„10-15 centi magasan állt a fekete por” – belső fotók szivárogtak ki a gödi Samsung-gyárból
Újonnan kiszivárgott, a gyárban készült fotók és belső dokumentumok szerint a Samsung gödi üzemében nemcsak a gyártósorokon, hanem az álmennyezet felett is vastagon állt a fekete por.
A Telexhez eljuttatott belső dokumentumokból az is kiderül, hogy egy dolgozóra szerelt mérőeszköz 2023 februárjában a megengedett határérték több mint ötszázszorosát mutatta ki. A cikk szerint a fotókon egyértelműen azonosíthatók a gyári berendezések, sőt, a cég akkori környezetvédelmi és munkabiztonsági vezetőjének neve is.
A por az egész üzemben szétterjedhetett, mert a különböző gyárrészek egy közös szellőzőrendszerre voltak kötve, így a porbetöltés és a mixing részlegeken használt, súlyosan rákkeltő nikkel, kobalt és mangán a gyár más területeire is eljuthatott. A probléma egyik fő oka, hogy az álmennyezet felett futó, nagy nyomású csövek rendszeresen meghibásodtak, és a karbantartásuk elmaradt. Egy forrás szerint a szükséges csőcseréknek csak a negyedét végezték el.
– fogalmazott. A helyzetet súlyosbította, hogy a porelszívó rendszer szűrői nem voltak alkalmasak a gyárban használt, rendkívül finom, 0,3 mikrométeres szemcseméretű porok hatékony leválasztására.
A rendszerhibák következményei a dolgozókon is megmutatkoztak.
Pozitív eredmények születtek olyan részlegeken is, mint a gyártástervezés vagy a munkabiztonság. A levegő minőségét mérő adatok még drámaibb képet festenek: a hatósági iratokban szerepel egy 2023-as mérés, ami a notching részlegen a határérték 275-szörösét mutatta ki.
Ez az adat azért nem került a hatósághoz, mert a jogszabályok nem írják elő minden belső mérés kötelező átadását.
A gyárban dolgozók beszámolói szerint a munkavédelmi előírásokat sokáig lazán kezelték. A mixing részlegen, ahol a legveszélyesebb porok koncentrálódtak, sokáig nem biztosítottak a nehézfémeket is kiszűrő, megfelelő védőfelszerelést, a dolgozók gyakran csak egyszerű FFP2-es maszkot viseltek.
Akit a biológiai expozíciós marker vizsgálatok során pozitívra teszteltek, azt jellemzően áthelyezték egy kevésbé veszélyes munkakörbe.
Vita van arról is, hogy pontosan milyen összetételű por borította a gyár tetejét. A Samsung és a kormányhivatal szerint tiszta grafit, több belső forrás és a Greenpeace által a környéken talált nikkel viszont arra utal, hogy a mixingről elszívott, kevert porról van szó.
A munkavédelmi hatóság a 275-szörös határérték-túllépés ellenére sem függesztette fel az érintett üzemrész működését, ehelyett 10 millió forint bírságot szabott ki. A bírság felső határa 2024-ig 10 millió forint volt, azóta 100 millióra emelték.
A cég korábban elismerte, hogy a porelszívók hatékonysága nem volt megfelelő, és hogy a dolgozóknak korábban nem biztosítottak megfelelő védőruhát, de szerintük ezt mára megoldották. Paplanos Péter, a Samsung PR-igazgatója egy interjúban azt is megerősítette, hogy a dolgozókat a teszteredmények alapján rotálják. Szerinte „ez általános eljárás, nem csupán az akkumulátorgyártásban, hanem minden olyan iparágban, ahol a munkatársat fokozott expozíció érheti”. Hozzátette, hogy a cégnél nem jelentettek a vegyi anyagokkal kapcsolatos megbetegedést.
A legkiszolgáltatottabb helyzetben nem is a Samsung saját alkalmazottai, hanem a külsős cégekkel szerződött munkavállalók voltak. A gyárban a termelés csúcsán dolgozó közel nyolcezer ember több mint fele alvállalkozókhoz vagy munkaerő-kölcsönzőkhöz tartozott. Források szerint ezeknél a cégeknél gyakran elmaradt a megfelelő munkavédelmi oktatás és a védőfelszerelések biztosítása. Jól példázza a helyzetet egy férfi esete, akit 2022-ben súlyos áramütés ért a gyárban. A baleset után a magyar munkaerő-közvetítőt felszámolták, a koreai alvállalkozó kivonult az országból, így a férfi csak a Samsungtól tud kártérítést követelni, amely tagadja a felelősségét.
