Macron válságstábot hívott össze a két napja tartó párizsi zavargások miatt
Egy rendőr kedden lelőtt egy 17 éves fiút közúti ellenőrzés során. Egyre hevesebbek a tüntetések a fiú halála miatt Párizsban és több francia városban.
Válságtanácskozást hívott össze Emmanuel Macron a két napja tartó zavargások miatt, írja a BBC. Az ország több városában zajló erőszakos tüntetések azután robbantak ki, hogy a francia rendőrök közúti ellenőrzés során lelőttek egy 17 éves fiút kedden. A francia elnök a reggeli válságstáb során elítélte az állami intézmények elleni támadásokat.
Gérald Darmanin szerint szerda éjjel legalább 150 embert tartóztattak le országszerte, miközben több középületet „felgyújtottak vagy megtámadtak”. A belügyminiszter elmondta, hogy kétezer rendőrt mozgósítottak csak Párizs környékén.
Macron korábban „megbocsáthatatlannak” nevezte a tinédzser halálát. A fiút lelövő 38 éves rendőr ellen szándékos emberölés miatt indítottak eljárást.
Nahel M. családja panasszal élt a rendőrök ellen emberölés, emberölésben való bűnrészesség és hamis tanúzás miatt. Ügyvédjük szerint egy TikTokon terjedő videón világosan látható, ahogy a rendőr lelövi a kamaszt, és az is, hogy az egyenruhás nem szabályszerűen jár el. Közben a lelőtt tinédzser anyja csütörtökre mindenkit Nanterre-be hívott egy megemlékezésre, ahol „lázadást” akar indítani a fia emlékére.
Válságtanácskozást hívott össze Emmanuel Macron a két napja tartó zavargások miatt, írja a BBC. Az ország több városában zajló erőszakos tüntetések azután robbantak ki, hogy a francia rendőrök közúti ellenőrzés során lelőttek egy 17 éves fiút kedden. A francia elnök a reggeli válságstáb során elítélte az állami intézmények elleni támadásokat.
Gérald Darmanin szerint szerda éjjel legalább 150 embert tartóztattak le országszerte, miközben több középületet „felgyújtottak vagy megtámadtak”. A belügyminiszter elmondta, hogy kétezer rendőrt mozgósítottak csak Párizs környékén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Fidesz azért lobbizik Brüsszelben, hogy a magyarok ne kapják meg az uniós forrásokat
A miniszterelnök közösségi oldalán vádolta meg a Fideszt azzal, hogy Brüsszelben a magyar érdekek ellen dolgozik. A poszt előzménye, hogy a párt EP-képviselői az Alaptörvény-módosítás miatt az Európai Bizottsághoz fordultak.
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán arról írt szerdán, hogy a Fidesz elképesztő mélységekbe süllyedt. A kormányfő szerint „az eddig ellenségnek beállított Brüsszelben, az Alaptörvény módosításra hivatkozva azért lobbiznak, hogy a magyarok ne kapják meg az uniós forrásokat”.
Hétfőn az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely többek között a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről és a képviselői mandátumok időbeli korlátozásáról is rendelkezik. Még aznap a Fidesz európai parlamenti képviselői szövetségeseikkel együtt sürgősségi írásbeli kérdést nyújtottak be az Európai Bizottsághoz, amelyben alkotmányos puccsra hivatkoztak.
A kormány szerint a lépések pont, hogy a források megszerzését szolgálják, miután a kormányfő május 29-én Brüsszelben 16,4 milliárd euró felszabadításáról beszélt, az Európai Bizottság június 19-én, az Európai Tanács pedig múlt pénteken, július 10-én jóváhagyta a módosított magyar helyreállítási tervet. Ehhez illeszkedik, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök június 26-án még aláírta azt a törvénycsomagot, amely az uniós pénzekhez vezető út egyik fontos lépése volt.
A fideszes EP-képviselők beadványukban a magyar jogállamiság súlyos sérelmének nevezik a történteket, és uniós vizsgálatot sürgetnek, kifogásolva többek között az államfői megbízatás megszüntetését és a 12 éves képviselői időkorlát bevezetését.
