Hajdu János vallomása Aranykonvoj-ügyben: Két nappal a rajtaütés előtt felhívott Farkas Örs
„Két nappal a rajtaütés előtt felhívott Farkas Örs” – állítja Hajdu János a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen tett vallomásában. A Terrorelhárítási Központ volt főigazgatójának 24 oldalas gyanúsítotti jegyzőkönyvéből most először derülnek ki részletek a legmagasabb szintű politikai és titkosszolgálati egyeztetésekről, a bilincselések körüli „vastag félreértésről” és Pintér Sándor akkori belügyminiszter külön utasításáról a páncélautók szállítására.
Hajdu vallomása szerint az egész folyamat március 3-án indult, amikor Farkas Örs, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár egy megbeszélésre hívta az Információs Hivatal épületébe. A találkozón Farkas mellett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetőjének helyettese és két másik, Hajdu által nem azonosított személy is jelen volt. Itt közölték vele, hogy „vélhetően a titkosszolgálatok látókörébe került egy Magyarországon átmozgó ukrán pénzszállító konvoj” – derül ki a 444.hu által megszerzett dokumentumból.
Másnap, március 4-én egy újabb csúcstalálkozót tartottak, ezúttal a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat épületében, ahol a TEK volt vezetőjének emlékei szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a NAV vezetői is ott voltak.
Hajdu a sikeres akció után telefonon jelezte Pintérnek, hogy az utasítást végrehajtották. Az elfogás körülményeiről elmondta, az ukrán parancsnokot „szemmel láthatólag nem rettentett meg a műveleti egység jelenléte”, a pénzszállítókat pedig azért kellett kámzsával és bilinccsel a TEK Zách utcai objektumába szállítani, hogy biztosítsák a rendőrök anonimitását és megelőzzenek egy esetleges szökést vagy bizonyíték-eltüntetést.
A legsúlyosabb vád, az ukránok sanyargatása és jogellenes fogva tartása kapcsán Hajdu egy kommunikációs hibára hivatkozott. Állítása szerint „itt volt egy vastag félreértés köztünk valamelyik műveleti parancsnokkal” a bilincselés ügyében. Azt mondta, ő csak arra adott utasítást, hogy a fogvatartottak mozgatása közben ne vegyék le a bilincset, arra nem, hogy a kihallgatásuk alatt is rajtuk maradjon.
Ez ellentmond a NAV-os tanúk vallomásának, akik szerint kifejezetten kérték a bilincsek levételét, de a TEK-esek ezt Hajdu utasítására hivatkozva tagadták meg. A felelősség kérdésében a volt főigazgató a NAV-ra mutogat. Szerinte az elfogott személyek átadása után „egész nap már innentől kezdve főleg a NAV rendelkezett azzal a joggal, hogy a gyanúsítottakkal mi történjen”.
Ezzel szemben az ügyészségi gyanúsítás és a NAV-os vallomások is azt állítják, hogy a NAV az őrzést sosem vette át, a döntéseket végig a TEK hozta. Hajdu szerint a fogvatartás körülményei megfelelőek voltak, az ukránokat „szállodai szoba szintű” apartmanokban helyezték el, ahol klimatizált helyiségek és folyamatos étel-ital ellátás várta őket. A történet azzal zárult, hogy a kihallgatások után az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai jelezték a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését, másnap pedig a TEK szállította az ukránokat a határra.
Az ügy májusban vett fordulatot: május 6-án a lefoglalt 27 milliárd forintnyi készpénzt és aranyat Magyarország visszaadta Ukrajnának, majd május 18-án az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a hét ukrán állampolgár kiutasítását is visszavonta. Eközben a Telex arról írt, hogy a március 5-i rajtaütés időpontját kormányzati döntés határozta meg. Június végén az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu Jánost, akit másnap a Fidesz elnöke a párt biztonsági igazgatójának nevezett ki. A nyomozók Hajdu János lefoglalt telefonjától várhatnak további válaszokat arra, kivel beszélt a rajtaütés óráiban.
