HÍREK
A Rovatból

Macron: Csak azért nem változtatjuk meg a szólásszabadsághoz való jogot, mert az máshol sokkot okoz

A francia elnök szerint a történelem meghamisítása azt állítani, hogy Franciaország azok közé tartozik, akik nem tartják tiszteletben a másságot.


Párizs, 2020. november 11.

Emmanuel Macron sajnálatát fejezte ki hétfőn amiatt, hogy csak nagyon visszafogott nemzetközi támogatásokat kapott az elmúlt hónap franciaországi iszlamista merényletei után. Jelezte azt is, hogy Franciaország csak azért nem fogja a szólásszabadsághoz való jogát megváltoztatni, mert az máshol sokkot okoz.

"Amikor öt évvel ezelőtt megölték azokat, akik karikatúrákat készítettek (a Charlie Hebdo szatirikus hetilapnál), akkor az egész világ felvonult Párizsban, és ezeket a jogokat védelmezte" - emlékeztetett a francia elnök a Le Grand Continent című internetes lapnak adott interjúban.

"Most amikor elvágták egy tanár torkát, majd többeknek elvágták a torkát, nagyon sok részvétnyilvánítás visszafogott volt"

- tette hozzá Samuel Paty történelemtanár október 16-i megölésére és a két héttel ezelőtti nizzai merényletre utalva, amikor is egy tunéziai dzsihadista három embert ölt meg egy templomban. Mindkét támadást a Mohamed profétát gúnyoló karikatúrák újbóli publikálása motiválta.

A muzulmán világ politikai és vallási vezetőinek egy része Macron szerint azt üzente, hogy meg kéne változtatni a szólásszabadságot szabályozó törvényeket Franciaországban a terrortámadások elkerülésére.

"Ez engem sokkol. Tisztelem a kultúrákat, a civilizációkat, de nem változtatom meg azért a jogot, mert az máshol sokkot okoz" - fogalmazott a francia elnök.

Az államfő úgy látja, hogy "kezd elfogadottá válni, hogy a politikai és a vallási vezetők egyenlőséget tesznek aközé, ami sokkol és egy ábrázolás, valamint egy ember halála, egy terrorcselekmény közé, mégpedig azért, hogy eléggé meg legyünk félemlítve ahhoz, hogy ne merjük ezt elítélni".

Macron szerint a történelem meghamisítása azt állítani, hogy Franciaország azok közé tartozik, akik nem tartják tiszteletben a másságokat.

A francia elnök a The New York Times amerikai lapnál is panaszt tett, azzal vádolva az angol nyelvű lapok egy részét, hogy az elmúlt hetek dzsihadista támadásairól közölt írásaikban legitimizálták az erőszakot azzal, hogy nem tudták értelmezni a francia kontextust és szekularizált értékrendet, amely teljesen eltér az angolszász multikulturális társadalmi berendezkedéstől.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
VálaszOnline: Akár egy alelnöki szék is kinézhet a Tiszának
Egyszer csak a semmiből megjelent egy 30 százalékos párt, ami egy konszolidált demokráciában nagyon-nagyon furcsa jelenség. Többek között erről is beszélgettek egy podcast műsorban.


A Válaszonline podcastműsorában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs beszélgettek az idei választásokról. Szóba került Emmanuel Macron a Fidesz és Magyar Péter is.

Ablonczy szerint az elmúlt 14 évben kialakult egy nagyon erős kép Magyarországról: itt van Orbán Viktor, semmi nem fenyegeti a pozícióját érdemben, vele kell számolni az idők végezetéig, és egyszer csak a semmiből megjelent egy 30 százalékos párt, ami még egy konszolidált demokráciában is nagyon-nagyon furcsa jelenség.

„Akár egy alelnöki szék is kinézhet a Tiszának. De hogy befolyásos bizottsági, koordinátori meg raportőri szerepeket kapnak, az egészen biztos. Ezek az európai pártcsaládok alapvetően kapcsolatot és informális befolyásolási lehetőséget jelentenek. Nem véletlen, hogy a Fidesz ennyire ragaszkodott a végsőkig az Európai Néppárthoz akkor is, amikor már nagyon mást gondolt a világról”

–1021 tette hozzá Ablonczy.

