámaibb képet festenek: a hatósági iratokban szerepel egy 2023-as mérés, ami a notching részlegen a határérték 275-szörösét mutatta ki.
A most nyilvánosságra került belső jegyzőkönyv szerint pedig egy dolgozóra szerelt eszköz 509,96-szoros határérték-túllépést rögzített.
Ez az adat azért nem került a hatósághoz, mert a jogszabályok nem írják elő minden belső mérés kötelező átadását.
A gyárban dolgozók beszámolói szerint a munkavédelmi előírásokat sokáig lazán kezelték. A mixing részlegen, ahol a legveszélyesebb porok koncentrálódtak, sokáig nem biztosítottak a nehézfémeket is kiszűrő, megfelelő védőfelszerelést, a dolgozók gyakran csak egyszerű FFP2-es maszkot viseltek.
Többen állandó szemvörösségre és fejfájásra panaszkodtak, és elmondásuk szerint a részleget a bejelentett hatósági ellenőrzések előtt rendszeresen kitakarították.
Akit a biológiai expozíciós marker vizsgálatok során pozitívra teszteltek, azt jellemzően áthelyezték egy kevésbé veszélyes munkakörbe.
Vita van arról is, hogy pontosan milyen összetételű por borította a gyár tetejét. A Samsung és a kormányhivatal szerint tiszta grafit, több belső forrás és a Greenpeace által a környéken talált nikkel viszont arra utal, hogy a mixingről elszívott, kevert porról van szó.
A munkavédelmi hatóság a 275-szörös határérték-túllépés ellenére sem függesztette fel az érintett üzemrész működését, ehelyett 10 millió forint bírságot szabott ki. A bírság felső határa 2024-ig 10 millió forint volt, azóta 100 millióra emelték.
A cég korábban elismerte, hogy a porelszívók hatékonysága nem volt megfelelő, és hogy a dolgozóknak korábban nem biztosítottak megfelelő védőruhát, de szerintük ezt mára megoldották. Paplanos Péter, a Samsung PR-igazgatója egy interjúban azt is megerősítette, hogy a dolgozókat a teszteredmények alapján rotálják. Szerinte „ez általános eljárás, nem csupán az akkumulátorgyártásban, hanem minden olyan iparágban, ahol a munkatársat fokozott expozíció érheti”. Hozzátette, hogy a cégnél nem jelentettek a vegyi anyagokkal kapcsolatos megbetegedést.
A legkiszolgáltatottabb helyzetben nem is a Samsung saját alkalmazottai, hanem a külsős cégekkel szerződött munkavállalók voltak. A gyárban a termelés csúcsán dolgozó közel nyolcezer ember több mint fele alvállalkozókhoz vagy munkaerő-kölcsönzőkhöz tartozott. Források szerint ezeknél a cégeknél gyakran elmaradt a megfelelő munkavédelmi oktatás és a védőfelszerelések biztosítása. Jól példázza a helyzetet egy férfi esete, akit 2022-ben súlyos áramütés ért a gyárban. A baleset után a magyar munkaerő-közvetítőt felszámolták, a koreai alvállalkozó kivonult az országból, így a férfi csak a Samsungtól tud kártérítést követelni, amely tagadja a felelősségét.
Újonnan kiszivárgott, a gyárban készült fotók és belső dokumentumok szerint a Samsung gödi üzemében nemcsak a gyártósorokon, hanem az álmennyezet felett is vastagon állt a fekete por.
Egy volt középvezető szerint volt, hogy a mennyezet megbontása után 10-15 centi magasan találtak a potenciálisan rákkeltő anyagokból álló porból.
A Telexhez eljuttatott belső dokumentumokból az is kiderül, hogy egy dolgozóra szerelt mérőeszköz 2023 februárjában a megengedett határérték több mint ötszázszorosát mutatta ki. A cikk szerint a fotókon egyértelműen azonosíthatók a gyári berendezések, sőt, a cég akkori környezetvédelmi és munkabiztonsági vezetőjének neve is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Budapesten zárja a kampányt, egy órával Magyar Péter után mond beszédet
A miniszterelnök közzétette a kampányhajrá programját, eszerint szombaton 19 órakor a budapesti Szentháromság téren tart beszédet. Magyar Péter Debrecenben zárja a a kampányt, szombaton 18 órakor kezdi beszédét.
Szombaton csúcsosodik ki a kampányhajrá: Orbán Viktor egy órával Magyar Péter után mond beszédet.