A lépésre reagálva Orbán Viktor volt kormányfő ellenállást hirdetett arra az esetre, ha az államfőt „erőszakkal fosztják meg hivatalától”.
A kormány kommunikációja szerint az alkotmánymódosítás és a kapcsolódó jogszabályok éppen azt a célt szolgálják, hogy Magyarország teljesítse a jogállamisági és átláthatósági feltételeket, és hozzáférjen a befagyasztott uniós forrásokhoz.
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán arról írt szerdán, hogy a Fidesz elképesztő mélységekbe süllyedt. A kormányfő szerint „az eddig ellenségnek beállított Brüsszelben, az Alaptörvény módosításra hivatkozva azért lobbiznak, hogy a magyarok ne kapják meg az uniós forrásokat”.
Hétfőn az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely többek között a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről és a képviselői mandátumok időbeli korlátozásáról is rendelkezik. Még aznap a Fidesz európai parlamenti képviselői szövetségeseikkel együtt sürgősségi írásbeli kérdést nyújtottak be az Európai Bizottsághoz, amelyben alkotmányos puccsra hivatkoztak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Belebukott az aranykonvoj-ügybe a NAV két vezetője, azonnal leváltották őket
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal visszavonta Szilágyi Tamás bűnügyi főigazgató-helyettes és Tóth Márk főosztályvezető megbízatását. A döntés egy belső vizsgálatot követ, amely szakmai hibákat tárt fel az ukrán pénzszállítók márciusi feltartóztatása kapcsán.
Leváltották a Nemzeti Adó- és Vámhivatal két vezetőjét az aranykonvoj-ügy belső vizsgálata nyomán. A NAV visszavonta Szilágyi Tamás bűnügyi főigazgató-helyettes és Tóth Márk, a Központi Nyomozó Főosztály vezetőjének megbízatását – értesült a HVG, amit a Pénzügyminisztérium és az adóhatóság is megerősített. Mindkét vezető kulcsszerepet játszott az ukrán pénzszállítók március 5-i feltartóztatásában és kihallgatásában.
A Pénzügyminisztérium közleményében nem indokolta a döntést, de körvonalazta az adóhatósággal szembeni elvárásait.
„A minisztérium transzparens, szakmai alapon működő, politikai befolyástól mentes, korrupciómentes működést vár el a NAV-tól.”
A leváltások egy belső vizsgálat eredményei, amelyet a NAV még április végén rendelt el. Először csak az akció első 72 órájának jogszerűségét vizsgálták, de miután szabálytalanságokat találtak, teljes körű átvilágítást indítottak. A NAV közölte, hogy ez a vizsgálat még zajlik.
„Annak lezárultával az eredményről a NAV a nyilvánosságot tájékoztatni fogja” – ígérte a hivatal.
A lap információi szerint a két leváltott vezető egyrészt ellenállt a nyomásnak, mert nem találtak pénzmosásra utaló jeleket, és az ukránokat csak tanúként hallgatták ki. Ugyanakkor több olyan szakmai hibát is elkövettek, amit a belső vizsgálat nem hagyhatott figyelmen kívül. Belementek például abba, hogy a pénzszállítókat a TEK-nél állítsák elő, noha a nyomozó hatóság a NAV volt. Emellett tudomásul vették, hogy a titkosszolgálatok emberei is kihallgatták az ukránokat, és egy államtitkári telefon után azt is, hogy a rendőrök idegenrendészeti őrizetbe vették őket.
Június végén a Fővárosi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a TEK volt főigazgatóját, Hajdu Jánost hét rendbeli, sanyargatással elkövetett jogellenes fogvatartás gyanújával. A lépésre a politikai élet is élénken reagált: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nyilvánosan védelmébe vette a tábornokot, majd kinevezte a párt biztonsági igazgatójának. Hajdu János szabadlábon védekezik, a nyomozás pedig tovább folyik a felelősség megállapításáért.
Hajdu vallomását ugyancsak szerda reggel hozták nyilvánosságra:
Leváltották a Nemzeti Adó- és Vámhivatal két vezetőjét az aranykonvoj-ügy belső vizsgálata nyomán. A NAV visszavonta Szilágyi Tamás bűnügyi főigazgató-helyettes és Tóth Márk, a Központi Nyomozó Főosztály vezetőjének megbízatását – értesült a HVG, amit a Pénzügyminisztérium és az adóhatóság is megerősített. Mindkét vezető kulcsszerepet játszott az ukrán pénzszállítók március 5-i feltartóztatásában és kihallgatásában.
A Pénzügyminisztérium közleményében nem indokolta a döntést, de körvonalazta az adóhatósággal szembeni elvárásait.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már egy méternyi víz hiányzik a Velencei-tóból, és több kisebb patak és tó teljesen kiszáradt
Kedd reggelre 40 centiméterre apadt a Velencei-tó vízszintje Agárdnál, megdöntve a júniusi mélypontot. A mostani érték több mint tíz centiméterrel alacsonyabb a 2022-es negatív rekordnál is.
Sorra dőlnek a negatív rekordok a Velencei-tónál: kedd reggelre mindössze 40 centiméteres vízszintet mértek Agárdnál, ami azt jelenti, hogy nagyjából egy méternyi víz hiányzik a tóból – írja az Időkép.
Az újabb történelmi mélypont alig három héttel azután következett be, hogy június 24-én hivatalosan is megdőlt a 2022 szeptemberében beállított, 53 centiméteres negatív csúcs.
A drámai apadás hátterében a tartós, csapadékhiányos időjárás és a 30 fok feletti hőmérséklet áll, ami felgyorsítja a párolgást. A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban sem várható érdemi javulás, legfeljebb lokális záporok, zivatarok hozhatnak átmeneti enyhülést, de ezek a vízveszteség pótlására már nem elegendőek.
Az alacsony vízállás a turizmust is érzékenyen érinti, a tó partján több strand ki sem nyitott a szezonban, a felmelegedő, sekély víz pedig a vízminőségre is kockázatot jelent.
A probléma nemcsak a Velencei-tavat sújtja, országszerte több kisebb patak és tó teljesen kiszáradt a hetek óta tartó aszály miatt. A Balaton vízszintje is kritikusan alacsony, Siófoknál kedd reggel 64 centimétert mértek. A sekély víz miatt a szervezők kénytelenek voltak módosítani a július végén esedékes Kékszalag vitorlásverseny útvonalát is.
A június 24-i negatív rekord óta a hatóságok a halállomány megmentésére is készülnek. Beavatkozási terv készült, amely szerint szükség esetén mentőhalászatot hajtanak végre, hogy az őshonos állományt megvédjék. A szakemberek egy esetleges hidegfront utáni tömeges halpusztulástól is tartanak.
Dr. Boromisza Zsombor ökológus szerint a jelenség túlmutat a vízhiányon, a tó egy mélyebb, „alkalmazkodási válság” tüneteit mutatja.
A kialakult helyzetre a kormány is reagált, Gajdos László környezetvédelmi miniszter egy külön törvény megalkotását jelentette be a tó megmentése érdekében. Az ökológus szakértő szerint a fő gondot az okozza, hogy egy természeténél fogva változékony tavat próbálunk mesterségesen, a turisztikai igényeknek megfelelően állandó állapotban tartani.
Nemrég lapunk is a tó partján járt. Az elszomorító helyzetről fotókat is készítettünk. Így néz ki most a tó Agárdnál:
Sorra dőlnek a negatív rekordok a Velencei-tónál: kedd reggelre mindössze 40 centiméteres vízszintet mértek Agárdnál, ami azt jelenti, hogy nagyjából egy méternyi víz hiányzik a tóból – írja az Időkép.
Az újabb történelmi mélypont alig három héttel azután következett be, hogy június 24-én hivatalosan is megdőlt a 2022 szeptemberében beállított, 53 centiméteres negatív csúcs.
A drámai apadás hátterében a tartós, csapadékhiányos időjárás és a 30 fok feletti hőmérséklet áll, ami felgyorsítja a párolgást. A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban sem várható érdemi javulás, legfeljebb lokális záporok, zivatarok hozhatnak átmeneti enyhülést, de ezek a vízveszteség pótlására már nem elegendőek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mégsem írhatnak fel gyógyszert a patikusok szeptembertől, a minisztérium bejelentette a halasztást
A tárca bejelentése szerint a patikusok mégsem újíthatnak meg bizonyos vényeket ősztől, a rendszer legkorábban az év végén indulhat. Ezzel párhuzamosan az e-beutaló használatához kötött pénzügyi szankciók bevezetését is elhalasztják.
Nem szeptemberben, hanem legkorábban csak az év végén indulhat a gyógyszerészi vényírás, és csúszik az e-beutalóhoz kapcsolt pénzügyi szankciók bevezetése is. A halasztásról szóló hírt az Egészségügyi Minisztérium is megerősítette a Népszavának, a döntést informatikai okokkal és a kormányváltás utáni felülvizsgálattal indokolva. A krónikus betegek így egyelőre nem tudják majd a patikákban megújítani egyes receptjeiket.
A tárca szerint a három hónapos csúszásra azért volt szükség, mert nem készültek el az e-recept informatikai moduljainak fejlesztésével. Emellett a kormányváltás alkalmat ad az informatikai fejlesztést végző Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ felügyeletének és költségvetésének áttekintésére is.
„Inkább december 31., minthogy nem megfelelő informatikai feltételek mellett induljon el a rendszer” – fogalmazott Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.
A kamara vezetője hozzátette, hogy a halasztás lehetőséget ad arra is, hogy a nyári szabadságolási időszak után a betegek, orvosok és gyógyszerészek megfelelő tájékoztatást kapjanak az új szabályokról. Erről a gyógyszerészi és az orvosi kamara közös kampánnyal készül.
Azt egyelőre a minisztérium nem közölte, hogy a bevezetés időpontján kívül más is változik-e a szabályozásban.
„A beérkezett észrevételek feldolgozása zajlik, annak megfelelően döntünk a változtatásról” – közölték.
A gyógyszerészi vényírás mellett a digitális egészségügy egy másik területén is halasztásról döntöttek: az e-beutaló használatát megsértő szolgáltatókkal szembeni finanszírozási szankciók bevezetése is csúszik. Bár az e-beutaló használata 2021 óta kötelező, a gyakorlatban ez nem mindig valósult meg. Az eredeti tervek szerint már júniustól büntették volna a szabályszegést, a mostani döntéssel azonban a szigorúbb ellenőrzésre legkorábban 2027. augusztus 31-től számíthatnak az intézmények.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy a halasztás a betegek felé kommunikált határidőket nem érinti, kizárólag a szolgáltatókra vonatkozó negatív finanszírozási következmények lépnek életbe később. A tárca szerint napirenden van egy további csúszás is: a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok leletezési határidejéhez kapcsolódó finanszírozási szankciók bevezetését megelőző átmeneti időszak meghosszabbítása.
Februárban a Magyar Orvosi Kamara még elutasította a gyógyszerészekre és emelt szintű ápolókra kiterjesztett vényírási jog tervezetét, hiányolva a betegbiztonsági garanciákat. A vita nyomán szigorúbb korlátok kerültek a csomagba: a gyógyszerész legfeljebb 30 napos mennyiségre újíthat meg egy terápiát, de csak olyan készítmények esetében, amelyeket a beteg legalább négy hónapja folyamatosan szed, és az előző receptjét minden esetben orvos állította ki. A módosított szabályozás végül március 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben.
Nem szeptemberben, hanem legkorábban csak az év végén indulhat a gyógyszerészi vényírás, és csúszik az e-beutalóhoz kapcsolt pénzügyi szankciók bevezetése is. A halasztásról szóló hírt az Egészségügyi Minisztérium is megerősítette a Népszavának, a döntést informatikai okokkal és a kormányváltás utáni felülvizsgálattal indokolva. A krónikus betegek így egyelőre nem tudják majd a patikákban megújítani egyes receptjeiket.
A tárca szerint a három hónapos csúszásra azért volt szükség, mert nem készültek el az e-recept informatikai moduljainak fejlesztésével. Emellett a kormányváltás alkalmat ad az informatikai fejlesztést végző Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ felügyeletének és költségvetésének áttekintésére is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