Arra a kérdésre Magyari Péter válaszolt, hogy mire jó az, hogy Orbán Viktor ötévente eljátssza, hogy „most már tényleg áttörnek az európai szövetségeseim” – aztán sosem törnek át.

Magyari szerint a kampányban muszáj valami pozitív hírt is mondani.

„Az nem lehet, hogy valamit gyűlölök, úgyhogy felhatalmazást kérek, hogy abban benne legyek. 2022-ben a magyar parlament fideszes képviselői egységesen megszavaztak egy politikai nyilatkozatot, amely arról szólt, hogy az Európai Parlamentet fel kellene oszlatni, és vissza kell hozni azt a ’70-es évek elejéig érvényes rendszert, amikor a nemzeti parlamentek a saját erőviszonyaik alapján delegáltak képviselőket sokkal kevesebb joggal, mint amit azóta az EP magáénak tud. Tehát az a hivatalos fideszes álláspont – erről parlamenti határozat van –, hogy az Európai Parlament úgy hülyeség, ahogy van, és be kéne szántani a helyét. És közben arról jönnek állandóan hírek, hogy ott megszavazza a többség, hogy Orbán Viktor diktátor. Egy olyan dolog iránt, amiről azt gondoljuk, hogy baj, hogy létezik egyáltalán és ott minket gyűlölnek, nagyon nehéz szavazókat mozgósítani. Úgyhogy kampányidőben mindig elő kell hozni azt a mesét, hogy ha mindenki okosan szavaz, akkor egyszer majd a mi családunk otthonra lel ebben az izében, amit egyébként két választás között gyűlölünk”

– mondta Magyari a műsorban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Reagált Karsai Dániel annak a megafonosnak, aki azt üzente neki, hogy kapja be
Az ALS-betegségben szenvedő alkotmányjogász nem a megszólalást minősítette, sokkal inkább a szabad akarat fontosságáról mondta el véleményét.


„Az elmúlt napokban több helyről elhangzott, hogy az életről csak Isten dönthet. Ebben a kontextusban kissé meglepő módon az orális szex is felmerült. Most erről szeretném kifejteni az álláspontomat”

– írja a Facebookon a gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedő Karsai Dániel alkotmányjogász, aki hónapok óta küzd az aktív eutanázia törvényi elismeréséért.

Szakács István, a Megafon egyik megmondóembere durván beszólt szombaton a halálos betegséggel küzdő Karsainak. Úgy fogalmazott, „kapja be”, majd két levél Xanaxot ajánlott neki. Ezután először bocsánatot kért, majd bejelentette, hogy egy jó darabig (talán örökre) visszavonul a közéleti kommentártól.

Karsai a posztban viszont nem a megszólalást minősítette, hanem a szabad akarat fontosságáról írta le gondolatait:

„Én vallásos vagyok. Hiszek abban, hogy egy felsőbb entitás teremtett minket. Ugyanakkor a teremtés nem lenne teljes a szabad akarat nélkül. Ha nem tudunk elkövetni jót és rosszat egyaránt, nem lenne értelme a létezésnek”

– írja. Megjegyezte azt is, hogy még ha fel is tesszük, hogy az életvégi döntés meghozatala „rossz”, evilági, azaz jogi eszközökkel megtiltani akkor sem lehet. Az Isten által adott szabad akaratot ugyanis nem lehet korlátozni, ám ez szerinte természetesen nem jelenti azt, hogy akkor engedélyezzük a gyilkosságot, gyerekek abuzálását, a korrupciót is. A mások sérelmére elkövetett „rosszat” nem szabad hagyni.

„Ez Isten és ember ellen való vétek lenne. És súlyos emberi jogi sérelem. Az elmúlás ugyanis az élet része. Tehát az elmúlás: létkérdés. Az Alaptörvény egyik legszebb mondata szerint a létezés alapja az emberi méltóság. Aminek integráns része az önrendelkezési jog. Ami kiterjed az elmúlás idejének és módjának megválasztására is.

Összefoglalva Isten és az emberi jog is azt mondja: szabadságot mindenkinek!”