A miniszterelnök kedd reggel a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy a választás előtti utolsó napokban hogy alakul a nyilvános programja. Ez alapján szerdán Sopronban, csütörtökön Debrecenben, pénteken pedig Székesfehérváron lesz nyílt fóruma,
szombat este 19 órakor pedig a budapesti Szentháromság téren tartja meg a kampányzáró beszédét.
Magyar Péter eközben napi öt-hét településre látogat el, szombaton még Hajdúsámsonban, Újfehértón, Balmazújvárosban és Püspökladányban áll ki az emberek elé. A Tisza Párt elnök végül Debrecenben zárja a kampányt, ahol egy órával Orbán előtt, 18 órakor kezdi a beszédét.
Szombaton csúcsosodik ki a kampányhajrá: Orbán Viktor egy órával Magyar Péter után mond beszédet.
A miniszterelnök kedd reggel a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy a választás előtti utolsó napokban hogy alakul a nyilvános programja. Ez alapján szerdán Sopronban, csütörtökön Debrecenben, pénteken pedig Székesfehérváron lesz nyílt fóruma,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A magyarok többsége nem hisz a Tisza-ellenes háborús riogatásnak egy felmérés szerint
A 21 Kutatóközpont kutatásából az derül ki, hogy a magyarok 54 százaléka nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborút okozna. Ezzel szemben a válaszadók mindössze 25 százaléka tartja reális veszélynek a fenyegetést.
A magyarok többsége nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborúba sodorná az országot – derült ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készítettek.
A válaszadók 54 százaléka nemmel felelt erre a kérdésre, míg csupán 25 százalékuk tartotta valódinak a fenyegetést, 21 százalékuk pedig bizonytalan volt.
A pártszimpátia mentén éles törésvonal rajzolódik ki: a Fidesz-szavazók kétharmada tart egy kormányváltás háborús következményeitől, és mindössze 7 százalékuk utasította el ezt a felvetést. Ezzel szemben a Tisza Párt támogatói, a párt nélküliek és a többi ellenzéki párt szavazói sem tartják reálisnak ezt a forgatókönyvet. A párt nélküliek körében ugyanakkor kiugróan magas, 42 százalékos a bizonytalanok aránya, ami jelzi, hogy a kormány háborús üzenetei náluk még elérhetnek bizonyos hatást.
A kutatás demográfiai adatai szerint minél idősebb, minél kisebb településen él és minél alacsonyabb iskolai végzettségű valaki, annál valószínűbb, hogy elhiszi a háborús fenyegetést.
A nyolc általánost végzettek körében a fideszes narratíva elfogadottsága a legmagasabb (38 százalékuk tart a háborútól, 37 százalékuk nem), míg az érettségizettek és a diplomások elsöprő többsége elutasítja azt. A falvakban élők 31 százaléka gondolja, hogy a Tisza Párt háborút hozna az országra, a budapestieknek viszont csak a 19 százaléka.
A legfiatalabb, 18 és 29 év közötti korosztályról szinte teljesen lepereg a háborús riogatás: 77 százalékuk nem tartja valóságosnak a fenyegetést, és csupán 9 százalékuk fél ettől. Ezzel szemben a 65 év felettiek a leginkább fogékonyak az üzenetre: körükben 36 százalék tart egy kormányváltás háborús következményeitől, bár még itt is többségben vannak a szkeptikusok 38 százalékkal.
A felmérés rákérdezett Ukrajna támogatásának kérdésére is, amelyben szintén megosztott a magyar társadalom. A válaszadók 44 százaléka pénzügyi és humanitárius eszközökkel segítene, de majdnem ugyanekkora arányban, 42 százaléknyian semmilyen módon nem támogatnák az ukránokat. Fegyvereket 16, katonákat pedig mindössze 3 százalék küldene.
A kormánypárt híveinek 70 százaléka minden segítséget megtagadna Ukrajnától. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak 78 százaléka támogatná pénzügyi és humanitárius eszközökkel a védekező országot,
34 százalékuk fegyvereket is adna, és csupán 12 százalékuk zárkózik el teljesen a segítségnyújtástól. A katonák küldésének ötlete minden társadalmi csoportban rendkívül alacsony támogatottsággal bír.
Az Ukrajnával szembeni attitűdöt is befolyásolja az iskolai végzettség, az életkor és a lakóhely. A fiatal, fővárosi, diplomás szavazók a leginkább szolidárisak, míg az alacsonyabb végzettségű, idősebb, kisebb településen élők körében a legmagasabb az elutasítottság.
A magyarok többsége nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborúba sodorná az országot – derült ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készítettek.
A válaszadók 54 százaléka nemmel felelt erre a kérdésre, míg csupán 25 százalékuk tartotta valódinak a fenyegetést, 21 százalékuk pedig bizonytalan volt.
A pártszimpátia mentén éles törésvonal rajzolódik ki: a Fidesz-szavazók kétharmada tart egy kormányváltás háborús következményeitől, és mindössze 7 százalékuk utasította el ezt a felvetést. Ezzel szemben a Tisza Párt támogatói, a párt nélküliek és a többi ellenzéki párt szavazói sem tartják reálisnak ezt a forgatókönyvet. A párt nélküliek körében ugyanakkor kiugróan magas, 42 százalékos a bizonytalanok aránya, ami jelzi, hogy a kormány háborús üzenetei náluk még elérhetnek bizonyos hatást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Esküszegéssel vádolja vezető közgazdászát a Gazdasági Versenyhivatal
A hatóság visszautasította Berezvai Zombor politikai befolyásolásról szóló állításait. A hivatal kabinetfőnöke szerint a közgazdász nyilatkozata a köztisztviselői eskü megszegésének minősül.
Esküszegéssel vádolja a Gazdasági Versenyhivatal a saját vezető közgazdászát, miután Berezvai Zombor egy interjúban a hatóság működését érő politikai befolyásról beszélt. A hivatal kedden kiadott közleményében a leghatározottabban visszautasította a vádakat, és jelezte, az ügynek jogi következményei is lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal „Újabb támadás a GVH közössége ellen” címmel reagált a történtekre. Horváth Bálint kabinetfőnök és kommunikációs vezető szerint a Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda vezetője megszegte köztisztviselői esküjét, amikor egy pártpolitikai műsorban nyilatkozott. Úgy fogalmazott,
Berezvai „saját kollégáit, és a köztisztviselői esküjét megszegve, egy pártpolitikai műsorban, a választási kampány részévé próbálta tenni a független nemzeti versenyhatóságot, amit a GVH határozottan visszautasít”.
A közlemény hangsúlyozza, a „GVH független a pártpolitikától és nem vesz részt a választási kampányban”. Horváth szerint Berezvai Zombor a hivatalban napi szinten előforduló szakmai vitákat vitt ki a nyilvánosság elé, és az általa említett konkrét ügyekben semmilyen külső, politikai befolyásolás nem történt. Arra a felvetésre, hogy a kommunikációs vezető szakmai jelentéseket írt át, Horváth Bálint közölte: feladatkörébe tartozik az egyes jelentések vezetői összefoglalójának véleményezése.
A közlemény kitér az interjúban említett ügyekre is.
A budapesti repülőtér földi kiszolgálásának fúziós ügyében a hivatal szerint nem voltak káros hatások, a döntést a versenytárs sem támadta meg. A Lidl-, a Nitrogénművek- és a Homlok-ügyben pedig a bíróságok vagy megerősítették a feltárt jogsértéseket, vagy jelenleg is bírósági eljárás van folyamatban.
A közleményből kiderült az is, hogy Berezvai Zombor az elmúlt időben többször tett a hivatal szakmai álláspontjával ellentétes nyilatkozatokat, ezért már kapott írásbeli figyelmeztetéseket a GVH újra kinevezett elnökétől, Rigó Csaba Balázstól. Horváth Bálint külön kiemelte, hogy a folyamatban lévő ügyekben tett meggondolatlan nyilatkozatok további jogi lépéseket vonhatnak maguk után.
Szerinte az interjú konkrétan veszélyeztette a Lidl-ügyben folyamatban lévő bírósági eljárást.
A GVH kommunikációs vezetője azzal zárta a közleményt, hogy a Versenytanács által kiszabott bírságok bírósági felülvizsgálat alá esnek, és az Európai Unió is vétójogot gyakorol a döntések felett, ezért a politikai nyomásgyakorlás vádja csupán választási hangulatkeltés.
Ahogy megírtuk, Berezvai Zombor hétfőn a Partizánnak adott interjúban beszélt arról, miként befolyásolta a politika a versenyhivatal működését.
Esküszegéssel vádolja a Gazdasági Versenyhivatal a saját vezető közgazdászát, miután Berezvai Zombor egy interjúban a hatóság működését érő politikai befolyásról beszélt. A hivatal kedden kiadott közleményében a leghatározottabban visszautasította a vádakat, és jelezte, az ügynek jogi következményei is lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal „Újabb támadás a GVH közössége ellen” címmel reagált a történtekre. Horváth Bálint kabinetfőnök és kommunikációs vezető szerint a Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda vezetője megszegte köztisztviselői esküjét, amikor egy pártpolitikai műsorban nyilatkozott. Úgy fogalmazott,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