– zárta posztját Karsai, aki a poszt végén üzent a magyar válogatott következő Eb-ellenfelének, a németeknek is egyet: „Németoszrág, reszkess!”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
12 szavazattal nyert a fideszes Klenik Sándorné, meg kell ismételni a választást Penészleken
A polgármesternő a Facebook-videójában azt mondta, hogy az új választás „semmilyen formában nem vette el a kedvét”. Helyt adtak a független jelölt, Bíró Péter fellebbezésének.
Fotó: Facebook - szmo.hu
2024. június 16.



A 24.hu beszámolója szerint a területi választási bizottság helyt adott a független jelölt, Bíró Péter fellebbezésének, így újra szavaznak Penészleken. Az ezer fős településen a Fidesz-KDNP jelöltje, Klenik Sándorné és a független Bíró Péter között alakult ki szoros küzdelem.

Június 9-én Klenik 312 szavazatot kapott, míg Bíró 300-at.

A választási bizottság döntése szerint a szavazást meg kell ismételni, mivel Bíró Péter több kifogást is benyújtott az eljárás kapcsán.

Klenik Sándorné Facebook-videójában azt mondta, hogy az új választás „semmilyen formában nem vette el a kedvét”. Azt állította, hogy bár az ellenfele nyújtotta be a kifogást, „mindannyian tudjuk”, hogy ők hátráltatták a szavazást, és „kinek a kocsijával, kinek a terepjárójával szállították a mozgóurnát”.

Bíró Péter szerint az önkormányzat nem volt felkészülve arra, hogy milyen távolságra és terepre kell majd szállítani a mozgóurnát, ezért ő nyújtott segítséget. A mozgóurna így sem ért vissza időben a szavazóhelyiségbe.

Bíró emellett kifogásolta, hogy az idősotthon lakóinak kezében fideszes szórólapok voltak. Az idősek otthona a polgármester asszony tulajdona és ő az ügyvezető is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Meg akarjuk előzni a katasztrófát!” – Több százezren tüntettek Marine Le Pen pártja ellen Franciaországban
Párizsban mintegy 75 ezer ember vonult utcára, de Franciaország különböző városaiban is tüntettek az emberek. A szakszervezetek szerint akár 600 ezernél is többen.


Több százezer ember vonult utcára Párizsban és Franciaország különböző városaiban szombaton, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) ellen tiltakozzanak a közelgő francia parlamenti választások előtt.

Emmanuel Macron francia államfő azután írta ki az előrehozott választást, hogy az európai parlamenti választáson a Marine Le Pen vezette párt nagyarányú győzelmet aratott, míg a köztársasági elnök által fémjelzett centrista pártszövetség messze lemaradva a második helyen végzett.

A francia fővárosban a rendőrség becslése szerint 75 ezren vonultak fel a szombati tüntetésen, de országszerte több mint 200 ezer ember vehetett részt a tiltakozásokban, míg 21 ezer rendőr biztosította az utcákat. Ám a felvonulást szervező egyik szakszervezet (CGT) sokkal nagyobb számokról beszélt: szerintük a fővárosban 250 ezer, országszerte pedig 640 ezer tüntető vett részt a rendezvényeken.

„Azért vonulunk, mert rendkívül aggódunk amiatt, hogy (az RN vezetője) Jordan Bardella lehet a következő miniszterelnök… Meg akarjuk előzni ezt a katasztrófát!”

– mondta a Reuters tudósítása szerint a baloldali szakszervezet egyik vezetője a beszédében, és sokan fejezték ki aggodalmukat Le Pen pártjának rasszista és xenofób gyökerei miatt.

A kétfordulós nemzetgyűlési választásokat június 30-ra és július 7-re írták ki. Macron szerdán felszólította mindazokat, akik „nemet tudnak mondani a szélsőségekre”, hogy fogjanak össze az előrehozott nemzetgyűlési választások „előtt vagy után”.

„Azt szeretném, hogy amikor eljön az idő, összefogjanak azok a jószándékú nők és férfiak, akik együtt nemet tudnak mondani a szélsőségekre”

– nyilatkozta az államfő.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: